Arany János Balladási

1.) Életút:
1817-ben született Nagyszalontán (ma Romániához tartozik). Túlságosan érzékeny, félénk, visszahúzódó természetű. Tizennégy éves mikor segédtanító lesz (szülei szegénysége miatt). Rengeteget olvasott, főleg latin klasszikusokat.
Debrecen:
Debreceni kollégiumban tanult. Még mindig szegénység gyötörte. Megszakította iskolai tanulmányait, és színésznek állt be, de kiábrándult belőle. Mikor hazatér – egy látomás miatt- édesanyja meghal, apja pedig megvakul. Emiatt örökös lelkiismeret-furdalás gyötörte szülei sorsa miatt
„Közönséges ember”:
1836-tól 1839-ig korrektor (vagyis az iskolaigazgató – rektor- helyettese) Szalontán. Lemondott a tanítóságról, mert jobban fizető írnoksággal hitegették, ezt azonban nem nyerte el.23 éves korában megházasodott, felesége: Ercsey Julianna. Házassága után végleg leszámolt mindenféle művészi ábránddal. Föltette magában, hogy nem olvas többet, és „közönséges ember, mint más” lesz. Született egy lánya és egy fia.
Az igazi nagy sikert a Toldi hozta meg számára. 1846-ban írta meg a Kisfaludy Társaság pályázatára.
cNagykőrösi évek:
Meghívták Kőrösre tanárnak az újjászervezett főgimnáziumban. Kitűnő tanár lett: a magyar és a latin nyelvet és irodalmat tanította. A tanári munka fárasztó, kimerítő volt. Maga írta a tankönyveket is. Kedélyvilága elkomorult, egyre többet panaszkodott testi és lelki betegségről.
Az Akadémia „titoknoka”:
1860-ban Pestre költözött. Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Folyóiratokat indított (Szépirodalmi figyelő, Koszorú). 1865-ben az Akadémia titkára, később főtitkára lett. Ez az év fordulópont volt számára, mert meghalt leánya, és elhatalmasodott betegsége, így lehetetlen volt verset írni.
1877-es nyarat Margitszigeten töltötte, itt írta Őszikék verseit. Egyre többet betegeskedett.
1882. október 22-én halt meg Pesten.
Főbb alkotói korszakok:
pályakezdés, és beérkezés: epikus (!) műveket alkot Nagyszalontán (1845-1851)
nagykőrösi évek: lírai műnem, és ballada műfaja (1851-1860)
budapesti (1860-1882)
3.) Balladák:
ősi népköltészeti műfaj
magyar műballadát Arany emelte világirodalmi szintre
romantika korszakában lett népszerű
Gregus Ágost: „tragédia dalban elbeszélve”
mindhárom műnem vonásai megtalálhatók benne, mégis epikus műfaj balladáival a nemzet ügyét kívánta szolgálni
Jellemzői:
sűrített cselekmény
szaggatott elbeszélésmód
tragikus téma
drámai párbeszédekből, vagy lírai monológokból áll
megjelenik a balladai homály: sejtet
Csoportosítása:
történeti balladák: magyarság történelméből, a jelennek szól
lélektani balladák: központi fogalma a bűntudat, és a bűnhődés
egyszólamú: időrendi egymásután van, egy cselekményszálon bontakoznak ki az események
többszólamú
4.) Balladái:
Ágnes asszony
1853-ban íródott nagykőrösön, lélektani ballada, ami egyszólamú
az első négy strófában jellemző balladai homály, még csak sejthető valamiféle bűn, de csak szórványos utalások véres lepedő
9-15. vsz.:színhely a börtön, de az események valójában Ágnes asszonyban zajlanak, a lélekben peregnek
részletező elbeszélések és párbeszédek: így derül ki bűne, hogy szeretőjével megölte férjét
20. vsz.:a ballada visszatér a vers indításához, és hosszú évek történetét sűríti néhány versszakba
jellemzője a refrén, minden versszaknál megjelenik, a vers folyamán más és más érzelmek skáláját mutatja: megdöbbenés, felháborodás, részvét, szánalom
Ágnes asszonyt a bűntudat, a lelkiismeret-furdalás súlya roppantja össze, kergeti tébolyba
Walesi bárdok
1857-ben írta, skót balladaformát követ
keletkezése nemzeti legenda: 1857-ben Mo.-ra látogató uralkodó pár (Ferenc József és Sziszi) tiszteletére kellett írnia egy dicsőítő ódát
témája: Edward király zsarnoki tetteiért elismerést, dicsőítést vár a legyőzöttektől, 500 vértanúvá vált énekes (bárdok) nem tudja mondani, hogy „Éljen Edward!”
egyszólamú ballada, időrendi egymásután van, és csak egy cselekmény bontakozik ki
fontos elem a bűnhődés motívuma: Edward király megőrül

Forrás: érettségi tételek | Érettségi tételek, feladatok