Cichlasoma festivum

Zászlós bölcsõszájú hal

 

A természetben sokszor a vitorláshalak társaságában, velük egy rajba verõdve fordul elõ. Hazája Nyugat-Guyana, az Amazonas rendszere, de megtalálható a Rio Paraguayban is. hazánkban hosszú évtizedek óta tartott és tenyésztett hal, de a vitorláshalak iránti nagy érdeklõdés hátrébb szorította, a vele azonos igényû és 15 cm -esre is megnövõ zászlós sügért.

Teste elnyúlt, elipszis alakú, nagy hegyes fejrésszel és kis szájjal. Különösen idõsebb hímeknél vehetõ jól ki a meredek homlok, a „kos-fej”. Hátúszója erõsen megnyúlt.

Farok alatti úszója kevésbé, de mindekettõ hegyes. Farokúszója kerek, has alatti úszója megnyúlt, különösen a második sugara. Nagy pikkelyei a hátrészen sötétebb szürkésezüst vagy halványsárga színûek. A legszembetûnõbb az a sötét, több pikkelysorra kiterjedõ sáv, mely a szemgyûrûtõl kezdõdõen testén átlósan megnyúlt hátúszóban is folytatódik. Az idõsebb egyedek kopoltyúfedõje, torokrésze kékeszöld irizáló. Az ivarok megkülönböztetése nem könnyû, biztosan csak íváskor, a genitális szemölcs alapján lehetséges.Ez azonos a vitorláshalakéval. Megegyezik tartásuk és tenyésztésük is. Szívesen fogyasztanak minden élõ eleséget. Félénk természetûek, ezért a nagy, 100-150 literes akváriumukat dús növényzettel, búvóhelyekkel, sarkokkal ajánlatos berendezni. Szeretik a lágyabb, enyhén tõzeges, 26-28 fok tiszta, oxigéndús és bomlástermékmentes vizet.

A kivált pár a kiszemelt ívóhely környékérõl elkergeti az akvárium többi lakóját, és nyugodt körülmények között a széles növénylevélre, a kõre, cserépre, de a mûlevélre is lerakja sokszor több száz ikráját, gyöngysorszerûen, mint a vitorláshal. A gondozást mindkét szülõ végzi, de zavaró hatások következtében gyakran meg is eszik ikrájukat.

A biztos tenyésztési siker érdekében, mint a vitorláshalak esetében, a mesterséges keltetést és nevelést tudjuk ajánlani. Gyorsan fejlõdnek, a nauplius etetése mellett 6 hetes korban már teljesen kiszínesednek.

vissza