Meteorák

A Meteorák a legnevezetesebb látnivalók egyike Görögországban van. A vidék és a hegység elnevezése: sajátságos környék tele gigantikus torony- és csipkealakú sziklákkal. Maguk a sziklák egyenként 100-150 m magasak.

A Meteora (görög szó) "levegőben lebegőt" jelent. A sziklák elnevezése nem véletlen, valóban az égbolt közelében keresendők a csúcsok.
A keresztény vallás meghatározó eleme Isten dicsőítése, ennek gyakorlása céljából sok hívőt vezetett a mindennapok világától félreeső helyre, távol a világi hívságok csábításától: a Pindosz-hegység barlangjaiban, meredek kaptatóin már a 12. századtól megjelentek az aszkézis hívei.

A Meteorákon huszonnégy bizánci kolostor található, melyek egyenként 600 évnél idősebbek – a környék ennek köszönhetően igen híres zarándokhellyé vált. A kolostorok közül ma már csak ötöt használnak valójában a szerzetesek.

Maguk az épületek a Pindosz-hegységben elszórtan, csaknem 300 m magasan, tűhegyes, alig megközelíthető, meredek hegycsúcsokon helyezkednek el, és a Peneiosz folyó völgyére néznek. Körülbelüli földrajzi helyük: é. sz. 39° k. h. 21°.

Neveztes kolostorai

• Metamorphoseos-kolostor (Megalo Meteoro): 613 m tengerszint feletti magasságban,Piniosz felett pedig 475 m magasan emelkedik.
• Varlaam-kolostor: Varlaam szerzetes élt itt, 1350-ben ő építette az első kápolnát a sziklán.
• Agia Triada (Szentháromság) -kolostor: Dometios alapította 1458-1476 között.
• Agios Nikolaos Anapafsas-kolostor: Tíz cellából és egy apátságból áll. Díszítése 1527-ben fejeződött be, Theophanis Strelizas krétai barát alkotása.
• Agios Stefanos-kolostor: a szikla, amelyre a kolostort emelték, már Kr. e. 1200-ban lakott volt. A templomot három kupola fedi, csodálatos fametszésű oltára és ikonosztáza van.
• Roussanou-kolostor: nevét alapítójának, Roussanos szerzetesnek köszönheti.

Vissza a főoldalra