Stenzel
Sándor as. Grafi:
(József Attila: Favágó után
szabadon)
Verem a karót egy hűvös
halomba,
Ujjamra csapok néha sikongva
Szél kapna - ha volna –
hajamba,
Új meló szakadt a nyakamba,
Nehezen múlnak perceim.
A műszernél a társam szeme
villog,
Szikrázik egyre, gyöngyözik
a homlok.
Szúnyogot suhint, majd a
földre zöttyen,
Ott is legyez s egyre dörmög
közben:
Innám a söröm, s csak
hangya jut.
Ej verd le a karót, ne
siránkozz!
Ne szisszenj minden
mellécsapáshoz!
Ha mellé sújtasz is néha a
karóhoz,
S a hangyabolyban társad
sikoltoz,
A mérőállomás mosolyog.
Bp., 2004. február 12.