Jogszabály olvasgató: Panaszkezelés
A geodéziai műszerforgalmazók piacán, a gyártók külön megnevezése nélkül is
elmondhatjuk, hogy csupa kiváló minőségű eszköz van jelen. Ezeket jól felkészült
szakemberektől van szerencséje beszerezni a földmérő társadalomnak. A gyümölcsöző üzleti
kapcsolathoz mindkét fél számára nagyon fontos a korrekt terméktámogatás: a
felhasználónak legyen kihez fordulni, ha kérdése van az új eszközzel kapcsolatban, a
forgalmazó pedig egy jól kiszolgált partner törzzsel hosszútávon biztosíthatja létét.
Azonban néha ez a kölcsönösen idilli kép némileg árnyaltabb.
Mi történik, ha a szakmai kérdéseken túl, panasz merül fel az eszközzel kapcsolatban?
Mivel többen rákérdeztek nálam erre, egy jogász ismerős útbaigazítását kérve,
összeállítottam a választ ebben a rövid feljegyzésben.
Íme néhány gondolat, gondolatébresztőnek a témában:
A vevő a forgalmazó magatartására, tevékenységére
vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy
írásban közölheti a forgalmazóval. A szóbeli
panaszt azonnal meg kell vizsgálni és
orvosolni kell.
Amennyiben ennek eredménye a vevő számára
nem elfogadható, vagy az azonnali megoldás
nem lehetséges, a panaszról jegyzőkönyvet kell
felvenni, mely a forgalmazó álláspontját is tartalmazza.
Részletezve, mit tartalmazzon ez a jegyzőkönyv?
Vevő nevét, lakcímét, panasza előterjesztésének helyét,
idejét és módját, panasza részletes leírását és a kapcsolódó bizonyítékok, dokumentumok
jegyzékét.
Legyen benne a forgalmazó nyilatkozata saját álláspontjáról, amennyiben a panasz
kivizsgálása azonnal megtörténhetett!
Legyen rögzítve a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje, illetve felvevőjének és a panaszos
(személyes ügyintézés esetén) aláírása!
A jegyzőkönyv másolati példányát a vevőnek személyesen át kell adni, vagy telefonos,
elektronikus bejelentés esetén, egyedi azonosítóval ellátottan, legkésőbb 30 napon belül
érdemi válasszal meg kell küldeni.
A forgalmazó, megteheti, hogy a panaszt elutasítja, ám ez esetben az elutasítást
ÉRDEMBEN indokolni is köteles (azaz az „azért mert csak”, az „így jártál”, vagy „most már
mit tegyünk” típusú válasz nem megengedett!).
Ebben a szomorú esetben a forgalmazó kötelessége tájékoztatni vevőjét arról, hogy mely
hatóságnál vagy békéltető testületnél indíthat további eljárást, sőt ezeknek legalább - a
forgalmazó székhelye szerint illetékes - levelezési címét is közölnie kell.
A jegyzőkönyvet egyébként a forgalmazó köteles 5 évig megőrizni és azt az ellenőrző
hatóságnak kérésre bemutatni.
Persze, a jogszabályokat, akárcsak a klasszikusokat csak pontosan illik idézni – ennek a
rövid szösszenetnek nem ez volt a célja.
Éppen ezért, aki elmélyülne jobban a témában, mindenképpen a Fogyasztóvédelemről szóló,
a 1997. évi CLV. törvénnyel kezdje. Az itt összefoglaltakat pedig megtalálja a VI. fejezet, a
Fogyasztói jogok érvényesítése - Panaszkezelés, ügyfélszolgálat rész, 17/A §. –ában!
Az olvasó visszajelzések alapján, amennyiben igény mutatkozik rá, a következő alkalommal
kivesézzük, mit ír a Polgári Törvénykönyv a Jótállásról és a Hibás teljesítésről!
De addig is egy kis érdekesség magáról a paragrafus jelről. Eredete bizonytalan.
Formáját tekintve mondják, hogy azért olyan az alakja, hogy a két végébe meg lehessen
kapaszkodni, a közepén meg átbújni…
Ennél azért tudományosabb nézetek is kialakultak. Az egyik az, hogy két összetolt S-betűt
formáz, melyek a Signum Sectionis kifejezést rejtik – azaz „szakasz megjelölés”
Ezzel az aprócska kiegészítéssel kívánok kellemes böngészést az on-line jogtárakban!
elmondhatjuk, hogy csupa kiváló minőségű eszköz van jelen. Ezeket jól felkészült
szakemberektől van szerencséje beszerezni a földmérő társadalomnak. A gyümölcsöző üzleti
kapcsolathoz mindkét fél számára nagyon fontos a korrekt terméktámogatás: a
felhasználónak legyen kihez fordulni, ha kérdése van az új eszközzel kapcsolatban, a
forgalmazó pedig egy jól kiszolgált partner törzzsel hosszútávon biztosíthatja létét.
Azonban néha ez a kölcsönösen idilli kép némileg árnyaltabb.
Mi történik, ha a szakmai kérdéseken túl, panasz merül fel az eszközzel kapcsolatban?
Mivel többen rákérdeztek nálam erre, egy jogász ismerős útbaigazítását kérve,
összeállítottam a választ ebben a rövid feljegyzésben.
Íme néhány gondolat, gondolatébresztőnek a témában:
A vevő a forgalmazó magatartására, tevékenységére
vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy
írásban közölheti a forgalmazóval. A szóbeli
panaszt azonnal meg kell vizsgálni és
orvosolni kell.
Amennyiben ennek eredménye a vevő számára
nem elfogadható, vagy az azonnali megoldás
nem lehetséges, a panaszról jegyzőkönyvet kell
felvenni, mely a forgalmazó álláspontját is tartalmazza.
Részletezve, mit tartalmazzon ez a jegyzőkönyv?
Vevő nevét, lakcímét, panasza előterjesztésének helyét,
idejét és módját, panasza részletes leírását és a kapcsolódó bizonyítékok, dokumentumok
jegyzékét.
Legyen benne a forgalmazó nyilatkozata saját álláspontjáról, amennyiben a panasz
kivizsgálása azonnal megtörténhetett!
Legyen rögzítve a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje, illetve felvevőjének és a panaszos
(személyes ügyintézés esetén) aláírása!
A jegyzőkönyv másolati példányát a vevőnek személyesen át kell adni, vagy telefonos,
elektronikus bejelentés esetén, egyedi azonosítóval ellátottan, legkésőbb 30 napon belül
érdemi válasszal meg kell küldeni.
A forgalmazó, megteheti, hogy a panaszt elutasítja, ám ez esetben az elutasítást
ÉRDEMBEN indokolni is köteles (azaz az „azért mert csak”, az „így jártál”, vagy „most már
mit tegyünk” típusú válasz nem megengedett!).
Ebben a szomorú esetben a forgalmazó kötelessége tájékoztatni vevőjét arról, hogy mely
hatóságnál vagy békéltető testületnél indíthat további eljárást, sőt ezeknek legalább - a
forgalmazó székhelye szerint illetékes - levelezési címét is közölnie kell.
A jegyzőkönyvet egyébként a forgalmazó köteles 5 évig megőrizni és azt az ellenőrző
hatóságnak kérésre bemutatni.
Persze, a jogszabályokat, akárcsak a klasszikusokat csak pontosan illik idézni – ennek a
rövid szösszenetnek nem ez volt a célja.
Éppen ezért, aki elmélyülne jobban a témában, mindenképpen a Fogyasztóvédelemről szóló,
a 1997. évi CLV. törvénnyel kezdje. Az itt összefoglaltakat pedig megtalálja a VI. fejezet, a
Fogyasztói jogok érvényesítése - Panaszkezelés, ügyfélszolgálat rész, 17/A §. –ában!
Az olvasó visszajelzések alapján, amennyiben igény mutatkozik rá, a következő alkalommal
kivesézzük, mit ír a Polgári Törvénykönyv a Jótállásról és a Hibás teljesítésről!
De addig is egy kis érdekesség magáról a paragrafus jelről. Eredete bizonytalan.
Formáját tekintve mondják, hogy azért olyan az alakja, hogy a két végébe meg lehessen
kapaszkodni, a közepén meg átbújni…
Ennél azért tudományosabb nézetek is kialakultak. Az egyik az, hogy két összetolt S-betűt
formáz, melyek a Signum Sectionis kifejezést rejtik – azaz „szakasz megjelölés”
Ezzel az aprócska kiegészítéssel kívánok kellemes böngészést az on-line jogtárakban!
Vissza a Hasznos tanácsokhoz
