Az 1848-as követelések
egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogakba
visszaállíttassanak” – szemben a Habsburgok fekete-sárga
színeivel. Erről az áprilisi törvények 21. cikkelye
rendelkezett. A trikolor (a hármas tagolás) a francia minta
nyomán a forradalomra utal, és bár már 1848-49-ben is
használták, csak ezt követően rögzült. Az 1848-49-es
Honvédsereg még fehér színű, piros és zöld úgynevezett
farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a
címerrel.
A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. 1867-től kezdve hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén, 1946 és 1949 között a korona nélküli, úgynevezett „Kossuth-címer”, 1949 és 1956 októbere között a szovjet mintára készült „népköztársasági címer”. Az 1956-os forradalomban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom kádári leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-korszakétól különböző – de ekkor is szovjet mintájú, vörös csillagos –, úgynevezett Kádár-címer (1957) a zászlón hivatalosan nem szerepelt.
A zászló a rendszerváltáskor sem változott, és bár használatban van címeres változata, az nem hivatalos. A pár évvel ezelőtt létrehozott jelképbizottság egyik javaslata szerint az állami zászlóra vissza kellene tenni a címert, megkülönböztetendő a nemzeti zászlótól. (Döntően azért, hogy a határon túli magyarokat, ha ünnepeken vagy egyéb alkalmakkor használják, ne érhesse az a vád, hogy egy „idegen állam” zászlaját tűzik ki.)
A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. 1867-től kezdve hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén, 1946 és 1949 között a korona nélküli, úgynevezett „Kossuth-címer”, 1949 és 1956 októbere között a szovjet mintára készült „népköztársasági címer”. Az 1956-os forradalomban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom kádári leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-korszakétól különböző – de ekkor is szovjet mintájú, vörös csillagos –, úgynevezett Kádár-címer (1957) a zászlón hivatalosan nem szerepelt.
A zászló a rendszerváltáskor sem változott, és bár használatban van címeres változata, az nem hivatalos. A pár évvel ezelőtt létrehozott jelképbizottság egyik javaslata szerint az állami zászlóra vissza kellene tenni a címert, megkülönböztetendő a nemzeti zászlótól. (Döntően azért, hogy a határon túli magyarokat, ha ünnepeken vagy egyéb alkalmakkor használják, ne érhesse az a vád, hogy egy „idegen állam” zászlaját tűzik ki.)
