|
| ||
|
| ||
|
|
A filmszemlére beérkezett filmek listája
Nevezések a filmszemlére: 01. Alkotó: Németh Nándor A film címe: Aqua vitae Időtartam: 9 perc Az első magyar bábfilm, mely 1940-ben készült. 02. Alkotó: Csorba Judit Dorottya A film címe: Kováts fényképészet 1876 Időtartam: 10 perc 03. Alkotó: Csorba Judit Dorottya A film címe: Kováts fényképészet 1906 Időtartam: 10 perc 04. Alkotó: Csorba Judit Dorottya A film címe: Kováts fényképészet 2006 Időtartam: 10 perc 05. Alkotó: Kocsis Péter Csaba - Hoppál Bulcsú Kál A film címe: …. s mondják neki, csángó …. Időtartam: 55 perc … s mondják neki, csángó … című dokumentumfilm egy csángó esküvő (ahogy ott nevezik: nunta) előkészületeibe és folyamatába enged bepillantást. A folyamatfilmezés mellett, amely az eseményeket rögzítette kronológikus sorrendben, a népi kultúra változásában, a román elemek átvételére és nem utolsó sorban a nyelvhasználat problémáira is számos utalás történik. 06. Alkotó: Kocsis Péter Csaba - Hoppál Bulcsú Kál A film címe: …. jó volt, hogy volt …. Magyarfalusi Napok 2006 Időtartam: 32 perc …. jó volt, hogy volt …. Magyarfalusi Napok 2006 című film a helyi közösség önszerveződésének egyik jeles napját, a minden évben megrendezendő falunapokat állítja központba. Hogyan jöhet létre egy civil kezdeményezés ma Romániában, milyen problémákkal kell megküzdeni ennek során, hogyan tud összefogni a csángó közösség és ennek mi lesz az eredménye. Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ. 07. Alkotó: Pigniczky Eszter Réka A film címe: Palócföld és Erdély Körút Időtartam: 45 perc A Clevelandi Magyar Cserkész Regős Csoport 2001. évi körútja. 08. Alkotó: Krámos Zsolt, Tari János A film címe: Pávaének Időtartam: 50 perc Kiss Ferenc PÁVAÉNEK Kodály Zoltán tiszteletére Kiss Ferenc - zeneszerző Krámos Zsolt, Tari János - filmalkotó Gál Ágnes - producer Mazura János - hangmérnök Péterdi Péter - zenei rendező Mindazt az értéket, tudást, amit a magyar zenekultúrának Kodály adott, legszebben talán a páva jelképezi. A Pávaének egy olyan színpadi zenemű, mely látvány és zene poétikus egységében mutatja be, hogy mit jelenthet a mai ember számára a hagyományos paraszti kultúra és mennyire alkalmas korszerű gondolatok kifejezésére is. Kodály Zoltán születésének 125. évfordulóján, túl az önkifejezés örömén, gyötrelmén és játékán – mint minden munkámban – a Pávaénekben is a régi magyarság értékes fele előtt tisztelgek. A tradicionális magyar karakter mitologikus gondolkodása, asztrálmítoszi-keresztény világképe, természetközelsége, lelki érzékenysége, mentalitása, attitűdjei és jelleme számomra meghatározó értékminták. Ezért bizonyára elfogultan, azonban őszintén szeretném érzékeltetni a Pávaénekkel is, hogy mi a viszonyom ehhez a karakterhez. A ma sokak által anakronisztikusnak tartott lázadó, bujdosó, de azért derűs és jó humorú, eszes, munkaszerető magyarhoz és műveltségéhez. Ha csak eszméi és az emléke fennmaradásához hozzájárulok művemmel, megérte. Mai, közérthető hangzásra törekedtem a feldolgozásokban, használva a parasztzene markáns stílusjegyeit, a kórus és vonósnégyes, a modern rezesek, valamint az akusztikus billentyűs hangszerek és a cimbalom adta lehetőségeket. A folklórszövegek válogatásánál fontosnak tartottam, hogy azok korunkra is érvényes jelentésrétegei kerüljenek előtérbe. A Pávaének másik dimenzióját Tari János alkotása, az előadás alatt folyamatosan pergő film adja. Szerepe, hogy a zene földöntúli jellegét a természet- és földközeliség élmény anyagával egészítse ki. Költői eszközökkel kapcsolódva a tételek vélt és valós mondanivalóihoz, holdudvarként bevilágítva azok művelődéstörténeti vonatkozásait. Kiss Ferenc 09. Alkotó: Tari János A film címe: Bolondmalom Időtartam: 55 perc Hintás családok hétköznapjain keresztül ismerkedhetünk meg a XX. század és napjaink társadalmi és gazdasági hatásaival, amelyek meghatározzák ezt a vándorló életmódot folytató társadalmi csoport munkáját és életét. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás újabb nehézségeket jelent életmódjuk és hivatások hagyományos módon történő folytatásában. Szolgáltatásaik iránt jelentős mértékben csökkent az érdeklődés, így a korábban jól jövedelmező szakma ma már jelentősen visszafejlődik. 10. Alkotó: Neuberger Gizelle A film címe: Virágnak virága Időtartam: 8,5 perc Virágom, virágom - így szólította a legény a leányt, akit megszeretett és feleségül választott. És valóban, a leány a menyasszonyi ruhájában olyan, mint egy különleges, egzotikus virág. Ennek a virággá válásnak a folyamatát láthatjuk a filmben egy autentikus, Galga-menti, turai menyasszony-öltöztetési rítus fölelevenítése során. 11. Alkotó: Dimitar Lipovanski A film címe: Ruse Időtartam: 7 perc 12. Alkotó: Bulgare Táncegyüttes A film címe: Dobrudzsa Időtartam: 25 perc 13. Alkotó: Magyar Tamás A film címe: Hétmérföldes Időtartam: 26 perc Miskolci Fesztiváldíjas alkotás Talán a legismertebb ruhadarab, a csizma kultúrhistóriájának emlékeit mutatja be a film. A csizma, mint a népmesék „ruhadarabja”, katonák lábbelije, sőt a huszárok esetén a ló egyik legfontosabb irányítója, díszruhák tartozéka, a népi öltözék máig fennmaradt elterjedt darabja, és folytathatnánk a sort tovább. Megismerjük a csizmadia munkáját is, tehát a csizma születését. 14. Alkotó: Magyar Tamás A film címe: Suba, subával Időtartam: 32 perc A film a népi öltözködés újabb darabjait: a subát, a gubát és a szűrt mutatja be. A pásztorvilág környezetébe ágyazva ismerjük meg ezeknek a praktikus és ugyanakkor díszes ruhadaraboknak a kultúrhistóriáját és „életét”. Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
|
Tudásunkkal kézenfogva
 |
Minden védjegy © a tulajdonasoké: Kuruc Hagyományőrző Egyesület  
|
