A gyöngyfűzés története
 

 

Vannak ma is olyan vad népek, melyek nem ruházkodnak, de a maguk módja szerinti ékszereket hordanak. Ezek többnyire valamilyen fonalra felfűzött állati fogak, bogyók, gyöngyök, stb. Erre vezethető vissza gyöngyfűzés kialakulása is.

Az első gyöngyöket feltehetően növényi magvakból, vagy a tengerparton talált kagylókból alakították ki, de leletek bizonyítják, hogy mamut, sarki róka, zerge, sőt, néhol ember fogából is készültek gyöngysorok. Régen a gyöngyöket nemcsak díszként, hanem mágikus tulajdonságai miatt is hordták. Az arab országokban jelenleg is szokás, hogy a balszerencse távoltartására kék gyöngyszem-talizmánt erősítenek a háziállatokra, a gyerekekre, a mennyasszonyokra, de még az autókra is. Az üzbégek pedig fehér pöttyös gyöngyökből álló nyakláncot hordanak a rontás ellen.

Az őskorban gyöngysort nemcsak a nyakban viselték, hanem különböző testtájékokon: csípő körül, fülön, orrba fűzve, sőt, még a szemhéjhoz erősítve is, hasonlóan a most divatos testékszerekhez.[1]

A gyöngyviselet minden népnél sajátos volt anyag, forma és fűzésmód szempontjából egyaránt. Az egyiptomi gyöngyöket zsírkőből alakították ki, a rómaiaknál kedvelt volt a földpát, a lazulit, a karneol, a türkiz, a hematit és az ametiszt, amelyekből különböző figurákat formáztak (ember- és állatfejet, diszkoszt, csigát, páviánt, vízilovat). A mediterrán országokban elterjedtek a gömbölyű, gerezdes, csöves gyöngyök. Az indiánok kagylókból készített gyöngyöket hordtak, míg a perui inkák drágakőből készült gyöngyökkel díszítették magukat. A középkortól elterjedt az üveggyöngy viselése.[2]

A gyöngyöknek díszítő és mágikus tulajdonságai mellett jelölő szerepük is volt. Színük, méretük, fűzésmódjuk elárulta viselője társadalmi hovatartozását, korát, lakhelyét, sőt, utalt arra is, hogy az illető élete mely szakaszában van. (házas, vagy hajadon, stb.)[3]

 


 

[1] Terebess Ázsia Lexikon
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/gyongy.html (Letöltve: 2008-10-09)

[2] Gyöngy történet
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/gyongy.html (Letöltve: 2008-10-09)

[3] VALKÓ Andrea, Gyöngyvarázs. A gyöngyfűzés titkai (bővített kiadás)
Budapest, Printker Olus Rt Gyöngy V, Szeged, 1998, 4. p.