II. könyv. 2. fejezet
A Tanács

Álmomban az égbolt elsötétült, s mind hangosabban zengett az ég, majd halvány fénycsík derengett, s én hangot hallottam, távolit, de tisztát, mely így kiáltott:

Keresd a Kettétört Kardot, Imladrisban leled;
Jó tanáccsal lebírod
A Morgul-bűvöletet, Jelet kell fölmutatnod, Hogy a Végzet közel,
Mert Isildur Átkát szítod,
S a Félszerzet nem tűnik el.

Frodó érezte, hogy Bilbó türelmetlenül mocorog az oldalán. Nyilván ő mérgelődött a barátja helyett. Majd egyszerre fölállt, s rákezdte

van, mi arany, bár nem fénylik,
van, ki vándor, s hazaér;
régi erő nem enyészik,
fagyot kibír mély gyökér.
Lángját a tűz visszakapja,
árnyékból a fény kiszáll;
össszeforr a törött szablya,
s koronás lesz a király.

- S még e tekercset is megírta ugyanekkor - mondta Gandalf-, de erre, úgy látszik, Gondorban már nem emlékeznek. Mert a tekercs a Gyűrűvel foglalkozik, s Isildur azt írja benne:

A Nagy Gyűrű legyen az Északi Királyság kincse; de maradjon ennek írott emléke Gondorban is, ahol szintúgy Elendil utódai élnek; mert e nagy tettek emléke nem szabad, hogy bármikor elhomályosodjék.

Ezek után Isildur leírja, hogy milyen volt a Gyűrű, mikor ő rátalált:

Izzott, ahogy az ujjamra húztam, izzott, minta parázs, és égette az ujjamat, s nem tudtam, e fájdalomtól valaha is szabadulok-e. De most, ahogy írom ezt, már lehűlt, s mintha zsugorodnék, bár sem szépségéből, sem formájából nem veszített. Fölirata, mely kezdetben mint a veres láng virított, elhomályosult, s ma már alig olvasható. Betűi eregioni tündebetűk, mert Mordorban ilyen kényes műhöz nincsenek betűik; a nyelvet azonban nem ismerem. A Fekete Föld nyelvének vélem, mert az csúf és bárdolatlan. Hogy mi gonoszat mond, nem tudom; de mindenesetre ide másolom, nehogy elhomályosulván feledésbe merüljön. A Gyűrűnek tán hiányzik Szauron kezének melege; az , fekete volt, s mégis izzott, mint a tűz, s ettől pusztult el Gil-galad; ám meglehet, hogy az aranyat fölizzítván az írás is felújul rajta. Én, jómagam, nem kockáztatom meg, hogy ily módon kárt tegyek benne: Szauron valamennyi műve közül az egyetlen szépben. Mert drága a szívemnek, bár fájdalom árán vásároltam.

Ezt olvasván kutatásom véget ért. Mert a lemásolt felirat, amint azt Isildur sejtette volt, Mordor és a Torony Szolgáinak nyelvén íródott.

 

De ha ez sem lenne elegendő bizonyíték, Galdor, mondok én neked más próbát is. Ezen a gyűrűn, amit az imént láttál, ezen a kerek és dísztelen aranykarikán, még mindig ott láthatók a szavak, amelyeket Isildur lemásolt, már persze, ha van elég akaratereje valakinek, hogy az aranygyűrűt egy darabig tűzben tartsa. Én megtettem, s ezt olvastam rajta:

Ash nazg durbatuluk,
ash nazg gimbatul,
ash nazg thrakatuluk
agh burzum-ishi krimpatul!

A Fekete Évekből valók a szavak, amelyeket Eregion Kovácsai kihallgattak, s amelyekből megtudták, hogy elárulták őket:

Egy Gyűrű mind fölött,
Egy Gyűrű kegyetlen,
Egy a sötétbe zár,
bilincs az Egyetlen.