Amerika szerint nem lőttek drónt az irániak



Az RQ-70 pilóta nélküli felderítőgép
Washington/Teherán – A legutóbbi amerikai cáfolatok fényében üres szájaskodásnak tűnnek azok az iráni kijelentések, amelyek szerint az iszlamista rezsim légelhárítása lelőtt egy RQ–70-es robotrepülőgépet, amely Kelet-Irán felett kémkedett. Egy drónt valóban keresnek, de nem valószínű, hogy Irán kezébe került volna. A nevezett területen valóban élénk dróntevékenység zajlik, miután a pilóta nélküli repülőgépekkel rendszeresen végeznek felderítéseket Afganisztán terrorfertőzött területei felett. A NATO tájékoztatása szerint azonban a flottából egy drón hiányzik, és a jelzett területen tűnt el. Irán már a múltban is többször – utoljára júniusban – jelentette amerikai, brit, sőt izraeli drónok lelövését, sőt, egy alkalommal azt is felröppentette, hogy az egyik robotrepülőgépet sikerült lemásolnia. Ezeket az állításokat azonban nem támasztotta alá bizonyítékokkal. A jelenlegi iráni technológiai elmaradottság ismeretében különösen hihetetlennek tűnik az az állítás, hogy robotrepülőgépet sikerült volna lemásolniuk. Az Irán szerint lelőtt RQ–170-es egy, az Iránban arab nyelven sugárzó Al Alam tévécsatorna értesülései szerint nem szenvedett különösebb károkat, és most az iráni fegyveres erők birtokában van. Az iszlamista rezsim bejelentése szerint azzal válaszolnak az amerikai „agresszióra”, hogy az iráni légteret kiterjesztően értelmezik, vagyis jogot formálnak arra, hogy a határaikon kívüli ellenséges légi tevékenység esetén akcióba lépjenek. A NATO afganisztáni erőinek az ügyben kiadott szűkszavú közleménye így hangzik: „Az UAV (ember nélküli légi jármű), amire az irániak hivatkoznak, lehetséges, hogy egy fegyvertelen amerikai felderítő repülőgép, amely a múlt héten Nyugat-Afganisztán felett repült küldetésen. Az UAV működtetői elveszítették a kontrollt a repülőgép felett, s most azon dolgoznak, hogy státuszát meghatározzák.” Egy név nélkül nyilatkozó amerikai illetékes így fogalmazott: „Abszolút semmi nem utal eddig arra, hogy az irániak lőtték le ezt a drónt.” Az állítólagos drónlelövést nem sokkal azután jelentették be, hogy Irán nemzetközi elszigeteltsége fokozódott, mivel iszlamista csőcselék tört be Nagy-Britannia teheráni nagykövetségére, és ott órákon át büntetlenül törhetett-zúzhatott, a hatóságok egyáltalán nem léptek közbe. A csőcseléket az Irán ellen atomfegyverkezése miatt hozott újabb szankciók háborították fel. Nagy-Britannia válaszként hazatérésre kérte fel a Londonban lévő iráni diplomatákat. A brit diplomáciai misszió ellen elkövetett, a nemzetközi konvenciókba és kétoldalú egyezményekbe ütköző barbár támadás visszatetszést keltett a nemzetközi közösségben, s tovább fokozta Irán elszigeteltségét. Németország, Franciaország és Spanyolország hazahívta teheráni nagykövetét. Több nyugati ország további szankciókat vezetett be; az Európai Unió arra készül, hogy kiterjessze az országgal kapcsolatos feketelistát – amire az iráni jegybank is felkerülhet –, az Egyesült Államok Szenátusa pedig olyan intézkedésre, amellyel jelentősen megcsappanthatja Irán olajjövedelmét. Teherán vasárnap kiadott figyelmeztetésében azt állította, az olajexportja elleni minden lépés megduplázhatja a nyersolaj világgazdasági árát, ami beláthatatlan következményekkel jár. Rámin Mehmánpárászt a Sárk című lapnak nyilatkozva a hordónkénti 250 dolláros árat sem tartotta kizártnak. A brit nagykövetség lerohanása után az ICE Brent januári ára 95 centtel emelkedett 109 dollár 94 centre.



Vissza a lap elejére

főmenű