Műszerteszt: Leica GS08 RTK GNSS rover
Noha, a cikkek előzetes tervezésekor és beharangozásuk szerint nem az alábbiakban
bemutatott vevő került volna sorra, most mégis a Leica GS08 RTK GNSS roverrel fogunk
megismerkedni. Lássuk, mit tud a svájci gyártó ezen darabja!
A GS08 RTK GNSS vevőrendszer a Leica világ alapszintű hálózati műholdas
eszközcsomagja.
Jogosan merülhet fel a kérdés az olvasóban, hogy akkor a korábban bemutatott Easy
Surveyor hogyan került bele a képbe, hol foglal helyet a Leica GNSS sorozatában. Mint a
GG03+Zeno5 együttesről íródott cikkben kifejtettem, az Easy Surveyor kifejezetten a magyar
piacra összeállított speciális műszercsomag, melyben a Leica-t a hardverrészek képviselik,
míg a kezelőszoftvert rájuk a Hexagon MicroSurvey biztosítja.
Tehát az első, ízig-vérig Leica a portfólióban, a belépőszintű GS08 konfiguráció. Ennek
megfelelően, összehasonlítva az utána következő GS12, GS14, GS10/15 csomagokkal nem
tartalmaz például Galileo és L5 előkészítést. Ez valljuk meg, figyelve az GNSS technológia
űrszegmensét, nem akkora tragédia - ezen szolgáltatások és földi kiegészítéseik globális
beindulásától még néhány évig nyugodtan alhatunk! Sajnos...
Hogy teljes legyen a kép, illik megemlíteni, hogy az antenna nem installálható Smart
Stationként (tudjuk, az az, amikor az álláspont meghatározáshoz, az RTK GNSS bilit a Leica
mérőállomás tetejére helyezzük), illetve nincs rajta NMEA kimenet.
Amit azonban kapunk, az az 5Hz-es adatfrissítés (ami ötszöröse a GPRS hálózaton, 1Hz-
en érkező, FÖMI korrekció sebességnek), statikus adatok közvetlen - általánosan
használatos- RINEX-be történő tárolása. Ez utóbbi egy hasznos Leica specialitás, mivel a
statikus utófeldolgozás, (pl. a FÖMI adatokhoz) nem igényel nyers adat konverziót, így akár
megúszhatjuk egy fizetős szoftver, vagy fizetős programopció beszerzését.
...és persze megkapjuk a minőségjavító és ellenőrző funkciójú SmartTrack, SmartCheck
szolgáltatásokat is!
A műszercsomag egy cuki, piros műszerdobozban érkezett, mely a hagyományos Leica
hordláda "kicsinyített" mása.
Kivéve belőle a zöld-fehér, minimál dizájnú GNSS antennát érezhető, hogy annak kis mérete
és súlya ellenére van benne anyag. A 2600mAh-s Li-Ion akkumulátora megegyezik a CS10
vezérlőjében használttal, így azzal azonos hálózati töltőben, vagy akár magában a vezérlőben
is feltölthető.
A teljes csomag egy töltéssel RTK módban kb. 7 óra, statikus módban kb. 10 óra folyamatos
munkát tesz lehetővé.
A NAVSTAR+GLONASS jelvételre képes, 2-frekvenciás, 120 csatornás GNSS antenna
homlokpanelét nem igazán bonyolították túl a tervezők: mindössze három információs LED
(akku töltés kijelző, Bluetooth kapcsolat, pozíció minőség jelzés) és egy bekapcsoló gomb
van rajta.
Az antenna peremét kemény gumiborítás védi. Az árbócrúd 5/8" menetes csatlakozását itt is
az egyébként IP67-es besorolású antenna saját anyagába marták bele - remélhetőleg ez a
súlycsökkentő elképzelés nem sínyli meg, ha a 2 méteres rover elborul.
A műszeregyüttes másik tagja a Leica CS10 vezérlő. Az antennához hasonlóan robosztus
terepi számítógép tervezésekor nem fukarkodtak a csatolási lehetőségekkel. A
kezelőegység fenekén, a gumivédő alatt találunk hagyományos RS232 portot, kis USB
(kábeles csatlakozáshoz) és nagy USB (Pendrive fogadásához) konnektorokat.
Ezek mellett itt található a töltő csatlakozási lehetőség is.
Az eszköz egyébként megskalpolható: a mutatópálca egyik vége csavarhúzóként is
funkcionál. Két rugós csavar negyed fordulatos elfordításával, a CS10 teteje levehető.
Eltávolítva rálelünk az SD-, valamint a CF kártya slotokra. Itt helyezhető be, illetve cserélhető
a korrekciók vételéhez szükséges SIM kártya is, melyet egy 3.5G-s modem szolgál ki.
A modem konfigurálható manuális hálózatválasztásra, így országhatár közeli méréskor nem
kell attól tartani, hogy a kártya önkényesen átáll a külföldi GSM szolgáltató rendszerére, így
okozva kisebb sokkot, mikor megjön az adatforgalom utáni számla hó végén.
Egyébként a CF-kártyának köszönhetően a "sima lezáró tető" helyére, speciális GNSS
antenna rögzíthető, mint "fedél", így az eszköz GIS adatgyűjtőként is funkcionálhat.
A megvilágítható, numerikus billentyűzet gombjai (26db) jól vannak elhelyezve, jól
alkalmazhatók szám és betű bevitelhez egyaránt. Persze, akinek nem színpatikus az sms
jellegű bevitel, a SmartWorxs Viva LT-ban bekapcsolhatja a virtuális billentyűzet funkciót, így
akár a képernyőn is pötyögtethet QWERTY kiosztásban.
A Leica CS10 háttérvilágítható érintőképernyője álló elhelyezkedésű, 3.5" méretű és
640x480 felbontású. Kicsit nagyobb fényerőt vártam tőle, ám a tükröződés mentes spéci fólia
levesz belőle. Cserébe azonban a képernyő minden szögből jól olvasható, (a grafikák pl. jól
szemlélhetők) közvetlen napsütésben is, sőt - mint a képeken látható - fényképezhető is.
Az eszköz kábelnélküli adatátvitelhez Bluetooth-szal és WLAN-nal is rendelkezik. A vezérlő
hátlapján, a jobb oldalon beépített kamera objektívje figyelget kifelé. "Kilát" az antennabotra
rögzítő elem mellett is, így a - ha azt jó szögben rögzítettük- a megmért pontot mindjárt le is
fényképezhetjük, anélkül, hogy a tartókengyelből ki kéne vennünk a kezelőegységet.
A képet SmartWorx Viva LT szoftver egyébként azonnal a ponthoz rögzíti, mint attributumot.
A képkészítést követően a rendszer meg is kérdezi: az utoljára mért ponthoz szeretnénk
kapcsolni a képet, vagy választunk egyet listánkból.
Jópofa és hatékony kódolási megoldás, így magunk közt szólva a kamera felbontása lehet
kicsit nagyobb is, mint 2Mp.
A rendszer összeszerelése gyorsan megvan, a tartó szett műanyag részei a megfelelő
helyeken fémmel vannak megerősítve, kiegészítve. Dicséretes, hogy a vezérlő rögzítésének
biztonságára nagyon ügyelt a gyártó.
Én például vidáman lóbáltam az rovert, vizsgálva az újrainicializálásokat, mikor elsápadva
vettem észre, hogy az ilyen jellegű mutatványok alatt a piros biztonsági retesz be sem volt
kötve, a CS10 mégsem repült el az egyik vehemens tamburmajor mozdulatomra sem.
A csomagban egyébként szénszálas, teleszkópos bot szerepel, mely egyrészt rögzítő
csavarral bárhol megszorítható, másrészt "nevezetes" magasságoknál biztonsági rugós
pöcökkel rögzíthető.
Persze, mielőtt Babival és a Manitous tesztsapkámmal a fejemben nekiálltam volna a
tényleges tesznek, lemértem a rovert. A szokásos, kalibrálatlan fürdőszoba mérleg mutatója,
kb. 2.5 kg-nál állt meg (a gyártó datasheet-je szerint ez 2.6kg).
No, de nézzük a kvázi-terepi tapasztalatokat.
Mivel a fővárosban, telekommunikációs szempontból jól lefedett területen történt a kipróbálás,
a budapesti referenciaállomástól nem egészen 5 km-re, így tudom, a mérési körülmények
messze nem nevezhetőek extrémnek.
Az első hidegindítást követően a mérőrendszer 86 másodperc alatt adott fixet, VRS
GLONASS szolgáltatással.
A folyamat nem teljesen automatizált: így a Windows CE 6.0 be-boot-olása és az
automatikusan induló SmartWorxs Viva LT indulását, valamint a szintén automatikus
internetkapcsolat felépítésével párhuzamosan hozzuk létre a JOB-ot. A korrekciók vételéhez
szükséges szerverkapcsolatot az "RTK adatfolyam kezdés" ikonra koppintva indítjuk el.
A terepi szoftver kifejezetten látványos. Funkciói áttekinthetőek, logikusan felépítettek. A "*"
(csillag) gomb megnyomásával minden olyan segédeszköz megjelenik, amire a mérés
közben szükség lehet: itt állítható be a hálózati korrekciós szolgáltatás típusa, az NTRIP
forráslistából mazsolázva, a Bluetooth kapcsolat, itt adhatók be a mérésre vonatkozó tűrések,
illetve tekinthető meg a Skyplot, vagy az adatlink státusz.
Ami az 1200-as széria óta jellemzi a Leica terepi szoftverek kezelhetőségét, az itt is
visszaköszön: a kijelzőn szereplő valamennyi piktogram és ikon funkcióval bír, bármelyikre
koppintva, valamilyen új információt érhetünk el.
Így ha valaki - mint például én - első nekifutásra bizonytalan abban, hogy a menürendszerben
mit hol ér el, a rendszerinformációkért elegendő, ha a felső visszajelző ikonsor valamely
tagjára bök.
A kijelző ízléses, szép képi világát egy kellemes búgó női hang egészíti ki, aki angol
nyelven előzékenyen tájékoztat minden fontosabb történésről, pl.: mi újság az inicializálás
háza táján, illetve mikor rögzítettünk pontot.
A menük közti váltás, illetve a térképen való műveletek nekem egy árnyalattal lassabbak, mint
az általam eddig megszokott. Kb. negyed órányi tesztelgetés után azonban kitapasztalható
és könnyű felvenni a rendszer ritmusát.
A vevő lefordításával kikényszerített újrainicializálások időigénye 10 és 13 másodperc
között mozgott, FÖMI szolgáltatásváltással ez, a szerverre kapcsolódással járó időtöbblettel
egészült ki.
A különböző módszerek közötti inicializálási idő nem nagyon tért el, azaz mindegy volt, hogy
legközelebbi bázist, vagy hálózati megoldást alkalmaztam (mondjuk ez a budapesti bázis
közelsége miatt nem is nagy csoda).
Persze, sikerült jó alaposan kitakart helyeken (erősen belógó eresz alatt, oszlop északi
oldalán, stb.) kissé megijeszteni ezt a vevőt is. Ilyenkor ki kellett jönni "nyíltabb" részre, hogy
ott összeszedje magát - feltételezem, a Leica szélső igényű statisztikai konfidencia igénye
inkább nem ad FIX megoldást, semmint hibásat számítson.
A műszercsomag tagjai között természetesen Bluetooth kapcsolat van. A vezérlővel az
antennától 50-egynéhány méter tudtam eltávolodni.
Ez a kábelnélküli kapcsolat azonban nem csak összelátható vonalon valósult meg!
Gyakorlatilag az udavarra kirakott antenna elöl elbújhattam a téglagarázs mögé, vagy
bemehettem a ház legtávolabbi sarkába, a láthatatlan összeköttetés egy pillanatra sem
szakadt meg.
Lefordítva ezt terepi nyelvezetre: szegény figuráns bármilyen dzsindzsába beküldhető a
póznával, a mérést végző vidáman nyomhatja a gombot, kényelmes távolságból is!
A vevő a háttérben, 7 másodpercenként folyamatosan végzi a fázis-többértelműség
feloldását. Erről a pozíció kijelző szálkereszt felett megjelenő kettős pipával tájékoztatja is a
felhasználót. Azt kell mondanom, terepen megnyugtató funkció.
A SmartWorx számos kényelmi funkcióval bír. A COGO program együttes alatt például a
legtöbb koordinátageometriai megoldás színes ábrákkal és leírással van illusztrálva.
Szabadkézi rajzként készíthetünk vázlatot a képernyőn, csinálhatunk printsrceen-t az
aktuális kijelzőnkről (sőt kombinálhatjuk is: a kijelző képen - pl. fotó, vagy térkép - húzhatunk
segédvonalat, firkálhatunk rá mérteket, stb.).
A grafikai elemek kódolásába, rétegkezelésébe nem igazán folytam bele, de a térképi
funkciók között szerepel a vonal, ív húzás, terület készítés. A mért objektumok kiírása DXF-be
is megtörténhet.
Ami igazán szenzációs, az a kitűzési képernyő. Szellemes, informatív, szinte már az autós
navigációk látványvilágát idézi. Az ember szinte várja, hogy ha túlmegy a ponton, a megfordító
nyíl kijelzése mellett megszólaljon a műszer: "fordulj meg, ahol lehet!"
A ponthoz közelítve a kijelző nyílról ellipszisre és rover szimbólumra vált...e kettőt kell
összejátszanunk. Jópofa...
Összességében elmondható, hogy a Leica GS08 RTK GNSS rovercsomag könnyen
megtanulható, nagyon látványos felhasználói felülettel bíró eszközrendszer. Ha valaki veszi a
fáradtságot és összeveti a piacon elérhető sok más eszközzel, nem is biztos, hogy érti miért
nevezi ezt a Leica "belépőszintű" GNSS vevőnek. Nos, azért, mert a svájciaknál még bőven
van felfelé!
Végezetül, ezúton szeretném megköszönni a lehetőséget Gombás László úrnak, a
Leica Geosystems Hungary Kft. ügyvezetőjének, hogy tesztelhettem az általuk forgalmazott,
geodéziai GNSS RTK vevőt.
bemutatott vevő került volna sorra, most mégis a Leica GS08 RTK GNSS roverrel fogunk
megismerkedni. Lássuk, mit tud a svájci gyártó ezen darabja!
A GS08 RTK GNSS vevőrendszer a Leica világ alapszintű hálózati műholdas
eszközcsomagja.
Jogosan merülhet fel a kérdés az olvasóban, hogy akkor a korábban bemutatott Easy
Surveyor hogyan került bele a képbe, hol foglal helyet a Leica GNSS sorozatában. Mint a
GG03+Zeno5 együttesről íródott cikkben kifejtettem, az Easy Surveyor kifejezetten a magyar
piacra összeállított speciális műszercsomag, melyben a Leica-t a hardverrészek képviselik,
míg a kezelőszoftvert rájuk a Hexagon MicroSurvey biztosítja.
Tehát az első, ízig-vérig Leica a portfólióban, a belépőszintű GS08 konfiguráció. Ennek
megfelelően, összehasonlítva az utána következő GS12, GS14, GS10/15 csomagokkal nem
tartalmaz például Galileo és L5 előkészítést. Ez valljuk meg, figyelve az GNSS technológia
űrszegmensét, nem akkora tragédia - ezen szolgáltatások és földi kiegészítéseik globális
beindulásától még néhány évig nyugodtan alhatunk! Sajnos...
Hogy teljes legyen a kép, illik megemlíteni, hogy az antenna nem installálható Smart
Stationként (tudjuk, az az, amikor az álláspont meghatározáshoz, az RTK GNSS bilit a Leica
mérőállomás tetejére helyezzük), illetve nincs rajta NMEA kimenet.
Amit azonban kapunk, az az 5Hz-es adatfrissítés (ami ötszöröse a GPRS hálózaton, 1Hz-
en érkező, FÖMI korrekció sebességnek), statikus adatok közvetlen - általánosan
használatos- RINEX-be történő tárolása. Ez utóbbi egy hasznos Leica specialitás, mivel a
statikus utófeldolgozás, (pl. a FÖMI adatokhoz) nem igényel nyers adat konverziót, így akár
megúszhatjuk egy fizetős szoftver, vagy fizetős programopció beszerzését.
...és persze megkapjuk a minőségjavító és ellenőrző funkciójú SmartTrack, SmartCheck
szolgáltatásokat is!
A műszercsomag egy cuki, piros műszerdobozban érkezett, mely a hagyományos Leica
hordláda "kicsinyített" mása.
Kivéve belőle a zöld-fehér, minimál dizájnú GNSS antennát érezhető, hogy annak kis mérete
és súlya ellenére van benne anyag. A 2600mAh-s Li-Ion akkumulátora megegyezik a CS10
vezérlőjében használttal, így azzal azonos hálózati töltőben, vagy akár magában a vezérlőben
is feltölthető.
A teljes csomag egy töltéssel RTK módban kb. 7 óra, statikus módban kb. 10 óra folyamatos
munkát tesz lehetővé.
A NAVSTAR+GLONASS jelvételre képes, 2-frekvenciás, 120 csatornás GNSS antenna
homlokpanelét nem igazán bonyolították túl a tervezők: mindössze három információs LED
(akku töltés kijelző, Bluetooth kapcsolat, pozíció minőség jelzés) és egy bekapcsoló gomb
van rajta.
Az antenna peremét kemény gumiborítás védi. Az árbócrúd 5/8" menetes csatlakozását itt is
az egyébként IP67-es besorolású antenna saját anyagába marták bele - remélhetőleg ez a
súlycsökkentő elképzelés nem sínyli meg, ha a 2 méteres rover elborul.
A műszeregyüttes másik tagja a Leica CS10 vezérlő. Az antennához hasonlóan robosztus
terepi számítógép tervezésekor nem fukarkodtak a csatolási lehetőségekkel. A
kezelőegység fenekén, a gumivédő alatt találunk hagyományos RS232 portot, kis USB
(kábeles csatlakozáshoz) és nagy USB (Pendrive fogadásához) konnektorokat.
Ezek mellett itt található a töltő csatlakozási lehetőség is.
Az eszköz egyébként megskalpolható: a mutatópálca egyik vége csavarhúzóként is
funkcionál. Két rugós csavar negyed fordulatos elfordításával, a CS10 teteje levehető.
Eltávolítva rálelünk az SD-, valamint a CF kártya slotokra. Itt helyezhető be, illetve cserélhető
a korrekciók vételéhez szükséges SIM kártya is, melyet egy 3.5G-s modem szolgál ki.
A modem konfigurálható manuális hálózatválasztásra, így országhatár közeli méréskor nem
kell attól tartani, hogy a kártya önkényesen átáll a külföldi GSM szolgáltató rendszerére, így
okozva kisebb sokkot, mikor megjön az adatforgalom utáni számla hó végén.
Egyébként a CF-kártyának köszönhetően a "sima lezáró tető" helyére, speciális GNSS
antenna rögzíthető, mint "fedél", így az eszköz GIS adatgyűjtőként is funkcionálhat.
A megvilágítható, numerikus billentyűzet gombjai (26db) jól vannak elhelyezve, jól
alkalmazhatók szám és betű bevitelhez egyaránt. Persze, akinek nem színpatikus az sms
jellegű bevitel, a SmartWorxs Viva LT-ban bekapcsolhatja a virtuális billentyűzet funkciót, így
akár a képernyőn is pötyögtethet QWERTY kiosztásban.
A Leica CS10 háttérvilágítható érintőképernyője álló elhelyezkedésű, 3.5" méretű és
640x480 felbontású. Kicsit nagyobb fényerőt vártam tőle, ám a tükröződés mentes spéci fólia
levesz belőle. Cserébe azonban a képernyő minden szögből jól olvasható, (a grafikák pl. jól
szemlélhetők) közvetlen napsütésben is, sőt - mint a képeken látható - fényképezhető is.
Az eszköz kábelnélküli adatátvitelhez Bluetooth-szal és WLAN-nal is rendelkezik. A vezérlő
hátlapján, a jobb oldalon beépített kamera objektívje figyelget kifelé. "Kilát" az antennabotra
rögzítő elem mellett is, így a - ha azt jó szögben rögzítettük- a megmért pontot mindjárt le is
fényképezhetjük, anélkül, hogy a tartókengyelből ki kéne vennünk a kezelőegységet.
A képet SmartWorx Viva LT szoftver egyébként azonnal a ponthoz rögzíti, mint attributumot.
A képkészítést követően a rendszer meg is kérdezi: az utoljára mért ponthoz szeretnénk
kapcsolni a képet, vagy választunk egyet listánkból.
Jópofa és hatékony kódolási megoldás, így magunk közt szólva a kamera felbontása lehet
kicsit nagyobb is, mint 2Mp.
A rendszer összeszerelése gyorsan megvan, a tartó szett műanyag részei a megfelelő
helyeken fémmel vannak megerősítve, kiegészítve. Dicséretes, hogy a vezérlő rögzítésének
biztonságára nagyon ügyelt a gyártó.
Én például vidáman lóbáltam az rovert, vizsgálva az újrainicializálásokat, mikor elsápadva
vettem észre, hogy az ilyen jellegű mutatványok alatt a piros biztonsági retesz be sem volt
kötve, a CS10 mégsem repült el az egyik vehemens tamburmajor mozdulatomra sem.
A csomagban egyébként szénszálas, teleszkópos bot szerepel, mely egyrészt rögzítő
csavarral bárhol megszorítható, másrészt "nevezetes" magasságoknál biztonsági rugós
pöcökkel rögzíthető.
Persze, mielőtt Babival és a Manitous tesztsapkámmal a fejemben nekiálltam volna a
tényleges tesznek, lemértem a rovert. A szokásos, kalibrálatlan fürdőszoba mérleg mutatója,
kb. 2.5 kg-nál állt meg (a gyártó datasheet-je szerint ez 2.6kg).
No, de nézzük a kvázi-terepi tapasztalatokat.
Mivel a fővárosban, telekommunikációs szempontból jól lefedett területen történt a kipróbálás,
a budapesti referenciaállomástól nem egészen 5 km-re, így tudom, a mérési körülmények
messze nem nevezhetőek extrémnek.
Az első hidegindítást követően a mérőrendszer 86 másodperc alatt adott fixet, VRS
GLONASS szolgáltatással.
A folyamat nem teljesen automatizált: így a Windows CE 6.0 be-boot-olása és az
automatikusan induló SmartWorxs Viva LT indulását, valamint a szintén automatikus
internetkapcsolat felépítésével párhuzamosan hozzuk létre a JOB-ot. A korrekciók vételéhez
szükséges szerverkapcsolatot az "RTK adatfolyam kezdés" ikonra koppintva indítjuk el.
A terepi szoftver kifejezetten látványos. Funkciói áttekinthetőek, logikusan felépítettek. A "*"
(csillag) gomb megnyomásával minden olyan segédeszköz megjelenik, amire a mérés
közben szükség lehet: itt állítható be a hálózati korrekciós szolgáltatás típusa, az NTRIP
forráslistából mazsolázva, a Bluetooth kapcsolat, itt adhatók be a mérésre vonatkozó tűrések,
illetve tekinthető meg a Skyplot, vagy az adatlink státusz.
Ami az 1200-as széria óta jellemzi a Leica terepi szoftverek kezelhetőségét, az itt is
visszaköszön: a kijelzőn szereplő valamennyi piktogram és ikon funkcióval bír, bármelyikre
koppintva, valamilyen új információt érhetünk el.
Így ha valaki - mint például én - első nekifutásra bizonytalan abban, hogy a menürendszerben
mit hol ér el, a rendszerinformációkért elegendő, ha a felső visszajelző ikonsor valamely
tagjára bök.
A kijelző ízléses, szép képi világát egy kellemes búgó női hang egészíti ki, aki angol
nyelven előzékenyen tájékoztat minden fontosabb történésről, pl.: mi újság az inicializálás
háza táján, illetve mikor rögzítettünk pontot.
A menük közti váltás, illetve a térképen való műveletek nekem egy árnyalattal lassabbak, mint
az általam eddig megszokott. Kb. negyed órányi tesztelgetés után azonban kitapasztalható
és könnyű felvenni a rendszer ritmusát.
A vevő lefordításával kikényszerített újrainicializálások időigénye 10 és 13 másodperc
között mozgott, FÖMI szolgáltatásváltással ez, a szerverre kapcsolódással járó időtöbblettel
egészült ki.
A különböző módszerek közötti inicializálási idő nem nagyon tért el, azaz mindegy volt, hogy
legközelebbi bázist, vagy hálózati megoldást alkalmaztam (mondjuk ez a budapesti bázis
közelsége miatt nem is nagy csoda).
Persze, sikerült jó alaposan kitakart helyeken (erősen belógó eresz alatt, oszlop északi
oldalán, stb.) kissé megijeszteni ezt a vevőt is. Ilyenkor ki kellett jönni "nyíltabb" részre, hogy
ott összeszedje magát - feltételezem, a Leica szélső igényű statisztikai konfidencia igénye
inkább nem ad FIX megoldást, semmint hibásat számítson.
A műszercsomag tagjai között természetesen Bluetooth kapcsolat van. A vezérlővel az
antennától 50-egynéhány méter tudtam eltávolodni.
Ez a kábelnélküli kapcsolat azonban nem csak összelátható vonalon valósult meg!
Gyakorlatilag az udavarra kirakott antenna elöl elbújhattam a téglagarázs mögé, vagy
bemehettem a ház legtávolabbi sarkába, a láthatatlan összeköttetés egy pillanatra sem
szakadt meg.
Lefordítva ezt terepi nyelvezetre: szegény figuráns bármilyen dzsindzsába beküldhető a
póznával, a mérést végző vidáman nyomhatja a gombot, kényelmes távolságból is!
A vevő a háttérben, 7 másodpercenként folyamatosan végzi a fázis-többértelműség
feloldását. Erről a pozíció kijelző szálkereszt felett megjelenő kettős pipával tájékoztatja is a
felhasználót. Azt kell mondanom, terepen megnyugtató funkció.
A SmartWorx számos kényelmi funkcióval bír. A COGO program együttes alatt például a
legtöbb koordinátageometriai megoldás színes ábrákkal és leírással van illusztrálva.
Szabadkézi rajzként készíthetünk vázlatot a képernyőn, csinálhatunk printsrceen-t az
aktuális kijelzőnkről (sőt kombinálhatjuk is: a kijelző képen - pl. fotó, vagy térkép - húzhatunk
segédvonalat, firkálhatunk rá mérteket, stb.).
A grafikai elemek kódolásába, rétegkezelésébe nem igazán folytam bele, de a térképi
funkciók között szerepel a vonal, ív húzás, terület készítés. A mért objektumok kiírása DXF-be
is megtörténhet.
Ami igazán szenzációs, az a kitűzési képernyő. Szellemes, informatív, szinte már az autós
navigációk látványvilágát idézi. Az ember szinte várja, hogy ha túlmegy a ponton, a megfordító
nyíl kijelzése mellett megszólaljon a műszer: "fordulj meg, ahol lehet!"
A ponthoz közelítve a kijelző nyílról ellipszisre és rover szimbólumra vált...e kettőt kell
összejátszanunk. Jópofa...
Összességében elmondható, hogy a Leica GS08 RTK GNSS rovercsomag könnyen
megtanulható, nagyon látványos felhasználói felülettel bíró eszközrendszer. Ha valaki veszi a
fáradtságot és összeveti a piacon elérhető sok más eszközzel, nem is biztos, hogy érti miért
nevezi ezt a Leica "belépőszintű" GNSS vevőnek. Nos, azért, mert a svájciaknál még bőven
van felfelé!
Végezetül, ezúton szeretném megköszönni a lehetőséget Gombás László úrnak, a
Leica Geosystems Hungary Kft. ügyvezetőjének, hogy tesztelhettem az általuk forgalmazott,
geodéziai GNSS RTK vevőt.
Vissza a Tesztekhez
| KLIKK a képekre! |
| Leica GS08 |
| Múúúkodj! |
| Smart Worx LT |
| Megskalpolva... |
| FIX, hogy ez a Babi |
| Kamera és rögzítés |
| Tótágas...avagy a boldogságtól (f)ordítani |
| Oszlopmérés |
| Térképi elemek |
| Csatornafotó |
| Konnektorok |
| Fordulj meg, ahol lehet..! |
| Szabadkezi rajz, avagy vidám manuálé |
| Műszercsomag |
| Ki-COGO-zlak |
| Kiemelt antenna |
| Kitűzés: ha már közel vagy |
