---

Hova fordulhatok, ha kiderül, hogy a gyermekem látássérült?

Véleményünk szerint a legjobb, ha valamilyen érdekképviseleti szervet keres meg a szülő, mert ők részletes és bővebb felvilágosítást tudnak adni a gyermek jövőjét illetően. Az ilyen szervezetek, mint a mi Alapítványunk is kapcsolatban állnak több Intézménnyel (egészségügyi, oktatási, szociális) és folyamatos az információcsere közöttük.

Ki a gyengénlátó?

A köznyelvben "gyengénlátó" kifejezésen a látás mindenfajta romlását, csökkenését értik. Szemészetileg és pedagógiailag a "gyengénlátó" megjelölés pontosan körülhatárolt. Hazánkban gyengénlátónak tekintjük azokat a látássérülteket, akiknek a jobban látó szemén a szemüveggel javított látása a teljes látásnak 10-33%-a (V=0,1-0.33). Beiskolázáskor az alsó és felső határt rugalmasan kezeljük. A gyengénlátásnak nemcsak a látásélesség az egyedüli meghatározója. Megítélésében közrejátszik a betegség fajtája és lefolyásának valószínűsíthető lefolyása.

Kell-e beszélnem a gyermek előtt a sérülésről?

A sérülésnél meg kell különböztetni veleszületett és szerzett sérülést. A veleszületett sérülés esetében a gyermeknek nincs összehasonlítási alapja az ép látáshoz viszonyítva, tehát neki ez az állapot a természetes. A szerzett sérülésnél van összehasonlítási alapja a gyermeknek a kétféle látásminőség között. Mindkét esetben fel kell világosítani a gyermeket, mert ő érzi, hogy más mint a többiek! Azt kell erősíteni a gyermekben, hogy ugyanúgy képes mindenre -különböző segédeszközök és módszerek segítségével-, mint ép látású társai.

Mi az a SNI?

A csökkent látóképesség miatt segítségre van szüksége a gyermeknek, (speciális eszközökre, módszerekre) ezért az ő nevelése sajátos igényű. SNI: sajátos nevelési igényű

Milyen kedvezményt vehetek igénybe gyengénlátó gyermekem után?

Az igénybe vehető kedvezmények tájékoztató jellegűek, mivel a jogszabályok változhatnak:

• emelt összegű családi pótlékot igényelhet a szülő;
• közgyógy igazolványt kaphat a gyermek;
• rokkant parkoló kártyát igényelhet a szülő a gyermek nevére a család tulajdonában lévő gépkocsi rendszámára;
• méltányossági GYES illeti meg a szülőt a gyermek 10. életévéig,
• 10. életév betöltése után ápolási díjat igényelhet a szülő;
• 18. életév után a sérült fiatal fogyatékossági támogatást igényelhet;
• különböző utazási kedvezmények illetik meg a gyermeket és kísérőjét a helyi és helyközi járatokon;
• az OEP megtéríti a szülőnek a lakóhely és a speciális iskola közötti útiköltséget;
• ingyenes, vagy 50%-os étkezési térítési díj;
• ingyenes tankönyv.

Létezik-e speciális óvoda ahova beírathatnám a gyermekem?

Magyarországon jelenleg Budapesten található ilyen intézmény. A Civil Szervezetek (Alapítványok, Egyesületek) azonban kínálnak olyan megoldásokat melyek lehetővé teszik a gyermek korai fejlesztését. Ezek a szolgáltatások általában ingyenesek.

Milyen iskolába adjam a gyermekem?

A közoktatási törvény (a dokumentumok menüpont alatt megtalálható) kimondja a szülő jogát a szabad iskolaválasztáshoz. Hazánkban kétféle intézményi oktatás létezik:

Az évek alatt egyforma mennyiségű érvek és ellenérvek ütköztek mindkét oktatási forma esetében. Mindenképpen azt kell szem előtt tartanunk, hogy minden gyermek más és más, az egyéniségük szabja meg, hogy melyik megoldás a legjobb számukra. A döntéshozatalban kérjék szakember segítségét, véleményét!

A gyengénlátó gyermekek is ugyanazt tanulják, mint a többi gyermek?

Természetesen igen. A gyengénlátók is a Nemzeti Alaptanterv szerint tanulnak. A szegregált intézetekben (lásd fent) a helyi tantervnek ugyanaz a követelménye és ugyanazokat az általános iskolában használatos tankönyveket használják itt is azzal a különbséggel, hogy speciális eszközöket és módszereket alkalmaznak.

Mi a teendő, ha időközben rájövök, hogy rosszul választottam iskolát?

Abban az esetben, ha a lakhely szerinti iskolát választotta a szülő és azt tapasztalja, hogy a beilleszkedés gondot okoz, vagy tanulási problémák lépnek fel, feltétlenül javasoljuk az iskolaváltást. Többévi tapasztalat, hogy az a gyengénlátó, aki az alapokat (1- 4.oszt.) speciális iskolában sajátította el, később könnyebben tud az ép látók között integráltan tanulni.

Nem okoz-e lelki törést, ha kollégiumba adom gyermekem?

Az elszakadás nem könnyű esemény bármely életszakaszában is történik a gyermek életében. A szülők általában sokkal nehezebben élik meg, mint a gyermekek. A gyermekek rendkívül alkalmazkodó képesek, hamar beilleszkednek. Nagyon fontos tudatosítani a gyermekben, hogy családja szereti őt és nem büntetésből lakik kollégiumban. Az olyan gyermek, aki már óvodás korban a korai fejlesztések alkalmával megismerkedik társaival, leendő pedagógusaival, nevelőivel ill. magával az intézménnyel, könnyebben el tudja fogadni a kollégiumi életet.

Engedhetem-e, hogy gyermekem önállóan közlekedjen?

Az önállóság a közlekedésben is elengedhetetlen, hiszen nem kísérhetjük el mindig mindenhova gyermekünket. Az önállóság mellett azonban a biztonság még nagyobb hangsúlyt kap! Szakképzett pedagógusok többlépcsős folyamattal és segédeszközök bevonásával megtanítják erre a gyermeket.

Milyen lehetőségei lehetnek a középiskolai továbbtanulásban a gyermeknek?

Ha a gyermek megkapja az állapotának megfelelő fejlesztést, a nyolcadik évfolyam után a tanulmányi eredményének, az érdeklődésének, képességének megfelelően folytathatja tanulmányait gimnáziumokban, vagy látásának megfelelő szakközépiskolákban, szakiskolákban, speciális szakiskolákban. A lényeg, hogy tudjanak az iskolában látássérüléséről, mert csak így tudnak vele állapotának megfelelően foglalkozni.

Amennyiben nem kapott kielégítő választ, vagy az Önben felmerült kérdés nem szerepel az itt lévők között, kérjük elérhetőségeink valamelyikén keressen minket és válaszolunk!