Műszerteszt: SpectraPrecision ProMark 220
A legújabb műszerbemutató cikkem alanya a ProMark 220 L1L2 NAVSTAR+GLONASS
RTK GNSS vevő. Nem véletlenül használom a "műszerbemutató" kifejezést: így azonnal
mentesülök a "műszerteszt" szó
gránitnehéz súlya alól és koncentrálhatok arra, ami engem
ragad meg, vagy éppen hagy hidegen egy-egy geodéziai eszköz kézbevételekor.

A ProMark220 kapcsán kellene némi
szakmatörténeti bevezetéssel élnem. Ezt nálam
szakavatottabbak bizonyára megteszik - megtették már, de azért, hogy olvasóim is képbe
kerüljenek, egy-két magvas gondolatot a monitor elektronjai közé vetek:

A "nagy halat" megeszi a "hűűű, de nagy hal" elvén, 2000-ben a
Trimble megszerezte a
Spectra Precision céget, aki egy évtizeddel később, 2011-ben megszerezte az Ashtech-
et. Az Ashtech-ről annyit mindenképpen illik tudni, hogy alapítása az 1987-es évben, a
Trimble-t elhagyó Ashee Javad nevéhez fűződik. Bizony, így történt, hogy a 1989-ben az
Astech cég nevét fémjelzi a világ első NAVSTAR+GLONASS vevője. Puff, a szakmatörténeti
kirakat!
No, de a történelmet azok írják, akik felakasztják a hősöket, így inkább térjünk vissza a
ProMark 220-hoz...

Az eszközcsomagot a
GPSCOM Kft., illetve Érsek Ákos úr bocsátotta rendelkezésemre.
Nekem újdonság volt, hogy a cég Budapesten saját L1L2 NAVSTAR+GLONASS
bázisállomással rendelkezik, a Hármashatár-hegyen.
Ennek kb. 40km-es sugarú körzetében 2-frekvenciás FIX RTK megoldást remélhetünk, illetve
általa országosan a GIS feladatokhoz szub-méteres korrekciók biztosítottak. Ez a
szolgáltatás a forgalmazó partnerei számára díjmentes. Nem volt kérdés, hogy a fővárosi
teszthez, ezt a permanens állomást alkalmaztam.

A műszercsomagot egy puhafalú hordzsákban kaptam, melyből egy robosztus Spectra
Precison feliratú kék-szürke kézivezérlő és egy nem különben erőteljes Ashtech feliratú
passzív L1L2 GNSS antenna került elő.
Az utóbbi jellemzése az egyszerűbb, kezdjük azzal! Lapos, szürkésfehér kb. 20cm átmérőjű,
az oldalán ütődést elnyelő, kék gumiborítással rendelkező, klasszikus GNSS antenna, "made-
in-USA" felirattal.
Alján, érdekes módon oldalra mutató antennacsatlakozóval látták el megálmodói
(feltételezem pilléres-bázis kialakításhoz), melybe derékszögű adapterrel csatlakozik a
vezérlővel összekapcsolódó antennakábel.
Lehet, hogy ezzel most le is lőttem a poént, de ez az igazság: a csatlakozás az integrált,
GNSS vevővel, adatátviteli egységgel egybeépített vezérlőegységbe a passzív GNSS
antennával, ebben a konfigurációban
kábeles.

Mint mindig, - az én megítélésem szerint - itt is a vezérlőegység az érdekesebb. Használat
közben a
806MHz-es Marvell PXA 320-s proci, a Windows Mobile 6.5 szépen és gyorsan
muzsikál.
A 3.5”-os,
TFT kijelző tényleg jól látható mindenféle fényviszonynál, a tükröződésmentes fólia
is jól szuperál. Mondjuk képernyőt fényképezni ezeken rémálom, de azért bízom benne, a
mellékelt fényképeken átjön a lényeg.
Az eszköz rendelkezik egy
3Mp-s kamerával, így a méréskori állapot fényképekkel is
rögzíthető. A gombok kevesen vannak, jól áttekinthetők, kellemes vezérlési élményt nyújtanak.
A terepi kezelő természetes alkalmas kábel nélküli kapcsolatra is:
Bluetooth-szal egyéb
aktív antennával is működni képes.
WLAN kapcsolattal továbbá pedig bármilyen
számítógépes hálózatba kapcsolható.
256MB belső memóriája
SD kártyával tovább bővíthető. Igazán brutális a cserélhető belső
akkumulátor teljesítménye:
6600MAh. Ezzel több, mint 8 óra folyamatos GNSS mérésre
képes.
Az adatátvitelhez vagy alkalmazzuk a kábel nélküli megoldásokat,  – melyek közül akár az e-
mailküldés is opció – vagy a
dokkolóegységébe helyezzük. Ebben a bölcsőben történik az
akkumulátortöltés, az RS232 és USB kábeles adatátvitel.

Azért a tényleges teszt előtt, persze, nem feledkezhettem el sem a Manitou-s sipkámról, sem
a teljes műszercsomag mérlegeléséről. Ez utóbbi, botostól, vezérlőstől, antennástól,
madzagostól nem érte el a
2.5kg-os össztömeget.

No de, mi is a ProMark 220 és mire képes?

Egy olyan vezérlő méretű eszköz, mely
2-frekvenciás NAVSTAR+GLONASS RTK GNSS
vevő, beépített L1 NAVSTAR+GLONASS antennával.
Az RTK L1L2 RTK GNSS méréshez és geodéziai megbízhatóság eléréséhez éppen ezért
van szüksége egy L1L2 RTK GGD antennára. Egy ilyen külső antenna nélkül, saját
tapasztalataim alapján, a kb. 13km-es bázishosszon, 30-70cm-es megbízhatóságot szolgáltat.
Természetesen, futtaható rajta a DigiTerra Explorer. Jó megoldás lehet, ha valaki L1 képes,
differenciális korrekciók vételére alkalmas GIS vevőt keres, de azért „továbblépésre” számít.
Ebben az esetben a vezérlőjében már benne rejlik egy későbbi fejlesztés, az L1L2 geodéziai
RTK GNSS vevő lehetősége is.

Ám, de vajon mit tud azonnal geodéziai megbízhatósági igénnyel?
Először is, a „Trimble családi” korrektséget mutatja, hogy minden gyári prospektusában
utolérhető az OTF inicializálás vállalt konfidenciaszintje:
99.90%. Ez a fajta őszinteség kevés
nagy gyártóról mondható el.

Nem lehet nem megemlíteni, hogy az antenna-vezérlő összeköttetése „madzagot” igényel, így
csak annyira távolíthatóak el egymástól, amennyire azt az antennakábel engedi. Persze, a
vezérlőhöz Bluetooth-szal aktív, integrált vevő is kapcsolható. Ám egy olyan
műszerkonfiguráció már nem feltétlen költséghatékony, ahol a vezérlőben is és a fejezetben
is kifizettük az L1L2 NAVSTAR+GLONASS GNSS vevőt.

A ProMark 220 eszköz elindításakor két GNSS szoftverrel is lehetőségünk van beleturkálni az
égiek dolgába. Az egyik –az alap-, illetve konfigurációs szoftver – a
GNSS Toolbox. Itt
például beállítható a korrekciók forrása, az NMEA kimenet, ill. a gyártó és forgalmazó által
beharangozott un.
Z-Blade technológia veleje: a GPS-GLONASS L1, GPS-GLONASS
L1L2, GLONASS L1 és GLONASS L1L2 lehetőségek.
A legutolsót kiválasztva rábírhatjuk műszerünket arra, hogy
csak az orosz műholdrendszer
holdjaira végezzen inicializálást, csak azokból szolgáltasson geodéziai megbízhatóságú
pozíciót.
Naná, - gondoltam -  jó, hogy ezzel folytatom, ha összejön a „normál” FIX, a kertben!

A fent említett másik program, maga a vezérlőszoftver, mely
FastSurvey elnevezése
megtévesztő lehet. Elindítva, a jó öreg és bevált
SurvCE program köszön vissza a kijelzőről.
Sebaj, így a műszervizsgálat – a korábbiak tanulságai szerint - nem okozott problémát.

Az első L1L2 NAVSTAR+GLONASS FIX a GPSCOM 13 km-es bázisán 72 másodperc alatt
meg is jött. Méregettem kicsit, de az igazi bulira, a CSAK GLONASS FIX-re voltam kiváncsi.
Anélkül, hogy kiléptem volna a FastSurvey-ből, a multitask-nak köszönhetően módosítottam a
GNSS Toolbox-ban a lehetőségeket.
A vevő rendesen küzdött, hogy csak az orosz holdakból adjon nekem centiméteres
megbízhatóságot. 5-6 db, 13km-re lévő bázissal közös műholdakról, fővárosi környezetben
csak FLOAT-ig jutottam. Gondoltam egyet és felhívtam Nagy Géza Urat, a
Geotrade Kft.
műszaki vezetőjét. Mivel korábban kaptam Tőle teszt-hozzáférést a
Geotrade GNSS
permanens hálózatához, engedélyt kértem arra, hogy ezúttal a versenytárs vevőjét
tesztelhessem az Ő hálózatuk felhasználásával.
Nagy Géza úr is szakmai kihívásnak gondolta ezt a próbát, így beleegyezett abba, hogy a
budapesti állomásukat használjam GLONASS referenciaként. A FastSurvey néhány perc
alatt átkonfigurálható volt egy másik IP címre és hálózatra.
Az új, 7 km-re lévő bázisállomás műhold konstellációja jobbnak bizonyult és így sikerült FIX
megoldást elérni.
Úgy gondolom, ezek után hangot kell adnom véleményemnek:
példaértékű az a fajta
szakmai hozzáállás és tisztelet, mely ebben a történetben a versenytárs eszközének
és a szakmai kihívásnak szólt.

A mért eredményeket, persze később NAVSTAR+GLONASS-szal ellenőriztem és a
vízszintes megbízhatóság az EOV koordinátákban 1 centiméter alatt, a magassági 6
centiméter alatt maradt.  

Ezek után, ismerve már a vezérlőszoftver sajátosságait, túl sok eszközkezelési probléma
nem leselkedett rám. Hogy ne érjen a túlzott engedékenység vádja, próbáltam bemenni
extrém helyekre, lebillenteni az antennát – de, mit csináljunk?
Ott ahol kilát az égboltra egy olyan nagyvárosi környezetben, ahol dübörög a mobilnet, az
újrainicializálás az
EDGE-képes modemmel nem lépte túl a 18 másodpercet.

Kipróbáltam még azt, hogy kirángattam a külső antenna csatlakozót. Nagyon üdvös volt, hogy
erre a műszer figyelmeztetett – méghozzá addig nem engedett tovább mérni, míg le nem
„okéztam” és így egyszer-s-mint elfogadtam, hogy átáll belső L1 antennára.
Ez mindenképpen hasznos, mivel került kezemben más gyártó hasonló kiépítettségű, korábbi
gyártású műszere, ahol a külső antennáról – belső antennára való átállás semminemű
jelzéssel nem járt. Így ott rövid bázishossz, vagy VRS bázis esetén előfordult, hogy a vevő egy
darabig még vidáman matekozott belső L1 antennát alkalmazva, FIX pozíció kijelzéssel. Ez
ad-absurdum matematikailag helyes megoldást adhat, de – véleményem szerint –ilyen
helyzetben azért nem árt egy rendszerüzenet.

Összességében úgy gondolom, a
ProMark220 egy jól kezelhető, megbízható és könnyű
geodéziai L1L2 RTK GNSS eszköz. Sajnos, a vezérlő-antenna közti kábeles megoldás
némileg szűkíti a terepi lehetőségeket – ám a centiméteres megbízhatóságot GIS felől
közelítő felhasználók számára egyértelműen egy kiváló, modulárisan bővülő megoldás.

Végezetül, ezúton szeretném megköszönni Érsek Ákos úrnak, és a
GPSCOM Kft.-nek a
kipróbálási lehetőséget.
Vissza a Tesztekhez
KLIKK a
képekre!
ProMark220
Színes műhódok
Kábeles kapcsolat
Passzív antenna
Vezérlő bekapcs...
ProMark220
nyaaami...!
Roverkedjünk!
Csak GLONASS
L1L2...brutális!
A Boldogságtól
(f)ordítani tudnék
Oda dugjuk az
antenna végét
Hátulról szétszedve
Addig nyújtózkodj,
amíg a madzagod
ér!
GNSS Toolbox
Műszercsomag
Csak GLONASS a
FastSurvey-ben