1. Villamos energia
A hálózati feszültség 220 V és nem
230, mint Magyarországon (aholis emlékeim szerint éppen
azért vezették be a 230-as értéket, mert Európában
már mindenhol az van). Ettől persze a készülékek
még működnének, viszont a villásdugó
egészen más. Középen van a védőföldelés,
így a dugó háromágú. Ugyanilyen a konnektor
is. Emiatt a hazai készülékek csak speciális átalakítóval
használhatók.
2. Nyitvatartások és más időzítések
A boltok az önkormányzat által engedélyezett
időzítés szerint vannak nyitva. Ez általában
a délelőtt 1/2 9 és 12, délután 1/2
4 es 1/2 8 közti időszakot jelenti. Egyes boltok (inkabb a
nagy szupermarketek) folyamatosan reggeltől estig nyitva tartanak.
A hét egy napján a legtöbb bolt rövidített nyitvatartású
(délután 2-ig, vagy hasonló). Szombaton minden bolt
délelőtt és délután is kinyit, vasárnap
meg szinte minden zárva van.
A bankok viszont csak délután 4-ig vannak nyitva (miközben
a legtöbb ember 5-ig dolgozik). Pénzügyeket intézni
így kizárólag munkaidőben, illetve a munkaidő
terhére lehet.
A szabadidős programok időzítése is eltér a magyar szokásoktól. A színházi előadások
valamint a TV-ben a nagyfilmek este 9-kor kezdődnek. A kiállítások is este 8-9 körül zárnak,
sőt láttam olyan tárlatot, ami szombatonként éjfélig
tartott nyitva.
Lakóhelyemen az uszoda ugyan mindennap nyitva tart este 10-ig, de a
nyitvatartási idő be van osztva a különféle tanfolyamok,
edzések, versenyek és az úszni vágyó lakosság
között. Ha valaki például úgy gondolja, hogy
hétvégén úszik egyet, ezt csak szombaton délelőtt 1/2 11
és 12 között tudja megtenni, mert az uszoda egyébként nincs
nyitva a nagyközönségnek.
3. Telefon
A telelefonszám itt is a körzetszámból és
a tulajdonképpeni hívószámból áll
össze. A körzetszám rendszerint négyjegyű,
és 0-val kezdődik. Az egyéb számkezdetek speciális
célokra vannak fenntartva: segélyhívó, zöld
szám, emeltdíjas szolgáltatások.
Ami számomra furcsa:
a) helyi hívásnál is használni kell a körzetszámot;
b) maga a hívószám néha 4, néha
5, néha 6 jegyű, még egyazon településen
belül is.
Igy aztán előfordulhat, hogy ha valaki csak a szomszéd
utcában lakó barátját akarja felhívni,
akkor is 10 számjegyet kell tárcsáznia.
A tarifa egyszerűbb szerkezetű, mint Magyarországon.
Van alapdíjas időszak es van kedvezményes. Több
variáció nincs. Viszont máskor kezdődik a kedvezményes
időszak a helyi hívásnál és megint máskor
a nemzetközi hívásnál.
A belföldi hívások díja valamivel olcsóbb,
mint otthon. Modemes Internetezéshez speciális kedvezmények
vannak, így az még a helyi hívásnál
is olcsóbb lehet. Viszont a Magyarországra irányuló
beszélgetések percdíja nagyjából megegyezik
azzal, amit a Matáv számít fel, ha otthonról
hívja valaki Olaszországot.
4. Televízió
Van három állami csatorna: Rai Uno, Rai Due, Rai Tre.
Van továbbá három csatorna a médiatulajdonosként
és politikusként is ismert Silvio Berlusconi kezelésében.
Ezen a hat csatornán viszonylag normális programok mennek:
filmek, híradó, sport, zene, stb. (bar talkshowból
és hirdetésből kissé sok van).
A fentieken kívűl van még számos (számtalan?)
helyi adás, attól függően, hol lakik az ember.
Ezek nem sugároznak egész nap, a fennmaradó időt
reklámokkal töltik ki. A reklámok színvonala
változó, de általában alacsony. Egészen
speciális fizetett hirdetések is előfordulnak, például
egy kártyajós élőben jövőt mond.
Van olyan speciális bevásárlócsatorna, ahol
a nap 24 órájában ékszerekre és más
holmikra lehet licitálni.
5. Élelmiszerek
a) kenyér
Nagyon sokféle kenyér van és ezek mind nagyon
jók. Továbbá nagyon drágák is (a magyar
árak 4...5-szöröse).
b) só
Kétfajta só van. A "fino" megegyezik az otthon ismerttel,
a másik a "grosso", aminek a szemcséi kb. borsszemnyi nagyságúak.
c) olaj
A legtöbb étel alapvető összetevője.
Van ugyan napraforgó- és kukoricaolaj, de a leginkább
használt az olívaolaj.
d) ecet
Csak borecet kapható. Létezik fehér- és
vörösborból készített változata.
Az ízük az otthon megszokott ecetétől lényegesen
eltérő.
e) saláta
A zöldség és a saláta az olasz konyha egyik
meghatározó eleme. Salátakészítéshez
használható sárgarépa, káposzta, zellerlevél,
kukorica, továbbá az otthon kevésbé elterjedt,
de azért ismert olajbogyó vagy édeskömény,
valamint jónéhány nálunk ismeretlen zöldségféle,
mint a "rucola".
6. Kötelező tartozékok
Minden olasz rendelkezik az alábbiakkal: személygépkocsi,
napszemüveg, mobiltelefon, ékszerek.
Az autó nélkülözhetelen közlekedési
eszköz akár rövid, akár hosszabb távra.
A napszemüveg nagyon hasznos tartozék a mediterrán
nyárban. De viselik borús őszi időben is, sőt télen is.
A mobiltelefon nagyon elterjedt, középiskolás
korban és afölött gyakorlatilag mindenkinek van. A legkülönfélébb
helyeken használják: utcán, buszon, vonaton, sőt
a szupermarketben bevásárlás közben. Az olaszok
általában szeretnek hangosan és erőteljesen
gesztikulálva beszélni; ez az egész kicsit arra a
viselkedésmódra emlékeztet, ami néhány
évvel ezelőtt otthon a tahofon illetve bunkofon szavak megjelenéséhez
vezetett.
Az ékszereket nem csak ünnepi alkalmakkor hordják.
Egy jobb csuklón viselt ujjnyi vastag aranylánc még
hétköznapokon, az utcán vagy a munkahelyen is szinte
kötelező viselet.
7. Turistainformáció
A legtöbb helyen (nemcsak a nagyvárosokban) működik
turistahivatal (Azienda Promozinale Turistica - APT). Itt rendszerint több
nyelven beszélő személyzet áll várostérképpel,
ajánlott látnivalókkal és más hasznos
dolgokkal a látogatók rendelkezésére.
8. Utcák, házszámok és utcanevek
Az utcáknak itt is páros és páratlan oldala
van, mint nálunk. Az utcák neve a külön az erre
a célra felállított oszlopokra van kirakva, de csak az utca
végén es nagyobb kereszteződésekben. A házszámtáblák
csak a számot tartalmazzák, az utca vagy a tér nevét
nem. A fenti okok miatt eléggé nehéz navigálni
az utcán. Néha még várostérképpel
a kezemben is előfordult, hogy rossz utcába fordultam be.
Autós közlekedéskor izgalmas játék,
hogy nagyon sok az egyirányú utca, így aztán
adott épület megközelítése, majd az onnan
való eltávozás során más-más
útvonalat kell használni.
9. Autós tudnivalók
A közlekedési szabályok nagyjából megegyeznek a
Magyarországon megszokottakkal. A jelzőlámpák színsorrendje
kicsit más, piros után zöld jön, nincs piros-sárga.
Az autó elterjedtségének egyenes következménye, hogy a reggeli és délutáni
csúcsforgalom idején még a néhányszor
tízezer lakosú kisvárosokban is akkora forgalmi dugók
alakulnak ki, mint a kétmilliós Budapesten.
Az autós dolgok közül említést érdemel
a kötelező biztosítás. Szemben a hazai gyakorlattal,
a bizosítás befizetését igazoló szelvényt
itt nem a gépkocsivezető hordja magával, hanem jól
látható módon a szélvédőre van
elhelyezve. Így bárki bármikor egyszerűen ellenőrizheti,
hogy van-e érvényes biztosítás.
A magyar jogosítványok Olaszországban is használhatók.
Viszont amennyiben valaki tartósan Olaszországban él, a
jogosítványt egy év után át kell konvertálni, amihez
jónéhány dokumentum, bizonyos eljárási díjak
befizetése és sok-sok türelem szükséges.
10. Autóbuszközlekedés
Többféle autóbusz van, ezeket más-más
cégek üzemeltetik. A távolsági buszok általában
kékek, a helyi buszok narancsszínűek, az önkormányzat
iskolabuszai szintén narancsszínűek. Ezek így
együtt a reggeli csúcsforgalomban érdekes kis kavalkádot
tudnak alkotni, ha hozzátesszük, hogy mindhárom típusnak
ugyanott van a megállója, továbbá olykor a
távolsági buszok is narancsszínűek.
A buszokon utazni a pénztárban, újságárusnál
vagy trafikban előre megváltott jegy kezelésével,
vagy pedig bérlet felmutatásával lehet.
A béreltigazolvány egy mágneskártya, ami
tartalmazza a tulajdonos nevét, digitális fotóját,
az érvényes útvonalat. Havi bérletszelvény
vásárlásakor a számítógép
beolvassa a kártyán található adatokat, és
szépen kinyomtatja a szintén mágneskártyányi
havi szelvényt, ami tartalmazza, hogy mikor, mely útvonalra,
kinek és milyen sorszámú bérletigazolványával
érvényes. Így nem lehet azzal játszani, hogy
valaki nem írja fel az igazolvány számát, netán
azt átjavítja.
A buszról leszállni a nálunk is megszokott leszállásjelző
gomb használatával lehet. Ha valaki viszont fel akar szállni
egy feltételes megállóban, akkor a busz közeledtekor
karját felemelve jelzi ezt a szándékát.
11. Vasúti közlekedés
Az olasz vasúthálózat jól kiépített,
a vonatok sűrűn és pontosan közlekednek. Vannak
olyan helyek, amiket legcélszerűbben és legegyszerűbben
vonaton lehet meglátogatni (például Velence ilyen).
Minden megállóban ki van téve az oda érvényes
menetrend. Ez nem csak azt tartalmazza, hogy mikor és hova indul
vonat, hanem a célállomásra és minden közbenső
megállóra megadja az érkezési időt.
Még olyan hasznos információt is közöl,
hogy melyek azok a vonatok, amik sztrájk esetén is közlekednek.
A dolog másik oldala, hogy a szokásos május végi
éves menetrendváltozáskor nem mindenhol cserélték
ki azonnal a menetrendet, hanem ráraktak egy pecsétes papírt:
Invalido! (azaz érvénytelen)
A vonatjegyet számítógép adja ki. A jegy
tartalmazza, hogy hová érvényes, csak oda vagy retúr,
hány felnőttre és hány gyerekre érvényes,
figyelembeveszi a különféle kedvezményeket. Így
aztán a vonatjegy akkora, mint egy repülőjegy, ráadásul
vastagabb papírból készül. Nagyon modern megoldás,
de nem igazán papírtakarékos.
A jegy akkor érvényes, ha felszállás előtt
az utas az erre a célra szolgáló készülékkel
lebélyegzi (dátum, állomás). Aztán a
vonaton jön a kalauz, és ő is érvényesíti
a jegyet mégegyszer. No comment!
12. Sztrájkok
A sztrájkok a mindennapi olasz élet természetes velejárói. Ennek megfelelően nem összevissza, hanem bizonyos rend szerint történnek:
13. Orvosi ellátás
Az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevételere az otthoni TB-kártyához hasonló "tessera sanitaria" szolgál.
Amennyiben a szakorvosi rendelést akar valaki igénybevenni, akkor:
vissza
Szegedi Gábor oldalára