1. Gyógyszertechnológia fogalma: a gyógyszerkészítmények előállításával összefüggő elméleti és gyakorlati ismeretek összessége. Kémiai, biológiai, és növényi eredetű gyógyszeranyagok gyógyszerkészítményekké való feldolgozása, a műveletek közben fellépő fizikai, kémiai, mikrobiológiai és hatástani változások vizsgálata. A gyógyszerkészítéshez használt gépek, eszközök, berendezések, műveletek, segédanyagok ismertetése.
Feladata: hatóanyagtartalomra történő beállítás (standardizálás). A gyógyszerek eltartása során felmerülő kérdések vizsgálata. Jól felszívódó gyógyszerforma megtervezése és előállítása.

2. Gyógyszerkészítés története

A II. században Galenus (orvos-gyógyszerész): először készített összetett gyógyszereket. Ma is az ilyen összetett gyógyszerkészítményeket galenicumoknak nevezzük, vagy galenusi gyógyszerkészítményeknek (ld. Ph.Hg VII.3.köt.). Az arabok készítettek először szirupot.
Az első magyar gyógyszertár 1308-ban Budán létesült. XV. század: Paracelsus
A 19. századig a gyógyszerkészítés kizárólag gyógyszertárban folyt. A szerves kémia létrejöttével, a vegyipar fejlődésével jöttek létre az első gyógyszergyárak,pl. a tiszavasvári Alkaloid Gyógyszergyár, amelyet Kabay János alapított. Kabay állított elő először mákgumóból morfint. A 20. századig a galenicumok is a gyógyszergyárakban készültek.
Rozsnyay Mátyás: a kinin vegyülettel kísérletezett, ízetlen kinint állított élő. Megbecsült gyógyszerész volt, előadói versenyt rendeznek emlékére., ahol fiatal (30 év alatti) gyógyszerészek munkáit mutatják be. A versenyt mindig más-más megyében rendezik meg. Színvonalas versenyről van szó. Schulek Elemér: az analitikai kémia európai hírű megalapítója. Schulek-díj is létezik.

3. Magyar gyógyszerkönyv

A gyógyszerellátás szabványa. Biztosítja a gyógyszerellátás egységességét. Az európai gyógyszerkönyv az európai tagállamok egységességét jelenti. A nemzeti gyógyszerkönyv pedig egy nemzetnek a gyógyszerellátás egységességét jelenti. Az illető állam gyógyszerészetének tudományos színvonalát tükrözi. Egy korszerű gyógyszerkönyvben azaz elv érvényesül, hogy az egyes cikkelyek a gyógyszerek minőségi ellenőrzésének módszereit tartalmazzák. A gyógyszerkönyvek "ősei" (dispensatorium: 1600-1700 évek).

I. gyógyszerkönyv: 1871-ben jelent meg, latin-magyar nyelven, 510 gyógyszer, 46 reagens
II. gyógyszerkönyv: 1888-ban jelent meg, latin-magyar nyelven, 516 gyógyszer, 49 reagens
III. gyógyszerkönyv: 1909-ben jelent meg, latin-magyar nyelven, 537 gyógyszer, 106 reagens
IV. gyógyszerkönyv: 1933-ban jelent meg, magyar nyelvű, 560 gyógyszer, 120 reagens
V. gyógyszerkönyv: 1954-ben jelent meg, I-III. kötetben: 517 reagens (Schulek Elemér minőségi változás, analitika). Két hatóság: OKI, OGYI. Kémiailag is vizsgálták a gyógyszereket. Előtérbe kerültek az analitikai vizsgálatok.
VI. gyógyszerkönyv: 1967-ben jelent meg, I-IV. kötetben
VII. gyógyszerkönyv: 1986-ban jelent meg, I-IV. kötetben
VIII. gyógyszerkönyv: 2006-ban jelent meg, I., II., III. A/B folyamatosanbővül.

4. Ph.Hg VII.

A magyar gyógyszerkönyvet az általános érvényű jogszabály lépteti hatályba. Előiratain az OGYI (Általános Gyógyszerészeti Intézet) változtathat. Magyarország 1976-ban csatlakozott a nemzetközi gyógyszerfelügyeleti egyezményhez (EFTA) ill. a VHO gyógyszerbizonylatolási rendszeréhez. Az EFTA országok elfogadják egymás gyógyszereit, EFTA PIC (gyógyszerek nemzetközi ellenőrzése). Inspektorátusi hálózat, minden ország gyógyszerészeti főhatósága részét képezi, és nemcsak a saját országában ellenőrzi a gyógyszergyártást.

Pharmacopoea Hungarica Editio Septem

Felosztása
I.

1. alapelvek, fogalmak
2. általános tudnivalók, előírások/nomenklatúra, adagolás, eltartás
3. vizsgálatok: fizikai, fizikai-kémiai, mikrobiológiai , biológiai. Statisztikai értékelése.
4. gyógyszerekről általános tudnivalók
5. kémszerek

FoNo. (Formulae Normales VII.)

Szabványos vényminták
Két formája van:

1. Gyógyszerészi FoNo.
2. Orvosi FoNo.

A FoNo. Jellemzése: hivatalos kiadású receptgyűjtemény, amely lehetővéteszi a több komponensből álló gyógyszerkészítmények rövid és gyors felírását. Agyógyszerkészítés tekintetében példatárnak tekinthető.
Főbb részei:

1. Általános tudnivalók
2. Technológiai vezérfonal a készítmények előállításához (gyógyszerformánként)
3. Gyógyszerkészítés irányelvei inkompatibilitás esetén
4. Vényelőiratok (90%)-ban): ABC sorrendben sorolja fel a készítményeket. Alanyesetben rövidítés nélkül, növekvő tömegmennyiségben tünteti fel az anyagokat. Röviden leírja a készítés módját és a feldolgozás sorrendjét. A felhasznált segédanyagokra, ezek mennyiségére is irányadó előírást ad. Megjelöli az expedíációt, a felhasználhatósági időt és a szignatúrát. A megjegyzés rovat: pl. erős hatású, csak vényre adható, hűvös helyen tárolandó stb. Eltartási információk megjelenítése.
5. Alapkészítmények a vényelőiratok előállításához.: 20 alapkészítmény, ABC sorrendben. Alapkészítmény: segédanyagként használjuk egyes gyógyszerformákhoz.
6. Általános irányelvek a készítmények használatával kapcsolatban: fájdalomcsillapító stb. betegségcsoportokba foglalva.
7. A VII. és VIII. -as gyógyszerkönyv megfeleltetése: pl. aqua destilata - aqua purificata.

Orvosi FoNo. Hatástani sorrendben sorolja fel a gyógyszerformákat. Részletesen leírja a készítmények alkalmazását. Az orvos gyógyszerrendelését segíti, mivel több hasonló gyógyszert sorol fel., ezzel választási lehetőséget ad a terápiára.

Gyógyszer definíciója: gyógyszer minden olyan anyag, melyet gyógyászati cél elérésére (és prevenció) az élő szervezetbe juttatunk.

Dosis (adag): az a gyógyszermennyiség, amely a szervezetben valamely hatás eléréséhez szükséges.

Szokásos dosis (dosis curativa, dosis terapeutica): a gyógyító hatás eléréséhez szükséges adag.

Legnagyobb adag (dosis maximalis): az élő szervezet által még káros következmény nélkül tűrt gyógyszermennyiség.

Dosis tolerata: a legnagyobb tűrt adag.

Dosis latalis: halálos adag.

A gyógyszerkönyv a szokásos és a legnagyobb dosis-t az egyszeri (pro dosi) és napi (pro die) adagban adja meg. Minden erős hatású szernek kötelező közölni a pro dosi és a pro die adagját. A mérgeknél a pajzson (edény feliratán) is jelezni kell a pro dosi-t és a pro die-t.

5. Hatáserősségek

Egy tömör kereszt (erős hatású szerek): kis mennyiségben hatásos gyógyszerek, nagy mennyiségben mérgezőek. A nem keresztesektők elkülönítve tároljuk.
Kettős tömör kereszt (mérgek): méregszekrényben tároljuk.
Egy üres keresztes (altató-, nyugtatószerek): elkülönítve tároljuk, zárt szekrényben.
Kettős üres kereszt (kábítószerek): a jogszabály által előírtan rögzített, zárt kábítószer kazettában vagy szekrényben tartjuk.

6. Gyógyszerek eltartása

1. Szobahőmérséklet (15-25 °C): olyan száraz helyiség, amelynek relatív nedvesség tartalma 70%. Raktárakban és az officina polcai. Kötelező hőmérő elhelyezése. A gyógyszerek nagy részét itt tároljuk.
2. Hűvös (8-15 °C): pl. hűtőszekrény, kalibrált hőmérő szükséges. Azon készítményeket tartjuk itt, amelyek az OGYI, vagy a FoNo. előirata szerint ott kell tartani.
3. Hideg (2-8 °C): hűtőszekrényben történik a tárolás, szükséges kalibrált hőmérő. A hőmérséklet ellenőrzése füzetbe írva. A gyógyszerek ezen a hőmérsékleten stabilak. Itt tartjuk: az injekciókat, az inzulint, az oltóanyagokat, a szemészeti alapoldatokat, a szemcseppeket. A hőmérséklet nem mehet le 0 °C-k alá, nem fagyhatnak meg.
4. Fagyasztva (-15 °C alatt)

A gyógyszereket az anyag tulajdonságának megfelelően olyan edényben, tartályban kell tartani, melynek anyaga közömbös a gyógyszerre, nem szennyezi azt és minőségében változást nem okoz.