|
A sajátos dramaturgiájú előadás alapja Molnár Ferenc Lilioma, melyben a 16473-as nyilvántartási számon jegyzik Závoczki Endrét, azaz Liliomot a másvilágon. Molnár külvárosi legendája úgy jeleníti meg a másvilágot, ahogy szeretnénk hinni a másvilágot: ahol fogadnak minket és láthatjuk az élőket, illetve vissza is jöhetünk közéjük kijavítani hibáinkat. A No. 16.473 erősen elrugaszkodik az alapként szolgáló műtől: Liliom gyászos öngyilkossága után kezdődik a történet, melynek szereplői a másvilágra kerülnek, a Fogalmazó elé, ahol el kell számolniuk addigi életükkel. A túlvilági Liget túlvilági rendőrségén különös kihallgatás folyik, ami által mindenki kénytelen újra élni a Liliom öngyilkosságával végződő történetet. Liliom halála szociálisan és pszichológiailag is determinált. Beilleszkedésre való képtelensége szükségszerűen állítja elő azt a helyzetet, amelynek végén ott a halál. Könnyen azt gondolhatnánk, hogy ennek oka és kiváltója csupán Liliom. Könnyen azt gondolhatnánk, hogy ez a halál csak Liliomra vonatkozik. Liliom halála azonban a történet összes szereplőjének halála is, mint ahogy - metafizikai értelemben - Liliom halála mindannyiunk halála is egyben.
Köszönettel: Lőkös Ildikó, Cselényi Nóra, Árvai György
Támogatók: NKÖM, Fővárosi Önkormányzat, NKA, Trafó, Őszi Fesztivál, Színházi Dolgozók Szakszervezete, Artus Soros Technika, Soros Alapítvány
|
