Kalotaszeg

Kalotaszeg Erdély néprajzi tájegysége. A Kalota és a Körös völgyében, a Gyalui havasok és a Meszes-hegység között terül el. 3 részre tagolódik: Felszeg, Alszeg és Nádasmente.[1]

A gyöngyök, mint díszítő elemek felbukkannak a kalotaszegi népviseletben is. Ebben a térségben a gyöngy nemcsak a női, hanem az ünneplő férfiviselet dísze is. A nyakravaló a férfiing egyik tartozékának számított, melyet gyöngyökkel díszítettek. A legcifrábbak Kispetriben készültek: hosszú fekete selyemszalagból, melynek alácsüngő két végét piros szalagból formált, gyöngyökkel letűzött rózsákkal díszítették. Emellett gyönggyel ékesítették a fejszalagok bojtjait is.[2]

A lányok hajukat egyágú fonatban leeresztve hordták, szalaggal a végén. Fölötte tarkón kötött kendőt viseltek. Legfőbb ékességük volt a gyöngyös párta, amelyet a konfirmált, pártás lány esküvőjéig viselhetett. Férjhez menő lányt illetett a nagy gyöngyös bojt (amelyet legénytől, kedvesétől kapott).[3] A párta legfontosabb anyaga a csigagyöngy, mely a csehországi Gablonzban készült. Ez egy fehér színű kis üveggömb, apró bordázattal, mely a gyöngy lyukai körül a csigaházához hasonlóan megcsavarodik. Innen ered a csigagyöngy elnevezés.[4] Ezen kívül apró ezüstgyöngyökkel is díszítették a pártát. Az első világháború után lett szokás, hogy a tulajdonos monogramját is belehímezték a pártába szalma-, ill. ezüst gyönggyel.

A csigagyöngy mellett a másik két alapvető díszítő anyag a macskanyomos gyöngy, ill. a lajtorjás gyöngy. Ez a 3 a legismertebb kalotaszegi gyöngydísz.

A gyöngy ugyanakkor nem csak a hajviselet része volt. Ezzel díszítették a kalotaszegiek a bujkát is. A bujka tiszta gyapjúból, vagy segesvári posztóból készült, díszes kabát. A női és férfi viselet része egyaránt. Díszítő anyaga a tornyosgyöngy. Ez egy 2-3 cm széles, ritka szövésű, finom fekete gyöngyszalag, melyre „tornyos” elrendezésben erősítették az apró fekete gyöngyöket. A bujkát emellett a szegés mentén (az ujjaknál is)1, 2, vagy 3 sorosan varrták körbe gyönggyel.[5]

A kalotaszegi viselet érdekessége, hogy a gyöngy a férfi viseletben is megjelenik. A legény jelvénye volt a bokréta, melyet több hónapnyi udvarlás után kapott a szeretőjétől. A kalotaszegi bokréta legnagyobb és legcifrább fajtája a gyöngyös bokréta. Alapja egy négyzet, vagy téglalap, vagy fordított háromszög alakú karton, melyet vászonnal vontak be, majd különböző színű, alakú és nagyságú gyönggyel sűrűn kivarrtak. Kizárólag vasárnapokon és ünnepnapokon hordták.[6]

Helyenként a gyöngynek betegségtől óvó erőt tulajdonítottak, s ezért hétköznap is felvették, pl. Inaktelken (Kalotaszeg).[7]