Melanotaenia
boesemani
Feltehetõen a nagy
távolság miatt igen kevés díszhalnak
számító fajról értesültünk
a földrésznyi Ausztráliából,
és a környezõ szigetekrõl, az utóbbi
idõkig. Az elmúlt évtized kutatómunkájának
ma már több mint 80 kalászhalfajt ismerünk.
Ezek élõhelye kevés kivételével
az ausztrál Északi-Partvidék, a York-fok,
a Pápua Új-Guineához közel esõ
terület. Több faj a kontinensen és a szigeteken
is megtalálható.
Ezek a halak kivétel
nélkül mind igen oxigénigényesek,
és ezt akváriumi tartásuknál,
de szállításuk idején is figyelembe
kell venni.
A boesemani az új
fajok egyik legszínesebbje, az Irian Yayán lévõ
Ajamaru-tóból került 1980-ban Európába.
10-12 cm-.re megnövõ új kalászhal
színpompában vetekszik a legszínesebb
korallszirti halakkal.
A fej és mellrésze acélkék, sötét
keresztcsíkokkal. A kék testközép
táján sárgába megy át,
és a farok felé tûzpiros színû,
fehérrel szegett úszókkal. A nõstények
színe természetesen halványabb, alig
észlelhetõ.
A tó, melyben él,
igen meleg, 27-30 fok, és vize enyhén savanyú,
6, 4-6, 5 pH-értékû.
Tenyésztése
azonos a régen kedvelt és széles körben
elterjedt szivárványhal - macculochi - feltételeivel,
csak kicsit melegebb és savanyú vizet igényel.
Igen fontos, hogy változatos élõ eleség
mellett, színpótló eleséget is
adjunk ("Color"), mert a fogságban tenyésztett
állatoknál csökken a szép színek
élénksége.
vissza
|