1. kaland: Kezdetben ketten valának
Időpont
P. sz. 3698, Krad Kvartjának 38-46. napján.
Helyszínek
Ifin, Abaszisz
fővárosa.
A Játékos
Karakterek
- Fallen Lyarthan, elf fejvadász
- Hargrim Kahir Oddin, Tooma
papja
Eseménytörténet
1.
nap - P. sz. 3698, Krad Kvartjának 38. (Felemelkedők
havának 2.) napján
Reggel
• Fallent és Hargrimet a Tharsis Ház
képviselője felkeresi, hogy munkát ajánljon. Előlegként 10 A-t ad. Találkozóra
hívja a kalandozókat a Rézsellő fogadóba estére.
Este
• Fallen korábban
megy a helyszínre (a fogadó az Angolnák tolvajklán
területén van), eszik, szemlélődik, nem történik semmi különös. Megérkezik a
törpe is, kajál.
• Egyszer csak megjelenik a Tharsis
követ, haldokolva beesik a fogadóba. Megjelennek a támadók is, és a
kalandozókra rontanak. Harc, a támadókat levágják - de nem tudnak kiszedni
semmit belőlük.
• A kalandozók úgy döntenek, hogy felkeresik a Tharsis Házat. Viszik a követ hulláját is, valamint egy,
még életben lévő támadót is.
Éjjel
• A Tharsis Házban épp
bál van. A Ház feje fogadja őket néhány pillanatra, majd elszállásolja a
kalandozókat a palota emeletén.
• Éjjel megtámadják a kalandozókat, és a Ház
urát is. A harcban a kalandozók legyőzik ellenfeleiket, de a Ház urát,
feleségét és gyerekeit lemészárolják.
• A kalandozókat a városi őrség a fogdába
viszi.
2.
nap - P. sz. 3698, Krad Kvartjának 39. (Felemelkedők
havának 3.) napján
Hajnalban
• Fallent és Hargrimot kihallgatják, azután elengedik - nem tudnak rájuk
bizonyítani semmit.
Reggel
• A kalandozók új szállást keresnek maguknak.
Egy szobát vesznek ki, majd azt elcserélik a mellettük lakó párral.
Éjjel
• A mellettük lakó párt az éjjel meggyilkolják.
3.
nap - P. sz. 3698, Krad Kvartjának 40. (Felemelkedők
havának 4.) napján
Délelőtt
• Meglátogatja őket egy fiatal Noir-pap, aki
arról mesél nekik, hogy „álom-látomása volt a karakterekről.”
Délután
• A kalandozók meglátogatják a Noir-pap
mesterét a bűnbarlangjukban. A mester a következőket mondja:
„A sorsvonalak összefonódtak. Az elf és a törpe fontos teremtmények. A Tharsis
Ház ura az életükre tört, de azt nem tudom, miért. Az biztos, hogy a Tharsis Házat körbelengi valami gonosz. Ha a kalandozók
további válaszokat akarnak, azt a Tharsisok házában
kell keresniük.”
• A kalandozók úgy döntenek, hogy visszatérnek
a Tharsis házba.
4.
nap - P. sz. 3698, Krad Kvartjának 41. (Felemelkedők
havának 5.) napján
A palotaőr
Ketten
érkeztek reggel a palotához, egy elf és egy törpe (őt
először nem is vettem észre a kapu kémlelőnyílásából). Fallenként
és Hargrimként mutatkoztak be, és azt állították,
hogy élő kontraktus köti őket a Házhoz, amelyet Antor
kötött velük a Ház urának nevében. Még mindig képtelen vagyok elhinni, hogy már
egyikük sincs az élők sorában…
Perris kapitány, a
parancsnokunk fogadta őket a hallban, jó pár katona társaságában. A kapitány
sokáig tűnődött azon, hogy beengedje őket - a törpe és az elf
azt bizonygatta, hogy a kontraktus miatt szeretnék a megkapott pénzösszeget
megszolgálni, és valamilyen módon hasznossá tenni magukat e szomorú időszakban.
Én emlékeztem rá, hogy a jövevények a merénylet éjjelén is a palotában voltak,
és a gróf személyesen fogadta őket, továbbá harcoltak is a betolakodók ellen,
így ezt jeleztem a kapitánynak, aki végül engedett, és elszállásolta a jövevényeket
azzal, hogy a Ház védelmében kell közreműködniük.
Délelőtt
újdonsült palotaőr-társaink körbejárták a palotát, az emeleti könyvtárat és az
üres hálószobát is megtekintették, ám a gróf meggyilkolásának helyszínére az
őrök nem engedték be őket, mivel azt az ifini
városőrség szigorúan megtiltotta. Örülök, hogy a társaim ilyen határozottan
léptek fel – így már tudom, hogy nekem is nemet kell mondanom a jövevényeknek,
ha majd éjjel, az én őrségem idején akarnának meg bejutni.
A délutánt
együtt töltöttem Eriellel, aki elmondta, hogy az elf kért egy fürdőt, és közben a Ház néhai uráról
faggatózott. Eriel elmondta neki, hogy noha az uraság
jól bánt a szolgálókkal, a pletykák szerint a nejével már kevésbé -
éjszakánként el-eltűnt, de állítólag nem egy másik nő volt a dologban, sőt, a
palotát sem hagyta el nagyon, csupán nem találták a hálószobájában. Én
megkértem Erielt, hogy ne pletykáljon többet a
jövevényeknek - bármennyire is a „társaink”, még nem ismerjük őket eléggé.
A törpe Perris kapitányhoz is ellátogatott, és érdeklődött, hogy
hogyan alakul az örökösödés a családban. A kapitány elmondta neki, hogy a
legkisebb kislány, Elyssa életben maradt, így ő
örököl, azonban a nagykorúságáig nagybátyja, Lewelyn
gyámkodása alatt fog állni - hacsak a gróf végrendelete mást nem mond. Lewelyn már elindult Ifinbe
Salkból, és három-négy nap múlva megérkezik, a végrendelet ismertetésére majd
akkor kerül sor. Perris kapitány azt is elmondta -
tőle tudom -, hogy a holttesteket Antoh templomába
szállították, továbbá a merénylőket nem sikerült azonosítani, elsőre mindenki a
Kobrákra gyanakodott, ám ők elhatárolódtak a történtektől.
A délután
eseménytelenül telt el, én pedig készülődtem az éjszakai őrségemre.
A Fűfészek
gazdája
Délután egy
törpe látogatta meg az üzletemet. Először azt hittem, hogy a fiam, Zaenza tért vissza az árubeszerző körútjáról, de a látogató
valódi törpe volt, nem pedig az én
torzszülöttem. „Mi járatban van kedves
uram? Miben segíthet Önnek Hiriam Denmor?”
- kérdeztem tőle. A törpe altatóteához kért füveket, azt mondta, mostanában nem
alszik túl jól. De, mivel harcosféle volna, jó lenne, ha ellenszert is kapna
hozzá, hogy az altató utóhatásaitól mentesüljön. Nem mondom, a története eléggé
átlátszó volt - de hát az én dolgom nem az ítélkezés, hanem a vevők kiszolgálása,
és a törpe egyébként is értett a füvekhez - hunyort és kalánfüvet,
valamint nadragulyát kért. Ifini pénzzel fizetett,
majd udvariasan köszönve távozott.
A palotaőr
Az őrségem
elején semmi különös nem történt - csendes volt az éj, a palotában is aludt
mindenki. Éjfél környékén azonban megjelent Hargrim,
és beszédbe elegyedett velem. Én elmondtam, hogy a kapitány már több napja
kerestet egy titkos szobát vagy bejáratot, bár azt nem tudtam megmondani,
miért. A törpe teával kínált, elsőre gyanakodtam, hogy esetleg mérgezett, de ő
is ivott belőle, és nem lett semmi baja, így köszönettel elfogadtam egy
pohárral. Még beszélgettünk egy darabig, ám egyszer csak hihetetlenül erős
álmosság tört rám, és egyszerűen képtelen voltam nyitva tartani a szemem...
Részlet a Miracle Adeptia Guns Urrus Sorrate
kolostor feljegyzéséből
Az őr
elaltatása után Hargrim és Fallen
átvizsgálták a Tharsis családfő, valamint a gyerekek
hálótermét, de semmilyen rejtekajtót vagy más érdemi információt nem találtak.
Aztán körbejártak a hálók mellett található kis dolgozószobát, ahol a
könyvespolc mögött rábukkantak egy titkos lejáratra, amely a palota mélyére, a
kazamatákba vezetett.
A kazamaták
lépcsőin lefelé haladva egyszer csak egy folyosóra értek. A folyosó három
irányba ágazott el. Hargrim és Fallen
egyenesen folytatják útjukat, és egy kisebb börtöncellához értek, amelynek
lezárt rácsos ajtaja mögött két csontvázat találtak. Így visszamentek a
folyosón az északi elágazás irányába – ahol csapdába kerültek. Miután elhagyták
az északi folyosó közepét, a folyosóra vasrács ereszkedett le, lezárva a
visszafelé vezető utat. Az elágazás másik végén található kis teremből pedig
két zombi támadt rájuk. A törpe és az elf azonban
könnyedén legyőzte őket, és elméjük erejével még a vasrácsot működtető kart is
ki tudták nyitni, így elindulhattak az utolsónak megmaradt, déli elágazáson.
Ekkor egy
hatalmas, oszlopokkal is megerősített csarnokba értek. A csarnok túloldalán egy
oldalról, hátulról függönnyel takart oltárt pillantottak meg, amelyen egy nem
túl régi hulla. A két kalandozó rögtön az oltárhoz ment, s így nem vették
észre, hogy az egyik oszlop mögött hatalmas szörny, az oltár őrzője rejtőzött
el, aki rájuk vetette magát.
Alaposan
megvagdosták, de a szörny lankadatlanul támadott - a sebei ugyanis beforrtak! Hargrimnak eszébe ötlött, hogy esetleg a halvány, kék
fénnyel pulzáló oltár ereje segíti a fenevadat. „Bármit találsz az oltárnál, azt zúzd szét, addig én feltartom ezt a
dögöt!” - kiáltotta társának a törpe. Fallen az
oltárhoz ment, s megtalálta a kék derengés okát: a hulla alatt kék színben izzó
rúnákat. A fegyverével lesújtott az egyikre – és a csarnok túlsó felébe
repítette a felszabadult Mana ereje. „Kösz a tippet törp uram!” - kiáltotta repülés közben társának.
Mindenesetre - az életerővel tápláló mágia hiányában - a szörny már nem sokáig
állta a csapásokat, és kimúlt.
A csarnok
átvizsgálása után, az oltár mögötti elfüggönyözött falnál egy ajtónyílást
találtak. Fallen be akart hajítani egy fáklyát, Hargrim azonban elkapta azt a levegőben! „Nehogy
meggyújtsunk valami éghető anyagot odabent.” - mondta. Végül bementek
helyiségbe, amely „dolgozószobának” bizonyult. A dolgozószobában találtak egy
kis könyvecskét - talán egy naplót. Eltették, majd visszamentek a titkos ajtón,
amelyet jól elreteszeltek. Magához térítették az őrt is, aki nagyon hálás volt,
hogy nem hagyták elszunyókálni az őrsége alatt - Perris
kapitány nem örülne neki...
A Tharsis napló
P. sz. 3697, Kék acél hava (évvége felé)
Új feladatot kaptunk. A Nazvanna
azt sugallta nekünk, hogy a nagy háborút követő második békeévben fontos
feladat vár ránk. Készen kell állnunk, és amikor a Nazvanna
szólít minket, habozás nélkül cselekednünk kell.
P. sz. 3698, Akarat hava (év eleje)
Nazvanna jelet adott, hamarosan a városba érkezik valaki,
akire külön figyelmet kell szentelnünk. Az illető a Zászlóháborúban harcolt, és
a törpék népéhez tartozik. Nem tudom, miért lehet fontos egy ilyen alak a Nazvannának, aki e törpét yeeb cuabnak nevezte, bár nem tudom, mit jelenthet ez.
P. sz. 3698, Engesztelés hava (5 hónappal ezelőtt)
Nazvanna ismét üzent - nem is egy, hanem mindjárt két yeeb cuab érkezik Ifinbe! A másik a Szépek Népének tagja, legalábbis így nevezik
magukat, szerintem viszont csak korcsok ők.
P. sz. 3698, Bölcsek havának 10. napja (Krad kvartjának 22. napja)
Minden készen áll már. A két yeeb
cuabnak munkát ajánlunk a Ház nevében, bőséges
fizetség ígéretével, majd rajtuk ütünk, és elveszejtjük őket! Az egészet
egyszerű rablásnak állítjuk be. A Ház feddhetetlenségét pedig azzal
biztosítjuk, hogy a mi emberünk is odavész a csetepatéban. Szegény Antor, hűségesen szolgálta a Házunkat, de Nazvanna előrébb való.
A feddhetetlenség miatt nem a Házunk katonái
intézik az ügyet. Nazvanna bérgyilkosokat küldött
segítségül, jól képzettek, nem lesz nehéz feladat számukra a yeeb cuabok ártalmatlanná tétele.
5.
nap - P. sz. 3698, Krad Kvartjának 42. (Felemelkedők
havának 6.) napján
A Vedlett Kobra
jelentéséből
Kora délelőtt
jött a riasztás, hogy az Álompalotát, Noir papjainak kaszinóját támadás érte.
Néhány emberemmel azonnal a helyszínre siettem, ahol szomorú látvány fogadott –
a személyzetet egytől-egyig lemészárolták, még az idős Peragius
mestert sem kímélték. Fiatal tanítványát, Guillemet
azonban nem találtam az áldozatok között. Bementem hát az irodába, és egy
pillanatra elállt a lélegzetem a látottaktól, Guillem
félig ájultan, nyílvesszővel a hasában a földön hevert, mellette egy törpe vizsgálgatta
a sebeit, miközben egy elf próbálta a sebesültet
faggatni… Aztán eszembe jutott, hogy Guillem mesélt
nekem a furcsa párosról, akikkel összebarátkozott, mivel valami látomásában
szerepeltek. Az elf és a törpe nem tudott választ
adni arra, hogy mi történt itt, és láthatóan feldúlta őket a merénylet. Az
embereim segítségével elvitettem a Noir-papot gyógyítóinkhoz, a jövevényeknek
pedig megígértem, hogy részt vehetnek a Kobrák bosszúakciójában, ha holnap
sötétedéskor ismét idejönnek az Álompalotához.
A palotaőr
A törpe és az elf napközép körül értek vissza a palotába reggeli útjukról
– valami láthatóan megviselhette őket, mivel elég mogorváknak tűntek. Aznap már
nem is láttuk őket, és másnap sem nagyon tüsténkedtek, végül sötétedéskor
elhagyták a palotát.
6.
nap - P. sz. 3698, Krad Kvartjának 43. (Felemelkedők
havának 7.) napján
A Kobrák
fejvadászosztaga vezetőjének jelentéséből
Jelentésem
második felében a két idegen, a törpe és az elf
közreműködését mutatom be a merénylőkön történő rajtaütés során. Mint már
kifejtettem, az ellenség szállását három irányból támadtuk meg: lentről, a
bejáraton át, oldalról a tetőn át, illetve az „U” alakú felső szint közepén
lévő tetőteraszáról. A lenti csapatban kapott helyet a törpe, míg a
tetőteraszról támadó alegységbe jelentkezett az elf.
A küzdelem
végeztekor összeszedtük elesett társainkat. A jövevények átkutatták a
merénylőket – néhány tégelyt, valamint álcázásra alkalmas holmikat vettek magukhoz,
továbbá „zsákmányul” ejtettek egy sebesült, de még életben lévő merénylőt, majd
az útjaink különváltak.
A Vedlett
Kobra jelentéséből
A merénylőkkel
való leszámolás után Fallen és Hargrim
– nevüket Guillemtől tudom, aki a vajákosaink
hatására fokozatosan visszanyerte erejét – egy közeli Kék sirály fogadóba ment,
amelyet – 1 aranyért! – teljes egészében kibéreltek maguknak (a fogadós a
védelmünket élvezi, így a fogadóban történtekről pontos információkkal
rendelkezünk).
A törpe és az elf kivallatta az elfogott merénylőt, aki az alcarai suttogók fejvadászklán
tagjának vallotta magát. Azt is megtudták tőle, hogy a baelo
Feruggia városának nemesi tanácsát jelenti, de a
konkrét megbízó személyét nem sikerült kideríteniük.
Az elf megölte volna a suttogót, de a törpe nem engedte. Így
végül abban állapodtak meg, hogy ránk bízzák a foglyot. Fallen
még azt is hozzátette, hogy „ha van benne
egy kis tartás, úgyis megöli magát.”
A jövevények a
Kék sirályban töltötték az éjszakát, majd másnap délelőtt – a foglyot
hátrahagyva – az Álompalotához mentek.
7.
nap - P. sz. 3698, Krad Kvartjának 44. (Felemelkedők
havának 8.) napján
A Noir-pap
Miután – a
Kobráknak hála – sikerült összeszednem magam, visszatértem az Álmopalotába, hogy felmérjem a károkat, és rendbehozzam a helyet, valamint gondoskodjak Peragius mester temetési szertartásáról.
A délelőtt
folyamán meglátogatott Hargrim és Fallen.
Én megköszöntem nekik a segítséget, amelynek révén megmenekültem a támadóimtól,
illetve ők beszámoltak a sikeres rajtaütésről. Közölték továbbá, hogy egy
foglyot is ejtettek, akit a Kék sirály fogadóban hagytak – tegyenek velük a
Kobrák azt, amit jónak látnak.
Beszámoltak
továbbá egy rejtélyes naplóról, amelyet a Tharsis-ház
kazamatáiban találtak. Bár fogalmam sincs, mit jelenthetenek
a „Nazvanna” és a „yeeb cuab” szavak, megígértem nekik, hogy utánanézek e
kifejezéseknek.
Ugyanakkor a
fejvadászok kapitányának utolsó szavai már több értelemmel bírtak. Szerintem a baelo egyik tagja állhat a támadás hátterében, ezért azt
javasoltam nekik, hogy utazzanak el Feruggiába, mert
talán a kérdéseikre ott választ találhatnak. Úgy tűnt, Hargrim
és Fallen elgondolkodott a javaslatomon.
A palotaőr
Közel egy nap
távollét után tért vissza a palotába két új őrtársunk, a törpe és az elf. Távozásukról nem értesítették Perris
kapitányt, aki meglehetősen dühös volt, amiért két embere csak úgy felszívódik
– már azon tanakodott, hogy értesíti a városőrséget az eltűnésükről. Így hát
érthető, amiért kissé mogorván kérdezgette az elfet:
- Maguk meg
hol voltak?
- Nyomoztunk.
- És mit
derítettek ki?
- Semmit...
Ezt követően a
végrendeletre terelődött a szó, Perris kapitány
elmondta, hogy a végrendelet ismertetésére holnap délelőtt kerül sor itt, a
palotában.
8.
nap - P. sz. 3698, Krad Kvartjának 45. (Felemelkedők
havának 9.) napján
Lewelyn Tharsis, Antoh papja
A végrendelet
szerint az unokahúgom, Elyssa örökli az öcsém
vagyonát, ám nagykorúságáig én leszek a gyámja. Hála Antohnak,
amiért legalább ő életben maradt!
Ebéd után egy
meglehetősen furcsa páros – egy elf és egy törpe,
akik a végrendelet ismertetésénél is ott voltak – jött oda hozzám, és beszélni
szeretett volna velem. Mikor igent mondtak, elvittek az emeleten található kis
dolgozószobába, ahol egy titkos lejáraton a palota alatti kazamatába jutottunk.
Itt megtudtam a szörnyű igazságot: az öcsém szörnyűséges dolgokat művelt itt!
Mutattak egy kínzókamrát, meg egy csarnokot, amelyet valami förtelmes lény
őrzött, és ahol egy oltár állt, amelyen akár emberáldozatokat is bemutathattak!
Fogalmam sem
volt arról, hogy az öcsém ilyen dolgokban lehetett részes, bár nem volt
különösebb templomba járó, mindenki, így én is úgy tudtam, hogy a Tengerúrnő
hitét gyakorolja.
Kísérőimnek
elmondtam, hogy papi hatalmam segítségével mindent megteszek annak érdekében,
hogy e helyet megtisztítsam ettől a förtelemtől. Úgy tűnt, hogy az elf és a törpe megnyugtatónak találta ezt.
9.
nap - P. sz. 3698, Krad Kvartjának 46. (Felemelkedők
havának 10.) napján
A Noir-pap
Hargrim és Fallen koradélután kerestek föl engem. Elmondtam nekik,
hogy sajnos az ismeretlen szavak jelentését még nem sikerült megfejtenem, ez
több időbe kerül, mint amelyre előzetesen számítottam, számítottunk. Ugyanakkor
ismét azt javasoltam a látogatóimnak, hogy utazzanak el Feruggiába,
és ott próbáljnak utánajárni a rejtélynek. Az elf és a törpe ezúttal sokkal határozottabban állították,
hogy meglátogatják a fürdővárost, én pedig biztosítottam őket, hogy amennyiben
bármit is megtudok az ismeretlen szavakról, álmukban meglátogatom őket.