Sérülésspecifikus tantárgypedagógia
A
gyógypedagógiai asszisztens képzés hallgatói számára
Sajátos nevelési igény
A
sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozási igénye biológiai,
pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló
nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő
jellegzetes különbségeit fejezi ki.
Sajátos
nevelési igényűek:
-
a testi,
-
érzékszervi,
-
értelmi,
-
beszédfogyatékosok,
-
autisták,
-
halmozottan
fogyatékosok,
-
valamint a
pszichés fejlődés zavaraival küzdők.
A
sajátos nevelési igény kifejezi:
-
a gyermek
életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű
módosulását,
-
az iskolai
tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét,
lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.
A
sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól
eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását,
illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs,
valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös
céljai és feladatai:
-
a testi,
érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó
hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása,
-
a meglévő ép
funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében,
-
a különféle
funkciók egyensúlyának kialakítása,
-
a szükséges
speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása,
-
az egyéni
sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni
tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők:
-
a fogyatékosság
típusa, súlyossága,
-
a fogyatékosság
kialakulásának ideje,
-
a sajátos
nevelési igényű tanuló
- életkora, pszichés és
egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,
- képességei,
kialakult készségei,
- kognitív funkciói, meglévő ismeretei,
-
a társadalmi
integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás,
életvitel.
A gyermekek habilitációs, rehabilitációs
célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. A
habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai
kompetencia.
A
sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat,
tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni:
-
az intézmény
pedagógiai programjában,
-
az
intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten),
-
a helyi
tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában,
-
a
tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban,
-
az
egyéni fejlesztési tervben.
Értelmi fogyatékos gyermek
„Az értelmi fogyatékosság a központi
idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeként
alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott
népesség átlagától – az első életévektől kezdve – számottevően elmarad, és
amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott.” (Czeizel E.,
Lányiné E. Á., Rátai Cs.)
A mentális retardáció
mértékét hagyományosan az intelligenciatesztekkel határozzuk meg. Ezeket
kiegészíthetik tájékozódó skálák az adott környezethez való szociális
adaptációról. A diagnózis függ még a gyakorlott diagnoszta teljes
intellektuális képességekre kiterjedő vizsgálatától.
A súlyossági kategóriák a
következőek:
-
F70 Enyhe mentális
retardáció (IQ megközelítőleg 50-69)
-
F71 Közepes mentális
retardáció (IQ megközelítőleg 35-49)
-
F72 Súlyos mentális
retardáció (IQ megközelítőleg 20-34)
-
F73 Igen súlyos (extrém)
mentális retardáció (IQ 20 alatt)
Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek
Enyhén értelmi fogyatékosok az értelmi fogyatékosok
/ mentálisan sérültek / egyik alcso-portját képezik.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók
akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle
eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy
funkciózavarával függ össze.
A
BNO szerint az intelligenciatesztekkel mért értelmességük az 50-69 IQ
tartományba esik.
Az
enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban
orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.
Tanulási
helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a
figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció,
valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.
Ezek
változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási
képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az
iskolai tanulás eredményességét.
Az enyhén értelmi
fogyatékos gyermekek sérülésspecifikus
fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során
Az
enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos
óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való
együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények,
tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az
integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a
folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.
Külön óvodai csoport létesítése kizárólag
az 5. életévét betöltött - óvodai nevelésre kötelezett - és a komplex -
gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi - vizsgálat diagnózisa
alapján egyértelműen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek
számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez
szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében
biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el.
Az
enyhén értelmi fogyatékos gyermekek
sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az iskolai nevelés során
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam.
b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam.
c) Alapozó
szakasz: 5-6. évfolyam.
d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam.
A bevezető
szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel
élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb
időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető
kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására.
A
bevezető és kezdő szakaszban a
tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a
hangsúly. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki
tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan
kiválasztott tevékenységnek. Nagyobb
hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes
kialakítása és megerősítése is.
Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a
tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére,
a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az
elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási
tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de
a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a
manipulációs és a képi szint is.
Megszilárdító
szakasz: 9-10. évfolyam.
A cél elsősorban az ismeretek megerősítése,
szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a
pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók
eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni
fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális
szakiskola, - vagy az integrált keretek között történő - nevelés, oktatás során
elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló
életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz
elengedhetetlenül szükségesek.
3. Szakképesítés
megszerzésére felkészítő szakasz
A speciális szakiskola szakképző
évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való
felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő
munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik.
Az
államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre
való felkészítés esetén az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve a szakképzési
évfolyamok száma megnő, a közoktatásról szóló törvényben biztosított lehetőség
alapján. Az egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó
képzés esetében a szakképzési évfolyamok száma kettő: a 11. és a 12. évfolyam.
A szakképzési évfolyamokon is kiemelt
szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a
komplex személyiségfejlesztés.
A
nevelés, oktatás célja:
-
a korábban
kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,
-
a tanuláshoz,
szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése,
-
a szakmai
vizsgára való felkészítés,
-
munkavégzésre
való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók
élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.
Nevelési és oktatási alapelvek és célok
műveltségi területenként
Ajánlás a NAT műveltségi területek százalékos arányára
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-10. évfolyam |
Magyar nyelv és
irodalom |
32-42 |
17-24 |
15-20 |
10-15 |
Élő idegen
nyelv |
- |
|
4-8 |
6-10 |
Matematika |
17-23 |
15-20 |
15-20 |
10-15 |
Ember és
társadalom |
4-8 |
6-8 |
6-10 |
6-10 |
Ember a
természetben |
4-8 |
7-11 |
15-20 |
10-15 |
Földünk és
környezetünk |
- |
4-8 |
4-8 |
4-8 |
Művészetek |
10-15 |
10-15 |
8-12 |
8-12 |
Informatika |
2-4 |
4-8 |
4-8 |
5-10 |
Életvitel és
gyakorlati ismeretek |
4-8 |
11-15 |
11-15 |
21-28 |
Testnevelés és
sport |
10-15 |
10-15 |
10-15 |
10-15 |
Magyar nyelv és irodalom
A magyar nyelv tanulásának az enyhén
értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata
a szókincsfejlesztés és -gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat
erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata továbbá az eredményes
olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek
kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a
helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában.
Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken
keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi
természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű
viszonyulásról. Az irodalmi ismeretek hozzájárulnak a tanulók személyiségének,
gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének
gazdagításához.
A magyar
nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van
az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek
fejlesztésében.
Élő idegen nyelv
Az
idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv
tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás
érdekében.
Matematika
A matematika műveltségi terület lehetőséget ad a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, megismerésére. Képessé teszi a tanulókat a világ valósághű észlelésére, információk befogadására, megőrzésére és feldolgozására.
Ember és
társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek
A
műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. A múlt kiemelkedő
történelmi eseményeinek, történelmi személyiségeinek megismerése hozzájárul a
nemzeti és az európai identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez.
A társadalmi ismeretek tartalmai
sokoldalúan tárják a tanulók elé a szűkebb és tágabb közösségben élés
lehetőségeit. A tanulókat hozzásegíti ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak a
körülöttük lévő társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek között. Lehetőséget kapnak a legalapvetőbb társadalmi tevékenységek, a
legfontosabb állampolgári ismeretek elsajátítására.
A fejlesztés kiemelt területként kezeli a
személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális
érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett
felelősséget.
Ember a természetben
A tanulók ismeretelsajátításában a
természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetősége tűzhető ki célul.
Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való
pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos
konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása.
E területen szerzett műveltség fontos
eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel
kapcsolatos szabályok elsajátításának is.
Földünk és környezetünk
A Földünk és környezetünk műveltségi
terület ismereteket nyújt a tanulóknak a lakóhelyükről, a hazájukról. A hazai
az európai földrajzi környezetből kiindulva lineárisan táguló térben
szerezhetnek elemi ismereteket a távoli földrészekről és a bolygókról. A
mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon
keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető
eszközeit, módszereit.
Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek
átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra
figyelve történik - a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat
hordozva.
Művészetek
A
műveltségi terület olyan élményszerű ismeretek nyújtását állítja középpontba,
melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség
kialakulásához.
Informatika
A műveltségi terület - igazodva az
informális társadalmi elvárásokhoz - középpontjába a munkához, az életvitelhez
kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja.
A mindennapi élet szerves részeként
jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók
használatának készsége, az esélyegyenlőség megteremtése, az életvitel céljából
is kiemelkedő jelentőségű. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika
eszközrendszerének alapvető használatára. Ez ad lehetőséget számukra gyors,
korszerű ismeretszerzésre, ügyintézésre.
Életvitel és gyakorlati ismeretek
A műveltségi terület az ismeretek és
fejlesztési feladatok tekintetében szintetizáló feladatot tölt be. Életmóddá,
szokás-, viselkedés- és magatartásformává szervezi a fejlesztés kiemelt
területeit, az ismeretek halmazát. A közvetlen környezetben szerzett
tapasztalatokból kiindulva a technika, a társadalom, a munka világában történő
pontosabb, tudatosabb eligazodást szolgálja. A tanuló egyediségének,
megváltozott tulajdonság-együttesének figyelembevételével hozzájárul az
énkompetencia, a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák
kialakításához.
Testnevelés és sport
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók igen
eltérő képességekkel és fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába. Mind az
értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak.
Gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az
inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a
cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik,
hogy az általános testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia és ezen belül a
szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres
testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz.
A pedagógiai és egészségügyi célú
habilitáció, rehabilitáció
A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja.
A
sérülésspecifikus fejlesztés:
-
a
tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók
korrigálására, kompenzálására,
-
az eszköztudás fejlesztésére,
-
a felzárkóztatásra,
-
a tanulási
technikák elsajátítására,
-
a szociális
képességek fejlesztésére,
-
az önálló
életvezetésre irányul.
A
gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének
figyelembevételével - készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló
különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos
kibontakozását szolgálja.
E
programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek
tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési
programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni)
tevékenységekbe.
A
habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos
pedagógiai diagnosztizálás.
A
középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek
A középsúlyos értelmi
fogyatékosok az értelmi fogyatékosok / mentálisan sérültek / egyik alcsoportját
képezik.
A
középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek igen eltérő egyéni adottságokkal
bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és
szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen
módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő
funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az
alacsonyabb fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető
fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva.
A
középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei,
feladatai az óvodai nevelés során
A
középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése a korai fejlesztésre
épül.
A
kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott
gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésüknek kellő időt, alkalmat kell biztosítania:
-
az
alapmozgások kialakítására, fejlesztésére,
-
a minimális
kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció
fejlesztésére,
-
a
beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére,
-
az alapvető
önkiszolgálási szokások kialakítására,
-
az adekvát
játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére.
Mindezek
kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal
kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok
ismétlésnek.
Az
egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a
csoportos foglalkozásokon valósítható meg.
A
középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek
sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az iskolai nevelés során
A
testi és a lelki fejlődés közötti ütembeli eltérés az iskoláskort elért
gyermeknél szükségessé teszi a korai fejlesztés és óvodai nevelés során
alkalmazott fejlesztő eljárások folytatását.
A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs
és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a
mozgásállapot javítását kell biztosítania.
A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia
kell a tanulók meglévő képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi
kötődéseik gazdagságára.
Ezek
folyamatos fejlesztése, aktivizálása valamennyi nevelési helyzetben az alábbiak
figyelembevételével történik:
-
az
ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos
irányításra van szükség,
-
a tanulók
fogékonyabbak a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására, ezért a
fejlesztés eredményesebb szemléletes képi rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott
ismeretszerzéssel,
-
az
ismeretszerzés tervezésénél számolni kell a tanulók rövid idejű odafordulásával
és tevékenységi kedvével, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás
nehezítettségével, az alacsony motiváltsággal,
-
a tanulási
tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a
bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének
növelését, a fokozott mennyiségű és eltérő helyzetekben végzett gyakorlást,
-
a fejlesztés,
nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani a szociális képességek
területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara,
a kooperatív készségek és az önfegyelem hiánya, a kommunikációs zavarok, a
kritikátlanság) korrekcióját,
-
a fejlesztést
nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, nem elfogadó szülői magatartás, a
diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar
stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre,
-
az értelmi
fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek
működési zavarai, mozgászavar, epilepszia, autisztikus magatartás)
befolyásolják az egész személyiség fejlődését,
-
a felnőttkori
élet - egyénileg különböző - behatárolt lehetőségei.
A nagymértékű egyéni különbségek miatt a
tanulócsoportok összetétele rendkívül heterogén lehet. Ez a tanulók képességeihez
igazodó egyéni fejlesztési programok, pedagógiai többletszolgáltatások
(habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, különféle
terápiák) biztosítását teszi szükségessé. A pedagógiai folyamat során tág teret
kap az egyéni bánásmód.
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés
megvalósítása.
Ennek
érdekében a nevelés-oktatás feladata:
-
a személyiség
harmonikus fejlődésének biztosítása,
-
a
szocializációs képességek kiemelt fejlesztése,
-
a tanulói
aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása,
-
az
életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása,
-
a képességek
korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában,
-
egyénre
szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére,
-
az épen
maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése,
-
a személyiség
gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való
nevelés,
-
az eredményes
társadalmi integrációra törekvés.
A képzés során a tanulók egyéni
képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel
az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak.
A személyiség alakítására a játék van a
legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka
tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden
területén.
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
1. Alapfokú nevelés
c) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam.
d) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam.
c) Alapozó
szakasz: 5-6. évfolyam.
d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam.
2. Középfokú oktatás
Megszilárdító szakasz: 9-10. évfolyam.
A cél elsősorban az ismeretek megerősítése,
szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a
védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató fejlesztés.
3. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz
Az életkezdéshez való felkészülést, a
munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok
elsajátítását nyújtó szakképzési évfolyamok száma kettő: 11-12. évfolyam. A cél
olyan ismeretek és készségek elsajátítása, amelyek elősegítik, hogy a tanulók
az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben
képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, képességeikhez mérten
munkavállalóvá válni.
Nevelési és oktatási alapelvek és célok
fejlesztési területenként
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
nevelése, oktatása a NAT-ban meghatározott műveltségi területek helyett
fejlesztési területek alapján szerveződik.
Fejlesztési
területek:
- Anyanyelv és kommunikáció,
- Társadalmi környezet,
- Életvitel és gyakorlati ismeretek,
- Természeti környezet,
- Művészetek,
- Testi nevelés
A
középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek különböző fejlődési útjai miatt a
tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása válik az egyéni
képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé. A harmonikus
személyiségfejlődés érdekében a különböző képességek mellett is fontos a közel
azonos életkori csoportok megtartása. A tanulók értékelését, minősítését, az
egyes évfolyamoknál való továbbhaladás feltételeit a helyi pedagógiai program
szabályozza.
Ajánlás a fejlesztési területek százalékos arányára
Bevezető
szakasz |
Kezdő szakasz |
Alapozó szakasz |
Fejlesztő
szakasz |
Megszilárdító szakasz |
Anyanyelv és
kommunikáció |
20-40 |
30-45 |
30-40 |
20-30 |
15-30 |
Társadalmi
környezet |
10-25 |
10-25 |
10-25 |
20-25 |
20-25 |
Életvitel és
gyakorlati ismeretek |
5-25 |
5-25 |
10-25 |
20-30 |
25-40 |
Természeti
környezet |
|
|
5-15 |
5-15 |
5-10 |
Művészetek |
20-30 |
15-25 |
15-25 |
15-25 |
10-15 |
Testi nevelés |
20-30 |
15-25 |
10-25 |
10-20 |
5-15 |
Anyanyelv és kommunikáció
A fejlesztési terület célja, hogy megalapozza és befolyásolja valamennyi fejlesztési terület tartalmainak megismerését, elsajátítását, ugyanakkor az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése valamennyi fejlesztési terület feladata.
A
fejlesztési terület feladatai:
-
az
olvasás-íráshoz szükséges alapkészségek kialakítása és fejlesztése,
-
a csoportba
való harmonikus beilleszkedés elősegítése,
-
az egyénre
szabott minél nagyobb fokú önállóság kialakítása az olvasás és írás területén,
-
önálló
eligazodás írásos anyagokban,
-
a kulturált
kommunikáció minden formájának gyakorlása különböző élethelyzetekben.
Témakörei:
beszédfejlesztés,
olvasás, írás.
Társadalmi környezet
Célja a környezet iránti érdeklődés
felkeltése és fenntartása.
A fejlesztési terület feladatai:
-
a tér- és
időbeli tájékozódás kialakítása és gyakorlása,
-
mérések
különböző mértékegységekkel,
-
pénzzel
kapcsolatos ismeretek nyújtása, gyakorlati életben történő alkalmazása,
-
logikai összefüggések felismertetése,
-
társadalmi környezet megismerése,
-
szociális készségek elsajátítása,
-
feladattudat, felelősségérzet fejlődése.
Témakörei: számolás-mérés,
társadalmi ismeretek.
Életvitel és gyakorlati
ismeretek
Célja, hogy a tevékenységeken keresztül a
tanulók önkiszolgálási foka érje el a teljes vagy részleges önállóságot.
A fejlesztési terület feladatai:
-
az egészséges
életmód szokásainak kialakítása,
-
a
rendszeretet megalapozása,
-
az alapvető szociális képességek kialakítása,
fejlesztése és gyakorlása,
-
az alapvető
munkavégző képesség kialakítása,
-
az öltözködés, ruházat, környezet iránti
igényesség kialakítása,
-
a
szocializált, kulturált életvitelre való képesség kialakítása,
-
a mindennapi
tevékenységek fokozódó önállósággal történő elvégzése.
Témakörei: önkiszolgálás,
életvitel és gondozási ismeretek.
Természeti környezet
Célja, hogy a tanulókban alakuljon ki az
igény a természet- és környezetvédelemre, a környezettudatos magatartásra.
A
fejlesztési terület feladatai:
-
alapvető
egészségügyi ismeretek kialakítása élő és élettelen környezetünkről,
-
a test megismerése, ápolása, az egészség
védelme,
-
az egészséges életmód szokásainak és a tiszta
környezet iránti igény kialakítása,
-
a helyes táplálkozási szokások kialakítása,
-
az élőlények
és környezetük kölcsönhatásainak megismerése.
Témakörei:
környezetvédelem,
egészségvédelem.
Művészetek
Célja, hogy hozzájáruljon a harmonikus
személyiség fejlesztéséhez, a félénkség, a szorongás, a gátlás leküzdéséhez.
A fejlesztési terület feladatai:
-
a tanulók
esztétikai érzékének fejlesztése, érzelmek gazdagítása,
-
az
alkotásvágy kialakítása, a manuális képességek fejlesztése,
-
az önkifejező képesség, képzetek, a pozitív
énkép kialakulása, az önismeret fejlődése,
-
a művészeti befogadóképesség fejlesztése.
Témakörei: ének-zene, dráma
és tánc, ábrázolás-alakítás.
Testi nevelés
Célja a rendszeres fizikai aktivitással
segített motorikus képességfejlesztés, a mozgásos cselekvési biztonság
megszerzése.
A fejlesztési terület feladatai:
-
a gyermek
személyiségének kibontakoztatása, alkalmazkodóképességének fejlesztése,
-
mozdulatok
utánzása, reprodukálása,
-
a mozgáskedv iránti igény felkeltése,
-
az elemi
munkavégzéshez szükséges fizikai és szociális képességek kialakítása,
-
térbeli irányok, viszonyfogalmak megerősítése,
-
mozgásos
emlékezet, állóképesség fejlesztése,
-
a testi fejlődés zavarainak korrekciója
terápiák alkalmazásával,
-
ügyesség,
gyorsaság, edzettség, akarat, kitartás, bátorság fejlesztése,
-
szabályok
betartása.
Témakörei: játékra nevelés,
testnevelés.
A pedagógiai és egészségügyi célú
habilitáció, rehabilitáció
A
rehabilitációs célú foglalkozások célja - a meglévő képességelőnyökre építve -
az eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás
fejlesztése.
-
az érzékelés,
észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség,
tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése,
-
a bazális
stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése,
-
a művészeti
foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztő
hatásának érvényesítése,
-
a
mozgásállapot javítása, sporttevékenység.
A
látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) gyermek
A látássérülés a szem, a látóideg vagy az
agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely
megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét,
személyiségét.
Gyógypedagógiai
szempontból azok a gyermekek látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa)
az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel)
is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti.
a) vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik
(vízus: 0);
b) aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással
rendelkeznek: fényt érzékelők, ujjolvasók,
nagytárgylátók (vízus: fényérzés -0,1);
c) gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét
nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33).
A vak, valamint a gyakorlatilag vak,
aliglátó tanulókat elsősorban a tapintó-halló életmód, a látásukat praktikusan
használó aliglátókat és a gyengénlátókat a látó-halló (tapintó) életmód
jellemzi.
A látássérült gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének
elvei, feladatai az óvodai nevelés során
Az
óvodai nevelésben részesülő vak gyermekeknél (vízus: 0) kiemelt szerepet kap:
-
a játék, ami
tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás,
szaglás, íz-érzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére,
-
a testkultúra
kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd
folyamatos fejlesztése.
Az önkiszolgálás terén életkoruk és
sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása a cél. A környezetük
valósághű megismerése széles körű érzékeltetéshez, a biztonságos téri
tájékozódás támpontokhoz kötötten valósítható meg. Az eszközök kiválasztásánál
- színek helyett - elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A
számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális
kifejezések is hatékonyabbá teszik, az óvodai foglalkozások során a hatrekeszes
dobozok, gombás-, szöges táblák alkalmazása a Braille-írás-, -olvasásrendszer
megtanulását készíti elő.
Az aliglátó gyermekek (vízus: a
fényérzéstől 10%-os látásteljesítményig) adottságaik szerint vagy a
tapintó-halló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra készíthetők fel.
A
gyengénlátó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg
látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal
közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai
eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep
jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor
kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a
helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető
asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása.
A
látássérült gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az
iskolai nevelés során
A látássérült tanulók fejlesztésének
alapelvei, célja és kiemelt feladatai
A látássérült tanulók nevelését, oktatását
ellátó közoktatási intézmények az iskoláztatás során két fő feladat megoldását
vállalják:
-
az általános,
korszerű alapműveltség nyújtását,
-
valamint azon
túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengénlátásból és az
esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését.
A
fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe
kell venni, hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek
ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más - a haptikus
(bőr- és mozgásérzékelés együttese) és a hallási - beállítódás is jellemzi. Ezért
fontos az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés -
fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása.
A látás hiánya, az aliglátás és a
gyengénlátás nem csak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a
mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás)
is. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiség- és szocializációs
zavar is kialakulhat (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás,
önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő
magatartás, indulatosság, téves eszmék).
A pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens
fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja
mindezt korrigálni.
1.
A vak és a
gyakorlatilag vak, aliglátó tanulók
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
A
látássérült tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a
NAT-ban alkalmazott szakaszolással. Az első évfolyam tananyagának a helyi
tantervben két évre történő elosztása a Braille-írás-olvasás előkészítése, a
matematikai fogalmak kialakítása, eszköz- és jelrendszerének elsajátítása, a
környezet vizuális és tapintásos megismertetése miatt indokolt.
Nevelési és oktatási alapelvek és célok
műveltségi területenként
Magyar nyelv és irodalom
A műveltségi területen belül az írás-,
olvasásrendszert a vakok számára a Braille-féle pontírásrendszer alkotja.
Elsődleges feladat az írásos közlés és az olvasás Braille-féle alaprendszerének
megismertetése, eszközi használatának kialakítása. Ehhez speciális eljárásokra,
módszerekre és eszközökre van szükség (pl. hatrekeszes dobozok, gombás-,
szögestábla, elfordítható hatponttábla, pontírógép, írótábla).
Az idegen nyelv tanulásakor meg kell
tanulni annak pontírásos betűhasználatát. Az ismeretelsajátításban hangsúlyosabb
szerepet kap a hallás útján történő nyelvtanulás.
Matematika
A matematika tanítása során elsődleges
-
a
számemlékezet fejlesztése, illetve a fejben történő műveletvégzés, a
fejszámolás tempójának fokozatos
erősítése,
-
a négy
alapművelet írásban történő végzése helyett az abakusz nevű speciális számolóeszköz használata,
-
a logikus
gondolkodást fejlesztő és a kombinatorikai feladatok minden témakörön belül
nagyobb arányú szerepeltetése.
A geometria-tanítás célja a praktikus
ismeretek bővítése. Szerkesztés helyett mértani modellezés történik (eszközei:
mértani testek, speciális körzők, vonalzók, speciális rajztábla fóliával stb.).
Módszertani szempontból a folyamatos
tevékenykedtetés kap kiemelt szerepet.
Ember és társadalom. Ember a természetben. Földünk és
környezetünk
E műveltségi területek esetében cél, hogy a
tanulók tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi környezetben, minél
több közvetlen tapasztalatot, állandóan bővíthető ismeretet szerezzenek a
természeti és társadalmi valóságról.
A műveltségi területekhez kapcsolódó
tantárgyak nyújtsanak sokoldalú lehetőséget a megfigyelőképesség, az emlékezet
fejlesztéséhez, az információszerzés korlátozottsága következtében hiányos
fogalmak tartalmi gazdagításához, a tapasztalati bázis kiszélesítéséhez. Ezért
fontos, hogy sok konkrét érzékeltetéssel tényleges fogalmak alakuljanak ki a
tanulókban. A tapintásos ismereteken túl jelentős szerepet kapnak a hangok
által közvetített információk, szemléltetések.
A
földrajz és történelem, valamint a természetismereti tantárgyak oktatásánál
speciális szemléltető eszköz a domború térkép, illetve a domború ábra. Az
ezeken történő tájékozódás sok előkészítést, gyakorlást igényel.
A társadalmi ismeretek tekintetében meg
kell ismertetni a tanulókkal a látássérültekre vonatkozó jogszabályokat és
érdekvédelmi szerveződéseket.
E műveltségi terület esetében a fejlesztési
feladatok módosítására van szükség: a tárgy- és környezetkultúrára
koncentráltan, illetve a művészeti alkotásokra vonatkozóan a vizuális érzékelés
helyébe a tapintással történő érzékelés lép.
A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk
harmóniájának kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában,
kommunikációjuk fejlesztésében kap kiemelt szerepet.
A vizuális kultúra keretében az alkotás elsősorban a domborúrajz
elsajátítását jelenti, ami a síkban speciális módon készített ábrák
elemzésével, értelmezésével, létrehozásával a többi szaktárgy (pl. geometria,
földrajz, fizika, kémia) tanításához nyújt segítséget, fejleszti a tanulók
absztrakciós készségét, kézügyességét. Speciális eszközei: fólia, rajztábla,
vonalhúzók, körzők, sablonok stb. Ugyancsak kiemelt jelentőségű a térbeli
ábrázolás alkalmazása (modellek, agyagozás stb.)
A zenei nevelés keretében a hangjegyek rögzítése a Braille-kotta
segítségével történik. A szolmizálás kézjeleit módosított formában lehet
alkalmazni.
A médiaismeret műveltségi részterületét hang által közvetítő
médiarendszerek dominanciája jellemzi.
A műveltségi terület anyaga kiegészül a
gépírással, a speciális hangkijelzéssel ellátott számítógép megismerésével.
Ezen eszközök használatával olyan alapismeretek, jártasságok birtokába
juttatjuk a vak, aliglátó gyermekeket, melyek segítik a látókkal való kapcsolat
létesítését, a mindennapi életben adódó írásbeli ügyeik intézését. A „beszélő
egységgel” vagy Braille-sorral kiegészített számítógépek, Notebook-ok
kezelésének elsajátítása hasznos a továbbtanulás, az önálló ismeretszerzés
szempontjából.
A könyvtári
ismeretek tartalmazza a Braille-, valamint a hangos könyvtárak (kazetták,
CD-k, digitális könyvek) használatát.
Életvitel és gyakorlati ismeretek
A műveltségi terület alapját a NAT-ban
megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt kapnak azonban a személyiségállapothoz
igazított életviteli technikák. Jelentős a szerepe a látó személyekkel,
közösségekkel való nyelvi és szociális érintkezésnek. A gyakorlati ismeretek
tekintetében kiemelt szerepet kap a látássérültek pályaválasztását is
megalapozó technikák beépítése a tananyagba.
A műveltségi területnek kiemelten kell
szolgálnia az intenzív mozgás- és tájékozódásfejlesztést. A tartáshibák
megelőzésére, korrigálására beépíthető a gyógytestnevelés tananyaga. Fontos,
hogy a tanuló ismerkedjen meg a látássérültek sportolási lehetőségeivel
(csörgőlabda, úszás stb.).
A pedagógiai és egészségügyi célú
habilitáció, rehabilitáció
A
(re)habilitáció főbb területei:
-
az ép
érzékszervek működésének intenzív fejlesztése,
-
a meglévő
látás megőrzése, fejlesztése - látásnevelés -, optikai segédeszközök
használata,
-
beszédhiba-javítás,
-
intenzív
mozgásfejlesztés,
-
életviteli technikák,
-
a személyiségzavarok megelőzése, ha szükséges,
pszichológus segítségével (helyes önértékelés,
-
a leendő
munkahelyen és hivatalos helyeken követendő helyes viselkedéskultúra
kialakítása.
2.
A gyengénlátó és
a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók
Nevelési és oktatási alapelvek és célok
műveltségi területenként
Magyar nyelv és irodalom
A gyengénlátásból, aliglátásból fakadó
sajátos nehézségek miatt az olvasás-írás tananyagának elsajátításához az 1. és
a 2. évfolyamon magasabb óraszám biztosítása javasolt.
Az
ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű olvasmányok (kötelező
olvasmányok) választása indokolt lehet, de a hosszabb művek esetében a
hangos/digitális könyvek olvasása is megvalósítható. Az olvasási tempót érintő
követelmények meghatározásakor szükséges a látásteljesítmény figyelembevétele.
Az
írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rendezett, olvasható
írásképre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és
taneszközökkel teljesít.
Az élő idegen nyelv tanulása a gyengénlátó
és az aliglátó számára a látó társadalomba való beilleszkedést és az
esélyegyenlőséget is célozza. Ennek érdekében kiemelten fontos a mindennapokban
előforduló nehezített élethelyzetek gyors megoldását lehetővé tevő
(információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség
kialakítása az idegen nyelv használatában) tartalmak beépítése a helyi
tantervbe.
A tanítás során használt eszközök, és a
követelmények meghatározásakor kiemelten figyelembe kell venni az alábbiakat:
-
szemléltetéshez
és a tanulói munkához speciális (adaptált) eszközöket kell használni (speciális
vonalzó, körző stb.);
-
a mérés,
szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság
szempontjából szükséges engedményeket tenni
Ember és társadalom
A műveltségi terület tartalmának
meghatározásakor az alábbiak beépítése szükséges:
-
a gyengénlátó,
aliglátó tanuló ismerje meg a látássérültekre vonatkozó jogi szabályozást, és
tudja, hogyan élhet jogaival;
-
ismerje a
látássérültek érdekvédelmi szerveződéseit.
A teljes látást igénylő jelenségeket az
ismeret szintjén kell biztosítani (fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl.
fénytan).
A tananyagba szükséges beépíteni a
gyengénlátással kapcsolatos fizikai és biológiai ismereteket, valamint
lehetőséget kell adni a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív
részvételre.
A követelmények tekintetében - a balesetek
elkerülése érdekében - a tanulói kísérleteknél egyéni elbírálásra van szükség.
A tartalom feldolgozása során biztosítani
kell a gyengénlátók, aliglátók számára használható térképeket (lényegkiemelő, kontrasztos,
esetenként tapintható jelzések stb.).
A követelményeknek ismeretanyag
szempontjából teljes körűen, de a gyengénlátók, aliglátók által használt
eszközzel kell eleget tenni.
A gyengénlátó, aliglátó tanuló az élet
minden területén több nehézséggel küzd, mint az ép társai, ezért a készségek,
képességek fejlesztése mellett kiemelten fontos a művészetek
személyiségkorrekciós hatása.
Az ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe.
A dráma és tánc a tanuló
térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, ön- és
társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet
kap.
A vizuális kultúrán belül a
síkbeli ábrázolás mellett - elsősorban az aliglátók esetében - a hangsúly a
térbeli plasztikus megjelenítésre (mintázás, makett, agyagozás stb.)
helyeződik. Fokozottan érvényesül a jó minőségű eszközök biztosítása a
látássérült gyermek számára megfelelő vizuális élmény megszerzéséhez.
A
szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tenni.
A gépírás (billentyűzet) tanításának
szerepe a gyengénlátó, aliglátó tanuló esetében kiemelten fontos annak
érdekében, hogy a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dolgozat,
önéletrajz stb.) esztétikus külalakban készíthesse el. A számítástechnika
tanítása során az aliglátók számára speciális hangjelzős és tapintásos
információt adó készülékek alkalmazása szükséges.
A könyvtárhasználat az iskolai könyvtár
használatára korlátozódik azzal a kiegészítéssel, hogy a gyermek tanuljon meg
ismeretlen könyvtárban segítséget kérni és ezúton tájékozódni. Lehetőség
szerint ismerje a hangos könyvtárat és igénybevételét.
Életvitel és gyakorlati ismeretek
A műveltségi terület alapját a NAT-ban
megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt kapnak azonban a
személyiségállapothoz igazított életviteli technikák.
A műveltségi terület tartalmába mindazon
ismeretek beépülnek, melyek a gyengénlátó tanulók mindennapi életvezetéséhez
mind teljesebb önálló életviteléhez szükségesek, illetve alakítják későbbi
pályaválasztásukat.
Testnevelés és sport
A gyengénlátó, aliglátó tanulók az
állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben vesznek részt. A helyi
tanterv a testnevelés NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatai közül tartalmazza
a nem ellenjavalltakat, valamint a diagnózis ismeretében ajánlott speciális
tartalmakat, beépítve a gyógy-testnevelési eljárásokat.
A speciális tartalmak kialakításánál
figyelemmel kell lenni:
-
a
mozgás-látás koordinációjának fejlesztésére,
-
a helyes
testtartást segítő gyakorlatokra és a meglévő mozgásszervi betegségek
korrekciós gyakorlataira.
A követelmények meghatározása mindig a
gyermek egyéni állapotától függ, a látásteljesítmény, a szembetegség kihatásai
és a társuló mozgásszervi betegség figyelembevételével.
Amennyiben lehetőség van rá, meg kell
ismertetni a gyengénlátó, aliglátó tanulót a látássérültek sportolási
lehetőségeivel és biztosítani kell az abban való részvételt (pl. atlétika,
csörgőlabda, úszás).
A pedagógiai és egészségügyi célú
habilitáció, rehabilitáció
A
(re)habilitáció főbb területei:
-
látásnevelés
(a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata),
-
mozgáskorrekció
(finommozgás, nagymozgás),
-
az olvasási
készség fejlesztése,
-
tájékozódásra
nevelés (tájékozódás vizuális támpontok alapján, tájékozódás hosszú fehér
bottal, közlekedési önállóság),
-
tapintó írás-olvasás aliglátó vagy progrediáló
szembetegségű tanulók esetében (Braille-írás, -olvasás),
-
diszlexia,
dysgraphia, diszkalkulia,
-
a speciális
optikai segédeszközök használata,
-
mindennapos
tevékenységek (étkezés, varrás stb.).
Hallássérült /siket, nagyothalló/ gyermekek
A súlyosan hallássérült - siket - és enyhébben hallássérült - nagyothalló - gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt - az állapot fennmaradása esetén - a beszédkommunikációban az érthető ejtés teljesen elmarad, vagy erősen sérül. Fentiek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozhat.
Hallássérülésen belül:
a) A siket tanulónál
súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti)
áll fenn. Ennek következménye - az állapot fennmaradása esetén - a hangzó
beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú
nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A
hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól függően
módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének
fejlődése.
b) A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért
hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás
esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése
akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek
mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat
megközelítésének szintjéig terjedhet.
c) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl.
cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon
végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető.
Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően
függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor.
e)
A hangos beszéd
kialakulása után hallássérültté vált tanulók nehezen dolgozzák fel a hallás
elvesztésével fellépő állapotváltozást: a nehezített kommunikációt, a
környezettel való kapcsolatuk beszűkülését. Ebben az esetben fokozott
segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához.
A hallássérült gyermekek sérülésspecifikus
fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során
A
hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata - a korai
pedagógiai és audiológiai gondozásra építve - a nyelvi kommunikáció
megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően
meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen
beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és
a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló
egyéb tényezőktől (például mentális állapot, szociokulturális környezet stb.).
a)
A súlyos fokban
hallássérült - siket - gyermekek óvodás életkorban történő fejlesztési
feladata a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás fejlesztése, a hangos
beszéd aktív használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés és a
diszfázia-prevenció.
Az
óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a súlyos fokban hallássérült
kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a
figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját,
kommunikációs próbálkozásait megérteni.
Az
óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az
érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az
aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést,
szókincset, szájról olvasási készséget, érthető kiejtésre nevelést.
b) Az enyhe fokban hallássérült - nagyothalló - gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása.
c) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl.
cochlea implantált) hallássérült gyermeknél - egyik vagy mindkét oldalon
végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető.
Fejlesztésük stratégiája döntően a
beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Szövegértésük,
hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók
beszédfejlődésével.
A
hallássérült gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az
iskolai nevelés során
1.
A súlyos
fokban hallássérült - siket – tanulók
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
Az
iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával.
A súlyos fokban hallássérült és nyelvi
kommunikációjukban nagyfokú elmaradást mutató hallássérült gyermek
iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető és a kezdő szakasz
hosszabb idősávban - teljesítésére hat tanév javasolt - szerveződjön.
A kezdő és a bevezető szakasz speciális
fejlesztési feladatát a nyelvi kommunikáció alapozása jelenti. Ez az intenzív
nyelvi kommunikációs fejlesztő szakasz - a speciális nevelési szükségletek
miatt - általában három tanévnyi időtartamot vesz igénybe.
A
megnövelt időtartam funkciója (a korai és óvodai fejlesztésre építve) a nyelvi
kommunikáció alapozásának folytatása, az életkornak megfelelő ismeretek
tartalmainak nyelvi megfogalmazása, megértése, továbbá a szókincs bővítése,
valamint a szükséges grammatikai elemek alkalmazása.
Célja
az azonos évfolyam halló tanulói teljesítmények megközelítése a következő
anyanyelvi területeken:
-
az olvasás
technikájának kialakítása,
-
az írás
technikájának kialakítása,
-
a tudatos
anyanyelvtanulás előkészítése.
Az alapozó szakasz végéig átfogó feladat a nyelvi rendszer kiépítése.
A
fejlesztő szakasz végére a nyelvi
készségek olyan szintjére kell eljuttatni a súlyos fokban hallássérült
tanulókat, amely alkalmassá teszi őket az egyre önállóbb ismeretszerzésre,
szövegalkotó műveletek végzésére, a korszerű műveltség iskolai tartalmának
birtoklására.
Nevelési és oktatási alapelvek és célok
műveltségi területenként
Magyar nyelv és irodalom
Komplex nyelvi fejlesztésre van szükség,
speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb
értékű elsajátításának céljából.
A műveltségi terület speciális fejlesztési
részterületei valamennyi évfolyamon:
a)
Hallás-, ritmus-, mozgásnevelés
Speciális
tevékenykedtetés célozza a beszédhallás, a hangos beszéd további komponenseinek
- mozgási, ritmika - fejlesztését. A fejlesztési program az egyéni adottságok
figyelembevételével készül.
b) Beszédhallás-nevelés
Speciális
eljárásokkal valamennyi anyanyelvi tantárgy keretében megjelenik
c) Helyes ejtés
Döntően
a hangzásilag érthető beszéd komplex kialakítása, fejlesztése céljából az egyén
adottságaihoz
igazodóan, individuális
keretek között folyó foglalkozás.
d) Szájról olvasás
A
beszédhallás elégtelensége vagy hiánya miatt a beszédértés vizuális formáját
jelenti. Kiemelt feladata a nyelvi
kombinációs készség, a vizuális emlékezet fejlesztése.
e) Jelnyelv
Sajátos,
alapvetően szocializációs funkciójú, a nyelvi kommunikációt vizuális úton
közvetítő forma.
Élő idegen nyelv
A
tanulók oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanítása az
intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve alapján szervezett keretekben, a
nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az oktatás folyamatában
jelentős hangsúlyt kap az írásos forma.
A nyelvi fejlettségi szint szerint célszerű
a csoportokat szervezni.
A nyelvi kommunikációs szint, a fogalmi
gondolkodás, valamint a matematikai problémák felismeréséhez és megoldásához
szükséges absztrakciós képesség szoros összefüggést mutat. Fentiekből
következően a matematika eredményes oktatásának feltétele a fogalmi,
gondolkodásbeli megalapozottság. Ennek további feltétele, hogy a nyelvi
kommunikációs szint megfelelő alapokat biztosítson a gondolkodási műveletek
elsajátításához.
A műveltségi terület speciális fejlesztési
tartalmát képezi a tér-idő viszonylatok kialakítása, a tájékozódási képesség, a
történésekből, folyamatokból a tendenciák felismertetése. Segítséget nyújt a
hallássérült embernek sajátos problémái miatti akadályozott helyzetében a
társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához.
Sérülésspecifikus
tartalma kiegészül a siketek társadalmi beilleszkedését segítő szociális és
jogi ismeretek oktatásával.
Ember a természetben. Földünk és
környezetünk
A nyelvi kommunikációjukban és megismerő
tevékenységükben akadályozott siket tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel
juttatja olyan alkalmazható ismeretek birtokába, melyek konvertálhatók a
természeti környezet, a viszonylatok, összefüggések felismeréséhez.
Az önkifejezés, az információszerzés széles
skálája teremthető meg e műveltségi terület tartalmain keresztül. A kreativitás
fejlesztése szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír a vizuális
kultúra sokoldalú művelése, a személyiség fejlesztésében a dráma és a tánc adta
lehetőségek kihasználása. /A tanulók teljesítménye e részterületeken eléri,
esetenként meghaladhatja a halló társak produktumait./
A hallássérült tanulóknak az
információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottságuk következtében
alapvető szükségük van a vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás
legkorszerűbb technikáinak ismeretére és ezek alkalmazására. Ezeknek az
ismereteknek a jelentős részét a számítástechnika fogja át. Megkülönböztetett a
jelentősége az írásos kommunikációban.
A lehető legkorábbi életkortól javasolt,
hogy megismerkedjenek az információcsere technikai lehetőségeivel. A fentiek indokolják,
hogy a hallássérült tanulók elsajátítsák a gépírást és a számítógép kezelését
is.
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Megkülönböztetett jelentősége a
hallássérültek oktatásában abban áll, hogy lehetőséget biztosít a manuális
készségek magas fokú fejlesztésére, a mozgássorok összerendezettségének
fokozására, az önálló életvitel megalapozására. Feladata, hogy direkt módon
alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást is.
A
közlekedés világában való részvételre történő felkészítés hangsúlyos szerepet
kap az oktatásban, mivel a hallássérült gyermek és felnőtt a baleseteknek,
veszélyhelyzeteknek fokozottabban van kitéve.
Testnevelés és sport
Speciális szerepe többirányú. A
fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók adottságait, az átlagosnál
gyakrabban előforduló mozgáskoordinációs zavarokat, testi fejlődési
rendellenességeket. A tehetséggondozás fontos területe is egyben, ahol a
hallássérült tanulók jó adottságaikat fejlesztve a halló társakkal azonos
teljesítményekre képesek.
Feladata
a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a halló
gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése, versenyhelyzetek teremtése.
A pedagógiai és egészségügyi célú
habilitáció, rehabilitáció
A
(re)habilitáció főbb területei:
- folyamatos otológiai és audiológiai ellátás,
- a látás védelme, a szemészeti ellátás és a fülészeti gondozás,
- mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás,
- a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett szakszerű hallásnevelés (a meglévő hallásmaradvány aktivizálására alapozva), a modern technikai lehetőségek felhasználásával,
- a szájról olvasás, az ujj-ábécé, a gépírás tanítása,
- a helyes ejtés kialakítása és gondozása a legkorábbi életkortól az iskoláztatás teljes ideje alatt,
- az egyéni anyanyelvi nevelés,
- a beszéd-, nyelvtanulási (diszfáziás) és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók komplex korrekciója,
- a hallás-ritmusmozgás nevelés,
- integrációs nevelést segítő iskolai életre való felkészítés, hallókkal folyó kommunikáció, egyéni integráció, a középiskolában integrált keretek közötti továbbtanulásra történő felkészítés.
2. A enyhe fokban hallássérült - nagyothalló –
tanulók
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek
a NAT pedagógiai szakaszolásával.
A nagyothalló gyermek iskolakészültsége
általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére
két tanév javasolt - szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi
tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy
tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására.
Az iskoláztatás bevezető és kezdő
szakaszában - a korai
gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva - a nyelvi
kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a
szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a
beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a
nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza. A tanulók
elsajátítják és megközelítően olyan szinten birtokolják az alapvető
kultúrtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás
megszerzésében.
Legkésőbb az alapozó szakasz végére
a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége lényegében elérheti az
azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét.
A fejlesztő szakaszban fő elemeiben
már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában
megvalósítható a nyelvi rendszer további finomítása, a
nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, a
nyelvi érintkezés formáinak bővítése,tágabb tájékozódás a köznapi
nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és témák
tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer,
az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő
nyelvi formák megválasztása.
Valamennyi
pedagógiai szakasz kiemelt
feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése.
Nevelési
és oktatási alapelvek és célok műveltségi területenként
Magyar nyelv és irodalom
A műveltségi terület fejlesztési
feladatainak megvalósítása során komplex nyelvi fejlesztés történik, speciális feladatokkal, módszerekkel
a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításáért.
Minden
évfolyamon szükséges az egyéni
anyanyelvi nevelés biztosítása, melynek célja a nagyothalló gyermekek
szükségleteihez igazított nyelvi korrekció, különös tekintettel a
beszédérthetőség javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb
közelítésére a halló gyermekek kommunikációjához.
A tanítási módszerek és a tartalom
megválasztásánál a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére
figyelemmel kell lenni.
Művészetek
A műveltségi terület tantárgyain belül az
ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek
célja a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak
megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése.
A pedagógiai és egészségügyi célú
habilitáció, rehabilitáció
A
(re)habilitáció főbb területei:
- folyamatos otológiai és audiológiai ellátás,
- mentálhigiénés gondozás, pszichológiai ellátás,
- legkorábbi időponttól kezdett szakszerű szurdologopédiai ellátás,
- az integrált iskolai és iskolán kívüli életre történő felkészítés,
- a beszéd-, nyelvtanulási (diszfáziás) és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója,
- kezdő évfolyamokban a halló gyermekekkel való érintkezés, kapcsolattartás megkezdése, beépítése a hallássérült gyermekek életébe, a későbbiekben a középső évfolyamokon a többségi iskolában nevelkedő gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való növekvő gyakoriságú együttlét, együtt-tanulás, együtt-sportolás stb., az utolsó két évfolyamon pedig a pályairányítás, a pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, tevékenység végzése.
A testi
fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermekek
Mozgáskorlátozott az a gyermek, akinél a
mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy
funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn,
melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a
szocializáció.
Csoportosításuk a pedagógiai gyakorlat
terén azonos vagy hasonló feladat alapján:
-
végtagredukciós
fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok,
-
petyhüdt
bénulást okozó kórformák,
-
a korai
agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek,
-
egyéb,
maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák,
-
a halmozott
sérüléssel járó különböző kórformák.
A mozgás minden kisgyermek
tapasztalatszerzési lehetőségére hatással van, befolyásolja
személyiségfejlődését is. A sérült gyermek esetében a mozgásos tanulás
lehetősége módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett
tapasztalatai, mint az ép mozgású társainak. A mozgásállapot tartóssága,
visszafordíthatatlansága is befolyásolja a fejlődésmenetet. Ez nem ritkán az
átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt.
A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás
miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebből eredően a
tanulók más-más személyiségfejlődési utat járnak be.
Nevelhetőségüket
meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez
való alkalmazkodásukban gátoltak. A hely- és helyzetváltoztatás, az
önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a
grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció
eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt
megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök,
valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció és a fizikai
korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció alkalmazását.
A
mozgássérült gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai
nevelés során
A testi fogyatékos gyermek
óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök
használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb
környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő
tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása.
A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások
körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges
korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat.
Az
óvodában biztosítani kell - a gyermek állapotának megfelelően - az
akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges
eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra
nevelés elvét.
A
mozgássérült gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az
iskolai nevelés során
Az iskolai nevelés
célja
megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgás-korlátozott gyermekek
az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló
életvitelre.
Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, ami egy komplex rehabilitációs hatásrendszer. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába.
Fontos
a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a
mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése. Mindkettő befolyásolja az
olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért ezt is kiemelt fejlesztési
feladatként kell kezelni.
A
mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során
figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi
állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is.
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával.
A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy az első évfolyam teljesítésére a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb időt (két tanév) biztosítson, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban.
Nevelési és oktatási alapelvek és célok
műveltségi területenként
Magyar nyelv és irodalom
Az olvasás- és írástanítás - a helyesírásra
és a tartalomra koncentrálva - az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz
kiválasztásával történik. Egyes tanulóknál a gépi írás elsajátítása teremt lehetőséget
az írásbeli kommunikációra. Mivel a beszéd formája a sérülés függvénye, ezért
annak a tartalmi részére kerül a nagyobb hangsúly.
Az
olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási
módszerek nagyobb eredményességet tesznek lehetővé.
Matematika
Kiemelten
szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésnek.
A geometriai anyag gyakorlati részének
tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbírálás alapján történjen, a
sérültségnek megfelelő, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át
tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken.
Szükség van a társadalmi tapasztalatszerzés
hiányainak pótlására.
Meg
kell ismertetni a tanulókkal a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályokat
és érdekvédelmi szerveződéseket.
Ember a természetben. Földünk és
környezetünk
Az embertani, egészségügyi ismeretek
tartalmazzák a tanuló diagnózisának ismeretét, az ezzel kapcsolatos
egészségügyi feladatok és problémák kezelését.
Művészetek
A
mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik
fontos eszköze a zene, a mozgás a dramatikus interakció és az alkotás.
Minden
esetben meg kell keresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket,
eszközöket, amelyeknek segítségével a tanuló alkotni képes.
Informatika
Az informatika tanítása szükség esetén az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, klaviatúravédő stb.) alkalmazásával történik.
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Olyan
ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása szükséges,
amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése, pályaválasztása,
önálló felnőtt élete, illetve a társadalomba való beilleszkedés során.
Az
életminőség javítását az segíti, ha a tanuló megismeri és gyakorolja a
gyógyászati segédeszközök használatát, karbantartását és a velük való
közlekedést.
A
műveltségi terület elemei és feladatai az alábbiak szerint módosulnak:
-
a gyógytorna
passzív és aktív eljárásai,
-
a
fizikoterápia módszerei és eljárásai,
-
korrekciós és
gyógyászati segédeszközök alkalmazása,
-
hidroterápia
és egyéb terápiás eljárások,
-
a testnevelés
mozgásanyagának (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjátékok)
sérülésspecifikusan adaptált formái,
-
adaptált
sportfoglalkozások,
-
a mindennapos
tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszköz
használatának megtanítása.
Műveltségi terület feladatai:
-
a károsodott
mozgási és tartási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja,
-
a
mozgásszervrendszer optimális működőképességének biztosítása,
-
az
állapotromlás, másodlagos károsodások megelőzése,
-
a motoros
képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés,
mozgásigény, mozgástudat kialakítása,
-
a reális
mozgásos éntudat kialakítása, önálló életvitelre elő- és felkészítés,
-
tehetséggondozás
különböző adaptált sportfoglalkozásokon keresztül.
A pedagógiai és egészségügyi célú
habilitáció, rehabilitáció
A
mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a
sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az
eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre.
A
(re)habilitáció főbb területei:
-
a központi
idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar megszüntetése vagy
csökkentése,
-
a
pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése,
-
a tanulók
folyamatos logopédiai fejlesztése,
-
a csoportos
és egyéni mozgásnevelés;
-
a diagnózis
szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása,
-
speciális
felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre;
-
sérülésspecifikus
egyedi eszközök biztosítása;
-
a
nyelvoktatás megvalósítása,
-
a gyógyászati
segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása,
-
alapos
szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció,
-
a
mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek
(szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismertetése.