Nori Durin-népi törp, aki a Kék-hegység (Ered Luin) északi részén, Thorin Csarnokaiban, majd később a visszaszerzett Magányos Hegyben (Ereborban) élt. Két testvére volt, Dori és Ori, valamint távoli rokona volt Tölgypajzsos Thorinnak. Lila csuklyát viselt, fuvolázott, és hobbit barátjához, Zsákos Bilbóhoz hasonlóan nagyon szerette a rendszeres, bőséges ételeket.

Nori Dori és Ori testvére volt. Nori és Dori is tehetséges fuvolások voltak, és magukkal hordták fuvolájukat. Mindketten osztoztak Bilbóval a rendszeres ételek szeretetén. A Magányos Hegyért indított expedíció előtt Nori Thorin otthonában élt a Kék-hegységben két testvérével.

A Magányos Hegyért indított expedíció
Harmadkori 2941-ben Nori és két fivére Thorin társaságának tagja lett, akik újdonsült barátjukkal, Zsákos Bilbóval Smaug kincsének felkutatására indultak a Magányos Hegybe. Koboldvárosban szerzett tapasztalataik után, amikor a társaságot a wargok felkergették a fákra, Nori jött rá elsőként, hogy Bilbó a földön maradt, amit elmondott Dorinak, aki Bilbó megmentésére sietett.
Nori kevéssé emelkedett ki a törpök vadonbeli kalandjai során, habár ugyanazokon az élményeken ment keresztül, mint a társaság többi tagja: trollok, koboldok, pókok és tündék foglyául esett, végül elérte a távoli Magányos Hegyet, és visszaszerezte azt a Hosszúszakállaknak. Ezek után a Királyságban maradt a Hegy alatt, és Glóin jelentése szerint 77 évvel később, a Gyűrűháború idején is még mindig ott volt.

Sikeres küzdelmet vívott az Öt Hadsereg Csatájában, és visszatért a magányos hegyi birodalomba, ahol letelepedett és meggazdagodott. A Gyűrűháború idején még mindig a Magányos Hegyben élt, és valószínűleg harcolt a Suhatagi Csatában a Keletlakók ellen. Halálának ideje ismeretlen.