Muszerteszt - Stonex S9

Műszerteszt: Stonex S9

Az első objektív GNSS vevő tesztre a Geotools Kft., a Stonex magyarországi képviselete
biztosított lehetőséget számomra: kipróbálásra hétvégére kölcsönkaptam egy komplett
Stonex S9 RTK konfigurációt.

A mérőrendszert a Trimble vevőknél megszokott robosztus, ütésálló és vízhatlan sárga
műszerdoboz rejti. Persze, a kapcsolat nem merül ki ebben a két gyártó között, hiszen a
Stonex S9-ben Trimble BD970-es OEM szív dobog!

A klasszikus kinézetű, kerek (szakmai szlengben csak bili formájú) minden-az-egyben RTK
fejezet energiaellátásáról egy 2500mAh-s, Li-Ion (SANYO) akkumulátor gondoskodik.
A csomagban, –több mint 12 órás RTK mérést is lehetővé tévő– 1+2db (1db a vevőben, 2db
csere) akkumulátor szett volt található. Ezek feltöltése intelligens, duál-akkumulátor töltővel
történik, mely hálózatra vagy szivargyújtóra is csatlakoztatható.
Lényeges, hogy az egyszerre dokkolható, 2db elem töltése párhuzamosan, a műszeren kívül
történik, így a töltési idő nem megy a munka rovására.

Kézbe véve a Stonex S9 RTK GNSS vevőt, szembetűnő a felhasznált anyagok kiváló
minősége, az igényes kidolgozás. A Trimble design hatása le sem tagadható. Az összképet
talán csak a túl puritánra tervezett, LED sor rontja, ami egy statikus észlelésre is alkalmas
vevőnél lehetne informatívabb. A lényeg azonban, hogy a hazánkban pejoratív értelemben
használt „kínai minőségnek” itt nyoma sincs; kiváló terméket tartunk a kezünkben.

A Stonex S9 belül is kellemes meglepetések tartogat: ez a 220 csatornás GNSS vevő
alkalmas a NAVSTAR, GLONASS, L2C, L5 jelvételre, sőt GALILEO és COMPASS
előkészítéssel is rendelkezik.
Korrekció átvitelhez tartalmaz GSM/GPRS (EDGE képes) modemet és URH rádiót, ami az
RTK roveres mérésnél jelentősen növeli a terepi lehetőségek körét! Az URH/GSM antenna –
csakúgy mint az USB és soros csatlakozó– a fejezet alján található és lefelé áll, mint pl. a
Trimble R6/R8 és Topcon GRX1/HiPER2 vevőknél megszokott módon. Ez rádiótechnikai
szempontból lehet, hogy nem szerencsés, de mindenképpen kevésbé „sebezhető” terepi
körülmények között, mint a felfelé, vagy oldalra kiálló antenna.
A műszert a belső, 64Mb-os memóriája statikus mérésre is alkalmassá teszi, de ezt a
mérési módszert nem teszteltem.

Az akkumulátort, a tartó két gombjának benyomásával, a tartóval együtt lehet eltávolítani.
Alatta láthatóvá válik a SIM slot, melyben szerszám nélkül, könnyedén cserélhető a
telefon/adat kártya. A Geotools Kft. kipróbálásra a műszert, egy Telenor SIM kártyával adta
kölcsön.

A műszerhez többféle kontroller választható és mivel a Stonex S9 kb. 50m-es hatótávolságú
Bluetooth-szal (Class II) rendelkezik, így bármilyen Bluetooth-os kezelőegységgel kábel nélkül
(is) képes kommunikálni.
A próbaméréshez egy Getac PS236 terepi vezérlőt kaptam kölcsön, „Stonex SurvCE”
terepi szoftverrel.
A Win Mobile-os kezelőegységet jól ismertem előéletemből: gyors, megbízható, terepálló.
A SurvCE-hez eleddig nem volt szerencsém, azonban a forgalmazótól kaptam egy olyan
rövidített magyar nyelvű leírást, mely átsegíti a felhasználót a kezdeti nehézségeken.

Az RTK szettet, gyors összeszerelését követően megpróbáltam lemérni: a Stonex S9 GSM
antennával, GetacPS236-tal, teleszkópos kevlárboton, tartóval és bilinccsel kb. 2.8kg-ot
nyom (patikamérleg híján, fürdőszoba mérlegen méregettem, így néhány deka eltérés lehet a
gyári adatokhoz képest!).

Az első lépéseket a kertben tettem meg az eszközzel, a házőrző ebem nagy örömére. Egy
darabig asszisztált is a méréshez, majd mikor látta, hogy gyanúsan keringek-keresgélek az
udvaron, előásta egyik velőscsontját és áttelepítette a kert másik végébe.

A méréseket a Geotrade Kft. GNSS referenciahálózatáról letölthető korrekciókkal
végeztem, a Geotools Kft. hozzáférésével.
Mivel itt nincs mód a hálózatos alkalmazásokra, a korrekcióvétel módja az egész
tesztidőszak alatt, a klasszikus egy-bázisos módszer volt.

Az első, kerti eredmények eléggé meggyőzőek: a műszer teljesen hideg indításának –az
eszközök bekapcsolásától, a SurvCE szoftver betöltésén és Job létrehozási rutinon keresztül,
– az első FIX megoldásig mindössze 42 másodpercre volt szüksége!

Szimuláltam azt, hogy mérés közben, az egyik ponttól a másikig sétálva lekapcsolódom a
GPRS szolgáltatóról. A visszacsatlakozás mindössze 12 másodpercet vett igénybe.

Lefordítottam a FIX megoldású vevőt, mire az inicializálás elvesztését hangjelzéssel adta
tudtomra. Visszafordítva, 4.2 másodperc alatt végezte el újra a fázistöbbértelműség
feloldását!

Persze, a mérési helyszín közel ideálisnak volt mondható. NAVSTAR+GLONASS holdak
száma 12-15 db körül volt, a Geotrade Kft. budapesti bázisállomása pedig szintén
NAVSTAR+GLONASS képes.
Noha, a ház és a garázs között számolhattam némi kitakarással, a bázishossz mindössze
7.3 km volt. Ráadásul, a fővároson belül a GPRS lefedettség is a lehető legjobb.

Éppen ezért másnap, mint a próféták, kivonultam a pusztába, az alföldre. Itt már a térerő is
hagyott némi kívánni valót maga után, amire ráerősítettem azzal, hogy az első hidegindításkor
a GSM antennát fel sem tettem. Hasonlóan a kerti teszthez, a bekapcsolástól mérve az időt,
az első FIX jelzésig ezúttal is csak 54 másodpercnek kellett eltelnie.
A budapesti NAVSTAR+GLONASS bázistól 40km-re voltam, közös holdak száma itt is
12-15 db között mozgott, igaz a hosszabb bázisvektor miatt sokkal érzékenyebben.

A következő hidegindítást már GSM antennával végeztem: ekkor javult a szintidő,
48 másodpercre (ebben persze benne volt az is, hogy már előzőleg tárolt pont környékén
kellett elvégezni az inicializálást, közel azonos konstellációval).

Feje tetejére állítottam a vevőt, mely felállítva, az újrainicializálást 5.6 másodperc
alatt végezte el.
Kitakart helyeket kezdtem keresni. Csodák persze nincsenek: a fák között még elboldogult a
vevő, de közvetlen a fák törzseinél Float-ra, DGPS-re ugrott a megbízhatóság, ami tőlük
távolodva újra FIX-re váltott.

A lehetőségek határait tovább feszegetve GLONASS korrekciók nélkül használtam a 40 km-
es budapesti bázist. A műszer 8-9 db közös NAVSTAR holddal is feloldotta a
fázistöbbértelműséget, bár ez hosszabb időt vett igénybe: maga a számítás 39 másodpercig
tartott.

Ezután más bázist választottam ki a MountPoint listából: egy csak NAVSTAR-os, 89 km-re
lévőt. Némileg megnyugodtam, hogy 6-8 db közös holdra NEM történt meg az inicializálás:
valljuk be, eléggé gyanús lett volna!

Maga a tesztmérés hozta az elvárásoknak megfelelő GNSS eredményeket.
A Stonex SurvCE egy logikusan felépített terepi program, bemutatása nem ennek a cikknek a
témája. Két dolgot azért érdemes tudni róla: egyrészt tartalmazza a VITEL-t, így terepen
azonnal EOV koordinátákat szolgáltat.
Másrészt magyar nyelvű…ehhez azonban kritikaként mindenképpen annyit hozzá kell
tennem – a magyar fordítás, igaz nem szakmai szempontból, de hagy némi kívánni valót
maga után. Gyakoriak benne az elgépelések (Eszküz=Eszköz, Hállózat=Hálózat, stb.), itt-ott
maradt benne angol szöveg. Ez a használhatóságot egyáltalán nem befolyásolja, de a profi
műszercsomag összképét szépészetileg ronthatja.
Megjegyzés: Egyeztetve a forgalmazóval kiderült, a fordítás véglegesítése és javítása
folyamatban van. A rendelkezésemre bocsátott magyar nyelvi fájl egy régebbi
szoftververzió volt!

A tesztelés harmadik fázisában a városi mérést próbáltam ki. Itt az éles mérési helyzethez
hasonlóan, általában a GPRS szolgáltatás jónak mondható, a problémát a kitakarás okozza.
A Stonex S9 az urbánus környezetben is nagyszerűen megállta a helyét, persze betartva az
alapvető GNSS mérési szabályokat és alkalmazva mindkét jelenleg használható
műholdrendszert.
FIX pozíciót az épületek déli oldalán és sarkain szolgáltatott. A közel nyugat-keleti irányú
utcák északi oldalai (járda, padka, kerítés, épület, stb.) kiválóan mérhetők voltak, a déli
oldalon az útszélekig volt biztos FIX megoldás, az épületek felé haladva, csökkenő
műholdszámmal FLOAT-ra vagy DGPS-re váltott. Azonban ahol kis „rés” is volt a házak
között déli irányban, a műszer pillanatok alatt követni kezdte a felbukkanó holdakat, inicializált
és végezhető volt a mérés.
A közel észak-déli irányú utcák ilyen jellegű felmérése nem okozott csalódást: szinte végig
inicializált volt a mérés állapota.

Összességében elmondható, hogy a Stonex S9 egy jól összerakott, kompakt kis rendszer,
nem kevés olyan extrával, mint a többféle műholdrendszer követés
(NAVSTAR+GLONASS+GALILEO+COMPASS+L2C+L5), a többféle adatátviteli lehetőség
(GSM/GPRS+URH), statikus mérési mód, VITEL-licensz…

A forgalmazó elmondása szerint az Euro árfolyamától függően 1.9-2.2m Ft nettó áron
elérhető a komplett műszercsomag, ami igencsak jó ár-teljesítmény viszonynak tűnik!

Ezúton szeretném megköszönni a lehetőséget Székely Balázs úrnak, a Geotools Kft.
ügyvezetőjének, hogy tesztelhettem az általuk forgalmazott, magas színvonalú GNSS eszközt!