10. fejezet
Vándor

Gandalf levele:

Semmi kétség: Gandalf pecsétje. A levél pedig a következőket tartalmazta, a mágus határozott vonású, de azért szépen megformált betűivel:

A Pajkos Póni-ban, Bríben
A Megyei Időszámítás 1418. évében,
Évközép Napján.

Kedves Frodó!

Rossz híreket kaptam. Azonnal el kell mennem innen. Te is hagyd el Zsáklakot minél előbb, és legkésőbb július végéig távozz a Megyéből. Mihelyt lehetséges, viszajövök, és ha meghallom, hogy útra keltél, utánad indulok. Ha érintenéd Brít, itt üzenetet hagyhatsz a számomra.
A fogadós (Papsajt) megbízható ember. Lehet, hogy útközben találkozol egy barátommal: az emberek népéből való, szikár, magas, fekete hajú, sokan Vándornak hívják.
Ő mindent tud az ügyünkről, és a segítségedre lesz. Igyekezz eljutni Völgyzugolyba. Remélem ott újra találkozhatunk. Ha nem sikerülne odaérnem, Elrondtól kapsz tanácsot.
Sietek.
Üdvözöl
Gandalf

Ui. Azt, amire gondolok, a világért se használd! Éjszaka ne járd az Utat!

Ui. 2. Ha találkozol Vándorral, győződj meg róla, hogy valóban ő-e az: Mostanában sok különös ember járkál az utakon. Egyébként az igazi neve Aragorn.

Van, mi arany, bár nem fénylik,
van. ki vándor, s hazaér;
régi erő nem enyészik;
fagyot kibír mély gyökér.
Lángját a tűz visszakapja,
árnyékból a fény kiszáll;
összeforr a törött szablya,
s koronás lesz a király.

Ui. 3. Remélem, Papsajt hamar elküldi hozzád ezt a levelet. Derék ember, de az agya olyan, mint egy lomtár: éppen az nem akar előkerülni belőle, amire szükség van.
Ha ezt is elfelejti, elevenen megnyúzom. Jó utat!