III. Könyv 10. fejezet
Szarumán hangja

- Talán - mondta Szilszakáll. - De hiányozni fognak. Olyan hamar megbarátkoztunk, hogy úgy látszik, vén koromra megint kezdek hamari lenni... talán visszagyerekesedem. Akárhogy is, nagyon-nagyon rég nem láttam már semmi újat a nap és a hold alatt, csak őket. Nem feledkezem meg róluk. Fölveszem a nevüket a listára. S akkor az entek emlékezni fognak rájuk.

Föld-fia entek, kőszál-vének,
vízivó bátor bolyongók;
vadász-éhű hobbit-sarjak,
nevetős nép, manó-mívű.