Callichtidae,
Páncélos harcsák
Lépj
be a Páncélos harcsákhoz
-
A páncélos harcsák széles körben
elterjedt, kedvelt akváriumi halak. Igénytelenek,
sem tartásuk, de több faj tenyésztése
sem jelent problémát. Közös akváriumban
szeretik a sötét búvóhelyeket, ahonnan
csak alkonyatkor vagy etetéskor jönnek elõ.
Az akvárium vizével, de még oxigén
tartalmával szemben sincs különösebb
igényük.
Ugyanis
kopoltyújuk mellett képesek a légköri
levegõt is felhasználni, béllégzõk
révén bélrendszerük egy része
is alkalmas az oxigén felvételére. Hasvonaluk
kivétel nélkül egyenes, hátuk erõsen
hajlott, törzsük rövid. Úszóik
jól fejlettek, mellúszójuk és
hátúszójuk elsõ sugara erõs,
tüskeszerû. Eleségben nem válogatnak
és szívesen fogyasztanak minden talajról
vagy talaj közelében fellelhetõ élõ
eleséget. Szájuk is erre alkalmas.
- Az akváriumban tartott mintegy negyven fajból
ez ideig aránylag keveset sikerült továbbtenyészteni.
Ívásuk némely része, különösen
a megtermékenyítés egyes fázisai
még nem teljesen tisztázottak. Ívásukra
a legalkalmasabb idõpont augusztustól márciusig
tart. Ha a tartóakváriumban cseréljük
a vizet, a közös medencében is ívnak.
Legmegfelelõbb erre a célra a 20-30 literes
akvárium, melyet sûrû növényzettel
telepítünk be és friss, tiszta vízzel
töltünk fel. Tenyésztésnél
a víz keménysége nem játszik szerepet.
A hímek erõsen hajtják a nõstényüket.
A termékenyítés érdekében
mégis egy nõstényre két -három
hímet kell számolni, mert a hímek spermaszegények.
A kibocsátott sperma - a feltevések szerint
- sokáig él a vízben.
- A nõstény erõs kopoltyúmozgatással
hajtja a spermát a hasúszójából
képzett tarsolyában levõ ikraszemekre,
melyeket ezután növényre, üvegfalra
tapaszt. Nem ikrafaló, de ívás után
ajánlatos eltávolítani az akváriumból,
illetve tenyészmedencébõl.
|