Állománytípusok
(gyakori kérdések és válaszok az Internet-en
található anyagok típusát, tartalmát,
fajtáit illetôen)
Kapcsolódó információk:
Segédprogramok DOS alá
Segédprogramok Windows 3.1 alá
OS/2 segédprogramok
Windows 95 segédprogramok
MacIntosh segédprogramok
Amiga segédprogramok
Segédprogramok Unix/X11 alá
VAX/VMS segédprogramok
GURU
FAQ
Utolsó módosítás: 2008. december 29.
Jelen dokumentum mindenkori legfrissebb változatának
helye: http://gszegedi.atw.hu/filetype.html
Összeállította: Szegedi
Gábor (gszegedi at freemail.hu)
Copyright © Szegedi Gábor, 1996-2008.
Jelen dokumentum a számítástechnikai kultúra
terjesztését szolgálja, ezért szabadon terjeszthetô,
ha a terjesztés ingyenesen, változatlan formában,
a forrás megjelölésével történik.
A szerzô az itt leírt anyagot a legnagyobb gondossággal
állította ösze, de a dokumentum használatával
összefüggésben esetlegesen keletkezett közvetlen
vagy közvetett károkért semmiféle felelôsséget
nem vállal.
A dokumentumban található hivatkozások az Internet-tel
együtt változhatnak!
Kérdések listája:
K1: Milyen típusú állományokkal
találkozunk a számítógépen? Mirôl
lehet ezeket felismerni?
K2: Milyen ASCII alakra kódoló eljárások
léteznek?
K3: Mi az a .tar?
K4: Melyek a gyakoribb állománytömörítési
módszerek?
K5: Milyen formában találhatók
meg a futtatható programok?
K6: Melyek a szövegek és dokumentumok
formátumai?
K7: Melyek a gyakrabban elôforduló képformátumok?
K8: Melyek a hangot illetve zenét tartalmazó
állományok?
K9: Melyek a mozgóképek gyakoribb típusai?
K10: Milyen számítógépes
formákban találhatunk filmeket, videókat?
K11: Mi az a VRML?
K1: Milyen típusú állományokkal
találkozunk a számítógépen? Mirôl
lehet ezeket felismerni?
A számítógépen elôforduló
állományokat az alábbi csoportokba sorolhatjuk:
- ASCII-be kódolt állományok
(.UUE, Base64, BTOA, .BOO, .HQX);
- szalagarchivumok (.tar);
- tömöritett állományok (.Z,
.zip, .arj, SFX .exe, .gz, .sit);
- futtatható programok;
- szövegek, dokumentumok (.RTF, .PS, .EPS, TEX/DVI,
.HTM/.HTML, .PDF);
- képek (.GIF, .JPG/.JPEG, .PNG);
- hangok és zenék (.VOC, .VAW, .AU,
.AIF/.AIFF, .AIFC, MIDI, .MPA, .MPA2, MP3, .RA/.RAM);
- animációk (.DL, .GL, .FLI, .FLC);
- filmek es videók (.MPEG/.MPG, .AVI, .QT/.MOV);
- virtuális valóság (VRML/.WRL).
Az állományokat felismerni részint az itt felsorolt
nevek, állománynév kiterjesztések alapján,
részint a feltalálási helyen (ftp archivum, W3 lap,
stb.) leírt magyarázat alapján lehet.
Természetesen léteznek egyéb formátumok
is, ezeket egy-egy speciális program vagy operációs
rendszer hozza létre és használja Ezekrôl további
információt az illetô állomány lelõhelyén
találhatunk. Néhány állománynév
kiterjesztés magyarázatát megtaláljuk itt.
Tartalom | Segédprogramok
DOS alá | Segédprogramok Windows
3.1 alá | OS/2 segédprogramok | Windows 95 segédprogramok
| MacIntosh segédprogramok | Amiga segédprogramok | Segédprogramok
Unix/X11 alá | VAX/VMS segédprogramok
K2: Milyen ASCII alakra kódoló eljárások
léteznek?
Elektronikus levelezésnel korlátot jelent, hogy a levélben
csak meghatározott karakterekböl (ékezet nélküli
kis- és nagybetük, számok, egyes irásjelek) álló
szöveget helyezhetünk el. Elôfordulhat, hogy nem szöveges
anyagot küldünk vagy kapunk levélben, például
az ftpmail,
mailserver,
trickle
szolgáltatások igénybevételekor, vagy egyes
Usenet csoportok ( comp.binaries,
alt.binaries
) olvasásakor. Ilyenkor az állományok továbbítása
csak valamilyen kódoló eljárás használatával
lehetséges: a továbbitandó állomány
(ékezetes karaktereket is tartalmazó szöveg, kép,
program, stb.) tartalmát át kell alakítani a fenti
karakterek halmazává.
A leggyakoribb módszer az UUE (UUEncoding) kódolás,
amelynek kezelôprogramjai a UNIX operációs rendszer
részét képezik.
Fôleg elektronikus levelezésben fordul elô a MIME
szabvány szerinti Base64
kódolás alkalmazása.
A BOO formátum szinte kizárólag az angliai HENSA/NPDSA
archívumban fordul elô.
Az ftpmail szolgáltatás
használja a BTOA (Binary to ASCII) kódolást.
Az Apple MacIntosh gépeken
találkozhatunk a BinHex
(.HQX) kódolással.
Tartalom | Segédprogramok
DOS alá | Segédprogramok Windows
3.1 alá | OS/2 segédprogramok | Windows 95 segédprogramok
| MacIntosh segédprogramok | Amiga segédprogramok | Segédprogramok
Unix/X11 alá | VAX/VMS segédprogramok
K3: Mi az a .tar?
A UNIX operációs rendszer egyik klasszikus adatmentési
módszere a tar (Tape ARchive, szalagarchivum). Ennek lényege,
hogy valamely alkönyvtár minden állományát
sorban szalagra írjuk. Az eljárás rekurzívan
mûködik: ha az állományok valamelyike alkönyvtár,
annak tartalmával hasonlóképpen kell eljárni.
Az eredményt gyakran nem szalagra mentik, hanem egy .tar kiterjesztésü
állományba írják. Ez utóbbi módszer
elônye, hogy a több, esetleg igen nagyszámú összetartozó
állomány helyett elég egyetleneggyel foglalkozni,
azt tömöriteni, stb.
Tartalom | Segédprogramok
DOS alá | Segédprogramok Windows
3.1 alá | OS/2 segédprogramok | Windows 95 segédprogramok
| MacIntosh segédprogramok | Amiga segédprogramok | Segédprogramok
Unix/X11 alá | VAX/VMS segédprogramok
K4: Melyek a gyakoribb állománytömörítési
módszerek?
Az Internet hálózat alkalmazásakor (és
persze más esetekben is) megszokott dolog, hogy az állományokat
tömörítve tároljuk illetve továbbítjuk,
helykímélés céljábol.
PC-k esetében a leggyakoribb tömörítési
eljárás a Philip Katz és
csapata által kidolgozott zip
módszer. Ez a PC-s anyagok esetében szinte hívatalos
tömörítônek tekinthetô,
a
tömörített állomány eredetiségének
ellenôrzését lehetôvé tevô szolgáltatása
miatt.
Szintén PC-s anyagoknál fordul elô a Robert K.
Jung-féle arj
tömörítési eljárás.
PC-k esetén gyakori az önkibontó (SFX, SelF eXtracting)
álományok alkalmazása is: a tömörített
anyag egy futtatható (.EXE) programot képez, indítása
után külön segédeszköz nélkü egyszerûen
kibontja saját magát.
A UNIX-os anyagok elterjedt tömörítési módja
a Lempel-Ziv-Welch algoritmusra alapul. Az operációs rendszer részét
képezô tömörítôprogram .Z kiterjesztésû
állományokat állít elô.
Találkozhatunk még a GNU
zip által elôállított .gz
kiterjesztésû állományokkal is.
Az Apple MacIntosh gépek
saját tömörítési formája a .SIT (Stuff
IT).
Tartalom | Segédprogramok
DOS alá | Segédprogramok Windows
3.1 alá | OS/2 segédprogramok | Windows 95 segédprogramok
| MacIntosh segédprogramok | Amiga segédprogramok | Segédprogramok
Unix/X11 alá | VAX/VMS segédprogramok
K5: Milyen formában találhatók
meg a futtatható programok?
A futtatható programok terjesztési, tárolási
módja erôsen függ az operációs rendszertôl.
Általában a programok futásra kész formájú
változatát tömörítve terjesztik, forgalmazzák.
Tartalom | Segédprogramok
DOS alá | Segédprogramok Windows
3.1 alá | OS/2 segédprogramok | Windows 95 segédprogramok
| MacIntosh segédprogramok | Amiga segédprogramok | Segédprogramok
Unix/X11 alá | VAX/VMS segédprogramok
K6: Melyek a szövegek és dokumentumok
formátumai?
A szövegeket legegyszerûbb esetben sima ASCII állományként
találjuk meg, bonyolultabb esetben ez ékezetes betûket
is tartalmaz. Még bonyolultabb esetben formátumozó
utasítások (kisebb, nagyobb, dôlt, stb. betûk)
és egyebek (lapszámozás, élôfej, élôláb,
betördelt képek, stb.) is lehetnek benne, ekkor már
inkább dokumentumról beszélünk.
Az RTF
(Rich Text Format) a
formázási utasításokat {} jelek között
tartalmazza. A PC-n futó szövegszerkesztôk általában
tudnak ilyen formátumú állományt beolvasni
illetve létrehozni.
A TEX a D.
E. Knuth (a hires "A számítógépprogramozás
mûvészete" könyv szerzôje) által kifejlesztett
fényszedô rendszer nevét es állományainak
kiterjesztését jelöli. Az állományok eredetileg
ASCII formájuak, de elôállítható DVI
(DeVice Independent, eszközfüggetlen) alakjuk, ami már
a kész, formátumozott anyagot tartalmazza.
Szintén formázott szöveget találunk az Adobe
által kifejlesztett PostScript
lapleíró nyelv használatával elôállított
.PS kiterjesztésû állományokban. Találkozhatunk
még .EPS (Encapsulated PostScript) anyagokkal is. Ezek más
PostScript anyagokba betördelhetôk (ábra, clipart vagy
hasonló gyanánt); egyébként két PostScript
állomány vegyítése zûrzavaros anyagot
eredményezne.
Egyfajta formátumozott szövegnek tekinthetô a World
Wide Web rendszerben használt HTML
(HyperText Markup Language) is. Itt <> jelek között kell elhelyezni
a formázó utasításokat, valamint a hipertext
ugrásokat.
Szintén Adobe alkotás
az Acrobat programmal
együtt kifejlesztett Portable Document Format (.PDF), amely egy teljes
dokumentum (beleértve különféle betûkészleteket,
színeket, ábrákat, hipertext ugrásokat, stb.)
különféle számítógépek közti
cseréjét teszi lehetövé.
Tartalom | Segédprogramok
DOS alá | Segédprogramok Windows
3.1 alá | OS/2 segédprogramok | Windows 95 segédprogramok
| MacIntosh segédprogramok | Amiga segédprogramok | Segédprogramok
Unix/X11 alá | VAX/VMS segédprogramok
K7: Melyek a gyakrabban elôforduló
képformátumok?
A hálózaton leggyakrabban kétféle képformátummal
találkozunk, ezek a GIF és a JPEG.
A GIF (Graphics Interchange Format) képtípust a Compuserve
Information Service vezette be. Létezik 87
és 89
formátuma. Egy kép maximum 256 szint tartalmazhat. Az utóbbi
formátum esetén egy állomány több képet
is tartalmazhat.
A JPEG
(Joint Photographic Experts Group) rövidítés tulajdonképpen
nem a képformátumot, hanem a létrehozóit jelöli.
A képek formátuma a JFIF (JPEG File Interchange Format).
Ezzel a módszerrel a GIF-nél kisebb méretü képállományok
állnak elô, es a színek száma maximum 16 millió
lehet.
Egy újabb formátum a PNG
(Portable
Network Graphics), ami a GIF és JPG elônyeit igyekszik
egyesíteni.
A többi képformátum egy-egy operációs
rendszerhez, géptípushoz, vagy programhoz kötödik,
ezért kevésbé elterjedtek.
Tartalom | Segédprogramok
DOS alá | Segédprogramok Windows
3.1 alá | OS/2 segédprogramok | Windows 95 segédprogramok
| MacIntosh segédprogramok | Amiga segédprogramok | Segédprogramok
Unix/X11 alá | VAX/VMS segédprogramok
K8: Melyek a hangot illetve zenét tartalmazó
állományok?
Többféle elterjedt hangformátum van, ezek jó
része géphez illetve operációs rendszerhez
kötödik.
Az IBM PC kompatibilis gépek hangkártyái használják
a .VOC
(VOiCe) hangformátumot.
A WAV
(WAVeform audio) a Windows hangformátuma.
A MOD
az Amiga
SoundTracker formátuma.
Az AIFF
(Audio Interchange File Format) es AIFC (AIFF-C File Format) az Apple
számítógépek révén terjedt el.
A .AU
kiterjesztés a NeXT és
a Sun számítógépek
által használt hangállomanyokra utal.
Speciális formátum a MIDI
(Musical Instrument Digital Interface). Szemben az elôzôekkel
itt nem az van tárolva, hogy mikor milyen magasságú,
hangszínû, stb. hang szólaljon meg, hanem az egyes
hangszereket vezérlô utasítások. Emiatt az állományok
mérete lényegesen kisebb, mint más esetekben.
Az .MPA, .MP2A, MP3 hangformátumok az MPEG videóhoz
kapcsolódva fordulnak elô.
Az .RA vagy .RAM a Realtime Audio
rövidítése, és amint a neve is mutatja, valamiyen
hang (például rádiómûsor)
Internet hálózaton való valós idôben
történô továbbítására szolgál.
Tartalom | Segédprogramok
DOS alá | Segédprogramok Windows
3.1 alá
| OS/2 segédprogramok | Windows 95 segédprogramok
| MacIntosh segédprogramok | Amiga segédprogramok | Segédprogramok
Unix/X11 alá | VAX/VMS segédprogramok
K9: Melyek a mozgóképek gyakoribb
típusai?
Mozgóképet egyszerûbb módon úgy hozhatunk
létre, hogy két vagy több állóképet
egymásután megfelelô sebességgel lejátszunk.
Ilyen módszerrel készûltek a .DL, a .GL
(Grasp Library) és az Autodesk
cég
Animator
Pro programjával elôállított .FLI
vagy .FLC
kiterjesztésû állományok. Ilyen lehetôséget
támogat a már említett GIF89 formátum
is.
Tartalom | Segédprogramok
DOS alá | Segédprogramok Windows
3.1 alá | OS/2 segédprogramok | Windows 95 segédprogramok
| MacIntosh segédprogramok | Amiga segédprogramok | Segédprogramok
Unix/X11 alá | VAX/VMS segédprogramok
K10: Milyen számítógépes
formákban találhatunk filmeket, videókat?
A számítógépen találkozhatunk az
igazi filmekkel vetekedô, hangosított mozgóképekkel,
melyeknek szintén több formája ismert.
Az MPEG
(Motion Picture Experts Group) olyan módszert jelöl, melynek
során csak a képkockák elôzôhöz viszonyított
változásait tárolják, ezáltal igen jó
tömörítés érhetô el.
Az AVI (Audio Visual
Interleaved) a Microsoft Video formátuma.
A .QT vagy .MOV kiterjesztések az Apple
számítógépeken használatos QuickTime
video állományait jelölik.
Tartalom | Segédprogramok
DOS alá | Segédprogramok
Windows 3.1 alá | OS/2 segédprogramok | Windows 95 segédprogramok
| MacIntosh segédprogramok | Amiga segédprogramok | Segédprogramok
Unix/X11 alá | VAX/VMS segédprogramok
K11: Mi az a VRML?
A VRML
a Virtual Reality
Modelling Language rövidítése, azaz a virtuális
valóság leírására alkalmas nyelvet jelöl.
A keletkezett modell a valóság tárgyait, tájakat,
épületeket szemléltethet. Alkalmas programmal a modellt
különbözô irányokból, távolságokról
szemlélhetjük, mozgathatjuk, az épületbe bemehetünk,
stb. A kapcsolódó állományok kiterjesztése
gyakran .WRL.
Tartalom | Segédprogramok
DOS alá | Segédprogramok
Windows 3.1 alá | OS/2 segédprogramok | Windows 95 segédprogramok
| MacIntosh segédprogramok | Amiga segédprogramok | Segédprogramok
Unix/X11 alá | VAX/VMS segédprogramok
filetype.html VÉGE