KÉPZÉSI
PROGRAM ÉS ÓRATERV
-
Pedagógia (32 elméleti óra + 8 óra
hospitálás)
-
Pszichológia (32 elméleti óra + 8 óra
hospitálás)
-
Gyógypedagógia (54 elméleti óra + 36
gyakorlati óra)
-
Gyógypedagógiai pszichológia (54 elméleti
óra + 36
gyakorlati óra)
-
Gyógypedagógiai sérülés-specifikus tantárgypedagógia (30 elméleti
óra + 20
gyakorlati óra)
-
Gyermek- és ifjúságvédelem (32 elméleti
óra + 8 óra hospitálás)
-
Egészségtan és gyógypedagógiai iskola-egészségtan (54 elméleti
óra + 36
gyakorlati óra)
-
Szabadidős tevékenységek pedagógiája és módszertana (54
elméleti óra + 36 gyakorlati óra)
-
Kommunikáció, pedagógiai kommunikáció (18
elméleti óra + 12 gyakorlati óra)
-
Szakmai gyakorlat (40 óra
irányított szakmai gyakorlat)
Pedagógia (32 elméleti óra + 8 óra hospitálás)
1.A pedagógia alapfogalmai
A pedagógia szó eredete, jelentése
A pedagógia tudomány célja, tárgya, feladata, szaktudományai, kapcsolatai, kutatási területei, módszerei
A nevelés fogalma, lényege, alapvető jegyei
A nevelés kialakulása, történeti áttekintése
A nevelés rokon fogalma: oktatás, képzés, egységük
2. A nevelés meghatározó tényezői
A nevelés szükségessége, lehetősége. A személyiség fejlődését befolyásoló tényezők:
A természeti tényezők
Az öröklés (genetikai, minta és szociokulturális öröklés) és a természetes környezet szerepe a személyiség fejlődésében
A társadalmi tényezők
Társadalom, érték, szükségletek, kultúra, művelődés fogalmak értelmezése, a nevelés céljában betöltött szerepük. A társadalmi környezet
A kultúra szerepe a személyiség alakulásában
A szocializáció
A pedagógiai tényezők
A nevelés cél- és eszközrendszere (műveltségi területei)
A nevelés szerepe a személyiség alakulásában
A nevelés korlátai, ezek forrásai és megnyilvánulásai
3. A nevelés színterei
A családi nevelés
A bölcsődei nevelés
Az óvodai nevelés célja, feladatai. Az óvodai nevelési program
Az iskolai nevelés-oktatás általános cél- és feladatrendszere. Tanórai és tanórán kívüli nevelés
Az iskola működésének törvényi és egyéb szabályozása. A közoktatási- és szakképzési törvény lényege, főbb fejezetei. Szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program, az iskolaszék
Az általános iskola alsó tagozatának (alapfokú képzési szakasz) célja, feladatai
A napköziotthon célja, feladata, napköziotthoni tevékenységek
Az egésznapos nevelés célja, feladata, tartalma, szerkezete. Az iskolaotthon
Az iskola külső kapcsolatai, a kapcsolattartás formái, lehetőségei
A szülői ház és az iskola kapcsolata
Bentlakásos intézmények feladatai
4. A nevelés folyamata
A nevelési folyamat értelmezése, törvényszerűségei
A nevelési folyamat szerkezete, sajátosságai. Az értékek, a szokások elsajátításának és a jellem alakításának menete
A nevelt és a nevelő a nevelés folyamatában
5. Nevelés a
közösségben
A csoport, a közösség fogalma, jellemzői. Az egyén és a közösség viszonya, az egyéni bánásmód
A gyermekközösség alakításának lehetőségei, formái, módszerei, eszközei (távlatok, hagyományok), szerepe
A gyermekközösség önkormányzati szervei, működésük
6. A nevelés
módszerei
A módszer fogalma, értelmezése. A módszer megválasztását befolyásoló tényezők
A módszerek fajtái, hagyományos és korszerű csoportosításuk, alkalmazásuk
7. A nevelés eszközei a tevékenységek tükrében
A játék, a játék általános jellemzése. A játék feltételei, a nevelői magatartás. A játék személyiséget fejlesztő hatása
A munka fogalma, a munka általános jellemzése. A munkára nevelés sajátosságai, módszerei. A munka feltételeinek megteremtése. A leggyakrabban előforduló munkafajták, munkaalkalmak. Felelősi rendszer. A munka szerepe a személyiség fejlesztésében
8. Az oktatás
Az oktatás fogalma, tudománya
Az oktatás törvényszerűségei. A tanítás-tanulás folyamata, értelmezése, mozzanatai, jellemzői
Az oktatás módszerei, eszközei, felosztásuk
A nevelés és oktatás tartalma (tantervek, NAT). Az alsótagozatos (alapfokú képzési szakasz) tantárgypedagógiai alapismeretek
Az alternatív pedagógiai programok lényegi sajátosságai, a személyiségközpontú pedagógiai törekvések
Tanítási-tanulási stratégiák, tanulás irányítása, szervezése, módszerei
9. Különleges
bánásmódot igénylő gyermek nevelése
A tehetséges gyermek jellemzői, velük kapcsolatos problémák, feladatok
A magatartászavar jellemzői, okok, feladatok
A tanulási zavarok jellemzői, okok, csoportosításuk, feladatok
A hátrányos helyzetű gyermek, tünetek, okok, feladatok
A veszélyeztetett gyermek, tünetek, okok, feladatok
A fogyatékos gyermek
A helyettesítő, a korrigáló, a pótló nevelés
10. A nevelés tervezése
A nevelés tervezését meghatározó tényezők
A tervezés fázisai, programterv. A gyógypedagógus és a gyógypedagógiai asszisztens adminisztrációs feladatai, az együttműködés lehetőségei
Közvetett és közvetlen felkészülés módjai, dokumentumai
Pszichológia
(32 elméleti óra + 8 óra hospitálás)
1. A pszichológiáról általában
A pszichológia fogalma, tárgya, feladata
A pszichológia vizsgálati módszerei
A pszichológia helye a természet- és társadalomtudományok rendszerében
A pszichológia ágazatai és alkalmazott területei
2. Általános pszichológia
A megismerési folyamat fogalma, a pszichikus funkciók fajtái, jellemző sajátosságai
A motiváció fogalma, értelmezése. A motivált viselkedéssel kapcsolatos alapfogalmak (szükséglet, drive, emóció). Az érzelmek, különböző formái, csoportosítása
Az akarati cselekvés
A tanulás fogalma, alapmechanizmusai, alapformái
A személyiség fogalma, összetevői. Az önszabályozó funkciók
3. Fejlődéslélektan
A fejlődéslélektan fogalma, tárgya, feladatai
A pszichés fejlődés főbb jellemzői, tényezői, formái. A fejlődés mint minőségi változás. A filogenezis és az ontogenezis. Az öröklés, az érés, a környezet, a tanulás mint az egyedi fejlődést meghatározó tényezők.
Az életkori periodizáció
Az életkori és egyéni sajátosságok
4. Pedagógiai pszichológia
A pedagógiai pszichológia fogalma, tárgya, feladatai
A személyiségfejlesztés törvényei (szerkezet és funkció, belső alap és külső feltételek, koegzisztencia, transzfer, totalitás)
A személyiség tanulmányozásának módszerei, a pedagógiai pszichológiai jellemzés
A családi nevelés pszichológiai elemzése
A pedagógus mint modell, struktúra-szervező, irányító személy
A pedagógus hivatás betöltéséhez kívánatos személyiségjegyek, a pedagógiai asszisztens személyisége
Vezetési stílusok pszichológiai elemzése
Az iskolai nevelés pedagógiai-pszichológiai elemzése
Az iskolába lépés hatása, az iskolai nevelés-oktatás pszichológiai kérdései
A nevelési folyamat pszichológiai elemzése, a magatartás alakításának pszichológiai problémái
Az oktatási folyamat (ismeretelsajátítás és alkalmazás) pszichológiai problémái. A tanulás eredményességét meghatározó tényezők, az iskolai siker és kudarc következményei
A tanulói teljesítmény ellenőrzésének és értékelésének pszichológiai kérdése
A kiemelkedő képességű tanulókkal, a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal és a nehezen nevelhető gyermekekkel való bánásmód pszichológiai problémái
5. Szociálpszichológia
A szociálpszichológia fogalma, tárgya, feladatai. Vizsgálati módszerei
A szocializáció fogalma, értelmezése. Iskolai szocializáció, iskolai ártalmak
A csoport, kortárscsoport és közösség. A státusz, a rangsor, a bűnbak, a szerep, a társas befolyásolás, a vonatkoztatási csoport, az előítéletek. Az egyén és közösség kapcsolatának elemzése
Az iskolai gyermek-közösségek sajátosságai
A kommunikáció fogalma, értelmezése (írásos, szóbeli és vizuális kommunikáció), legfőbb jellemzői, szerepük a személyközi kapcsolatok rendszerében, kommunikációs zavarok
Gyógypedagógia
(54 elméleti + 36 gyakorlati óra)
1.Bevezetés
A gyógypedagógia fogalma, értelmezése, tárgya, célja, feladata
A gyógypedagógiai tevékenység fejlődése, történeti előzmények, a magyar és európai gyógypedagógia kiemelkedő személyiségei
A gyógypedagógia intézményrendszere, törvényi szabályozása. A gyógypedagógia szakemberei, képzésük
2. A fogyatékosság, a másság
A fogyatékosság fogalma, értelmezése, meghatározása
A fogyatékosság okai, fajtái, tüneti megnyilvánulásai. A különböző fogyatékosságok megállapítása, prevenció
A speciális nevelési igény fogalma. A korai fejlesztés fontossága. A speciális általános iskolába való helyezés rendszere. Az együttnevelés (integráció) és a különnevelés (szegregáció) lehetősége és feltételei. A munkára nevelés fontossága. A rehabilitáció
A fogyatékosok társadalami és érdekvédelmi szervezetei
3. A fogyatékossági területek
A beszédfogyatékosság
A látásfogyatékosság
A hallásfogyatékosság
A mozgásfogyatékosság
Az értelmi fogyatékosság
A sérülések fogalma, okai, tünetei, fejlesztési területei
4. Egyéb speciális nevelést igénylő gyermek
Az inadaptált gyermek, fogalma, értelmezése, felosztása, tünetek, okok, teendők
A magatartási zavarok. A nehezen nevelhető, kezelhető gyermek fogalma, értelmezése, tünetek, okok, teendők
Tanulási zavarok. Tanulási zavar fogalma, értelmezése, fajtái
Az érzelmi, akarati sérültek intézményrendszere
Az autizmus és az autista gyermek nevelése
2. Általános ismeretek a gyógypedagógia köréből
A fogyatékosok iskolai tankötelezettségének alakulása, változásai Magyarországon (1921, 1985, 1993.)
A szegregált és az integrált nevelés lehetőségei és gyakorlata külföldön, hazánkban
A prevenció, a rehabilitáció. Az utazótanári hálózat szerepe
A fogyatékosok kiválasztásának rendszere, a pedagógiai szakszolgálatok működése, tevékenysége
A gyermekvédelem szervezetei a fogyatékosok sorsának alakításában. A fogyatékos gyermek jogai
3. Az értelmi fogyatékosok
Az értelmi fogyatékosok intézményes nevelésének kialakulása, külföldön és hazánkban
Értelmi fogyatékosság fogalma, és elnevezések körüli nézetek. A fogyatékosság okai. Súlyossági csoportjaik
Az értelmi fogyatékosok nevelő-oktató munkáját szabályozó dokumentumok.
Családi neveltetésük, korai gondozásuk, óvodai foglalkoztatásuk
Iskolarendszerük, az iskolarendszer szerkezete
4. A hallási fogyatékosok
Intézményes nevelésük kialakulása Európában, hazánkban
Fogalma, a kialakulás okai
A hallássérültek tipológiája
A siketek
Családi nevelésük, korai gondozásuk. Az utazó tanárok munkája. Az óvodai foglalkoztatásuk
Alapfokú nevelésük rendszere, a szakirányú, a középfokú és felsőfokú képzési lehetőségek
Munkába állításuk, önálló életvezetésük
A nagyothallók
Alapfokú iskolai nevelésük rendszere. Integrációs nevelési lehetőségek
Szakirányú, középfokú, felsőfokú képzésük.
Munkába állításuk, önálló életvezetésük.
A Hallássérültek Országos Szövetségének célja, feladata
5. Látási fogyatékosok
Intézményes nevelésük kialakulása Európában, hazánkban
A látásfogyatékosság fogalma, okai
Tipizálásuk
A vakok
Családi neveltetésük, korai gondozásuk, óvodai foglalkoztatásuk
Alapfokú iskolai nevelésük lehetőségei
A szakirányú, középfokú és felsőfokú képzésük
Munkába állításuk, önálló életvezetésük
Gyengénlátók
Családi neveltetésük, óvodai foglalkoztatásuk
Alapfokú iskolai nevelésük rendszere. Integrációs nevelésük lehetőségei
A szakirányú, a középfokú, felsőfokú képzésük
Munkába állításuk, önálló életvezetésük
Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének célja, feladata
6. Mozgásfogyatékosok
A mozgásfogyatékosság fogalma, okai, csoportosítása
Intézményes nevelésük kialakulása hazánkban
Családi neveltetésük, korai fejlesztésük szülők bevonásával
Integrációs nevelésük, speciális iskolarendszerük
Szakirányú, középfokú- és felsőfokú képzésük
Munkába állításuk, önálló életvezetésük
Mozgáskorlátozottak Egyesülete Országos Szövetségének célja, feladata
7. A beszédfogyatékosok
A beszédfogyatékosság fogalma okai, tipológiája (hangképzési zavarok, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavarai, beszéd-, írás-, olvasásképtelenség)
A beszédhibák logopédiai kezelése - logopédus munkája - intézményei épeknél és fogyatékosoknál
A gyógypedagógiai asszisztens feladata a begyakorlásban, automatizálásban
8. A halmozott fogyatékosok
Előfordulásuk változatai
Intézményes nevelésük a domináns fogyatékosságuk alapján
Képzési lehetőségeik. Felnőttkori gondozásuk, elhelyezésük
Gyógypedagógiai pszichológia (54 elméleti + 36 gyakorlati óra)
1.Bevezetés a gyógypedagógiai pszichológiába
A gyógypedagógiai pszichológia fogalma, értelmezése, célja, feladata, helye a tudományok rendszerében, munkaterülete
A fogyatékos személyisége
A környezeti ártalmak következményei a fogyatékosok fejlődésében
A gyógypedagógiai prevenció szempontjai
3. A gyógypedagógiai pszichológia vizsgálati eljárásai
A gyógypedagógiai pszichológia módszerei, vizsgáló eljárásai
A megfigyelés (játékról, mozgásról, viselkedésről, beszédről)
A kikérdezés (anamnézis, az exploráció, a környezettanulmány
A kísérlet, próbamódszerek
Intelligencia vizsgálatok, megítélési szempontjai
A pedagógiai vizsgálatok (számfogalom, olvasás-írás)
Az általános tájékozottsági vizsgálatok (saját személyre, családi adatokra, időbeli tájékozottságra)
A rajzvizsgálatok, fejlettségi fokok
A vizsgálatok alapján kialakított vélemény, tennivalók - a szülőkkel való ismertetés - megfelelő iskolába helyezés
A szülőkkel való együttműködés, tanácsadás
A gyógypedagógiai pszichológia fogyatékosság szerinti részterületei
4. Az értelmi fogyatékosok pszichológiája
Az értelmi fogyatékosokról általában, súlyosságuk szerinti csoportosításuk
Az értelmi fogyatékosok érzékelése (látása, hallása, tapintása) figyelme, emlékezete, gondolkodása - fogalmai és fogalmi gondolkodási műveletei. Tanulásuk
A munkaalkalmasságuk, pályaválasztási lehetőségük a szakképzésen belül
5. A hallási fogyatékosok pszichológiája
A hallási fogyatékosokról általában, súlyosságuk szerinti csoportosítása
A hallási fogyatékosok érzékelése - látás, vibrációs érzékelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás - fogalmi gondolkodása, jelnyelve és gondolkodása, beszéde
A hallási fogyatékosok személyisége, néhány jellemző vonása - elszigeteltsége, érzékenysége
A munkaalkamasságuk és a pályaválasztási lehetőségeik a középfokú képzésen belül
6. A látási fogyatékosok pszichológiája
A látási fogyatékosokról általában, súlyosságuk szerinti csoportosításuk
A látási fogyatékosok érzékelése - hallása, tapintása, orientációs zavaraik. A látási fogyatékosok figyelme, emlékezete, gondolkodása, fogalmaik érzékleti tartalma, nyelvi fejlődése és verbalizmusa
A látási fogyatékosok személyisége, sajátos vonásai
A munkaalkalmasságuk és lehetőségeik a középfokú képzésen belül
7. A mozgásszervi fogyatékosok pszichológiája
A mozgásfogyatékosokról általában, változataik (görcsös, petyhüdt bénulások)
A mozgásfogyatékosok személyiségéről általában
A munkaalkalmasságuk és a pályaválasztási lehetőségeik a középfokú képzésen belül
8. A beszédfogyatékosok pszichológiája
A beszédfogyatékosokról általában
Pszichés sajátosságaik
A beszédfogyatékosok személyiségéről általában
Intelligenciájuk
Az agyvelőgyulladás következtében sérültek
A Down-kór
10 . A gyógypedagógia pszichológia határterületei
A pszeudodebilis gyermek
A nehezen kezelhető gyermek, POS
Az inadaptált gyermek
A bűnöző gyermek
A pszichopata gyermek
Az autista gyermek
Gyógypedagógiai
sérülés-specifikus tantárgy-pedagógia
(30 elméleti + 20 gyakorlati óra)
1.Általános ismeretek
A speciális iskolák helye, szerepe, feladata a közoktatás rendszerében
Az oktatást szabályozó törvények, dokumentumok, az iskolaszerkezet formái (óvoda, iskolaelőkészítés, általános iskolai felkészítés)
A nevelést-oktatást segítő, fejlesztő képzés (logopédiai foglalkozások, látásnevelés, hallásnevelés, mozgásnevelés, kognitív funkciók fejlesztése)
Általános gyógypedagógiai metodikai elvek, módszerek, eszközök
A gyógypedagógiai asszisztens feladatai az egyes fogyatékossági csoportok oktató-nevelő munkájában
2. Az értelmi fogyatékosok sérülés-specifikus tanítási módszerei
Az enyhe értelmi fogyatékosok nevelése-oktatása
Az iskoláztatás alsó szakaszában, tantárgyi blokkok (az anyanyelvi tárgyak, a matematika, a környezetismeret és a készségtárgyak vonatkozásában)
A felső szakasz tartalmi munkája, tantárgyi, ismereti blokkok, szerepük a szocializációban
Munkára felkészítés
A középsúlyos értelmi fogyatékosok oktatása-nevelése
Óvodai nevelésük, az iskolára történő előkészítésük. Az iskolatípus belső szakaszolása. Az alsó-, középső- és felsőszakasz tartalmi munkája
A közismereti tárgyak tanítása
A gyakorlati foglalkozás tanítása
A B tagozat pedagógiai tennivalói
A szocializációjuk, gondozásuk, testi nevelésük, serdülőkori problémájuk
A munkára nevelésük
3. A hallási
fogyatékosok
A siketek
Az óvoda, az iskolaelőkészítés szerepe a korai fejlesztésben
Az anyanyelvi nevelés az iskola alsó-, felső szakaszában. A szájról olvasás problémaköre napjainkban
A közismereti- és a speciális tárgyak tanításának módja
A munkára nevelésük
A nagyothallók
A tartalmi munka specialitásai az iskolatípusok folyamán. A nevelés-oktatás speciális módszerei, eszközei
Integrációs lehetőségek az oktató-nevelő munkában
4. A látási fogyatékosok
Vakok
Az óvoda, az iskolaelőkészítés szerepe a korai fejlesztésben
A Braille-pontírás alkalmazása az ismeretek elsajátításában
A matematika tanítás speciális eszközei, az abakusz
A közismereti, a készségtárgyak és a speciális tárgyak tanításának módja
A munkára nevelésük
Gyengénlátók
A tanítás-tanulás folyamatának speciális eszközei, olvasógépek, nagyítók, füzetek stb.
Integrációs lehetőségek az oktató-nevelő munkában
5. Mozgásfogyatékosok
A mozgásfogyatékosok oktató-nevelő munkájának speciális módszerei, eszközei a mozgáskárosodás súlyosságának alapján
Integrációs lehetőségek az oktató-nevelő munkában
6. Beszédfogyatékosok
A Meixner-féle prevenciós és reedukációs olvasás-írás tanítás lényege
A dyslexia korrekciója, speciális módszerei, eszközei
A megkésett beszédfejlődésből adódó tennivalók, ennek eljárásai
A kiejtés, a ritmus zavarainak speciális tennivalói
A Bliss-nyelv mint speciális kommunikációs eszköz
Az autisztikus gyermek nevelésének speciális eljárásai
Gyermek- és ifjúságvédelem (32 elméleti óra
+ 8 óra hospitálás)
1. A gyermekvédelem általános kérdései
A gyermekvédelem fogalma, kialakulása
A gyermekvédelmet alapvetően meghatározó tényezők
A magyar gyermekvédelem felépítése
A gyermekvédelem területei, irányítása
2. A gyermekvédelem története
A magyarországi gyermekvédelem kialakulása, története 1901 előtt, 1901 és 1945 között, 1945 után
A magyarországi gyermekvédelem jellemzői 1970-től napjainkig
3. A
probléma-megelőző (preventív) gyermekvédelem
Fogalma, célja, feladata
A gyermekvédelmi prevenciót elősegítő szociálpolitikai, családpolitikai, oktatáspolitikai, egészségpolitikai, társadalompolitikai és kriminálpolitikai intézkedések
A megelőző (preventív) gyermekvédelem intézményei és területei
4. A probléma-kezelő (intézményes) gyermekvédelem
A probléma-kezelő gyermekvédelem fogalma, célja, feladatai, intézményei
A pszichológus feladatai, együttműködés a nevelőkkel, a gyógypedagógiai asszisztenssel
5. Intézmények a gyermekvédelem határán
A javító intézetek célja, feladata, tevékenységi formái
A fiatalkorúak fogháza és börtöne, funkciója, reszocializációs tevékenysége
A rendőrség gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége
A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi és szabálysértési rendelkezések (bűncselekmény és szabálysértés fogalma, fiatalkorúak büntetőjoga, a gyermekek büntetőjogi védelme)
6. A gyermekvédelem
segítségére szoruló népességcsoportok
A hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok fogalma, kialakulásához vezető tényezők
A veszélyeztetett gyermekek fogalma, a veszélyeztető tényezők csoportosítása
Inadaptált gyermekek
Nehezen nevelhető gyermekek
A fogyatékos gyermekek
A beteg gyermekek (cukorbeteg, lisztérzékeny, szívbeteg stb.)
A deviáns viselkedésű gyermekek (a deviáns viselkedés formái, az újkori devianciák)
Alapelvek a magatartási problémákkal küzdő gyermekekkel történő foglalkozásokhoz
7. Gyermekvédelmi szempontból fontos tudnivalók
A Gyermek jogairól szóló Egyezmény
A kiskorúakról való állami gondoskodás (családjogi törvény idevonatkozó fejezete: házasság, család, gyámság; öröklés és árvaellátás):
védő-óvó intézkedések elrendelése,
a kiskorúak intézeti elhelyezése,
a kiskorúak intézeti nevelésbe vétele,
ideiglenes hatályú intézetbe utalás,
a kiskorúak állami nevelésbe vétele,
gondozói díj.
Egészségtan
és gyógypedagógiai iskola-egészségtan
(54 elméleti + 36 gyakorlati óra)
1. Az egészségvédelem
alapjai
Az egészség fogalma. Az egészségvédelem célja, feladata, tartalma, módszerei
Az egészségvédelem helye a tudományok rendszerében
Az egészségügyi intézmények megelőző, gyógyító, rehabilitáló tevékenysége
A gyermek- és ifjúság-egészségügyi szolgálat
Egészségvédelem jogi szabályozása
A család egészségvédelme
2. Környezet-egészségtan
alapjai
A környezet, a környezetvédelem fogalma. A természetes környezet (a levegő, a víz, a talaj) egészségtana
A mesterséges környezet. Az iskola környezete (az udvar, a kert, a játszó- és sporthelyek egészségtana). Az iskolai helyiségek egészségtana (tantermek, tornaterem, öltöző, mosdó, folyosó). A világítás, a szellőztetés, a fűtés egészségügyi követelményei, a helyiségek berendezése
A bentlakásos intézmények helyiségeinek higiénéje
3. A tanulók mindennapjait érintő
egészségtani ismeretek
A tápanyagok élettani szerepe. Étel, élelmiszer, tápanyag (fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok, a víz). Az egészséges táplálkozás
A testápolásának általános egészségügyi követelményei (tisztálkodás, öltözködés, mozgás, pihenés, alvás)
Az edzés fogalma, fajtái (levegő, víz, napfény, mozgás)
Pihenés, alvás
4. Mentálhigiéné
A mentálhigiéné fogalma, feladatköre (fenntartó funkció, prevenció, rehabilitáció)
A mentálhigiéné tanulásának célja
Az anyával való kapcsolat szükséglete
A gyermekkor mentálhigiénéje
A nevelési intézmények feladatai - tanár-diák; szülő-gyermek; gyógypedagógiai asszisztens-gyermek; pszichológus-gyermek; orvos-gyermek közötti kapcsolatok
5. A szervezetet
károsító tényezők
A dohányzás, az alkohol, a kábítószer károsító hatása. A DADA program
A nemi betegségek, AIDS elleni védekezés
A szenvedély fogalma, a károsító tényezők elleni fellépés, a felvilágosítás jelentősége, tartalma a kritikus életkorokban
6. Általános
járványtani ismeretek
A fertőzés fogalma, megelőzés, fajlagos védekezés, védőoltások
A fertőtlenítés formái. Adminisztrációs teendők fertőző betegségek esetén
Gyermekkori fertőző betegségek, egyéb fertőző betegségek, tünetek, teendők
Légutak- és emésztőszervek betegségei, érzékszervi és bőrelváltozások
Betegellátás. Gyógyítás, öngyógyítás
7. Egészségnevelés
Az egészségnevelés fogalma, alapkérdései
Az egészségnevelés célja, feladatai
Az egészségnevelés tartalma, módszerei és eszközei
A gyógypedagógiai asszisztens egészségnevelési munkája
GONDOZÁS
1. A gondozás alapfogalmai
A gondozás, a gondoskodás, a személyi- és a környezet -gondozás fogalma
A szükségletek (biológiai és fiziológiai), szükségletek a 0-18 éves korban, a biztonság szükségletének szerepe a gondozó-nevelő munkában
A gondozás szerepe a nevelési folyamatban
A fokozatos szoktatás, a gyakoroltatás feltételei
2. A helyes
életritmus, a napirend
Az életritmus, a napirend értelmezése, szükségessége
A napirend szerepe az egyén életében és a nevelési folyamatban
A 0-18 éveskor szükségletei az életritmus kialakítása szempontjából. Tervezési feladatok. A helyes napirend kialakítása
Az oktatási időszak- és a nyári időszak napirendje
A gyermek személyes napirendje, a csoport napirendje, a bejárásosos és bentlakásos intézmények napirendje
3. Gondozási
tevékenységek iskolai keretek között
A szomatikus tevékenység 6-10 éves korban, felosztása
A tisztálkodás feltételei, szokások alakítása, feladatok
Az öltözködés feltételei, szokások alakítása, teendő
Az étkezés feltételei, szokások alakítása, feladatok
Pihenés, mozgás lehetőségei
4. Önkiszolgálás
Az önkiszolgálás fogalma, az önkiszolgáló tevékenységek csoportosítása, tartalma
Az önkiszolgálás szerepe a 3-18 éves korban, a személyiség fejlesztésében. Az önkiszolgálás pedagógiai értéke
Az önkiszolgáló feladatok kialakításának menete
Az önkiszolgáló feladatok tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése - értékelése
5. A fokozott
gondozást igénylő gyermek személyi gondozása
A fokozott gondozást igénylő gyermek fogalma, csoportosításuk, jellemzőik
A beteg gyermek gondozása (cukor-, szív-, vesebeteg, epilepsziás stb.)
A nehezen kezelhető gyermekek gondozási feladatai, módszerei. Kialakult rossz szokások kezelése, teendők, módszerek
A fogyatékosok integrált nevelésével kapcsolatos gondozási feladatok
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS
1. Elsősegélynyújtás
alapfogalmai
Baleset fogalma, balesetek csoportosítása (sérülések, égés, idegen test nyelése, félrenyelés), belesetek megelőzése
Az elsősegély fogalma, általános szabályai. Tömeges baleset. Az életveszély és az erre utaló tünetek. Az élet és a halál jelei. A mentés, a beteg mozgatása, és szállítása. Az újraélesztés ABC-je
Segélyhívás
Iskolai baleseti források
2. Elsősegély-nyújtási
területek
Vérzések osztályozása, az elsősegélynyújtó teendői
Sebvédelem, sebellátás (horzsolt, vágott, szúrt, karmolt, harapott sebek, csípések)
Az égés, a forrázás
Sokk, napszúrás, hőguta
Ájulás, eszméletvesztés, teendő
Kimentés szabályai. Elektromos áram okozta sérülések
Légzésleállás, teendő. Vízből mentés
Csont-, izület- és izomsérülések. Sérülések típusai (nyílt és zárt törések, húzódás, rándulás, ficam) teendők. Fejsérülés, agyrázkódás, teendők
Mellkas-sérülések, teendők. Csigolyatörés, teendő
Mérgezések. Maródás, mérgezés fogalma, csoportosításuk (növényvédőszer-, szénmonoxid-, alkohol-, gyógyszermérgezés). Maró mérgek okozta mérgezések
GYÓGYPEDAGÓGIAI EGÉSZSÉGTAN
1. A gyógypedagógiai
iskola-egészségtan
Fogalma, célja, feladata
A fogyatékosság kialakulásának okai, megelőző egészségügyi szolgáltatások
A fogyatékos gyermeket nevelő családok szociális, egészségügyi kedvezményei
A rehabilitációs tevékenység. A szülők korai szakszerű segítése a megfelelő protézisek beszerzésében, felhasználásának tanításában
A gyermek- és ifjúság-egészségügyi szolgálat. A súlyos és halmozott fogyatékosságú gyermek egészségügyi intézményben történő ellátása, nevelése a gyógypedagógussal együttműködve
2. Az egészségnevelés
főbb területei
Speciális feladatok a személyi higiéné, az öltözködés, a táplálkozás, a szexuális- és családi élet, a szabadidő, a káros szenvedély, baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás tekintetében
Diákotthonok egészségügye (napirend, hálótermek higiénéje, szabadidős programok, koedukáció stb)
3. Speciális
egészségügy
A hallássérültek egészségügye
Az értelmi fogyatékosok egészségügye
A mozgássérültek egészségügye
A logopédiai munka higiénéje
A látási fogyatékosok egészségügye
A pszichopedagógia egészségügye
A pályaválasztás egészségügyi vonatkozásai az egyes fogyatékosságok esetében, lehetőségek, korlátok
4. Gyakoribb
kórképek, rendellenességek
Epilepszia, cukorbetegség, heveny májgyulladás, krónikus középfülgyulladás, szív-fejlődési rendellenesség, enurésis nocturna, bélférgességek, magatartási zavarok
5. A menthálhigiéné
A fogyatékos gyermek szülői elfogadtatása, a család napirendjének megváltozása, a testvérek, a család barátaival való kapcsolattartás
A gyógypedagógiai asszisztens tudatos egészségnevelői munkájának összefüggései a fogyatékos gyermek egész személyiségének fejlesztésében
GYÓGYPEDAGÓGIAI GONDOZÁS
1. A gondozás fogalma
a fogyatékos gyermekek esetében
A fokozott gondoskodás módjai, a gyermek kiszolgáltatottságának, értelmi képességek hiányának vonatkozásai
A szokáskialakítás differenciált módszerei az egyes fogyatékossági csoportoknál
A gyógypedagógiai asszisztens tervező munkája és felelőssége
2. A helyes
életritmus, a napirend
A hangsúlyozott szerep indoklása, időészlelés kialakítása
Az intézményes életritmus, a napirend megközelítő biztosítása a családi környezetben a szülők felvilágosításával
3. Gondozási
tevékenységek
Az egyes fogyatékossági csoportok (az értelmi- testi-érzékszervi) képességeinek figyelembevételével a tisztálkodás, az öltözködés, az étkezés, a pihenés, az alvás, a mozgás szokásainak alakítása
4. Az önkiszolgálás,
környezetalakítás
A gyógyászati segédeszközök önálló használatára nevelés az életkor és képességek szerinti fokozatosság figyelembe vételével
Az önkiszolgálásra nevelés a testápolás, az öltözködés, az étkezés tekintetében
A fogyatékossági csoportok szerinti nevelés a saját környezet alakítására, megóvására
A tágabb környezet rendje, alakítása, megóvására nevelés
Szabadidős
tevékenységek pedagógiája és módszertana
(54 elméleti + 36 gyakorlati óra)
1.A közművelődésről általában
A közművelődés fogalmának (tágabb és szűkebb) értelmezése
A közművelődés cél- és feladatrendszere, intézményhálózata
A magyar közművelődés története és jelene
2. Az iskola mint közművelődési intézmény
A nevelési-oktatási intézmények és a társadalom kapcsolata (hivatalos és rejtett funkciók), a nevelési és oktatási intézmények szerepe a közművelődésben
A nevelési és a közművelődési intézmények kapcsolatai, lehetőségek az együttműködésre
3. A szabadidőről
általában
A szabadidő fogalma, értelmezése
Az emberi élet (a gyermek és az ifjú) idő- és tevékenységszerkezete, időmérleg
Szabadidő szerepe, hasznossága,
pedagógiai értéke
Szabadidős tevékenységek fajtái, csoportosításuk (helye, ideje, életkor és tevékenység szerint: intézményen belüli és intézményen kívüli lehetőségek; téli- nyári-, tanévközi- szünidei lehetőségek; játék-, művészeti-, sport és munkafoglalkozások, hobby tevékenységek, séták, kirándulások, táborok, ünnepek)
A gyógypedagógiai asszisztens feladatai
4. A játék
A játék fogalma, jellemzői, fajtái, életkorok játékai
A játék feltételei (szubjektív és objektív), a nevelői személyiség a játékban
Az alkotójátékok, ezek jellemzői, csoportosításuk
A szabályjátékok, ezek jellemzői, csoportosításuk
A számítógépes játékok legfőbb jellemzője
A játék személyiségfejlesztő hatása
5. Művészeti
tevékenységek
Irodalmi nevelés
Ének-zenei nevelés
Képzőművészeti tevékenységek
6. Mozgás és
sporttevékenységek
A szabadidő és a mozgás kapcsolata
A mozgástanulás folyamata, a nagy- és finom mozgások kialakulása. Mozgásfejlesztő program
A tánc jelentősége, tanításának célja, feladatai. Hagyományos táncos játékok, ősi jellegű táncok, rituális játékok (táncos rítusok)
A testnevelés jelentősége, célja, feladata. Az edzés lehetőségei, a testi képességek fejlesztése. A testnevelés lehetőségei (mozgásos játékok, testnevelési játékok, sportjátékok), alkalmai, eszközei
A mozgásos tevékenységek tervezése, szervezése, irányítása
7. Egyéb szabadidős
tevékenységek
Séták, kirándulások, mozi- színház- kiállítás és múzeumlátogatás szervezése
Tanítási szünetek, szabadidős tevékenységeinek szervezése. Téli- tavaszi és nyári szünet, több napos táborok
Ünnepélyek, megemlékezések
A különböző jellegű, szervezésű és időtartamú tevékenységek tervezése, szervezése, vezetése
2. A fogyatékosok szabadidejéről
A szabadidő szervezésének célja, formái, feladatai a fogyatékosok nevelésében
A szabadidő pedagógiai feladatai a különböző fogyatékossági csoportokban, az idő hasznos, aktív eltöltésére nevelés az intézményekben
A szabadidő szerepe a bejárásos napközi- és diákotthonokban
A szabadidős tevékenységek fajtái, csoportosításuk helye, ideje, életkor, értelmi és testi képességek szerint
A gyógypedagógiai asszisztens személyiségével kapcsolatos igény a tartalmas szabadidős tevékenységek alakításában
3. A játék
A játék szerepe a fogyatékos gyermek életében, személyiségfejlesztésében
A játék fejlődés-lélektani jellemzői az egyes fogyatékossági csoportokban, az óvodás-, kisiskolás- és serdülőkorban
A fogyatékosságot korrigáló-, didaktikai értelmet fejlesztő játékok, tevékenységek, szórakozások, mozgásos lehetőségek a különböző fogyatékosságú gyermekek, illetve gyermekcsoportok esetében. A számítógépes játékok lehetőségei az egyes fogyatékossági csoportoknál
A siker, a kudarc tűrésére nevelés
4. Munka
jellegű szabadidős tevékenységek a fogyatékosok körében
A különböző munkafajták az egyes életkorú és fogyatékossági csoportokban
A munka feltételei. Munkalehetőségek, munkaalkalmak megteremtésének fontossága a fogyatékos gyermekek kreatív tevékenység fejlesztésében
5. Művészeti nevelés és sporttevékenységek
Látási fogyatékosok ének-zenei- és irodalmi nevelése
Hallási fogyatékosok vizuális- és irodalmi nevelése, mozgás-sport lehetőségei
Mozgásfogyatékosok ének-zenei-, irodalmi- és vizuális nevelése, mozgás és sportolási lehetőségei
Értelmi fogyatékosok képességeinek megfelelő művészeti nevelése, mozgási és sportolási lehetőségei
Az egyes tevékenységek szervezése, tervezése, vezetése az adott képességek figyelembe vételével
6. Képzőművészeti
tevékenységek
Ábrázolás (rajz, festés, mintázás)
Díszítés (bőrmunka, viaszolás, batikolás, papíralakítás, textíldíszítés)
Kézimunka (papírból, fából, műanyagból, fémből, egyéb lehetőségek: tojásfestés, tűzzománc, gyöngyfűzés, háncs-, gyékény-, vessző felhasználása)
Az egyes tevékenységek technikájának, munkafogásainak módszeres eljárásai, szervezése, tervezése, vezetése
7. Egyéb szabadidős tevékenységek
A különböző intézményen belüli és kívüli szabadidős programok szervezése, integrációs lehetőségei, előkészítése
Tantárgyi, ügyességi, tréfás versenyek, zenei programok, fotózás, természetjárás, útiprogramok készítése
A magatartás, öltözködés, útiránnyal kapcsolatos ismeretek megbeszélése, tudatosítása. A látottak megbeszélése, feldolgozása
Összefüggő
szakmai gyakorlat (40 óra)
1.Intézménylátogatás
Az egyes intézmények szervezeti felépítése, célja, feladata
Az intézményben dolgozók munkája, feladataik
Kapcsolattartási módok
Közoktatási intézmények
Pedagógiai szakszolgálati intézmények
Közművelődési intézmények
Egyéb intézmények
2. Megfigyelések
végzése
Pedagógiai
megfigyelések:
tanórák anyaga, típusa, feldolgozási módok, alkalmazott módszerek, eszközök,
tanórán kívüli tevékenységek szervezése, nevelési feladatok megvalósítása, alkalmazott módszerek, eszközök,
a gyermekek tevékenysége, viselkedése,
a pedagógus személyisége, vezetési-nevelői stílusa, ellenőrzési, értékelési módszerei,
adminisztrációs feladatok.
Pszichológiai megfigyelések:
a gyermek egyéni sajátosságainak, fejlettségének megfigyelése,
az egyes tevékenységek pszichológiai szempontú megfigyelése,
aktometria, szociometria felvétele,
tanulók, pedagógusok, kliensek, munkatársak viselkedése, kapcsolattartási szintjei,
szülő-gyermek, gyermek-pedagógus, gyermek-pszichológus, gyermek-gyermek kapcsolata.
Egészségtani megfigyelések:
egészség- és környezetvédelmi előírások betartása, a környezetalakítás formái,
a higiénés környezet,
az egészségnevelés tartalma,
gondozási, önkiszolgáló feladatok ellátása, szintje,
a fokozott gondozást igénylő gyermek személyi gondozása, mentáhigiénés tevékenység.
1. Intézménylátogatás
Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények bemutatása a különböző fogyatékossági területeken
Az intézmény nevelési-oktatási célja, feladata, tartalma, az ott dolgozók munkája, a gyógypedagógiai asszisztens feladatai
2. Megfigyelések végzése
Gyógypedagógiai megfigyelések:
a fogyatékos gyermek különféle feladathelyzetekben,
a fogyatékos gyermek tanulásának sajátosságai,
a tanítási órák anyaga, célja, módszerei, felépítése,
a tanórán kívüli munka megszervezésének formái, módszerei,
az értékelés, a motiváció formái.
Gyógypedagógiai egészségtani megfigyelések:
az iskolai, diákotthoni higiéné specialitásai,
a gondozási feladatok specifikumai,
az egészségvédelem sérüléspecifikus tennivalói,
a környezet óvására nevelés.
Gyógypedagógiai pszichológiai megfigyelések:
a személyiség pszichológiai funkciói,
emlékezet, figyelem, érzelem, értelem, akarati szféra jellemzői,
játék, mozgás, viselkedés, beszéd, gondolkodás az egyes fogyatékossági területen.
Sérüléspecifikus tantárgypedagógiai megfigyelések:
készségfejlesztéshez használt speciális eljárások, módszerek az fogyatékossági területeken.
3. Gyakorló
foglalkozások
Tanulónként kb. 10-15 alkalommal, különböző fogyatékossági területen. A tanulók különböző fogyatékosokat nevelő-oktató intézményekben végzik feladataikat.
A szakterületi gyógypedagógus, gyógypedagógusok irányítása mellett a feladat tartalma:
bekapcsolódás a tanítás-tanulás folyamatába,
szemléltetőeszköz készítés és előkészítés, kezelés,
egyéni fejlesztés, begyakorlás,
szabadidős foglalkozások tervezése, szervezése, irányítása,
napirendi feladatok ellátása,
gondozási munka végzése,
a gyermekek munkájának irányítása, segítése,
a higiénés környezet fenntartásában való részvétel,
bekapcsolódás a gyermekvédelmi feladatokba,
részvétel iskolai rendezvényeken,
minden olyan feladat elvégzése, amelyet a gyógypedagógus számára megjelöl, és kompetencia-körébe tartozik.