Harmadkor 28. századában Középfölde egyik utolsó életben maradt sárkánya. Bár tüzes lehelete és hatalmas mérete félelmetes fegyverek, legnagyobb fegyvere mégis a ravaszsága. Intelligens, minden faj közös nyelvén beszélt. Képes volt a tekintetével a sárkányige hatása alá vonni embereket. Kivételes szaglása volt. Nyugatról érkezett.

A hatalmas, denevérszárnyú sárkány félelemetes pusztítást jelentett a törpök és emberek számára. Pusztító tüzével lerombolta Dalét, az emberek városát, és betört Ereborba a Magányos Hegyre, a törpök otthonába. A törpök vagy elmenekültek, vagy meghaltak, Smaug pedig ellopta a hegy és a város kincseit, aranyakat és ékköveket, mithrilt és ezüstöt, tünde ékköveket és gyöngyöket, a fazettás smaragdkristályokat, zafírt és gyémántot, és az Arkenkőt is. Ez jóval a "Hobbit" cselekményszála előtt történt, amikor Tölgypajzsos Thorin még fiatal volt,

A Magányos Hegy megszállása hihetetlen gazdaggá tette. Sok évig élt ott (kb. két századig), mígnem a "Hobbit" eseményei során el nem pusztították.

Amikor Gandalf megtudja, hogy Szauron visszatért, ráébred, hogy Smaugot el kell pusztítani, máskülönben Szauron Közép-Földe egy későbbi csatájában felhasználhatja. A Thorinnal való találkozás után kieszel egy tervet, amivel visszafoglalhatják a Magányos Hegyet. Thorin beleegyezik, és már alig várja, hogy ősei otthonát és kincsét visszaszerezhesse.

Így aztán a Harmadkorban, 2941-ben egy 14 főből álló kalandor-társaság, akiket a volt Törp-Királyság örököse, Tölgypajzsos Thorin, és egy Zsákos Bilbó nevű hobbit vezetett, lopva elérték a tűzsárkányt. Meglepetten látták, hogy Smaug nagyobb, mint amire számítottak. Fajtájára jellemzően áthatolhatatlan vaspikkelyek védték. Hasa azonban puhább, sebezhetőbb volt. Az a tény azonban, hogy Erebor kincsét derékaljként használta, ahhoz vezetett, hogy hosszú idő során az ékkövek a hasába ágyazódtak. Egy gyenge pontja azonban így is maradt a bal mellén a szívéhez közel. Ezt igyekezett is a támadások során védeni.

A sárkánnyal való találkozás során Zsákos észrevette ezt a hiányos foltot a szörny mellkasán. Ezzel a felbecsülhetetlen információval tért vissza a Hegyről. Miközben Bilbó elmondta ezt a törpöknek, egy különleges, mágikus fajtába tartozó rigó titokban kihallgatta őket. A gyengeségről szóló információt továbbadta a Tóvárosban lévő íjásznak, Bardnak.
A hobbit betörése felébresztette Smaugot, aki izzó méreggel okádott tüzet a földre. Bosszúból Esgarothba, a Tóvárosba ment, amely a Hosszú Tóra épült, és lerombolta azt. A pusztítás közepette Bard, az Íjász, Dale trónjának örököse mindent megtett, hogy összegyűjtse a védelmezőket. Bard, Smaug gyenge pontjának ismeretében mágikus Fekete Nyilat lőtt ki a fenevad mellkasára. Őrjöngve és a fájdalomtól üvöltve Smaug elesett, Tóváros égő romjaiba hullva.

A sárkány halála után a hírek gyorsan terjednek arról, hogy a Magányos Hegy kincsei "elérhetőek", amely az Öt Hadsereg Csatájához vezet.

Thorin és társasága születési jogon magának követelte a kincset. Ez konfliktust eredményezett Barddal és Bakacsinerdő tündekirályával, mind részt követelve az aranyból kártérítésként mindazért a pusztításért, amit Smaug okozott a királyságaikban az évek során. Thorin nem kívánta megosztani a kincset, és háborút indított mindkettejük ellen.

Az ékkövek nagy része Smaug rothadó teteimei közt fekszik, az öreg Tóváros pilléreinél, amit az utóbbi években páraknak volt bátorsága kiásni. Sárkányoktól nem fenyegetve a túlélők újjáépítették a várost a szárazföldön, a tótól nem messze.

Gandalf szerint szerencse, hogy Smaugot el tudták pusztítani, mivel, ha életben maradt volna, minden bizonnyal Szauron szolgálatába állt volna, aki felhasználta volna Völgyzugoly és Bakacsinerdő elpusztítására.