INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI (IT) ALAPISMERETEK

ÁltalÁnos fogalmak

1. Melyik a mondat helyes befejezése?
A számítógép hardvere…

a) bemeneti és kimeneti perifériákat is tartalmaz.

b) nem tartalmazza a CPU-t.

c) a fizikai alkatrészek és az operációs rendszer (ezek nélkül a számítógép nem működőképes).

d) a gép fizikai alkatrészeit jelenti.

2. Válassza ki, hogy melyik hardver az alábbiak közül!

a) Szünetmentes tápegység

b) Hangszóró

c) Infraegér

d) DOS

3. Válassza ki, hogy melyik hardver az alábbiak közül!

a) Operációs rendszer

b) Telepítőprogram (install)

c) Egér

d) Fájl

4. Válassza ki, hogy melyik szoftver az alábbiak közül!

a) Operációs rendszer

b) Hitelkártya-olvasó program

c) Egér

d) ADSL

5. Válassza ki, hogy melyik szoftver az alábbiak közül!

a) Egy elmentett dokumentum

b) Flopilemez

c) ISDN

d) Linux

6. Mi igaz a mainframe számítógépre?

a) Otthoni felhasználáshoz kicsi a kapacitása.

b) Otthoni felhasználáshoz túl drága.

c) Otthoni felhasználáshoz kicsi a sebessége.

d) Egyszerre csak egy felhasználó dolgozhat rajta.

7. Mit jelent a PC rövidítés?

a) Személyi számítógép

b) Személyi használatú mainframe komputer

c) Számítógép

d) Mikroszámítógép

8. Melyik állítás igaz a hordozható számítógépekre?

a) Akkumulátorról is működtethetők.

b) Egér csatlakoztatható hozzájuk.

c) Kis méretük miatt nem rendelkeznek pozicionáló eszközzel.

d) A legtöbb típus ceruzaelemmel is működtethető.

9. Mi a PDA?

a) Hálózati kiszolgáló számítógép

b) Operációs rendszer

c) Kisméretű hordozható számítógép

d) Nagy sebességű adatátviteli rendszer

10. Melyik állítás igaz a PDA-ra?

a) A legtöbb típus alkalmas elektronikus levelezésre.

b) A kijelzőjük érintőképernyőként működik.

c) Összekapcsolhatók az asztali számítógéppel.

d) Beépített CD-íróval rendelkeznek.

11. Melyik állítás igaz a PDA-ra?

a) Vállalati kiszolgálónak alkalmas gép.

b) A Power Data Array rövidítése.

c) Egyszerre egy felhasználó kiszolgálására alkalmas.

d) A mobiltelefonok operációs rendszere.

12. Mi jellemző a mainframe számítógépre?

a) Nagy teljesítményű számítógép.

b) Kisméretű, hordozható számítógép.

c) Mobiltelefon méretű, de csúcsminőségű multimédiás funkciókkal rendelkezik.

d) Több felhasználót is kiszolgáló számítógép.

13. Melyik állítás igaz a hordozható számítógépekre?

a) Az asztali számítógépekétől eltérő operációs rendszert kell feltelepíteni rájuk.

b) Vékony méretük ellenére tartalmazhatnak CD-írót.

c) Képesek ugyanazt a teljesítményt nyújtani, mint egy azonos jellemzőkkel rendelkező asztali számítógép.

d) Olcsóbbak, mint az asztali számítógépek, mert kisebb méretű alkatrészekből készülnek.

14. Minek a rövidítése a CPU?

a) Központi számítógép

b) Központi programozóegység

c) Központi processzoregység

d) Központi memóriaegység

15. Hol tárolódnak működés közben a futó programok?

a) A cache memóriában.

b) A CPU-ban.

c) A winchesteren.

d) Az operatív tárban.

16. Mi a merevlemez?

a) CD-meghajtó

b) Nagy sebességű tárolóeszköz

c) 3,5"-es flopilemez

d) Memóriatípus

17. Mi a cache?

a) Virtuális memória

b) Memória, ami kikapcsolás után is megőrzi tartalmát

c) Gyorsítótár

d) Videomemória

18. A felsoroltak közül melyik egység megléte szükséges egy személyi számítógép működéséhez?

a) CPU

b) Modem

c) CD-ROM

d) RAM

19. A felsoroltak közül melyik jelöl memóriatípust?

a) Cache

b) RAM

c) CPU

d) Flash ROM

20. Melyik rövidítés jelöl memóriatípust?

a) RAM

b) ROM

c) Flash ROM

d) CD-ROM

21. Melyik rövidítés jelöl memóriatípust?

a) CPU

b) RAM

c) RPM

d) GUI

22. A felsorolt eszközök közül melyik periféria?

a) CPU

b) Nyomtató

c) Operatív tár

d) Billentyűzet

23. A felsorolt eszközök közül melyik periféria?

a) Szkenner

b) CPU

c) RAM

d) ROM

24. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Hajlékonylemez-meghajtó

b) CD-ROM lemez

c) CD-ROM meghajtó

d) Cache memória

25. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Hangszóró

b) Monitor

c) Billentyűzet

d) Memória

26. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Szkenner

b) CD-író

c) RAM

d) Mikrofon

27. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Tápegység

b) Printer

c) CD-író

d) Plotter

28. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) ZIP meghajtó

b) Mikrofon

c) Szalagos egység

d) Printer

29. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Video RAM

b) Alaplap

c) Merevlemez-meghajtó

d) Fényceruza

30. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Szkenner

b) Külső merevlemez-meghajtó

c) Touchpad

d) Linux

31. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Touchscreen

b) Webkamera

c) Szünetmentes tápegység

d) Streamer

32. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Plotter

b) Joystick

c) CPU

d) Festékkazetta

33. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Fejhallgató

b) Printer

c) DVD-lemez

d) Monitor

34. A felsorolt eszközök közül melyik periféria?

a) Nyomtató

b) Egér

c) Billentyűzet

d) Monitor

35. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Számítógépház

b) TFT megjelenítő

c) Ujjlenyomat-azonosító

d) DOS

36. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Webkamera

b) Alaplap

c) Processzor

d) Unix

37. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Tűs nyomtató

b) Memória

c) LCD kijelző

d) Trackball

38. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Hangszóró

b) Touchpad

c) Rendszerszoftver

d) Billentyűzet

39. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) DAT meghajtó

b) ROM

c) Botkormány

d) Plotter

40. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Hűtőventilátor

b) Szkenner

c) RAM

d) CPU

41. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) Joystick

b) Digitalizáló tábla

c) Külső hajlékonylemez-meghajtó

d) Billentyűzet

42. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) CPU

b) Webkamera

c) Vezeték nélküli egér

d) Vonalkódolvasó

43. A felsoroltak közül melyik periféria?

a) ROM

b) ZIP drive

c) Szkenner

d) CPU

44. Melyik kimeneti eszköz?

a) Nyomtató

b) Egér

c) Monitor

d) Merevlemez

45. Melyik bemeneti eszköz?

a) Szkenner

b) Plotter

c) Printer

d) Billentyűzet

46. Melyik bemeneti eszköz?

a) Mirofon

b) Hangszóró

c) Webkamera

d) Touchpad

47. Mi befolyásolja a számítógép teljesítményét?

a) Az operatív tár kapacitása

b) A merevlemez sebessége

c) A monitor mérete

d) Az órajel frekvenciája

48. Az alábbiak közül melyek befolyásolják a számítógép működési sebességét?

a) Új monitor

b) CPU

c) Egy gyors printer

d) Az órajel frekvenciája

49. Az alábbiak közül melyek befolyásolják a számítógép működési sebességét?

a) A ház típusa (baby, midi vagy maxi)

b) A merevlemez sebessége

c) Az egér típusa (golyós vagy optikai)

d) Az órajel frekvenciája

50. Az alábbiak közül melyek befolyásolják a számítógép teljesítményét?

a) Az egér típusa

b) A memória mérete

c) A processzor típusa

d) A hajlékonylemez kapacitása

51. Az alábbiak közül melyek befolyásolják a számítógép működési sebességét?

a) A processzor órajele

b) A memória sebessége

c) A monitor mérete

d) A billentyűzet gombjainak a száma

Hardver

52. Mely funkciók tartoznak közvetlenül a CPU feladatai közé?

a) Számítások elvégzése

b) A program utasításainak feldolgozása

c) A képernyő vezérlése

d) Az operatív memória elérése

53. Igazak-e az állítások a CPU-ra?

a) Utasítások feldolgozását végzi.

b) Hangot bocsát ki.

c) Tárolja a programokat.

d) Csak egy lehet belőle a számítógépben.

54. Igazak-e az állítások a CPU-ra?

a) Tartalmazza az operatív memóriát.

b) Matematikai műveleteket is végez.

c) Sebességét az órajel határozza meg.

d) A CPU csak a PC kategóriájú számítógépekben található.

55. Igazak-e az állítások a CPU-ra?

a) A belsejében cache memória található.

b) A PC-kben lévő CPU-k hűtéséről gondoskodni kell.

c) Vezérli az órajel-generátort.

d) Csak az Intel cég gyárt PC-kbe való CPU-t.

56. Az alábbi állítások közül melyik igaz?

a) A számítógép utasításokat hajt végre.

b) A program utasítások sorozatából áll.

c) A futó program az operatív tárban található.

d) Egy program csak egyszer futtatható.

57. Melyik állítás helyes?

a) A CPU cache memóriájának nagysága nem befolyásolja a legtöbb alkalmazás futási sebességét.

b) Az órajel-generátor ütemezi a CPU-t.

c) A CPU-t más néven operatív memóriának nevezik.

d) Egy számítógép több CPU-t is tartalmazhat.

58. Melyik a CPU órajel lehetséges értéke?

a) 750 kHz

b) 750 MHz

c) 750 GHz

d) 750 nHz

59. Melyik a CPU órajel lehetséges értéke?

a) 400 mHz

b) 400 MHz

c) 4 GHz

d) 400 Hz

60. Az alábbiak közül melyik paraméter jellemzi a processzort?

a) Sávok száma

b) Adatátviteli sebesség

c) Órajel-frekvencia

d) Kapacitás

61. Melyik állítás helyes?

a) Szállítás előtt a számítógépet célszerű készenléti állapotba kapcsolni.

b) Készenléti állapotban nem szabad kihúzni a számítógép tápegységének fali csatlakozóját.

c) A készenléti állapotba kapcsolás hosszadalmas, mert előtte az operatív memória tartalmát merevlemezre kell írni.

d) Csak a régi számítógépeknek volt készenléti állapotuk.

62. Mi jellemző a hibernálásra?

a) Hibernálás után a számítógépet meleg helyiségbe kell szállítani.

b) A hibernálás során az operatív memória tartalma merevlemezre kerül.

c) Hibernálás után a rendszer betöltése a szokásosnál gyorsabban történik.

d) Hibernált állapotban nem szabad kihúzni a számítógép tápegységének fali csatlakozóját.

63. Mely fogalmak a RAM jellemzői?

a) Írható-olvasható

b) Csak olvasható

c) Soros elérésű

d) Tetszőleges elérésű

64. Mely fogalmak a RAM jellemzői?

a) Mágneses elven működik.

b) Mérete csak 512 bájt lehet.

c) Tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.

d) Tartalma a gép kikapcsolásakor megmarad.

65. Mely fogalmak a ROM jellemzői?

a) Írható-olvasható

b) Csak olvasható

c) Soros elérésű

d) Tetszőleges elérésű

66. Mely fogalmak a ROM jellemzői?

a) Mágneses elven működő memória.

b) Mérete csak 512 bájt lehet.

c) Tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.

d) Tartalma a gép kikapcsolásakor megmarad.

67. Melyik állítás helyes?

a) A számítógép operatív memóriája RAM, tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.

b) A számítógép operatív memóriája ROM, tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.

c) A számítógép kikapcsolásakor nemcsak a ROM, hanem a RAM tartalma is elvész.

d) A hajlékonylemezen lévő programok az operatív memóriába való betöltés nélkül is futtathatók.

68. Melyik állítás helyes?

a) A futó program RAM-ban tárolódik.

b) Kikapcsolás előtt a RAM teljes tartalmát winchesterre kell menteni.

c) Egy-két másodperces áramszünet még nem törli a RAM tartalmát.

d) Áramszünet okozta adatvesztés ellen speciális, UPS RAM-okat használnak.

69. Melyik állítás helyes?

a) A számítógépben lévő RAM nagyobb méretű, mint a ROM.

b) A ROM-ban program nem tárolható.

c) Egy számítógépbe korlátlan mennyiségű RAM építhető.

d) RAM nélkül is működhet egy számítógép, ha megfelelő mennyiségű ROM-mal rendelkezik.

70. Melyik állítás helyes?

a) A számítógép kikapcsolásakor az operatív memória tartalma elvész, hiszen elektronikus elven működő tároló.

b) Az operatív memória nagyobb, mint a számítógépben található összes RAM mérete.

c) Ha a merevlemezen már nincs elég hely, a számítógép a RAM-ot használja a további tárolásra.

d) A ROM tartalma a számítógép kikapcsolásakor automatikusan elvész, mert nem mágneses elven működő tároló.

71. Melyik állítás helyes?

a) A ROM a számítógép operatív memóriája, tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.

b) A számítógép kikapcsolásakor nemcsak a ROM, hanem az operatív memória tartalma is elvész.

c) Ha kikapcsoljuk a számítógépet, az operatív memória tartalma a merevlemezre íródik.

d) Ha kikapcsoljuk a számítógépet, elvesznek a operatív memóriában levő adatok.

72. Jelölje a flash memóriára vonatkozó helyes állítást (állításokat)!

a) Csak olvasható memória.

b) Egyszer írható, többször olvasható.

c) Tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.

d) Nem felejtő típusú memória.

73. Jelölje a flash memóriára vonatkozó helyes állítást (állításokat)!

a) Tartalmát a gép kikapcsolása után csak néhány másodpercig őrzi meg.

b) Írható-olvasható memória.

c) Tetszőleges elérésű memória.

d) Mágneses elven működik.

74. Mely állítás igaz a bitre?

a) Az információ legkisebb egysége.

b) Az információ mértékegysége.

c) A bit két különböző értéket vehet fel.

d) A bit 4 különböző értéket vehet fel.

75. Mely állítás igaz a bájtra?

a) Az információ legkisebb egysége.

b) 8 bit egyenlő 1 bájttal.

c) 1 bájt nagyobb, mint 16 bit.

d) 1 bájton 256 karakter különböztethető meg.

76. Mely váltószámok helyesek?

a) 1 bit = 8 bájt

b) 16 bit = 2 bájt

c) 1024 bit = 1 KB

d) 1000 bit = 1 KB

77. Mely váltószámok helyesek?

a) 1 GB = 1024 MB

b) 1 GB = 1024 KB

c) 1 MB = 1024 GB

d) 1 MB = 1024 KB

78. Melyik állítás helyes?

a) 1024 bájt = 1 KB

b) 1024 KB = 1 bájt

c) 1000 KB = 1 GB

d) 1000 MB = 1 KB

79. Melyik állítás helyes?

a) 1024 KB = 1 GB

b) 1024 KB = 1 MB

c) 1000 KB = 1 MB

d) 1000 MB = 1 KB

80. Melyik állítás helyes?

a) 32 bit < 6 bájt

b) 1 bit = 8 bájt

c) 16 bit < 2 bájt

d) 4 bit < 32 bájt

81. Melyik állítás helyes?

a) 32 bit < 6 bájt

b) 1 bit = 8 bájt

c) 16 bit > 2 bájt

d) 4 bit = 32 bájt

82. Melyik állítás helyes?

a) 1 bit > 1 bájt

b) 4 bit < 1 bájt

c) 14 bit > 2 bájt

d) 32 bit > 3 bájt

83. Melyik állítás helyes?

a) 1563 KB < 1 MB

b) 1022 KB < 1 MB

c) 345 KB < 35 400 bájt

d) 24 GB < 24 KB

84. Melyik állítás helyes?

a) 1563 KB > 1 MB

b) 1022 KB > 1 MB

c) 345 KB > 35 400 bájt

d) 24 GB > 24 KB

85. Melyik állítás helyes?

a) 4 GB = 4096 MB

b) 4 GB = 4096 KB

c) 8 MB = 8192 GB

d) 8 MB = 8192 KB

86. Melyik állítás helyes?

a) 1 GB = 4096 TB

b) 1 TB = 1024 GB

c) 1 TB = 1024 MB

d) 4 TB < 4096 MB

87. Ha növekvő sorrendbe szeretnénk rakni a következő mennyiségeket, akkor melyik a helyes sorrend?

a) 1 GB, 900 MB, 10 000 KB.

b) 900 MB, 1 GB, 10 000 KB.

c) 10 000 KB, 900 MB, 1 GB.

d) 900 MB, 10 000 KB, 1 GB.

88. Ha növekvő sorrendbe szeretnénk rakni a következő mennyiségeket, akkor melyik a helyes sorrend?

a) 10 bit, 1 bájt, 1 Kbit.

b) 1 Kbit, 10 bit, 1 bájt.

c) 1 Kbit, 1 bájt, 10 bit.

d) 1 bájt, 10 bit, 1Kbit.

89. Melyik állítás helyes?

a) 1024 KB = 1 GB

b) 1024 GB = 1 MB

c) 1 KB = 1024 MB

d) 1024 MB = 1 GB

90. Mekkora kapacitás lehet jellemző a RAM-ra?

a) 2000 KB

b) 512 MB

c) 1 TB

d) 15 GB

91. Mekkora kapacitás lehet jellemző a RAM-ra?

a) 256 MB

b) 2560 KB

c) 25 600 GB

d) 262 144 KB

92. Melyik állítás helyes?

a) A számítógépben lévő RAM nagyobb méretű, mint a ROM.

b) A videokártyán lévő RAM nagysága mindig meghaladja az operatív memória nagyságát.

c) A RAM mérete nem haladhatja meg a 4 MB-ot.

d) A RAM mérete egy számítógépben MB, illetve GB nagyságrendű.

93. Melyik állítás helyes?

a) 1 biten 1 karakter tárolható.

b) 1 bájton 1 karakter tárolható.

c) A fájlok helyfoglalását bitben mérjük.

d) 2,4 MB-on körülbelül 2,4 milliárd karakter tárolható.

94. Melyik bemeneti eszköz?

a) Botkormány

b) Trackball

c) TFT monitor

d) Egér

95. Mi jellemző a digitális fényképezőgépekre?

a) A képeket memóriakártyán tárolják.

b) A hagyományos fényképezőgépekhez képest jóval egyszerűbb optikával rendelkeznek, mivel digitális úton készítik a felvételeket.

c) Összeköthetjük a számítógéppel, így az elkészült felvételek áttölthetők.

d) Egyes típusok mozgókép rögzítésére is alkalmasak.

96. Melyik eszközzel digitalizálhatunk egy fényképet?

a) Digitális fényképezőgéppel.

b) Digitalizáló táblával.

c) Fényceruzával.

d) Lapolvasóval.

97. Melyik állítás igaz a mikrofonra?

a) Ha egy multimédiás számítógéphez mikrofon csatlakozik, akkor telefonálásra is használható.

b) A mikrofon a hangrögzítés egyik eszköze.

c) A játékprogramok elengedhetetlen része a mikrofon.

d) A mikrofon segítségével akár az operációs rendszert is vezérelhetjük.

98. Melyik állítás igaz a mikrofonra?

a) CD - hallgatáshoz mikrofon szükséges.

b) Zenei fájlok másolása csak mikrofonon keresztül történhet.

c) Hordozható számítógépek beépítve tartalmazhatnak mikrofont.

d) A számítógépekhez csak speciális mikrofonok csatlakoztathatók, melyek képesek hangdigitalizálásra.

99. Az adatáramlás iránya szempontjából melyik egység nem illik a többi közé?

a) Touchpad

b) Egér

c) Klaviatúra

d) Érintőképernyő

100. Mi a lapolvasó angol elnevezése?

a) Streamer

b) Plotter

c) Scanner

d) Page-reader

101. Miben adják meg a szkennerek felbontóképességét?

a) LPI

b) CPI

c) DPI

d) SPI

102. Melyik állítás helyes?

a) Az egér a monitort közvetlenül vezérli.

b) Az egér nem feltétlenül tartalmaz gombokat.

c) Az egér teljes mértékben helyettesíti a billentyűzetet.

d) Az egér vezeték nélkül is kapcsolódhat a számítógéphez.

103. Melyik állítás helyes?

a) Az egér teljes mértékben helyettesíti a billentyűzetet.

b) A touchpad helyettesítheti az egeret.

c) Az optikai egeret könnyebb félhomályban használni.

d) Balkezeseknek balkezes egeret kell vásárolni.

104. Mi igaz az egérpadra?

a) Nélküle egyetlen egér sem működik.

b) Védi az asztalt a karcolástól.

c) Sima mozgási felületet biztosít az egérnek.

d) Azért kell használni, hogy az egér magasabban helyezkedjen el.

105. Mit jelent a „rádiós egér” kifejezés?

a) Közvetlenül a hangkártyára csatlakoztatható.

b) Vezeték nélküli egér.

c) Rádióműsor vételére alkalmas.

d) Beépített hangszóróval rendelkezik.

106. Mi a trackball?

a) Gömb alakú nyomtatófej.

b) Az egérben található golyó.

c) Olyan eszköz, melynek golyóját kézzel kell mozgatni.

d) A gördítősáv angol neve.

107. Fejezze be a mondatot! A trackball…

a) műholdas nyomkövetésre alkalmas.

b) pozicionáló eszköz.

c) adatbevitelre alkalmas.

d) képek megjelenítésére is alkalmas.

108. Mi a touchpad?

a) Érintőképernyő

b) Érintős pozicionáló eszköz

c) A CD tálcájának angol neve

d) Digitalizáló tábla

109. Milyen pozicionáló eszközt tartalmazhat egy notebook?

a) Paintball

b) Pinball

c) Trackball

d) Touchpad

110. Mi a touchscreen jelentése?

a) Érintőképernyő

b) Fényceruza

c) Digitalizáló tábla

d) Monitorszűrő

111. Mitől nevezünk ergonomikusnak egy billentyűzetet?

a) Legalább 105 gombot tartalmaz.

b) Kiegészítő segédbillentyűk vannak rajta.

c) Rendkívül könnyű lenyomni a gombjait.

d) A billentyűk elrendezése könnyíti a gépelést.

112. Ha a billentyűzeten világít a NumLock LED, akkor…

a) csupa nagybetűkkel tudunk írni.

b) a számjegybillentyűzeten levő gombok számjegyet írnak.

c) a számjegybillentyűzeten levő gombok vezérlő funkciót látnak el.

d) a funkcióbillentyűk számjegyeket írnak.

113. Mely bementi eszközökkel lehet parancsokat adni számítógépnek?

a) Mikrofon

b) Billentyűzet

c) Egér

d) Botkormány

114. Mely állítások igazak a botkormányra?

a) A botkormányt joysticknak is nevezik.

b) Elsősorban táblázatkezelő programoknál használják.

c) Sok játékprogram nélkülözhetetlen eszköze.

d) Hordozható gépekhez nem kapcsolható.

115. Melyik kimeneti eszköz?

a) Nyomtató

b) Szkenner

c) Hangszóró

d) Mikrofon

116. Mi jellemző a kiviteli eszközökre?

a) A számítógép merevlemezének kis kapacitását ellensúlyozzák.

b) Az eredmények megjelenítésére szolgálnak.

c) Az eredmények tárolására szolgálnak.

d) Egy kiviteli eszköz adatbevitelre is alkalmas.

117. Mire utal a képernyő felbontása?

a) A megjelenő összes szín piros, kék és zöld színekből tevődik össze.

b) A vízszintes és a függőleges pontok számának összege.

c) A képernyőn megjeleníthető képpontok száma.

d) A képátló mérete hüvelykben kifejezve.

118. Mi adja a 19"-os monitor méretét?

a) A képátló mérete

b) A kép szélessége

c) A monitor mélysége

d) A monitor magassága

119. Mi az LCD monitor?

a) Magas fényerejű monitor

b) Lapos, folyadékkristályos monitor

c) Bemutatókon használt kivetítő eszköz

d) Képcsöves monitor

120. Melyik eszközhöz kapcsolódnak leginkább ezek a fogalmak: TFT, 17"?

a) Egér

b) Billentyűzet

c) Monitor

d) Nyomtató

121. Mely eszközök jelenítenek meg információt papíron?

a) Speaker

b) Printer

c) Plotter

d) Scanner

122. Melyik állítás igaz a tűs nyomtatóra?

a) Egyszerre több példány nyomtatására alkalmas.

b) A többi nyomtatóhoz képest olcsóbb az üzemben tartása.

c) A karakter képét mechanikus hatás alakítja ki a papíron.

d) Ráégeti a festéket a papírra.

123. Melyik állítás igaz a tűs nyomtatóra?

a) Egyszerre csak egy példány nyomtatására alkalmas.

b) Festékszalagot tartalmaz.

c) Speciális festékporral történik a nyomtatás.

d) A fej ráüti a festéket a papírra.

124. Melyik állítás igaz a tintasugaras nyomtatóra?

a) Egyszerre csak egy példány nyomtatására alkalmas.

b) Nem létezik belőle színes változat.

c) Folyékony festéket tartalmaz.

d) Ráégeti a festéket a papírra.

125. Melyik állítás igaz a tintasugaras nyomtatóra?

a) A tintát a toner tartalmazza.

b) Nem alkalmas egyszerre több példány nyomtatására.

c) A nyomtatást vékony tintasugarak végzik.

d) Oldalankénti nyomtatási költsége alacsonyabb a többi nyomtatóénál.

126. Melyik állítás igaz a lézernyomtatóra?

a) Leporellóra is tud nyomtatni.

b) Ráégeti a festéket a papírra.

c) Sebességét lap/percben adják meg.

d) Sűrűn kell festékpatront cserélni.

127. Melyik állítás igaz a lézernyomtatóra?

a) Egyszerre több példány nyomtatására alkalmas.

b) Létezik színes nyomtatásra alkalmas változata.

c) Speciális hőálló fóliára is nyomtathatunk vele.

d) Nagy kapacitású festékszalagot tartalmaz.

128. Melyik állítás igaz a lézernyomtatóra?

a) Van olyan változata, amely kétoldalas nyomtatásra is képes.

b) Általában 300 dpi a maximális felbontása.

c) Egyszerre csak a lap egyik oldalára nyomtat.

d) Nagy kapacitású tintapatront tartalmaz.

129. Milyen típusú nyomtatóban van festékpatron?

a) A hőnyomtatóban.

b) A tűs nyomtatóban.

c) A tintasugaras nyomtatóban.

d) A lézernyomtatóban.

130. Milyen típusú nyomtatóban van festékszalag?

a) A hőnyomtatóban.

b) A tűs nyomtatóban.

c) A tintasugaras nyomtatóban.

d) A lézernyomtatóban.

131. Milyen típusú nyomtatóban van toner (festékkazetta)?

a) A hőnyomtatóban.

b) A tűs nyomtatóban.

c) A tintasugaras nyomtatóban.

d) A lézernyomtatóban.

132. Milyen festék kell a hőnyomtatókba?

a) Festékszalag.

b) Festékpatron.

c) Toner.

d) Nem kell, a papír anyaga tartalmazza.

133. Milyen típusú nyomtatóval a legolcsóbb több száz szöveges oldalt nyomtatni?

a) Tűs nyomtatóval.

b) Hőnyomtatóval.

c) Lézernyomtatóval.

d) Tintasugaras nyomtatóval.

134. Melyik nyomtatóba száradhat be a festék?

a) A hőnyomtatóba.

b) A tűs nyomtatóba.

c) A tintasugaras nyomtatóba.

d) A lézernyomtatóba.

135. Melyik nyomtatóban kell csak papírt cserélni?

a) A hőnyomtatóban.

b) A tűs nyomtatóban.

c) A tintasugaras nyomtatóban.

d) A lézernyomtatóban.

136. Egy irodában melyik nyomtatótípus a leggazdaságosabb napi több száz szöveges oldal jó minőségben történő kinyomtatására?

a) Hőnyomtató

b) Tűs nyomtató

c) Tintasugaras nyomtató

d) Lézernyomtató

137. Mely nyomtatótípus(ok) alkalmas(ak) színes fényképek nyomtatására?

a) Hőnyomtató

b) Tűs nyomtató

c) Tintasugaras nyomtató

d) Lézernyomtató

138. Jelölje meg a hangszóróra vonatkozó helyes állítást (állításokat)!

a) Hangszórót csak mikrofonnal együtt van értelme a számítógéphez kapcsolni.

b) Egy beépített hangszórót minden PC tartalmaz.

c) Beépített hangszórót monitor is tartalmazhat.

d) Hangszórót csak CD-ROM meghajtó megléte esetén kapcsolhatunk a számítógéphez.

139. Mi jellemző a touchscreenre?

a) A fényceruza működéséhez szükséges.

b) Ki- és bemeneti eszköz.

c) Kézi lapolvasóként is használható.

d) Érintéssel vezérelhető.

140. Melyik bemeneti-kimeneti eszköz?

a) Touchpad

b) Touchscreen

c) Touchline

d) Touchtable

141. Mekkora a szabványos kapacitása a 3,5"-os HD-s lemezeknek?

a) 360 KB

b) 720 KB

c) 1,2 MB

d) 1440 KB

142. Mekkora a szabványos kapacitása a CD-ROM-nak?

a) 120 MB

b) 250 MB

c) 650 MB

d) 1,2 GB

143. Mekkora a lehetséges kapacitása a DVD-nek?

a) 8,5 GB

b) 650 MB

c) 650 GB

d) 85 GB

144. Melyik adathordozó írható?

a) CD-ROM

b) CD-R

c) CD-RW

d) DVD

145. Melyik adathordozó írható csak egyszer?

a) CD-ROM

b) CD-R

c) CD-RW

d) DVD+R

146. Ha tárolókapacitás alapján növekvő sorrendbe szeretnénk rakni a háttértárakat, akkor melyik a helyes sorrend?

a) ZIP lemez, flopi, DVD, CD.

b) DVD, ZIP lemez, CD, flopi.

c) Flopi, ZIP lemez, CD, DVD.

d) Flopi, CD, ZIP lemez, DVD.

147. A tárolási elvet tekintve melyik egység nem illik a többi közé?

a) DVD

b) CD

c) Flopi

d) CD-RW

148. A tárolási elvet tekintve melyik egység nem illik a többi közé?

a) Winchester

b) Flopi

c) Streamer

d) RAM

149. Melyik állítás helyes?

a) A futó program az operatív tárban található.

b) Az operatív tárban lévő adat elérése gyorsabb, mint a hajlékonylemezről történő elérés.

c) A hajlékonylemez tárolókapacitása nagyobb, mint az operatív tár tárolókapacitása.

d) Hajlékonylemezen csak programok tárolhatók.

150. Melyik állítás helyes?

a) Az operatív tárban kizárólag programok tárolhatók.

b) Hajlékonylemez-meghajtó nélkül a számítógép még használható, de operatív tár nélkül már nem.

c) Egy program futása közben mind a hajlékonylemezre, mind az operatív tárba írhat adatot.

d) Az operatív tár elérése gyorsabb, mint a hajlékonylemezé.

151. Mit nevezünk a tárolóeszközök kapacitásának?

a) A foglalt és a szabad terület arányát.

b) A tárolható maximális adatmennyiséget.

c) A programok által igényelt terület méretét.

d) Azt az adatmennyiséget, amit 74 perc alatt lehet tárolni.

152. Mire utal a CD-meghajtók 48´ jelzése?

a) Sebességre.

b) Kapacitásra.

c) Élettartamra.

d) Sávsűrűségre.

153. Mit jelent a CD-R?

a) Újraírható CD-lemezt.

b) Írható CD-lemezt.

c) Nem írható CD-lemezt.

d) Csak olvasható CD-lemezt.

154. Mi a DVD?

a) Nagy kapacitású magnetooptikai tárolóeszköz

b) Nagy kapacitású mágneses tárolóeszköz

c) Nagy kapacitású holografikus tárolóeszköz

d) Nagy kapacitású optikai tárolóeszköz

155. Mi a különbség a DVD és a CD között?

a) A CD optikai, a DVD mágneses elven működik.

b) A CD egyoldalas, a DVD lehet kétoldalas is.

c) A CD kétrétegű, a DVD egyrétegű.

d) A DVD átmérője 0,5"-csel nagyobb.

156. Melyik fogalom kapcsolódhat a CD-hez?

a) 32×

b) 700 MB

c) RW

d) FDD

157. Körülbelül hány hajlékonylemez tartalma fér el egy CD-re?

a) 150

b) 250

c) 350

d) 450

158. Körülbelül hány hajlékonylemez tartalma fér el egy DVD-re?

a) 59

b) 590

c) 5900

d) 59 000

159. Körülbelül hány CD tartalma fér el egy DVD-re?

a) 3

b) 5

c) 13

d) 23

160. Mekkora kapacitásérték felelhet meg a winchesternek?

a) 100 GB

b) 100 TB

c) 1 MB

d) 1000 KB

161. Melyik a helyes sorrend, ha olvasási sebesség szerinti növekvő rendbe állítjuk az eszközöket?

a) RAM, hajlékonylemez, winchester (merevlemez), CD-ROM.

b) Winchester, RAM, CD-ROM, hajlékonylemez.

c) Hajlékonylemez, CD-ROM, RAM, winchester.

d) Hajlékonylemez, CD-ROM, winchester, RAM.

162. Mely adathordozókat lehet használni egy cégnél napi mentésre?

a) CD-RW

b) CD-ROM

c) ZIP lemez

d) Streamer

163. Melyik a helyes sorrend, ha olvasási sebesség szerinti növekvő rendbe állítjuk az eszközöket?

a) Hajlékonylemez, RAM, DVD, CD.

b) DVD, RAM, hajlékonylemez, CD.

c) Hajlékonylemez, CD, DVD, RAM.

d) RAM, hajlékonylemez, CD, DVD.

164. Jelölje meg azt az eszközt, amelyre a felsoroltak közül a legtöbb adat fér!

a) DVD

b) CD

c) Hajlékonylemez

d) CD-RW

165. Jelölje meg a törölhető adathordozókat!

a) CD-ROM

b) ZIP lemez

c) CD-RW

d) Hajlékonylemez

166. Jelölje meg a törölhető adathordozókat!

a) Hajlékonylemez

b) Winchester

c) CD-ROM

d) DVD

167. Melyik állítás helyes?

a) A CD-R tartalma törölhető.

b) Létezik olyan winchester, amely kívülről csatlakoztatható a számítógéphez.

c) Létezik olyan CD-meghajtó, amely kívülről csatlakoztatható a számítógéphez.

d) A CD-ROM meghajtók a DVD-lemezeket is olvassák.

168. Melyik állítás helyes?

a) A CD-R csak egyszer írható.

b) A CD-R többször is írható.

c) A CD-R csak audio- (hang-) adatokat tartalmazhat.

d) A CD-R lemezek nem olvashatók hagyományos CD-meghajtóval.

169. Melyik állítás helyes?

a) A CD-RW a CD-R lemezeknél nagyobb kapacitású.

b) A CD-RW lemezek újraírhatóak.

c) A CD-RW lemezek tartalma törölhető.

d) A CD-RW lemezek nem használhatók hanganyag tárolására.

170. Jelölje meg azokat az eszközöket, melyeken biztonságosan megoldható nagy mennyiségű (több száz MB) adat archiválása!

a) Hajlékonylemez

b) CD-RW

c) Streamer

d) DVD+R

171. Jelölje meg azokat az eszközöket, melyeken biztonságosan megoldható nagy mennyiségű adat archiválása!

a) ZIP lemez

b) CD-R

c) Flopilemez

d) RAM

172. Melyik állítás igaz a háttértárolókra?

a) A számítógép működése közben folyamatos háttérmentést végeznek.

b) A memóriát nevezzük más néven háttértárolónak, mivel nem látható a működése.

c) A háttértárolók energia felhasználása nélkül megőrzik az adatokat.

d) A nem cserélhető tárakat nevezzük háttértárolónak, mert ezek a számítógép házába vannak beépítve, és kívülről nem láthatók.

173. Melyik behatás nem okoz különösebb károsodást a CD-ken?

a) Karcolás

b) Vízbe ejtés

c) Mágneses tér

d) Magas hőmérséklet

174. Melyik behatás nem okoz különösebb károsodást a hajlékonylemezeken?

a) Tűző napsütés

b) Mágneses tér

c) Fagypont alatti hőmérséklet

d) Ultrahang

175. Melyik behatás nem okoz különösebb károsodást a hajlékonylemezeken?

a) Karcolás a lemez felületén

b) Alacsony páratartalom

c) Ujjlenyomat a lemez felületén

d) 1,2 mm-nél kisebb lyuk a lemez felületén

176. Hogyan tisztíthatjuk a szennyezett hajlékonylemezeket?

a) A lemezegység automatikusan tisztítja a lemezeket.

b) Speciális törlőpapírral.

c) Speciális tisztítófolyadékkal, mellyel le kell mosni a lemez felületét.

d) A szennyezett hajlékonylemezek sérülés okozása nélkül nehezen tisztíthatók.

177. Mely eszközökre kapcsolható be az írásvédelem?

a) Hajlékonylemez

b) Winchester

c) CD-RW

d) RAM

178. Melyik állítás igaz a flopira?

a) Az adatok sávokban vannak rögzítve.

b) A megvásárolt lemezeket először mindig meg kell formázni, különben nem használhatók.

c) A lemezeket havonta legalább egyszer meg kell formázni.

d) A lemezt írásvédetté tehetjük, így megelőzhetjük a véletlen adattörlést.

179. Melyik állítás igaz a winchesterekre?

a) A winchestereket nem lehet formázni.

b) Magnetooptikai elven tárolják az adatokat.

c) Gyors és megbízható tárolók.

d) Ha kiszerelik a számítógépből, elvesztik az adatokat.

180. Melyik állítás igaz a CD-re?

a) Körülbelül 1-2 év után elvesztik tartalmukat, ezért azt időnként át kell írni másik lemezre.

b) A CD-ROM-nak csak az egyik oldalán vannak adatok.

c) Hagyományos audio- (hang-) lemezeket nem lehet lejátszani CD-ROM meghajtóval.

d) Minden CD-meghajtó olvassa a CD-R lemezeket.

181. Melyik állítás igaz a CD-re?

a) Minden CD-meghajtó olvassa a CD-R lemezeket.

b) Egy CD-R tartalma csak a saját írójával olvasható.

c) Minden CD-meghajtóban van író-olvasó fej.

d) Létezik 700 MB kapacitású CD-lemez is.

182. Melyik tárolóeszköz tartalmaz mozgó alkatrészt?

a) ROM

b) SDRAM

c) Flopi

d) CD-ROM

183. Melyik tárolóeszköz csatlakoztatható egy laptophoz?

a) Flash memóriakártya-olvasó

b) Külső CD-író

c) Külső hajlékonylemez-meghajtó

d) Külső CD-ROM meghajtó

184. Melyik tároló tartalma törlődik a gép kikapcsolásakor?

a) RAM

b) ROM

c) CD-RW

d) Formázott hajlékonylemez

185. Egy hajlékonylemez mágneses térbe került, és elvesztette a tartalmát. Újraformázható-e?

a) Igen.

b) Csak speciális lemezformázó meghajtóval.

c) Nem, a lemez többet nem használható.

d) Igen, ha előtte antimagnetizáló készülékbe helyezzük.

186. Írásvédetté lehet-e tenni egy szabványos 3,5"‑es lemezt?

a) Nem, a meghajtó mindig tud rá írni.

b) Igen, ha az írásvédő nyílás el van takarva.

c) Igen, ha az írásvédő nyílás nincs eltakarva.

d) Igen, a hajlékonylemez-meghajtón lévő gomb segítségével.

187. Le tudja-e törölni egy CD-ROM-meghajtó a CD-RW lemezeket?

a) Igen, bármikor.

b) Igen, ha az írásvédő nyílás el van takarva.

c) Nem, csak olvasni tudja.

d) Csak azokat a lemezeket, amelyek tele vannak írva.

188. Egy CD-lemez mágneses térbe került. Mi történt?

a) A CD-lemez tartalma elveszett.

b) A CD-lemez tartalma CD-íróval még visszaolvasható.

c) A CD-lemez tartalma nem sérült meg.

d) A CD-lemezt antimagnetizáló készülékbe kell helyezni, és utána a tartalma olvasható.

189. Mekkora kapacitás lehet jellemző egy winchesterre?

a) 10 MB

b) 100 GB

c) 1 MB

d) 10 TB

190. Mekkora kapacitás lehet jellemző egy streamerkazettára?

a) 100 KB

b) 1 TB

c) 1 MB

d) 1 GB

191. Igazak-e a következő állítások?

a) Egy hajlékonylemezt fordítva is a meghajtóba helyezhetünk.

b) A CD címkéjére csak golyóstollal szabad írni.

c) A CD címkéjére csak filctollal szabad írni.

d) Egy CD-meghajtóba több lemezt is helyezhetünk.

192. Milyen jellemző mértékegységben mérjük a streamer tárolókapacitását?

a) bájt

b) KB

c) TB

d) GB

193. Milyen jellemző mértékegységben mérjük a winchesterek tárolókapacitását?

a) bájt

b) KB

c) TB

d) GB

194. Milyen jellemző mértékegységben mérjük a hajlékonylemezek tárolókapacitását?

a) bájt

b) MB

c) GB

d) TB

195. Milyen jellemző mértékegységben mérjük a CD-lemezek tárolókapacitását?

a) KB

b) MB

c) GB

d) TB

196. Milyen jellemző mértékegységben mérjük a DVD-lemezek tárolókapacitását?

a) KB

b) MB

c) GB

d) TB

197. Milyen jellemző mértékegységben mérjük a ZIP meghajtó tárolókapacitását?

a) KB

b) MB

c) GB

d) TB

198. Mentéskor hova kerül az adat?

a) A háttértárolóra.

b) A RAM-ba.

c) A ROM-ba.

d) A cache-be.

199. Mit jelöl a hajlékonylemezen látható 3,5" felirat?

a) A lemez kapacitását.

b) A lemez átmérőjét.

c) A lemez sebességét.

d) A lemez adatsűrűségét.

200. Mit jelöl az írható CD-ken látható 74 min felirat?

a) A CD kapacitását.

b) A CD átmérőjét.

c) A CD gyártástechnológiájára utal.

d) A CD fordulatszámát.

201. Milyen eszköz a ZIP drive?

a) Memóriatípus.

b) Cserélhető winchestertípus.

c) Nagy kapacitású hajlékonylemez-egység.

d) Kisméretű CD.

202. Mit jelent az adathordozók esetében a formázás?

a) Az adathordozó tartalmának teljes törlését.

b) A 3,5"-es méret kialakítását.

c) A főkönyvtár törlését.

d) Egy CD-lemez teljes tartalmának átmásolását.

203. Mely állítások igazak a lemezformázásra?

a) A lemezformázás gyárilag történik, amikor a korong alakzatot kialakítják.

b) A formázás célja a fájlrendszer kialakítása.

c) A formázás a lemez tartalmának törlésével jár.

d) A formázás demagnetizáló készülékkel is elvégezhető, mivel az adatok így is törlődnek.

204. Mely esetekben kerülhet sor a formázásra?

a) Ha valamilyen okból a lemez olvashatatlanná válik.

b) A teljes lemez törlésekor.

c) Ha a lemez felületén sérülés keletkezik, és szeretnénk továbbra is használni.

d) Ha a lemeznek kötetcímkét szeretnénk adni.

205. Mely esetekben kerülhet sor a formázásra?

a) Ha a lemezen vírusos állományok vannak, és más módszerrel nem tudjuk eltávolítani a vírust.

b) Minden esetben, amikor mappa-, illetve könyvtárszerkezetet szeretnénk létrehozni vagy módosítani.

c) Ha át szeretnénk alakítani a lemez fájlrendszerét az általunk használtra.

d) Ha gyorsan le szeretnénk törölni a lemezen lévő állományokat.

206. Mely állítások igazak a lemezformázásra?

a) CD-RW lemezek is formázhatók.

b) Formázás során a rejtett fájlok megmaradnak.

c) Minden adathordozó formázható.

d) A formázás során az adathordozón lévő hibás területek kiszűrhetők.

207. Mely adathordozók formázhatók?

a) Flopilemez

b) Merevlemez

c) CD-RW

d) CD-R

208. Melyik állítás igaz a formázásra?

a) Formázás során a lemez adatai elvesznek.

b) A formázás a fájlok csak olvashatóra állításával megakadályozható.

c) Ha félbeszakítjuk a formázás műveletét, a lemez fele lesz csak használható.

d) Hibás lemezt egyáltalán nem lehet megformázni.

Szoftver

209. Mely feladat oldható meg mindegyik operációs rendszerrel?

a) Elektronikus levél küldése

b) Szöveges állomány szerkesztése

c) Táblázatkezelés

d) Szövegszerkesztés

210. Mely feladat oldható meg mindegyik operációs rendszerrel?

a) Kiadvány elkészítése

b) Kép megrajzolása

c) Grafikon elkészítése

d) Mappa (könyvtár) létrehozása

211. Mely feladathoz szükséges alkalmazói szoftver?

a) Fájl letöltése az internetről

b) CD írása

c) Fájlok lemezre másolása

d) Meghajtó formázása

212. Melyik állítás helyes?

a) A verziószám mindig egy négyjegyű szám, mely általában a megjelenés évszáma.

b) A verziószám a program frissességére utal.

c) A verziószám maga a program neve.

d) A verziójelölésnek csak régebben volt jelentősége, ma már gyakorlatilag nem használják.

213. Melyik állítás helyes?

a) Egy szoftver verziószáma minél nagyobb, annál újabb változatot jelöl.

b) Csak az operációs rendszereknek van verziószáma, az alkalmazói programoknak nincs.

c) A szoftverek verziószámait egy központi szervezet osztja ki és tartja nyilván.

d) Egy szoftver minden egyes példányának egyedi verziószáma van.

214. Melyik operációs rendszer?

a) DOC

b) Mac OS

c) Windows 2000

d) BeOS

215. A következő programok közül melyik operációs rendszer?

a) Lotus Notes

b) Microsoft Windows

c) Debian Linux

d) Mozilla

216. Az alábbiak közül melyek operációs rendszerek?

a) Windows CE

b) Linux

c) CorelDRAW!

d) WAP

217. Az alábbiak közül melyik operációs rendszer?

a) GPS

b) GSM

c) UNIX

d) ISDN

218. Melyik operációs rendszer?

a) Windows 2003

b) Linux

c) Windows XP

d) Office XP

219. Melyik operációs rendszer?

a) Windows XP Professional

b) Office XP

c) QuarkXPress

d) XP 2004

220. Melyik állítás igaz?

a) A felhasználói programok operációs rendszer nélkül is futtathatók.

b) A felhasználói programok az operációs rendszer szolgáltatásait használva kommunikálnak a számítógép perifériáival.

c) Az alapvető fájlműveleteket (másolás, törlés) az operációs rendszer végzi.

d) A nyomtatást általában az operációs rendszer vezérli.

221. Melyik állítás igaz az operációs rendszerre?

a) A modemet általában az operációs rendszer vezérli.

b) Az operációs rendszer funkciói az operációs rendszer típusától függően különbözőek.

c) A billentyűzetet általában az operációs rendszer vezérli.

d) A képernyőn való megjelenítést általában az operációs rendszer vezérli.

222. Melyik operációs rendszer ingyenes?

a) MS-DOS

b) Windows 98

c) Windows XP

d) Debian Linux

223. Melyik operációs rendszer az, amelyik kifejezetten alkalmas szerverként való működtetésre?

a) DOS

b) Windows 98

c) Windows 2003 Server

d) Linux

224. Mi igaz a Linuxra?

a) A Linux egy UNIX-hoz hasonló operációs rendszer.

b) Minden windowsos alkalmazás futtatására képes.

c) Van ingyenesen használható változata.

d) A Linuxot egy szoftvergyártó készíti.

225. Milyen változásokat hozott az operációs rendszerek fejlődésében a személyi számítógépek megjelenése?

a) A processzor fontosságáról a felhasználó fontosságára került a hangsúly.

b) Nincs összefüggés a két dolog között.

c) Az operációs rendszerek nem változtak a személyi számítógépek megjelenésével.

d) Barátságos, grafikus, könnyen használható kezelői felületű operációs rendszerek jelentek meg.

226. Mi igaz az operációs rendszerre?

a) Meghatározza, milyen alkalmazásokat futtathatunk.

b) Csak az angol nyelvű változatok használhatók szerverként.

c) Minden operációs rendszernek van magyarított (honosított) változata.

d) Minden operációs rendszerhez tartozik grafikus felhasználói felület (GUI).

227. Melyik állítás helyes?

a) Operációs rendszer nélkül más program sem használható a számítógépen.

b) Az operációs rendszer nem működik, ha a monitor ki van kapcsolva.

c) Az operációs rendszer meghatározza, hogy milyen programok használhatók a számítógépen, és milyenek nem.

d) Az operációs rendszer végzi a fájlok és könyvtárak kezelését.

228. Melyik állítás helyes?

a) Egy számítógépen több operációs rendszer is lehet telepítve, melyek közül bármelyik betölthető.

b) Az operációs rendszernek nem feladata a fájlkezelés, azt mindig egy célprogram végzi.

c) Az operációs rendszer esetenként hajlékonylemezről is a memóriába tölthető.

d) Az operációs rendszer kezeli a csatlakoztatott perifériákat.

229. Mi történik, ha egy számítógép „lefagy”?

a) A ventilátor túlhűti a processzort, és ez rendellenes működést eredményez.

b) Így nevezzük a Reset gomb megnyomása utáni állapotot.

c) Lekapcsolódott a monitor.

d) A számítógép nem reagál a kezelői beavatkozásra.

230. Melyek az operációs rendszer feladatai?

a) Kezeli a perifériákat.

b) A felhasználóval tartja a kapcsolatot.

c) A vírustámadásokat figyeli.

d) Táblázatkezelés.

231. Melyik állítás(ok) helyes(ek)?

a) Operációs rendszer nélkül felhasználói program sem használható a számítógépen.

b) Az operációs rendszer betöltése a boot-folyamat része.

c) Az operációs rendszer meghatározza, hogy milyen programok használhatók a számítógépen, és milyenek nem.

d) Az operációs rendszer kezeli a fájlokat és könyvtárakat.

232. Melyik állítás helyes?

a) Egy számítógépre csak egy operációs rendszert lehet telepíteni.

b) Az operációs rendszernek nem feladata a fájlkezelés, azt mindig egy célprogram végzi.

c) Az operációs rendszer esetenként hajlékonylemezről is a memóriába tölthető.

d) Az operációs rendszer feladata az egyidejűleg futó programok kezelése.

233. Melyik állítás helyes?

a) Alkalmazások futtatásához a számítógépen kell lennie operációs rendszernek.

b) Az operációs rendszert csak hajlékonylemezről és merevlemezről lehet betölteni.

c) Az operációs rendszer kezeli a csatlakoztatott perifériákat.

d) Az operációs rendszer feladatai közé tartozik a könyvtárszerkezet kezelése.

234. Melyik állítás helyes?

a) A számítógép működése során az operációs rendszer egy része mindvégig a memóriában van.

b) Táblázatkezelő program futtatható operációs rendszer nélkül is.

c) Azt a lemezt, amelyen megtalálható az operációs rendszernek a számítógép indításához szükséges része, rendszerlemeznek hívjuk.

d) Az operációs rendszer kezeli a lemezeket, fájlokat és könyvtárakat, de a perifériák többségének kezelése nem a feladata.

235. Melyik állítás igaz?

a) Az operációs rendszer nem program.

b) Az operációs rendszer a gép bekapcsolásakor mindig merevlemezről töltődik a RAM-ba.

c) Az operációs rendszer kezeli a csatlakoztatott perifériákat.

d) Több operációs rendszer is létezik, és ezek mindegyike kompatibilis a többivel.

236. Melyik állítás helyes?

a) A kisebb erőforrásokat igénylő alkalmazások operációs rendszer nélkül is futtathatók.

b) Az operációs rendszer egy felhasználói program.

c) Az operációs rendszer végzi a hajlékonylemezen lévő fájlok kezelését.

d) Az operációs rendszer felelős a perifériák kezeléséért.

237. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer teremt kapcsolatot a felhasználó és a számítógép között.

b) Az operációs rendszer futtatja a programokat, alkalmazásokat.

c) Bármely felhasználói program akármelyik operációs rendszer alatt futtatható.

d) Ha a gép bekapcsolása után az operációs rendszer nem kerül be a memóriába, a további munka sem lehetséges.

238. Melyik állítás helyes?

a) A könyvtárszerkezet kezelése az operációs rendszer feladatai közé tartozik.

b) Egy operációs rendszernek nincs hardverigénye, bármilyen konfiguráción működnie kell.

c) Az operációs rendszer meghatározza, milyen alkalmazásokat használhatunk majd a számítógépen.

d) A számítógép bekapcsolásakor az operációs rendszer valamilyen háttértárolóról automatikusan az operatív memóriába kerül.

239. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer mindig elvégzi a hajlékonylemez ellenőrzését, vírusokat keresve.

b) Az operációs rendszer általában a legelső program, ami betöltésre kerül.

c) Ha a gép bekapcsolása után az operációs rendszer egyáltalán nem töltődik be az operatív memóriába, a további munka sem lehetséges.

d) Az operációs rendszer feladata a perifériák kezelése.

240. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer nem cserélhető le egy másikra, csak speciális számítógépeken.

b) A gép bekapcsolásakor a felhasználónak olyan parancsokat kell kiadnia, amelyek betöltik az operációs rendszert a memóriába.

c) Az operációs rendszer csak fájl- és könyvtárkezelést végez.

d) Az operációs rendszer a gép bekapcsolásakor automatikusan a RAM-ba töltődik, általában a merevlemezről.

241. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer a gép bekapcsolásakor mindig merevlemezről töltődik a RAM-ba.

b) Egy operációs rendszernek nincs hardverigénye, bármilyen konfiguráción kell működnie.

c) Az operációs rendszer nem tölthető CD-ROM-ról a memóriába.

d) Az operációs rendszer végzi a fájlok és könyvtárak kezelését.

242. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer a gép bekapcsolásakor automatikusan a ROM-ba töltődik.

b) Az operációs rendszernek van hardverigénye, nem minden konfiguráción működik.

c) Nem minden operációs rendszer képes egyidejűleg több program futtatására.

d) Az operációs rendszer teremt kapcsolatot a számítógép és a felhasználó között.

243. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszernek nem feladata a memória kezelése.

b) Az operációs rendszer olyan alapprogram, amely nélkül a számítógép nem lenne használható.

c) Az operációs rendszer működését gyorsítja a cache memória.

d) A UNIX egy operációs rendszer.

244. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer kommunikál a számítógép perifériáival.

b) Az operációs rendszer felelős a memória kezeléséért, illetve optimális kihasználásáért.

c) Operációs rendszerből nem létezik többféle.

d) Operációs rendszer nélkül a számítógép nem használható.

245. Melyik állítás helyes?

a) A személyi számítógép bekapcsolásakor az operációs rendszer valamilyen háttértárolóról automatikusan az operatív memóriába kerül.

b) A felhasználónak lehetősége van megadni, hogy melyik háttértárolóról történjen az operációs rendszer betöltése a memóriába.

c) Az operációs rendszer fontos része a számítógépes rendszernek, hiszen meghatározza, hogy milyen alkalmazások futtathatók majd a számítógépen.

d) Ha az operációs rendszer összeomlik, a számítógép telepítése szükséges.

246. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszernek nem a perifériák, hanem a fájlok kezelése a feladata.

b) Az operációs rendszer betöltése tiltható, így több memória marad az alkalmazói szoftverek számára.

c) Minden operációs rendszernek van hardverigénye.

d) Az operációs rendszer futtatja a programokat, optimalizálja a memóriát, kezeli a könyvtárakat és a fájlokat.

247. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer a gép bekapcsolása előtt az operatív memóriában, vagyis a RAM-ban helyezkedik el.

b) Az operációs rendszer végzi a fájlok és könyvtárak kezelését.

c) Semmilyen alkalmazói program nem használható önmagában, mindig szükség van az operációs rendszerre.

d) Az operációs rendszer nem szoftver.

248. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer nem csak a fájl- és könyvtárkezelést végzi.

b) A számítógép bekapcsolásakor minden program közül az operációs rendszer töltődik be először.

c) Operációs rendszer nélkül még egy egyszerű játékprogram sem használható.

d) Az operációs rendszer összeomlik, ha új perifériát csatlakoztatunk hozzá.

249. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer nem feltétlenül szükséges a számítógép működéséhez.

b) A fájl-, könyvtár- és lemezkezelést az operációs rendszer végzi.

c) A gép bekapcsolásakor az operációs rendszer a rendszerlemezről az operatív memóriába kerül.

d) Az operációs rendszer meghatározza, hogy mely alkalmazások használhatók majd a számítógépen, és melyek nem.

250. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer a gép bekapcsolásakor általában valamelyik háttértárolóról automatikusan az operatív memóriába töltődik.

b) Egy operációs rendszernek bármilyen konfiguráción kell működnie.

c) Az operációs rendszer hajlékonylemezről nem tölthető a memóriába.

d) Az operációs rendszer CD-ROM-ról nem tölthető a memóriába.

251. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer futtatja az alkalmazói programokat.

b) Az operációs rendszer végzi a lemezek könyvtárszerkezetének kezelését.

c) Az operációs rendszer kezelheti a képernyőt is.

d) Az operációs rendszer feldolgozza az egér mozgási adatait.

252. Melyik a mondat helyes befejezése?
Az operációs rendszer…

a) hajlékonylemezről is betölthető a memóriába.

b) feladata a perifériák kezelése.

c) feladatai közé tartozik a szövegszerkesztés.

d) nem fertőződhet vírussal.

253. Melyik a mondat helyes befejezése?
Az operációs rendszer…

a) program.

b) az egyik legfontosabb hardverelem.

c) kezeli a fájlokat és könyvtárakat.

d) nem távolítható el a számítógépből.

254. Melyik a mondat helyes befejezése?
Az operációs rendszer…

a) nélkül a számítógép nem lenne használható.

b) egy rendszerszoftver.

c) működése során egy része az operatív memóriában van.

d) feladata a memória optimális kihasználása.

255. Melyik a mondat helyes befejezése?
Az operációs rendszer…

a) hiánya esetén más programokat sem lehetne futtatni.

b) futtatja a programokat.

c) nem törölhető le a merevlemezről.

d) a gép bekapcsolásakor kerül a ROM-ba.

256. Melyik a mondat helyes befejezése?
Az operációs rendszer…

a) meghatározza, hogy milyen programokat futtathatunk, és milyeneket nem.

b) a gép bekapcsolása után legtöbbször azonnal a memóriába kerül.

c) csak a merevlemezről tölthető be a memóriába (bootolás).

d) az egyetlen olyan program, ami nem másolható.

257. Melyik a mondat helyes befejezése?
Az operációs rendszer…

a) felügyeli a számítógép működését.

b) fájljait érdemes – biztonsági másolat készítése után – letörölni a merevlemezről, így több szabad terület marad a felhasználói programok számára.

c) csak grafikus felületű program lehet.

d) csak a gépet működteti; azt, hogy milyen felhasználói programok futtathatók majd, nem befolyásolja.

258. Melyik állítás helyes?

a) Egy merevlemezen csak egyféle operációs rendszer lehet.

b) Operációs rendszer nélkül nem lennének használhatók a játékprogramok.

c) A gép bekapcsolásakor az operációs rendszer egy része az operatív memóriába kerül.

d) Az operációs rendszer egy fájlt jelent, ami mindig a merevlemezen vagy hajlékonylemezen van.

259. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer csak karakteres felületű program lehet.

b) Mindegy, hogy milyen operációs rendszert választunk.

c) A gép működése közben az operációs rendszer felügyeli a futó programokat.

d) Az operációs rendszernek nem feladata a memória kezelése, ezt célprogramokkal kell megoldani.

260. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer teremt kapcsolatot a gép és a felhasználó között.

b) Az operációs rendszer rendszerprogram.

c) Általában az operációs rendszer kerül fel elsőként egy számítógépre.

d) Az operációs rendszer csak a merevlemez formázásával távolítható el a gépről.

261. Melyik állítás helyes?

a) Operációs rendszer nélkül a hardvereszközöket sem tudjuk használni.

b) Az operációs rendszer felelős a perifériák kezeléséért.

c) Az operációs rendszernek nem feladata a fájlok és a könyvtárak kezelése.

d) Az operációs rendszer működésének mélyreható ismerete szükséges ahhoz, hogy a felhasználó programokat tudjon kezelni.

262. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszerrel tarthatjuk karban a könyvtárakat.

b) Az operációs rendszer több fájlból áll.

c) Az operációs rendszert is megtámadhatják a vírusok.

d) Az operációs rendszer felülete ugyanúgy lehet karakteres, mint grafikus.

263. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer feladatai közé tartozik a programok futtatása.

b) A számítógép kikapcsolása előtt az operációs rendszert le kell menteni valamelyik háttértárolóra.

c) Az operációs rendszerek mindig megfelelően működnek, nem történhetnek összeomlások, és magát a rendszerprogramot sem támadhatják meg vírusok.

d) Az operációs rendszerről nem készíthető másolat.

264. Melyik állítás helyes?

a) A PDA típusú számítógépekhez nem szükséges operációs rendszer.

b) Az operációs rendszer csak karakteres felületű program lehet.

c) Operációs rendszer nélkül a legújabb konfiguráció sem lenne működőképes.

d) Az operációs rendszer program, és futtatja a programokat.

265. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszer csak grafikus felületű program lehet, másképp nehézkes lenne a használata.

b) Nem minden számítógép használja ugyanazt az operációs rendszert.

c) Az operációs rendszer fájljait nem lehet lemásolni.

d) Az operációs rendszer mindig két példányban található a merevlemezen.

266. Jellemzően mikor használunk prezentációs szoftvert?

a) Pénzügyi kalkulációk elvégzéséhez.

b) Előadás közben.

c) Grafikát is tartalmazó kördokumentum készítéséhez.

d) Egy levél megírásához.

267. Az alábbiak közül melyik felhasználói program?

a) Corel Presentations

b) Windows XP

c) Raktárkészlet-nyilvántartó program

d) Linux

268. Melyik szövegszerkesztő program?

a) Word

b) Word Pro

c) Quattro Pro

d) WordPerfect

269. Melyik táblázatkezelő program?

a) Excel

b) dBase

c) Quattro Pro

d) Lotus 1-2-3

270. Melyik adatbázis-kezelő program?

a) dBase

b) Access

c) Oracle

d) QuarkXPress

271. Az alábbiak közül melyik táblázatkezelő?

a) Excel

b) Word

c) Windows 2000

d) Open Office Calc

272. Melyik felhasználói program?

a) Excel

b) Netscape Navigator

c) FoxPro

d) UNIX

273. Mely feladatok végezhetők el egy szövegszerkesztővel?

a) Nyomtatás

b) Táblázatok készítése

c) Kimutatásdiagram készítése

d) Boríték címzése

274. Mely feladatok végezhetők el egy szövegszerkesztővel?

a) Etikett nyomtatása

b) Kép konvertálása

c) Kép nyomtatása

d) Tartalomjegyzék készítése

275. Mely feladatok végezhetők el egy táblázatkezelővel?

a) Adatok összesítése

b) Prezentáció készítése

c) Adatok sorba rendezése

d) Diagram készítése

276. Mely feladatok végezhetők el egy táblázatkezelővel?

a) Matematikai műveletek végzése

b) Statisztikai számítások

c) Számtani és mértani sorozatok készítése

d) Matematikai képletek szedése

277. Mire alkalmas egy böngészőprogram?

a) Weboldalak készítésére.

b) Weboldalak megjelenítésére.

c) Weboldalak mentésére.

d) Weboldalak nyomtatására.

278. Mire alkalmas egy böngészőprogram?

a) Állományok letöltésére az internetről.

b) Weboldalak címeinek eltárolására.

c) Weboldal tartalmának szerkesztésére.

d) Az internetről érkező támadások megakadályozására.

279. Mire alkalmas egy kiadványszerkesztő program?

a) Szövegszerkesztésre.

b) Képek nyomtatására.

c) Karakterfelismerésre.

d) Építészeti modellek tervezésére.

280. Mire alkalmas egy kiadványszerkesztő program?

a) Térbeli alakzatok rajzolására.

b) Újságtördelésre.

c) Prezentációkészítésre.

d) Elektronikus levelezésre.

281. Mire alkalmas egy CAD program?

a) Újságszerkesztésre.

b) Könyvelésre.

c) Tervezésre.

d) Levelezésre.

282. Ki lehet egy CAD program felhasználója?

a) Könyvelő

b) Újságíró

c) Rendszerszervező

d) Belsőépítész

283. Melyik a mondat helyes befejezése?
A táblázatkezelő és az adatbázis-kezelő között az a különbség, hogy…

a) a táblázatkezelő csak numerikus adatokat képes kezelni.

b) az adatbázis-kezelő nagyobb mennyiségű adatot képes kezelni.

c) a táblázatkezelőben nem lehet grafikát tárolni.

d) az adatbázis-kezelő nagyobb figyelmet fordít az adatbiztonságra.

284. Melyik a mondat helyes befejezése?
A szövegszerkesztő és a kiadványszerkesztő között az a különbség, hogy…

a) a szövegszerkesztővel nem lehet képeket beilleszteni a szövegbe.

b) a szövegszerkesztő nagyobb dokumentumokat tud kezelni.

c) a kiadványszerkesztővel könnyebben pozicionálhatjuk a szövegrészeket, képeket a dokumentum oldalain.

d) a szövegszerkesztővel általában nem hozható létre nyomdakész dokumentum.

285. Mi az adatbázis-kezelők feladata?

a) A megtervezett adattáblák fizikai szerkezetének és kapcsolatainak létrehozása.

b) Az adattáblák feltöltése, adatmódosítások, törlések végrehajtása.

c) Adatrekordok sorba rendezése adott szempontok szerint.

d) Adatok megkeresése, válogatása, megjelenítése, listák, jelentések készítése.

286. Milyen alkalmazások lehetnek részei az MS Office csomagnak?

a) Szövegszerkesztő

b) Táblázatkezelő

c) Adatbázis-kezelő

d) Prezentációkészítő program

287. Az alábbi alkalmazások közül melyek komplett irodai programcsomagok?

a) StarOffice

b) WordPerfect Office

c) Lotus SmartSuite

d) MS Office

288. Általában milyen programok tartoznak bele egy komplett irodai szoftvercsomagba?

a) Szövegszerkesztő

b) Táblázatkezelő

c) CAD program

d) Prezentációkészítő program

289. Milyen feladatra alkalmas az MS Word?

a) Szövegszerkesztésre.

b) Táblázatkezelésre.

c) Adatbázis-kezelésre.

d) Webes alkalmazások fejlesztésére.

290. Milyen feladatra alkalmas az MS Excel?

a) TXT állományok importjára.

b) Táblázatkezelésre.

c) Egyszerűbb adatbázisok kezelésére.

d) Webböngészésre.

291. Milyen feladatra alkalmas az MS Access?

a) Grafika készítésére.

b) Webböngészésre.

c) Adattáblák összekötésére.

d) Adatbeviteli űrlapok készítésére.

292. Milyen feladatra alkalmas az MS PowerPoint vagy a Corel Presentations?

a) Rajzok készítésére.

b) Professzionális kiadványszerkesztésre.

c) Kisebb adatállományok rendszerezésére.

d) Prezentációk készítésére.

293. Milyen feladatra alkalmas az MS Outlook?

a) E-mail küldésére és fogadására.

b) Prezentáció készítésére.

c) Feladatmenedzselésre.

d) Diagramkészítésre.

294. Milyen feladatra alkalmas az MS Outlook Express?

a) E-mail küldésére és fogadására.

b) Táblázatkezelésre.

c) Adatbázis-kezelésre.

d) Prezentációk készítésére.

295. Milyen feladatra alkalmas egy text editor?

a) Szövegbevitelre.

b) Szövegformázásra.

c) Grafika beillesztésére.

d) Helyesírás-ellenőrzésre.

296. Milyen feladatra alkalmas egy text editor?

a) Egy szöveg RTF formátumban való mentésére.

b) Szövegrész másolására.

c) DOC formátumban való mentésre.

d) Szövegrész dőltté tételére.

297. Az alábbiak közül melyik állítás igaz a grafikus felületre?

a) A parancsok kiadása ikonokon keresztül történhet.

b) Színes grafikus megjelenítő ajánlott hozzá.

c) Kizárólag egérrel használható. (Egér nélkül nem működik.)

d) A felhasználónak parancsokat kell begépelnie a műveletek végrehajtásához.

298. Melyik a mondat helyes befejezése?
A grafikus felhasználói felület…

a) használatát könnyebb megtanulni, mint a karakteresét.

b) használatához meg kell ismerkedni annak parancsaival.

c) használata könnyebb egérrel.

d) felgyorsítja a számítógép működését.

299. Melyik állítás igaz a GUI-ra?

a) A modern operációs rendszerek nélkülözhetetlen része.

b) A számítógép-felhasználók munkáját megkönnyíti, egyszerűbbé teszi a számítógép-használatot.

c) Nagyobb teljesítményű gépet igényel, mint a karakteres felület.

d) Használatához színes monitor ajánlott.

300. Melyik állítás igaz a GUI-ra?

a) A modern operációs rendszereket GUI alkalmazással egészítik ki.

b) Segítségével gyorsabban meg lehet tanulni az operációs rendszer használatát.

c) Lassítja az operációs rendszer működését.

d) Használata egér segítségével könnyebb.

301. Mi az előnye a grafikus felhasználói felületnek?

a) Felhasználóbarát.

b) Gyorsabb, mint a karakteres felület.

c) Kisebb az erőforrásigénye.

d) Szebb a megjelenése.

302. Az alábbiak közül mely állítások igazak a GUI-ra?

a) A parancsok kiadása ikonokon keresztül is történhet.

b) Megjelenése a felhasználó által módosítható.

c) A felhasználónak parancsokat kell begépelnie a műveletek végrehajtásához.

d) Ilyenek voltak a legelső programok.

303. A felsoroltak közül melyik programozási nyelv?

a) BASIC

b) Pascal

c) C

d) PDF

304. Melyek programfejlesztő eszközök az alábbiak közül?

a) HTML

b) Java

c) Visual Basic

d) C

305. Mi a helyes sorrend az adatbázis létrehozásakor?

a) Programindítás, tervkészítés, adatbázis-feltöltés, tesztelés.

b) Tervkészítés, programindítás, adatbázis-feltöltés, tesztelés.

c) Tervkészítés, programindítás, tesztelés, adatbázis-feltöltés.

d) Programindítás, tervkészítés, tesztelés, adatbázis-feltöltés.

306. Melyik állítás igaz a számítógépes rendszerek fejlesztésére?

a) Egy irodai programcsomag ismerete elegendő számítógépes rendszerek fejlesztéséhez.

b) Egy számítógépes rendszer teszteléséhez az alapadatokat megfelelően össze kell válogatni.

c) Egy számítógépes rendszer tesztelése pazarlás, mert a jó elemzés és tervezés minden hibát kiszűr.

d) Minél később derül ki egy számítógépes rendszer fejlesztésében elkövetett hiba, annál többe kerül.

307. Melyik állítás igaz a számítógépes rendszerek fejlesztésére?

a) A számítógépes rendszerek fejlesztése összetett feladat.

b) Egy számítógépes rendszer néhány gyakran használt adattal megbízhatóan tesztelhető.

c) Nem érdemes sokat foglalkozni egy számítógépes rendszer tervezésével, mert a program utólag is könnyen módosítható.

d) Egy számítógépes rendszer bevezetése során szükség lehet oktatásra.

Információs hálózatok

308. Melyek igazak a LAN-ra?

a) A LAN helyi kiterjedésű hálózatot jelent.

b) A LAN nem lehet 10 m-nél nagyobb kiterjedésű.

c) Minden LAN tartalmaz szervergépet is.

d) Egy lakásban kiépített, 2-3 gépet tartalmazó hálózat is nevezhető LAN-nak.

309. Melyek igazak a WAN-ra?

a) A WAN nagy kiterjedésű hálózatot jelent.

b) A WAN nagy sebességű hálózatot jelent.

c) A WAN LAN-ok összekapcsolásával is létrejöhet.

d) Az internet forgalma WAN hálózatokon keresztül bonyolódik le.

310. Mi igaz a kliens–szerver architektúrára?

a) A szerverek erőforrásait a kliensek is használják.

b) A kliens- és a szervergépeknek mindig azonos teljesítményűnek kell lenniük.

c) A kliensek csak a szerveren keresztül kommunikálhatnak egymással.

d) Csak egyetlen szervert tartalmazhat.

311. Melyik állítás helyes?

a) A böngésző–webkiszolgáló is kliens–szerver architektúra.

b) Kliens–szerver architektúra esetén a kliensektől érkező kéréseket a szerver figyeli és teljesíti.

c) A kliens szó ügyfelet jelent.

d) Kliens–szerver architektúra esetén a szerver használja a kliens szolgáltatásait.

312. Melyik hálózatot nevezhetjük LAN-nak?

a) Két, otthon összekapcsolt számítógépet.

b) Webszervereket és kliensgépeket alkotó hálózatot.

c) Egy irodaház gépeit tartalmazó hálózatot.

d) Egy országban az iskolákat összekapcsoló hálózatot.

313. Melyik hálózatot nevezhetjük WAN-nak?

a) Két, otthon összekapcsolt számítógépet.

b) Webszervereket és kliensgépeket alkotó hálózatot.

c) Egy irodaház gépeit tartalmazó hálózatot.

d) Egy országban az iskolákat összekapcsoló hálózatot.

314. Mi igaz a kliensre?

a) A kliens erőforrásokat oszt meg.

b) Egy hálózatban több kliens is lehet.

c) Kliensek csak LAN-ban fordulhatnak elő.

d) A kliens kiszolgálót jelent.

315. Mi igaz a szerverre?

a) Egy szervergépben több CPU-nak kell lennie.

b) Szerver csak WAN hálózatban fordul elő.

c) A szerver kiszolgálót jelent.

d) Szerver csak speciális számítógépből lehet.

316. Milyen előnnyel járhat a LAN kialakítása?

a) Az internetkapcsolat megosztható a kliensek között.

b) A nyomtató megosztható a kliensek között.

c) Gyorsabbak lesznek a kliensek.

d) Megnő az internetelérés sávszélessége.

317. Melyik állítás helyes?

a) Egy hálózatba kötött számítógép helyi nyomtatójára bárki nyomtathat.

b) Egy hálózatba kötött számítógép merevlemezéről mások tetszőleges fájlokat törölhetnek.

c) A helyi hálózat kiépítése költséges, csak az internet-hozzáférést szolgálja.

d) A helyi hálózaton a fájlok megoszthatók.

318. Melyik állítás helyes?

a) Egy hálózatba kötött számítógép helyi nyomtatóját csak a megfelelő jogokkal rendelkezők tudják használni.

b) Egy hálózatba kötött számítógép merevlemezéről mások nem tudnak fájlokat törölni.

c) A helyi hálózat kiépítésével kevesebb nyomtatóra lehet szükség.

d) A megosztott könyvtárakban lévő programokat bárki elindíthatja.

319. Melyik állítás helyes?

a) Egy nyomtató közvetlenül, számítógép nélkül is rákapcsolható a helyi hálózatra.

b) Az írási jogosultsággal is rendelkező megosztott könyvtárainkat bizonyos vírusok megtámadhatják a hálózaton keresztül.

c) Ha egy mappát írásra is megosztunk, akkor a hálózatban mindenki írhatja.

d) A helyi hálózatban az internetkapcsolat megosztható.

320. Mire lehet alkalmas egy osztályteremben kiépített helyi hálózat?

a) Közös nyomtatóhasználatra.

b) Egy diák monitorképének kiküldésére.

c) A tanár monitorképének kiküldésére.

d) Óra közbeni levelezésre.

321. Mi jellemző a hálózatos csoportmunka alkalmazásokra?

a) Egy időben egyszerre többen is tudnak egy dokumentumon dolgozni.

b) Ha egy dokumentumon közösen dolgoznak, akkor mindannyiuk számítógépén jelen kell lennie a dokumentum megnyitására alkalmas programnak.

c) Általában van lehetőség arra, hogy a partnerünk gépének az irányítását átvegyük.

d) Általában korlátozott, hogy hányan vehetnek részt a csoportmunkában.

322. Melyik állítás helyes?

a) Egy hálózatba kapcsolt nyomtatóra egyszerre csak egy kliensről lehet nyomtatást kezdeményezni.

b) Egy hálózatba kapcsolt nyomtatóra egyszerre több kliensről is lehet nyomtatást kezdeményezni.

c) Egy kliensről egyszerre több hálózati nyomtatóra is lehet nyomtatni.

d) Egy kliensről egyszerre csak egy hálózati nyomtatóra lehet nyomtatni.

323. Melyik állítás helyes?

a) Egy kliensen csak egyféle (helyi vagy hálózati) nyomtató lehet telepítve.

b) Egy kliensen lehet telepítve több hálózati nyomtató, de csak egy helyi.

c) Hálózati nyomtatót csak akkor telepíthetünk a kliensre, ha egy helyi már működik.

d) Egy kliensen lehet több helyi és hálózati nyomtató telepítve.

324. Mi jellemző a fájlmegosztásra?

a) Egyik gépről elérhetők a másik gépen megosztott fájlok.

b) A megosztott fájl különböző gépeken, több darabban van eltárolva.

c) A megosztott fájlok kevesebb helyet foglalnak el.

d) A megosztott fájl a hálózat minden tagjának automatikusan továbbításra kerül.

325. Mi igaz az intranetre?

a) Egy vállalaton belüli, az internethez hasonló szolgáltatásokkal rendelkező hálózat.

b) Az internet egy alhálózata.

c) Az intranet nem nyilvános hálózat.

d) Az interneten alkalmazott technológia szerint működik.

326. Mi az intranet?

a) Ugyanaz, mint az internet.

b) Az internet adott országra korlátozva.

c) Egy szervezetileg összetartozó hálózat, amely az internethez hasonlóan épül fel.

d) Adott kontinens számítógépes hálózata.

327. Mely szolgáltatások érhetők el az intraneten?

a) E-mail

b) WWW

c) FTP

d) Chat

328. Jelölje meg az igaz állítást (állításokat)!

a) Az intranet az internet kiterjesztése.

b) Egy számítógépről egyszerre elérhető lehet az intranet és az internet is.

c) Ahol van intranet, ott mindig szükséges az internetelérés biztosítása is.

d) Intranet LAN-ban és WAN-ban is kialakítható.

329. Mi az intranet?

a) Az interneten keresztül megvalósított vállalati belső kommunikáció.

b) Egy vállalaton vagy intézményen belüli fórum.

c) Egy vállalaton vagy intézményen belüli internetes technológiát használó hálózat.

d) Egy vállalat vagy intézmény internetkapcsolata.

330. Mi szükséges az intranet kialakításához?

a) Kliens számítógép

b) Szerver

c) Internetelérés

d) Modem

331. Mi az extranet?

a) Olyan helyi hálózat, melyről elérhető az internet.

b) A vállalati intranet kiterjesztése a vállalat partnerei felé.

c) Rendkívül nagy sebességű internetelérési technológia.

d) Nagy kiterjedésű internet.

332. Melyik állítás a helyes?

a) Az extranet nyilvános hálózat.

b) Az extranet internetes alapokon működik.

c) Az extranet az intranet alkalmazásának kiterjesztése.

d) Az extranet szükséges a távmunkához.

333. Melyik állítás helyes?

a) Az extranet használatához engedély szükséges.

b) Az extranet titkosított kommunikációt is használhat.

c) Az extranet könnyebb és gyorsabb kommunikációt tesz lehetővé a vállalat érdekeltjeivel.

d) Az extranet bevezetéséhez nem szükséges intranet kiépítése.

334. Melyik állítás helyes?

a) Az internet világméretű hálózat.

b) Az internet nemzetközi szervezet, amely hozzáférést biztosít az internetre kapcsolt számítógépekhez.

c) Az internet a világot behálózó weboldalak gyűjteménye.

d) Az internet egy WAN.

335. Melyik állítás helyes?

a) Az interneten egy szerverhez egyszerre csak egy felhasználó kapcsolódhat.

b) Az interneten két kliens számítógép közvetlenül is kapcsolódhat egymáshoz.

c) Az interneten egy időben lévő számítógépek száma nem meghatározható.

d) Az internetre LAN is kapcsolódhat.

336. Melyek internetes szolgáltatások?

a) WWW

b) Tabulátor

c) E-mail

d) Lemezformázás

337. Melyek internetes szolgáltatások?

a) Töredezettségmentesítés

b) Chat

c) FTP

d) ADSL

338. Mi igaz az interneten használatos FTP-szolgáltatásokra?

a) Szövegfájlok átvitelére alkalmas.

b) A szolgáltatás kliens–szerver architektúra.

c) Az FTP csak letöltésre alkalmas.

d) A böngészőprogramok általában alkalmasak FTP szerverekhez történő csatlakozásra.

339. Mi igaz az interneten használatos FTP-szolgáltatásokra?

a) Az FTP szerverekhez való csatlakozáshoz szükség van böngészőprogramra.

b) Fájlok központi és nyilvános tárolására alkalmas az interneten.

c) Lehet olyan FTP szerver, melyen a fájlokhoz csak név és jelszó megadásával lehet hozzáférni.

d) Az FTP feltöltésre is alkalmas.

340. Mi igaz a chatre?

a) Kliens–szerver architektúra.

b) Egyszerre csak ketten kommunikálhatnak egymással.

c) Valós idejű kommunikációra alkalmas.

d) Privát üzenetek küldésére is alkalmas.

341. Mi igaz az internetes telefonálásra?

a) Az internet felhasználásával nem hozható létre telefonszerű beszédkapcsolat két felhasználó között.

b) Két telefon között az internet is lehet az átviteli hálózat.

c) Vannak szolgáltatások, amely segítségével az internetre kapcsolt számítógépről telefont is fel lehet hívni.

d) Két internetre kapcsolt számítógép között az interneten telefonszerű kapcsolat hozható létre, amelyen beszélgetést lehet folytatni.

342. Melyik állítás helyes?

a) Amerikába és Budapestre ugyanakkora költséggel lehet e-mailt küldeni.

b) Akinek nincs e-mail címe, az nem tud e-mailt küldeni.

c) Akinek nincs e-mail címe, az nem tud e-mailt fogadni.

d) E-mail címhez ingyenesen is hozzá lehet jutni.

343. Mi a levelezőlista lényege?

a) A listára írt levelünket minden listatag megkapja.

b) A listában tárolhatjuk az ismerőseink e-mail címét.

c) Kevesebb e-mailt kapunk, ha listába gyűjtjük őket.

d) A levelezőlista a kinyomtatott e-mail címek gyűjteménye.

344. Milyen eszközről tudja elolvasni ingyenes e-mail címére érkezett leveleit, amíg külföldön nyaral?

a) Lapolvasóval.

b) Nyilvános webterminálról.

c) Internetkapcsolattal rendelkező számítógépről.

d) Zárt intranethálózatba kötött számítógépről.

345. Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy írásos csevegést folytassunk az interneten?

a) Azonos időzónában kell tartózkodni.

b) A résztvevőknek azonos szolgáltatón keresztül kell kapcsolódniuk az internethez.

c) Azonos böngészőprogrammal kell rendelkezni.

d) Nem szükséges hozzá speciális hardvereszköz.

346. Mi igaz a home-bankingre?

a) Olyan, csak vállalati ügyfelek részére elérhető szolgáltatás, amellyel egy munkahelyi PC-ről átutalások és más banki műveletek végezhetők.

b) Folyószámlánkkal kapcsolatos tevékenységeket, például átutalásokat, lekötéseket végezhetünk otthoni számítógépünk segítségével, az interneten keresztül.

c) Csak a folyószámlánk egyenlegét kérdezhetjük le.

d) A home-banking a banknál vezetett folyószámlánk otthonról való feltöltését jelenti, például egy másik számláról.

347. Egy könyvkereskedés on-line áruházat nyitott. Mit jelent az előbbi mondat?

a) A könyvkereskedés címéről, nyitvatartási idejéről az interneten is tájékozódhatunk.

b) A kereskedés számítógépesített, így vonalkóddal azonosítják a könyveket, amely gyorsabb kiszolgálást és készletezést jelent.

c) Az interneten keresztül is válogathatunk és rendelhetünk a könyvekből.

d) Ez az új áruház foglalkozik a számítástechnikai könyvek, kiadványok és CD-ROM-ok terjesztésével.

348. Mit jelent az, hogy valaki szörfözik az interneten?

a) Gyakran váltogatja az internetszolgáltatókat.

b) Információkat keres, nézelődik az interneten.

c) Vízisportokkal kapcsolatos oldalak után kutat.

d) Levelez.

349. Mi az e-kereskedelem?

a) Elektrotechnikai üzletben való vásárlás.

b) Elektromos eszköz vásárlása.

c) Elektronikus úton történő vásárlás, illetve megrendelés.

d) Az Earth (Föld) bolygót behálózó kereskedelem.

350. Mi az előnye az e-kereskedelemnek?

a) Egyes gyártóktól közvetlenül is lehet vásárolni.

b) Rendelés után néhány órán belül megkapjuk a vásárolt terméket.

c) Az interneten keresztül lebonyolítható.

d) A vásárlás nincs nyitvatartási időhöz kötve.

351. Hogyan lehet fizetni az e-kereskedelemben vásárolt áruért?

a) Ügyfélirodában.

b) Postai úton, utánvéttel.

c) Banki átutalással.

d) Hitelkártyával.

352. Mi az e-business magyar megfelelője?

a) Elektronikus pénztárca

b) Elektronikus kereskedelem

c) Elektronikus üzlet

d) Elektronikus kapcsolat

353. Mire valók az internetes fórumok?

a) Elektronikus levelezésre.

b) Vélemények, hozzászólások közzétételére.

c) On-line játékok futtatására.

d) Egy adott témában tanácsadás, segítség nyújtására.

354. Mely állítás(ok) igaz(ak) az internetes fórumra?

a) A fórum levelezőlistát jelent.

b) Legtöbbször közvélemény-kutatásra használják.

c) Egy-egy témakörrel kapcsolatos üzeneteket tartalmaz.

d) Nemcsak az informatika témakörével kapcsolatos fórumok léteznek.

355. Mely állítás(ok) igaz(ak) az internetes fórumra?

a) A fórumra mindig csak jóváhagyás után kerül fel az üzenetünk.

b) Fórumra csak az írhat üzenetet, aki rendelkezik e-mail címmel.

c) A fórumok tartalmát egy-két naponta törlik, hogy ne teljen be a szerver.

d) Egyes fórumokra a személyazonosságunk megadása nélkül is írhatunk üzenetet.

356. Melyik igaz a fórumokra?

a) A fórumok lehetnek nyilvánosak és zártak.

b) Minden fórumhoz kötelező az előzetes regisztráció.

c) A fórumok használatához a böngészőprogramon kívül fórumszoftverre is szükség van a klienseken.

d) A fórumok elsősorban reklám jellegű hirdetések az internet használói felé.

357. Melyik jellemző a moderált (ellenőrzött) fórumokra?

a) Az üzenetek a fórumon azonnal olvashatók.

b) A moderátor utólag kitörölhet üzeneteket.

c) A moderátornak mindig jóvá kell hagynia az üzeneteket.

d) A felhasználók letilthatják mások üzeneteit.

358. Melyik igaz az ingyenes webes levelezőprogramokra?

a) Bárhonnan elérhetők, ahol van webes internet-hozzáférés.

b) Csak arról a helyről érhetők el, ahonnan a regisztráció megtörtént.

c) Csak annak küldhetünk e-mailt, aki szintén webes levelezőrendszert használ.

d) Csak azoknak küldhetünk levelet, akik ugyanazon a levelezőszerveren vannak regisztrálva.

359. Melyik igaz az ingyenes webes levelezőprogramokra?

a) Egy regisztrált e-mail cím bármikor megszűnhet.

b) Ha egy meghatározott ideig nem használjuk, akkor általában megszűnik.

c) Egy személy csak egy e-mail címmel rendelkezhet.

d) Egy személy rendelkezhet több e-mail címmel is.

360. Melyik állítás helyes?

a) A levelek küldése általában jelszóhoz kötött.

b) A levelek fogadása általában jelszóhoz kötött.

c) E-mailt csak aktív internetkapcsolat esetén lehet írni.

d) E-mailt csak aktív internetkapcsolat esetén lehet fogadni.

361. Melyik a mondat helyes befejezése?
Ha a postafiók mérete 10 MB, akkor…

a) egy fogadott levél mérete legfeljebb 10 MB lehet.

b) a postafiókban várakozó levelek együttes mérete legfeljebb 10 MB lehet.

c) az adott hónapban legfeljebb 10 MB levél érkezhet.

d) az e-mail kliensben lévő levelek összesen 10 MB-ot foglalhatnak el.

362. Melyik állítás helyes?

a) E-mail továbbításához webszerverekre van szükség.

b) E-mail csak interneten küldhető.

c) A feladó és a címzett postafiókja ugyanazon a szerveren kell hogy legyen.

d) Az e-mail küldése nem biztonságos, mert a levél tartalmához illetéktelenek is hozzáférhetnek.

363. Melyik állítás helyes?

a) E-mail küldésekor webszerverek végzik a csatolt fájlok továbbítását.

b) Minden e-mail célba ér.

c) Egy e-mailnek több címzettje is lehet.

d) Az e-mailnek ajánlatos tárgyat adni, de nem kötelező.

364. Melyik állítás helyes?

a) Csak annak küldhetünk e-mailt, aki ugyanazt a levelezőprogramot használja.

b) Az e-mail mindig azonnal elküldésre kerül.

c) Csak annak küldhetünk e-mailt, aki a küldés pillanatában aktív internetkapcsolattal rendelkezik.

d) Az e-mail továbbításához internetkapcsolatra van szükség.

365. Mi az e-mail?

a) Elektronikus eszközön írt bármilyen üzenet

b) Számítógépes hálózaton továbbított, elektronikus szöveges üzenet

c) A monitoron olvasható bármilyen üzenet

d) Szövegszerkesztővel írt levél

366. Mi szükséges az elektronikus levelezéshez?

a) LAN

b) Internet- vagy intranet kapcsolat

c) Webszerver

d) Nyomtató

367. Mi szükséges az elektronikus levelezéshez?

a) Böngészőprogram

b) Letöltőprogram

c) Folyamatos internetkapcsolat

d) Mailszerver

368. Mi szükséges az elektronikus levelezéshez?

a) Levelezőszerver

b) FTP szerver

c) Saját e-mail cím

d) Webszerver(ek)

369. Mi szükséges a böngészéshez?

a) Böngészőprogram

b) Internet- vagy intranetkapcsolat

c) Levelezőprogram

d) Egér

370. Mi a feladata egy böngészőprogramnak?

a) Címeket tartalmaz az internet különféle területeiről.

b) Megjeleníti az internetre kapcsolt webkiszolgáló tartalmát.

c) Segít megkeresni az interneten a levelezőcímeket.

d) Az e-kereskedelemben segít eligazodni.

371. Mire alkalmas a WWW?

a) Multimédiás oldalak továbbítására.

b) Információk keresésére.

c) Elektronikus levelezésre.

d) E-kereskedelem lebonyolítására.

372. Mi a WWW?

a) LAN-ok szövevényes hálózata.

b) Hipertextes oldalak webszervereken elhelyezett halmaza.

c) A böngészőprogrammal megjelenített oldal.

d) A cégek, intézmények szervereinek névvel való azonosítása.

373. Mi igaz az interneten használatos webszolgáltatásokra?

a) Szövegfájlok átvitelére alkalmas.

b) A szolgáltatás nem kliens–szerver architektúra.

c) Tömörített fájlok átvitelére alkalmas.

d) A webszolgáltatás kliensprogramját böngészőnek hívják.

374. Melyik állítás helyes?

a) A WWW lehetővé teszi multimédiás dokumentumok letöltését.

b) A WWW alkalmas cégek, intézmények tevékenységének bemutatására.

c) WWW segítségével is lehet e-mailt küldeni.

d) A WWW az internet másik elnevezése.

375. Mely fogalmak részei a WWW-nek?

a) Hipertext dokumentum

b) Levelezőprogram

c) Link

d) Webszerver

376. Melyek a lehetséges internetelérési módok?

a) Infra kapcsolat

b) ISDN

c) Bérelt vonal

d) ADSL

377. Mi igaz az ISDN-re?

a) Digitális jelek átvitelére alkalmas kommunikációs csatorna.

b) ISDN vonalra hagyományos telefonkészülék is csatlakoztatható.

c) Azonos fel- és letöltési sebességet tesz lehetővé.

d) Csak internetezésre használható.

378. Mi igaz az ISDN-re?

a) ISDN vonalon egyszerre lehet telefonbeszélgetést folytatni és internetezni.

b) Az ISDN vonalon 32 kbps sebességű adatkapcsolat is elérhető.

c) Az ISDN vonalon 64 kbps sebességű adatkapcsolat is elérhető.

d) Az ISDN vonalon 128 kbps sebességű adatkapcsolat is elérhető.

379. Milyen módon kapcsolódhatunk az internetre?

a) ISDN vonalon.

b) Mobiltelefonnal.

c) Mikrohullámú kapcsolaton át.

d) ADSL vonalon.

380. Mi igaz a bérelt vonali internet-hozzáférésre?

a) Folyamatos internetkapcsolatot biztosít.

b) Bérelt vonali kapcsolaton keresztül helyi webszervert lehet üzemeltetni.

c) Bérelt vonali kapcsolaton keresztül helyi e-mail szervert lehet üzemeltetni.

d) Bérelt vonalon keresztül teljes LAN-t lehet az internethez kapcsolni.

381. Mi igaz a PSTN-re?

a) Nyilvános kapcsolt telefonhálózat.

b) Számítógéppel modemen keresztül kapcsolódhatunk rá.

c) Két állomás telefonközpont nélkül is kapcsolódhat egymáshoz.

d) LAN kiépítésére alkalmas.

382. Mi az ADSL?

a) Internetes szolgáltatás.

b) Az internetes szolgáltatók nemzetközi szervezete.

c) Analóg–digitális átalakító.

d) Nagy sebességű digitális adatátviteli technológia.

383. Mi igaz az ADSL-re?

a) Analóg adatátviteli vonal.

b) Csak letöltést tesz lehetővé, de igen nagy sebességgel.

c) Helyi hálózat kialakítását is lehetővé teszi.

d) Internet-hozzáférést tesz lehetővé.

384. Az adatátviteli sebesség nagyságának szempontjából melyik a helyes sorrend?

a) PSTN < ADSL < ISDN

b) ADSL < PSTN < ISDN

c) ISDN < PSTN < ADSL

d) PSTN < ISDN < ADSL

385. Melyik igaz az ISDN átvitelre?

a) A beszélgetés analóg, a számítógépes jelek digitális formában haladnak.

b) A beszélgetés csak akkor digitális, ha nagy távolságban továbbítódik.

c) A beszélgetés és a számítógépes jelek is digitálisan haladnak.

d) Az átvitelhez nem szükséges a központ kapcsolása, mert közvetlenül az internetszolgáltatóval vagyunk kapcsolatban.

386. Mi a jellemző az ADSL kapcsolatra?

a) Folyamatos internetelérést biztosít.

b) Nagy sebességű letöltést tesz lehetővé.

c) Bárhonnan használható.

d) Vezeték nélküli kapcsolatot is lehetővé tesz.

387. A felsoroltak közül melyik kapcsolattal érhető el a legnagyobb átviteli sebesség?

a) ADSL

b) ISDN 2 csatorna igénybevételével

c) ISDN

d) PSTN

388. Mi az ISDN?

a) Internetes szolgáltatás

b) Integrált szolgáltatású digitális hálózat

c) Ingyenes levelezőrendszer

d) Intelligens telefonközpont

389. Mi a PSTN?

a) Programozható nyilvános telefonhálózat

b) Programozott digitális telefonvonal

c) Nyilvános internettartomány

d) Nyilvános kapcsolt telefonhálózat

390. Mi igaz a modemre?

a) Az internethez való csatlakozás elengedhetetlen hardverfeltétele.

b) Digitális jelek analóg hálózaton történő átvitelére használatos.

c) Hangjelzéseket bocsáthat ki.

d) Egy számítógéphez egy modem csatlakoztatható.

391. Mit jelent a sávszélesség (átviteli sebesség)?

a) Az egy másodperc alatt átvitt fájlok számát.

b) A minimális adatmennyiséget értik alatta, ami egy hálózati csatornán egységnyi idő alatt átmegy.

c) A maximális adatmennyiséget értik alatta, ami egy hálózati csatornán egységnyi idő alatt átmegy.

d) Egy kommunikációs csatornán átvihető legnagyobb fájl mérete.

392. Melyik állítás a helyes?

a) Hálózatoknál a nagyobb sávszélesség nagyobb adatmennyiség átvitelét jelenti.

b) Ha nagyobb sebességű modemet használunk az internetre való csatlakozáshoz, gyorsabban jelenhetnek meg a weblapok a böngészőben.

c) Az adatátviteli sebessége bps-ben mérhető.

d) A modemmel elérhető sávszélesség a telefonvonal minőségétől is függ.

393. Mi a bps?

a) Hálózatok átviteli sebességének mértékegysége.

b) Modemek sebességének jellemző mérőszáma.

c) Hálózati kártyák sebességének jellemző mérőszáma.

d) A byte/sec rövidítése.

394. Mi jellemző az analóg adatátvitelre?

a) Az adat értékét a folytonosan változó jel frekvenciája fejezheti ki.

b) Az adat értékét a folytonosan változó jel nagysága fejezheti ki.

c) Az adat értékét a jel két különböző nagyságú állapota fejezheti ki.

d) A környezet zavaró hatásait nem lehet teljes mértékben kiszűrni.

395. Mi jellemző a digitális adatátvitelre?

a) Az adat értékét a folytonosan változó jel frekvenciája fejezheti ki.

b) Az adat értékét a folytonosan változó jel nagysága fejezheti ki.

c) Az adat értékét a folytonosan változó jel időtartama fejezheti ki.

d) Az adat értékét a jel két különböző nagyságú állapota fejezheti ki.

396. Mi jellemző az analóg modemre?

a) Analóg jeleket más formátumú analóg jelekké alakít át.

b) Analóg jelek kódolását és dekódolását végzi.

c) A számítógép digitális jeleit hangfrekvenciás jelekké alakítja.

d) Nagyfrekvenciás analóg jeleket az emberi fül számára hallható és a telefonvonalon továbbítható jelekké alakít át.

397. Melyik állítás a helyes?

a) Egy számítógépes hálózatban a jelek továbbítása digitálisan kódolt.

b) A digitális adattovábbítás előnye, hogy az adatok soha nem sérülhetnek meg.

c) A digitális adattovábbításnál az adatok titkosíthatók.

d) Az analóg jeltovábbítás során a jel minősége általában romlik.

398. Mi befolyásolja egy weboldal letöltési idejét?

a) Az internetkapcsolat sávszélessége.

b) A levelezőprogram típusa.

c) A modem sávszélessége.

d) A képek, animációk mennyisége a weboldalon.

399. Mely egységgel mérhetjük a sávszélességet?

a) nm

b) bps

c) kbps

d) dpi

400. Melyek tipikus modemes adatátviteli sebességek?

a) 33,6 kbps

b) 56 kbps

c) 96 Mbps

d) 133 kpbs

Az IT felhasználása a mindennapokban

401. Mely állítások igazak az információs társadalomra?

a) Ez a ma társadalma.

b) A legfontosabb érték maga az információ.

c) A tanulási periódus kitolódik.

d) Technológiafüggő.

402. Milyen érvek szólnak amellett, hogy egy már működő irodát számítógépesítsen?

a) Egészségesebb munkakörülményeket teremt az alkalmazottak számára.

b) Gyorsítja, egyszerűsíti az adminisztrációs, nyilvántartási feladatokat.

c) Segítséget ad egy termék vagy szolgáltatás látványos, áttekinthető bemutatásához.

d) Emeli az iroda kommunikációjának hatékonyságát.

403. Milyen érvek szólnak amellett, hogy egy már működő irodát számítógépesítsen?

a) Jó befektetés, hiszen a számítógépek hosszú távon is megtartják értéküket.

b) Az iroda hatékonyabban tud együttműködni más cégekkel, szervezetekkel.

c) Kevesebb ismerettel rendelkező alkalmazott is képes ellátni az irodai feladatokat.

d) A nyilvántartott adatok elemzésével segítheti az iroda vezetőit döntéseik meghozatalában.

404. Alkalmas lehet-e a számítógép...

a) üzenetrögzítő funkció ellátására?

b) egy nyelv elsajátításának segítésére?

c) szállodai szoba lefoglalására?

d) faxolásra?

405. Alkalmas lehet-e a számítógép...

a) színházjegyrendelésre?

b) útvonaltervezésre?

c) személyhívóra történő üzenetküldésre?

d) stúdiófelvétel rögzítésére?

406. Milyen program használható az interneten történő csoportmunka végzésére?

a) AOL Messenger

b) Yahoo Messenger

c) Netmeeting

d) Netscape Messenger

407. Milyen csoportmunka funkciókra alkalmas a Netmeeting?

a) Egyszerre, egy időben többen is tudnak egy dokumentumon dolgozni.

b) Egy időben hárman, sőt többen is kommunikálhatnak élőszóban.

c) A partnerek átvehetik egymás gépének az irányítását.

d) Privát üzenetet küldhetnek a csoportmunka többi részvevőjének.

408. Milyen csoportmunka funkciókra alkalmas a Netmeeting?

a) Írásos üzenetet küldhetünk a csoportmunka valamennyi résztvevőjének.

b) Egy időben két résztvevős videokonferenciát tarthatunk.

c) Egy időben három résztvevős video-konferenciát tarthatunk.

d) Egy időben hárman, sőt többen is dolgozhatunk egy elektronikus rajzlapon.

409. Mely program használható internetes videokonferenciára?

a) Netmeeting

b) Real Player

c) Media Player

d) Word

410. Mi jellemző az integrált informatikai rendszerre?

a) Minden begyűjtött és feldolgozott adat egyetlen központi adatbázisba kerül.

b) Nem képes „testreszabott” igényeket kielégíteni.

c) Az adatvédelem a legmagasabb fokú.

d) Vezetői döntés-előkészítői ismereteket szolgáltat.

411. Jelölje be, melyik integrált informatikai rendszer!

a) SAP

b) Windows

c) Linux

d) UNIX

412. Az integrált informatikai rendszer moduljai között lehet:

a) Pénzügyi

b) Számviteli

c) Szövegszerkesztési

d) Kontrolling

413. Az integrált informatikai rendszer moduljai között lehet:

a) Pénzügyi

b) Költségvetés-menedzsment

c) Táblázatkezelési

d) Iktatási–dokumentumarchiválási

414. Az üzleti integrált informatikai rendszerek hatására…

a) jobb kapcsolatok ápolhatók az ügyfelekkel és partnerekkel.

b) gyors, pontos információk segítik a döntés előkészítését és az elektronikus ügyvitel folyamatait.

c) hatékonyságnövelés érhető el a teljes logisztikai láncban.

d) az adatvédelem hatékonysága csökken a sok felhasználó miatt.

415. Melyik állítás a helyes?

a) A banki integrált informatikai rendszerben az on-line tranzakció drágább a hagyományosnál.

b) A bankok ügyvitelében az e-banking lényegesen egyszerűbb adatfeldolgozást is jelent.

c) Az elektronikus banki rendszerek a legtöbb kritikát a biztonságossággal kapcsolatban kapják.

d) Az elektronikus banki rendszerek a hagyományosnál több ügyfelet képesek egyszerre kiszolgálni.

416. Melyik állítás a helyes?

a) A felhasználók az e-banking rendszerben indíthatnak átutalási megbízást.

b) Magyarországon elektronikus úton már minden hitelügyintézés megoldható.

c) A devizaszámlával rendelkező ügyfelek adhatnak devizakonverziós megbízást on-line módon is.

d) Az e-banking szolgáltatásokat az ügyfelek tömeges igénye és magas informatikai kultúrája gerjeszti.

417. Egy pénzintézet az internetet használhatja:

a) információ nyújtására.

b) kétoldalú kommunikációra.

c) a felhasználóval való interaktív együttműködésre a szolgáltatások árának megállapításánál.

d) banki tranzakciók lebonyolítására.

418. Melyik állítás a helyes?

a) Az internetes bankfiók létrehozása nagyságrendekkel drágább a hagyományosnál.

b) Az internet-banking arra is lehetőséget ad, hogy tömegméretűvé váljon az ügyfelek egyéni tájékoztatása.

c) Az internet adta hirdetési lehetőségeket a bankok is kitűnően ki tudják használni.

d) Integrált informatikai rendszert csak bankok használhatnak.

419. Melyik állítás a helyes?

a) Bizonyos banki szolgáltatások már a WAP-ról is elérhetők.

b) A banki internetes szolgáltatás számlainformációk lekérdezésére is szolgál.

c) A banki internetes szolgáltatás számlainformációk lekérdezésére az üzleti titoktartás miatt alkalmatlan.

d) A legtöbb internetes bankfiókba e-mail nem küldhető a vírusvédelem miatt.

420. Melyik állítás a helyes?

a) A MALÉV internetes helyfoglalásakor még vegetáriánus menü is rendelhető a Budapestről indulóknak.

b) Légitársaságok esetében nem is létezik internetes helyfoglalás.

c) A „fapados” légitársaságok legfontosabb értékesítési csatornája az internet.

d) A légitársaságok honlapján általában van on-line menetrendi információ.

421. Melyik állítás a helyes?

a) Repülőgépre a helyfoglalás már e-mailben is lehetséges.

b) Repülőgépre az on-line helyfoglalás nem létezik, mert nem biztonságos.

c) A légitársaságok honlapja tartalmaz menetrendi információkat.

d) Az internetes kereskedelem fejlődése a légitársaságokat sem hagyta érintetlenül.

422. Melyik állítás a helyes?

a) A légitársaságoknál az on-line módon történő jegyértékesítés biztonsági okokból tilos.

b) A légitársaságoknál az on-line módon történő jegyértékesítés dinamikusan növekszik.

c) A magas színvonalú weblapok közül néhány légitársaság WAP-lehetőséget is ad az on-line helyfoglaláshoz.

d) A légitársaságok honlapjai mind magas szinten támogatják az on-line kommunikációt.

423. Melyik állítás a helyes? A legutolsó magyarországi népszámlálás…

a) alkalmával kötelező volt a nevet feltüntetni.

b) alkalmával nem volt kötelező a lakcímet megadni.

c) adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) integrált informatikai rendszere dolgozta fel.

d) felvett adatai titkosak, csak statisztikai célokra használhatók fel.

424. Melyik állítás a helyes? A legutolsó magyarországi népszámlálás alkalmával nem volt kötelező választ adni…

a) a nemzetiségi hovatartozásra.

b) a felekezeti hovatartozásra.

c) a fogyatékosságra vonatkozóan.

d) a lakcímre vonatkozóan.

425. Melyik igaz a magyarországi népszavazás integrált informatikai rendszerére?

a) Folyamatos, nulla hibával történő üzemelésű.

b) A népszavazás előzetes, nem hivatalos eredményét szolgáltatja.

c) Nem szerves része a kiadványkészítés.

d) Része a közszolgálati televíziók adástámogató rendszere.

426. Melyik állítás a helyes?

a) Az integrált informatikai rendszert az egyfős cégeknek, az egyéni vállalkozóknak érdemes használni.

b) Az integrált informatikai rendszerben minden adatot egyszeresen tárolunk.

c) Integrált informatikai rendszert csak multinacionális vállalatok használnak.

d) Integrált informatikai rendszert közintézmények is használhatnak.

427. Egyetlen integrált egészségügyi informatikai rendszer közös használói:

a) A háziorvos

b) A szakrendelő és a kórház

c) A laboratórium

d) A beteg

428. Melyik állítás a helyes? Az integrált egészségügyi informatikai rendszerben…

a) minden felhasználó minden adathoz hozzáfér.

b) a beteg korábbi diagnózisával kapcsolatos adat bármikor és bárhonnan elérhető az arra jogosultak számára.

c) a háziorvos a saját adatbázisát és a kórházét is használhatja egy betegére vonatkozóan.

d) A háziorvos az adatvédelmi törvény miatt a labor adataihoz nem férhet hozzá, ezért kell mindig személyesen felvenni ezeket.

429. Melyik állítás a helyes? Az integrált egészségügyi informatikai rendszer…

a) esetében a kórlapot vagy – megfelelő jogosultság esetén – bármilyen adatot az EU orvosai és kórházai számára is célszerű elérhetővé tenni.

b) modulárisan is bevezethető, az intézmény anyagi lehetőségeitől és igényeitől függően.

c) gazdasági-pénzügyi részt nem tartalmaz.

d) kommunikációjában nem az internet az a forma, amelynek segítségével a „bármit, bármikor, bárhonnan” adatfeltöltés vagy lehívás megvalósul.

430. Melyik állítás a helyes? Az integrált egészségügyi informatikai rendszer…

a) bevezetése költséges, de hosszú távon gazdaságos.

b) alkalmazásakor megnövekszik a diagnosztikai vizsgálatok száma.

c) használatával csökken az átlagos ápolási idő.

d) korszerű és gyors adatfeldolgozást jelent az egészségügyben.

431. Melyik állítás a helyes? Az integrált egészségügyi informatikai rendszer…

a) nem tudja kezelni a várólistás beteg-előjegyzési rendszert.

b) segíti a gyors és pontos adatszolgáltatást.

c) intézményi statisztikák, lekérdezések szolgáltatására képes.

d) az azonnali döntést támogató információkat biztosítja.

432. Melyik állítás a helyes? Az integrált egészségügyi informatikai rendszer bevezetésével…

a) az emberi erőforrásigény összességében megnövekszik.

b) csökken az orvosi terület adminisztrációs időigénye.

c) az ellátás minősége javul.

d) pontosabb adatokat tartalmazó betegszámlák keletkeznek.

433. Az egységes felsőoktatási tanulmányi rendszerben a hallgatók számára megengedett művelet:

a) Ellenőrizhetik a saját személyes adataikat.

b) Megtekinthetik az ismerőseik személyes adatait.

c) Ellenőrizhetik a saját tanulmányukra vonatkozó információkat.

d) A rendszeren belül üzeneteket kaphatnak a tanulmányi osztály ügyintézőitől.

434. Az egységes felsőoktatási tanulmányi rendszerben a hallgatók számára megengedett művelet:

a) Jelentkezhetnek a tantárgyakra (kurzusokra).

b) Félév indítása előtt a tantárgyi listáról más hallgatót letörölhetnek, ha már nem férnek el.

c) Beírhatják a saját jegyeiket, akár az interneten keresztül is.

d) Ellenőrizhetik (megtekinthetik) a saját jegyeiket, akár az interneten keresztül is.

435. Az egységes felsőoktatási tanulmányi rendszerben a hallgatók számára megengedett művelet:

a) Vizsgára jelentkezhetnek, akár az interneten keresztül is.

b) Szakirányra jelentkezhetnek.

c) Figyelemmel kísérhetik az átutalt ösztöndíjukat, akár az interneten keresztül is.

d) Tájékozódhatnak a saját és az intézmény fizetési kötelezettségeiről.

436. Jelölje az egységes felsőoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat!

a) A rendszert a hallgatók el tudják érni a hallgatói termináltermekben elhelyezett számítógépekről.

b) A rendszert a hallgatók az internetről nem tudják elérni.

c) Minden hallgatónak saját belépési neve és jelszava van.

d) A hallgató az adatai titkossága miatt már a tanulmányi ideje alatt is töröltetheti magát a rendszerből.

437. Jelölje az egységes felsőoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat!

a) A rendszert nem intézményenként telepítik, csak a budapesti központba.

b) Minden hallgatónak saját belépési neve és jelszava van.

c) A hallgató maga tudja beírni az e-mail címét és a mobilja számát a rendszerbe.

d) A hallgató a saját adatait tetszőlegesen módosíthatja, természetesen a neve kivételével.

438. Jelölje az egységes felsőoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat!

a) Az oktatók a félévek indítása előtt tantárgyakat hirdethetnek meg.

b) Az oktatóknak nincs belépési nevük és jelszavuk, mert mindenhez joguk van.

c) Az oktatók a saját tantárgyaikra vizsgaidőpontokat hirdethetnek meg a rendszerben.

d) Az oktatóknak joguk van az általuk bevitt jegyeken módosítani még évek múlva is.

439. Jelölje az egységes felsőoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat!

a) Az egységes tanulmányi rendszer alkalmazásai lefedik az oktatásszervezés és adminisztráció területeit.

b) Az egységes tanulmányi rendszer még a teremnyilvántartást is elvégzi.

c) Az egységes tanulmányi rendszer az interneten keresztül nem érhető el adatbiztonsági okokból.

d) Célja, hogy minden információt az kezeljen, akihez tartozik, akinek erre kompetenciája van.

440. Jelölje az egységes felsőoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat!

a) Pénzügyi modulja integráltan, teljesen lefedi a hallgatónak az intézménnyel kapcsolatos pénzügyi tevékenységét.

b) Az oktató üzeneteket küldhet a kurzusát felvett hallgatóknak.

c) Az oktató vizsgaeredményeket rögzíthet, üzeneteket olvashat és helyezhet el a hirdetőtáblán.

d) Az oktató vizsgalapokat nyomtathat.

441. Jelölje az egységes felsőoktatási tanulmányi rendszerre vonatkozó igaz állításokat!

a) Az egyik modulja a tanulmányi és információs rendszer.

b) Az egyik modulja a pénzügyi rendszer.

c) Az egyik modulja az egészségügyi rendszer.

d) Az egyik modulja az adózási rendszer.

442. Melyik állítás a helyes?

a) A CBT a Computer Based Tree rövidítése, jelentése: számítógép alapú útelágazás.

b) A CBT a Computer Based Training rövidítése, jelentése: számítógép alapú oktatás.

c) A WBT a Web Based Training rövidítése, jelentése: internet alapú oktatás.

d) A WBT a Web Based Tree rövidítése, jelentése: internet alapú útelágazás.

443. Melyik állítás a helyes?

a) A CBT nem használ multimédiás alkalmazásokat.

b) A CBT a multimédiás eszközök alkalmazásával demonstratív.

c) A CBT rendszerrel kötetlen időbeosztású, egyéni haladási ütemű tanulás folytatható.

d) A CBT csak CD-ROM használattal lehetséges.

444. Melyik állítás a helyes?

a) A WBT hátránya, hogy nehéz naprakészen tartani a tananyagot.

b) A WBT előnye, hogy az interneten is elérhető.

c) A CBT és a WBT passzív befogadásra kényszeríti a tanulókat.

d) A WBT olcsóbbá teszi az oktatást.

445. Melyik állítás a helyes?

a) Egy e-learning rendszernek feladata a tananyagok, jegyzetek, kiegészítő anyagok stb. létrehozása, tárolása.

b) Egy e-learning rendszernek feladata a gyakorlat jellegű tevékenység támogatása: feladatok kiadása, megoldása, értékelése.

c) Az e-learning rendszerek nem támogatják a tesztek, vizsgák futtatását.

d) A résztvevők azonosítása, a személyenként változó jogosultságok kezelése nem feladata az e-learning rendszernek, hiszen nyitott forma.

446. Melyik állítás a helyes?

a) A CBT az oktatás hagyományos médiumainak kiterjesztését és az önálló tanulást helyezi előtérbe.

b) Az e-learning rendszer alapvetően egy folytonosan fejlődő szolgáltatás, ami a hálózaton keresztül érhető el.

c) A jelenleg alkalmazásban állók felének a tudása három éven belül elavul, ezért fontos tehát számukra a folyamatos tanulás.

d) Hagyományos oktatási módszerekkel nem oldható meg az oktatás iránti növekvő igények kielégítése.

447. Melyik állítás a helyes?

a) Az adatvédelmi törvény értelmében házi feladat nem küldhető az interneten.

b) E-mailben házi feladatot csak az küldhet, aki egy e-learning rendszer regisztrált tagja.

c) Interneten is küldhető házi feladat.

d) Interneten nem küldhető házi feladat, mert a titkosítás nem mindig oldható meg.

448. Mire szolgál a termékek vonalkódja (bar code)?

a) Kizárólag az árazást segíti.

b) Gyakorlatilag semmire, a gyár azonosítja vele a termékeit.

c) A csomagolás kódját tartalmazó információ, amelyet a gyártó alkalmaz meghatározott eljárás szerint.

d) Segítségével a termék egyértelműen azonosítható. Egy szkenner olvassa le a vonalkódot, majd megtörténik a termék adatainak kiolvasása egy központi számítógépről.

449. Milyen előnyökkel jár a vonalkódtechnika alkalmazása egy áruházban?

a) Gyorsabb a termékek azonosítása, árazása.

b) Gyorsabb a termékek forgása.

c) Folyamatosan nyomon követhető a készlet alakulása.

d) A pénztárosnak nem kell beütnie az árat.

450. Mely böngészőprogramoknak van magyar nyelvű verziója?

a) Internet Explorer

b) Netscape

c) Opera

d) Arachne

451. Melyek a távmunka ismérvei?

a) A fizetett munkatárs a munkaideje nagyobb részében a cég telephelyein kívül (általában otthon) dolgozik.

b) A távmunkás rendelkezik ECDL-bizonyítvánnyal.

c) A távmunkát végző a feladatai ellátásához az információs és kommunikációs technológia eszközeit alkalmazza.

d) Távmunkás csak felsőfokú informatikai végzettségű dolgozó lehet.

452. Ki tekinthető távmunkásnak az alábbiak közül?

a) Az a varrónő, akinek minden héten furgonnal kiszállítják a kiszabott ruhaanyagot, otthoni gépén összevarrja a ruhákat, s fizetése darabszámra (teljesítményre) történik.

b) Az a varrónő, akinek minden héten furgonnal kiszállítják a kiszabott ruhaanyagot, otthoni gépén összevarrja a ruhákat, s ezért havi fix fizetést kap.

c) Az az adatrögzítő, akinek minden héten furgonnal kiszállítják a kézzel írt kartonokat, s otthoni gépén adatbázisba rögzítve ezt, interneten beküldi a központba.

d) Az a programozó, aki a fejlesztéseket az otthoni gépén végzi, s a központtal telefonon vagy interneten rendszeres kapcsolatban áll.

453. Jelölje meg a távmunka fajtáit!

a) A távmunka lehet otthon végzett munka, s néha a központba is be kell menni (egyeztetés, képzés stb.).

b) Mobil távmunkás az, aki munkahelyén és otthonán kívül sok időt töltve, például utazás közben információs és kommunikációs technológiát alkalmaz.

c) Teleházakban végzett munka, ahol a dolgozó rendelkezésére áll a számítógép és az internetkapcsolat.

d) A hazai távmunkát helyi, kistérségi, megyei, régiós és országos csoportokba szokták sorolni.

454. Melyik állítás helyes?

a) Távmunka csak teljes munkaidőben végezhető.

b) Távmunka végezhető részmunkaidőben is.

c) Egyéni vállalkozó nem lehet távmunkás.

d) A távmunkát az EU nem támogatja.

455. Mi igaz a távmunkára?

a) Szükség van hozzá számítógépre.

b) Egy távmunkásnak olyan számítógépre van szüksége, amely gyors interneteléréssel és webkamerával rendelkezik.

c) Ez valójában adatrögzítést jelent.

d) A munkavállaló otthon dolgozik, és például az interneten keresztül cserél adatokat kollégáival.

456. Jelölje be a távmunkára vonatkozó igaz állításokat!

a) Csökken általa a munkanélküliség.

b) Munkahelyeket teremt.

c) A csökkent munkaképességűeket könnyebb foglalkoztatni.

d) A távmunkának nincsenek előnyei.

457. Jelölje be a távmunkára vonatkozó igaz állításokat!

a) Kevesebb az utazási költség.

b) A távmunkának nincsenek hátrányai.

c) Környezetkímélő az utazás csökkenése miatt.

d) Rugalmasabb, hatékonyabb munkavégzési és munkaszervezési módokat jelentet meg.

458. Jelölje be a távmunkára vonatkozó igaz állításokat!

a) A munkavállaló számára az állandó otthonlét a szokásosnál több feladatot eredményezhet a családi munkamegosztásban.

b) A távmunka legnagyobb előnye, hogy nő az internet forgalma.

c) A családi és a pénzkereső tevékenység jobban összeegyeztethető.

d) A munkavállaló nagyobb önállóságot kap.

459. Jelölje be a távmunkára vonatkozó igaz állításokat!

a) A munkavállaló maga oszthatja be az idejét, és így sok esetben kevesebb idő alatt akár többet is végezhet.

b) Előny, hogy az eddig megszokott élőbeszéd helyett e-mailben és telefonon, röviden, tömören, tárgyszerűen kell fogalmazni, s erre mindenki képes.

c) A munkaadó csökkenti a működési költségeit.

d) A munkaadónak kevesebb irodát kell fenntartania.

460. Jelölje be a távmunkára vonatkozó igaz állításokat!

a) A munkaadó jobban felkészült munkavállalók közül válogathat, mert a lehetőségeit nem határolja be a távolság.

b) Kevesebb lesz a hiányzás, a kilépések száma.

c) A távmunkának nincsenek előnyei.

d) A távmunkának nincsenek hátrányai.

461. Jelölje be a távmunkára vonatkozó igaz állításokat!

a) A távmunkás bizonytalannak érzi a helyzetét, mivel a központtól távol dolgozik.

b) Mivel jelenleg a távmunkavégzés munkajogi háttere nem teljesen kidolgozott, ez is fokozza iránta az érdeklődést.

c) A távmunkahelyek kialakítása drága (sok esetben a munkavállaló alakítja ki magának).

d) Az adatvédelem tökéletesen biztosított a távmunkában.

462. Melyik állítás helyes? A távmunkát vállaló úgy érzi:

a) Túlterhelt a pénzkereső tevékenység és a magánélet határainak elmosódása miatt.

b) Magányos, mert gyengülnek az emberi és a szakmai kapcsolatai.

c) Őt nem lehet elbocsátani, mert nincs szem előtt.

d) Minden problémát képes önállóan megoldani.

463. Kinek javasolható a távmunka? Jelölje be!

a) Nem tekinti kényszernek, hogy nem munkahelyen, hanem otthon dolgozik.

b) Magabiztosan tud írásban és szóban, például telefonon kommunikálni.

c) Tartósan tud önállóan, külső irányítás nélkül, hatékonyan dolgozni.

d) Senkinek.

464. Mi igaz a POP3 kiszolgálóra?

a) E-mail üzenetek küldéséhez szükséges.

b) E-mail üzenetek fogadásához szükséges.

c) Meg kell egyeznie az SMTP kiszolgálóval.

d) Internetszolgáltatónként más és más lehet.

465. Mi igaz a WAP-ra?

a) A Wireless Application Protocol rövidítése.

b) MP3 fájlok lejátszására szolgáló eszköz.

c) Egy régebbi szabvány, amely a nem PC kategóriájú számítógépek közti kommunikáció standardját határozza meg.

d) Segítségével egyszerűsített weboldalak érhetők el erre alkalmas mobiltelefonnal.

466. Továbbküldés esetén milyen előtaggal egészül ki az e-mail tárgysora?

a) From:

b) Fw:

c) To:

d) Vá:

467. Melyik állítás igaz?

a) Egy e-mail címzésében csak egy címzett és egy másolatot kapó személy lehet.

b) Egy e-mail címzésében csak egy címzett, de több másolatot kapó személy lehet.

c) Egy e-mail címzésében több címzett és több másolatot kapó személy is lehet.

d) Egy internetes e-mail címben az @ jelnek benne kell lennie.

468. Az alábbiak közül melyek elengedhetetlenül szükségesek e-mail küldéséhez?

a) Telefonvonal

b) CD-ROM

c) Operációs rendszer

d) Egér vagy trackball

469. Az alábbiak közül melyek elengedhetetlenül szükségesek e-mail küldéséhez?

a) Internetkapcsolat

b) Modem

c) Színes monitor

d) Böngésző (browser)

470. Melyik állítás helyes?

a) Az e-mail továbbküldhető.

b) Az e-mail tartalmazhat videoklipet.

c) Az e-mail küldéséhez telefonvonalra van szükség.

d) Csak annak küldhető e-mail, aki csatlakozott az internethez.

471. Melyik állítás helyes?

a) Csak annak küldhető internetes e-mail, aki on-line van az interneten.

b) Az e-mail nem menthető hajlékonylemezre.

c) Csak annak küldhető e-mail, akinek van számítógépe.

d) Egyszerre több helyre is elküldhető ugyanaz az e-mail.

472. Melyik állítás helyes?

a) Mobiltelefonnal nem küldhető e-mail.

b) Mobiltelefonra nem küldhető e-mail.

c) Az e-mail nem tartalmazhat ékezetes betűket.

d) Az e-mail több csatolt fájlt is tartalmazhat.

473. Melyik állítás igaz?

a) E-mailben nemcsak szöveg, hanem bármilyen fájl is elküldhető.

b) Az elektronikus levélben nem kötelező megadni a címzett e-mail címét.

c) Az elektronikus levélben nem kötelező megadni a küldő e-mail címét.

d) Ha a címzettnek nincs bekapcsolva a számítógépe, nem lehet neki e-mailt küldeni.

474. Milyen beállításokat kell végrehajtanunk az e-mail programban, hogy üzeneteket küldhessünk és kaphassunk? Be kell állítani a(z)...

a) POP3 szerver címét.

b) SMTP szerver címét.

c) e-mail címünket.

d) loginnevünket és jelszavunkat.

475. Bárki hozzáférhet elektronikus leveleinkhez, ha ismeri a(z)...

a) internetszolgáltatónk címét.

b) e-mail címünket.

c) POP3 szerver címét.

d) szolgáltatónkat, loginnevünket és jelszavunkat.

476. Melyik állítás helyes?

a) Az e-mail címben maximum kétszer szerepelhet az @ jel.

b) Az e-mail lekérdezéséhez szükséges loginnév és az e-mail @ előtti része különbözhet.

c) Egy személynek több e-mail címe is lehet.

d) Egy e-mail cím több személyhez is tartozhat.

477. Mi a From: jelentése az e-mail fejlécében?

a) A címzett címe

b) A feladó címe

c) A másolatot kapó személy címe

d) A titkos másolatot kapó személy címe

478. Mit jelent az, hogy egy levelezőlista moderált?

a) A listának csak a listagazda jóváhagyásával lehet tagja valaki.

b) A listára írt levelek csak a listagazda jóváhagyása után jelennek meg.

c) A listára csak a tagok írhatnak levelet.

d) Listára csak az küldhet üzenetet, aki ismeri a lista jelszavát.

479. Mit jelent az, hogy egy levelezőlista zárt?

a) A listának csak a listagazda jóváhagyásával lehet tagja valaki.

b) A listára írt levelek csak a listagazda jóváhagyása után jelennek meg.

c) A listára csak a tagok írhatnak levelet.

d) Listára csak az küldhet üzenetet, aki ismeri a lista jelszavát.

480. Melyik kiegészítés teszi helyessé a következő mondatot? Ha a továbbküldött levélre választ küldünk, akkor automatikusan ... lesz a címzett.

a) az eredeti levél írója

b) a továbbküldő és az eredeti levél írója

c) a továbbküldő

d) megkérdezi a program, hogy ki

481. Mi történik akkor, ha ékezetes betűvel írunk üzenetet, de a címzett programja azt nem képes kezelni?

a) Az ékezetes betűk nem jelennek meg az üzenetben.

b) Nehezen olvashatóvá válik az üzenet.

c) Az ékezetes betűk helyett fura karakterek jelennek meg az üzenetben.

d) A címzett nem kapja meg az üzenetet.

482. Melyik lehet a következő mondat helyes befejezése? Továbbküldéskor...

a) a címzett mezőt a levelezőprogram automatikusan tölti ki.

b) az eredeti levélhez kísérőszöveget írhatunk.

c) az eredeti levélhez fájlt csatolhatunk.

d) a tárgy mezőt a levelezőprogram tölti ki.

483. Melyik lehet helyes e-mail cím?

a) web mester@mail.ceg.hu

b) webmester@mail.cég.hu

c) webmester@ceg.hu

d) webmester@hu

484. Melyik lehet helyes e-mail cím?

a) web mester@mail.ceg.hu

b) web.mester@mail.ceg.hu

c) web_mester@mail.ceg.hu

d) web-mester@mail.ceg.hu

485. Melyik a következő mondat helyes befejezése? Válasz e-mail küldésekor...

a) meg kell adni a címzett e-mail címét.

b) meg kell adni a levél tárgyát (subject).

c) az idézett sorok közül ki kell törölni azokat, amelyekre nem reagálunk.

d) a csatolt fájl nem kerül bele a válaszüzenetbe.

486. Melyik az igaz állítás? E-mail küldésekor...

a) meg kell adni a címzett e-mail címét.

b) meg kell adni a levél tárgyát.

c) meg kell adni az üzenet szövegét.

d) csatolni kell a fájlt.

487. Melyik az igaz állítás?

a) Az e-mail tárgyát csak az üzenet megnyitásakor olvashatjuk el.

b) Az e-mail feladóját csak az üzenet megnyitásakor tudhatjuk meg.

c) Az olvasatlan üzenetet az e-mail programok megkülönböztetik az olvasottól.

d) Azt, hogy az e-mailhez fájl van csatolva, csak az e-mail megnyitásakor tudhatjuk meg.

488. Melyik a következő mondat helyes befejezése? Az SMTP szerver...

a) tárolja, majd továbbküldi a címzett felé az üzenetet.

b) tárolja a felhasználónak érkező üzeneteket.

c) a levelek küldésére szolgál.

d) a levelek fogadására szolgál.

489. Mit jelent a nyitott levelezőlista?

a) Bármiről lehet írni.

b) Az is írhat a listára, aki nem tagja a listának.

c) Az is megkapja a listára írt üzenetet, aki nem tagja a listának.

d) Bárki feliratkozhat a listára.

490. Több személynek szeretne e-mailt küldeni úgy, hogy ne tudják, ki kapta még meg az üzenetet. Hogyan tudja ezt a legkönnyebben megtenni?

a) Az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét a „címzett” mezőben kell felsorolni egymás után.

b) Az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét a „CC (Carbon Copy)” mezőben kell felsorolni egymás után.

c) Az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét a „BCC (Blind Carbon Copy)” mezőben kell felsorolni egymás után.

d) Nincs ilyen lehetőség.

491. Több személynek szeretne e-mailt küldeni úgy, hogy tudják, ki kapta még meg az üzenetet. Hogyan tudja ezt a legkönnyebben megtenni?

a) Az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét a „címzett” mezőben kell felsorolni egymás után.

b) Az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét a „CC (Carbon Copy)” mezőben kell felsorolni egymás után.

c) Az e-mail üzenet írásakor a címzettek e-mail címét a „BCC (Blind Carbon Copy)” mezőben kell felsorolni egymás után.

d) Nincs ilyen lehetőség.

492. Melyik állítás hamis?

a) Elektronikus levelet egyszerre csak egy főnek lehet küldeni.

b) Elektronikus levelet maximum 3 főnek lehet egyszerre küldeni.

c) Elektronikus levelet csak 255 személynek lehet küldeni.

d) Egyszerre csak egy elektronikus levelet lehet küldeni.

493. Melyik állítás hamis?

a) Az elektronikus levél tárgya bármilyen hosszú lehet.

b) Az elektronikus levél tárgya maximum 255 karakter hosszú lehet.

c) Az elektronikus levél tárgya csak 32 szó lehet.

d) Az elektronikus levél tárgya csak 1 mondat lehet.

494. Melyik állítás hamis?

a) Az elektronikus levél rádiótelefonnal is elolvasható.

b) Az SMS mindazt tudja, amit az e-mail.

c) Az e-mail címre érkező levelek átirányíthatók egy másik e-mail címre.

d) Az e-mailhez tartozhat mozgókép is.

495. Melyik állítás hamis?

a) Az elektronikus levél csak a címjegyzékben szereplő e-mail címre küldhető tovább egy az egyben.

b) Az elektronikus levél képet is tartalmazhat a tárgyban.

c) Az elektronikus levél tárgya formázott szöveg is lehet.

d) Az elektronikus levélhez tartozhat prioritás.

496. Melyik állítás hamis?

a) Az elektronikus levél tárgya általában rövid információt tartalmaz a levél tartalmából.

b) Az elektronikus levél tárgyát mindig a levél feladója adja meg.

c) Az elektronikus levél tárgya a címzetteket tartalmazza.

d) Az elektronikus levél tárgya mindig a feladóról tartalmaz információt.

497. Melyik állítás hamis?

a) Az elektronikus levél tárgyát minden esetben meg kell adni.

b) Az elektronikus levél tárgyát el lehet hagyni, és nem kötelező megadni.

c) Az elektronikus levél tárgyát mindig a számítógép hozza létre.

d) Az elektronikus levél tárgyát a felhasználó adhatja meg, és ha nem adja meg, a levél érvénytelen.

498. Melyik állítás hamis?

a) Elektronikus levél számtalan személynek küldhető.

b) Elektronikus levél számtalan személynek küldhető, ha azok a címlistában szerepelnek.

c) Az elektronikus levél küldéséhez szükség van egy e-mail címre.

d) Elektronikus levél csak egy címre küldhető.

499. Ha több címzettet adunk meg, mivel kell elválasztani a címzetteket?

a) Minden esetben vesszővel.

b) Minden esetben pontosvesszővel.

c) Csak egy címzettet lehet megadni.

d) A levelezőprogram határozza meg.

500. Ha több címzettet adunk meg, hogyan kapják meg a levelet?

a) Minden esetben sorrendben, a beírtnak megfelelően.

b) Sorban, és ha valakinek nem tudja kézbesíteni, az utána következők sem kapják meg.

c) Nem lehet több címzettet megadni.

d) Egyszerre küldi el mindenkinek.

501. Mit kap az a címzett, akinek másolatot küldtek?

a) A levél másolatát, valamint a válaszok másolatait.

b) Az eredeti levelet kapja meg mint címzett.

c) Az eredeti levelet kapja meg mint másolatot kapó.

d) Egy nem szerkeszthető, csak olvasható levelet kap az eredetiről.

502. Hány címzett kaphat másolatot?

a) 1

b) 4

c) 255

d) Sok

503. Mit jelent a titkos másolat?

a) Aki titkos másolatot kap, nem tud róla, hogy megkapta.

b) Aki titkos másolatot kap, látja a válaszokat.

c) A címzett nem látja, hogy ki kapja a titkos másolatot.

d) Aki másolatot kap, nem látja, hogy ki kapja a titkos másolatot.

504. Ki látja, hogy mely címzett kap titkos másolatot?

a) Csak a levél írója és a titkos másolatot kapó személy, de két vagy több címzett esetén mindegyik csak magát látja mint titkos címzettet.

b) Mindenki.

c) Mindenki, aki titkos másolatot kap.

d) Aki titkos másolatot kap és az, aki másolatot.

505. Hány fő kaphat titkos másolatot?

a) Mindig csak 1

b) 2

c) Annyi, ahány címzett van

d) Sok

506. Milyen típusú levelet lehet küldeni az interneten?

a) Csak szövegeset.

b) Csak szövegeset, és speciális fájlt lehet hozzá csatolni.

c) Szöveges vagy HTML formátumút.

d) Csak HTML formátumút.

507. Meg lehet változtatni a betű típusát?

a) Igen, de csak True Type Font lehet.

b) Nem.

c) Csak ha HTML formátumú a levél.

d) Igen, ha csatoljuk a levélhez.

508. Milyen fájlt lehet csatolni egy levélhez?

a) Bármilyet.

b) Csak alkalmazáshoz tartozót.

c) Csak szövegeset.

d) Amit az internet ismer.

509. Hány fájlt lehet csatolni a levélhez?

a) 1

b) 8

c) 255

d) Nincs meghatározva.

510. Milyen hosszú fájlt lehet átküldeni a levéllel?

a) Amekkora a számítógép memóriája (RAM).

b) Maximum 1 MB-ost.

c) Maximum 512 KB-ost.

d) Ezt mindig a küldő és a fogadó oldal határozza meg.

511. Mely karakterek, karaktersorozatok tiltottak a levélben?

a) Nincs tiltott karakter.

b) A {}@< > karakterek tiltottak.

c) HTML levélben semmi nem tiltott, de szövegesben < >{} karakterek nem fordulhatnak elő.

d) Szöveges levélben semmi nem tiltott, de HTML levélben a < > jelek közé írt szöveget megpróbálja értelmezni a program.

512. Milyen fontosságú lehet tipikusan egy levél?

a) Sürgős vagy nem sürgős

b) Sürgős, nem sürgős, átlagos

c) Sürgős, nem sürgős, átlagos, megjegyzés

d) Sürgős, átlagos

513. Milyen lehet egy levél tartalom szerinti besorolása?

a) Személyes, magánjellegű

b) Személyes, magánjellegű, bizalmas

c) Személyes, magánjellegű, üzleti, bizalmas

d) Személyes, magánjellegű, általános, bizalmas

514. Mikor menti a levelező az elküldött üzenetet?

a) Mindig.

b) Csak a kiszolgáló menti.

c) Ha kérünk rá választ.

d) Ha be van állítva.

515. Mikor kaphatunk választ a levelünkre?

a) Mindig.

b) Ha kérünk rá.

c) Ha be van állítva.

d) Soha.

516. Mikor látjuk, hogy elolvasták-e a levelünket?

a) Erről mindig érkezik értesítő.

b) Ez nem lehetséges.

c) Ha be van állítva.

d) Csak ha a címzett választ küld.

517. Mikor látjuk, hogy megkapták-e a levelünket?

a) Mindig.

b) Soha.

c) Ha be van állítva.

d) Ha a címzett választ küld.

518. Mi történik akkor, ha az elküldött levelet nem kapta meg a címzett?

a) A címzetthez nem érkezik meg a levél, de a feladó erről nem kaphat információt.

b) A levél „visszapattan”, így a feladó értesül a sikertelen kézbesítésről.

c) A címzett e-mail szolgáltatójának rendszergazdája legtöbbször küld egy „Nem kézbesíthető” üzenetet.

d) A címzett e-mail szolgáltatójának rendszergazdája mindig küld egy „Nem kézbesíthető” üzenetet.

519. Mikor kerül egy levél a „Kukába”?

a) Amikor az elévülése be van állítva, vagy kidobjuk.

b) A beállítástól függően 7 vagy 14 nap múlva.

c) Amikor kidobjuk.

d) Ha egy újabb levél felülírja.

520. Hogyan lehet „időzíteni” egy levelet, vagyis elérni, hogy a megírása után a címzett csak később kapja meg?

a) A levélbe teszünk egy késleltető szkriptet.

b) Beállítjuk a kézbesítési dátumot.

c) Sehogy.

d) Csak a kiszolgáló rendszergazdája tudja megtenni.

521. Hogyan lehet elérni, hogy valaki megkapja a levelünkre adott választ?

a) Fel kell iratkoznia a levelezési listánkra.

b) Megadjuk az eredeti levelünkben, hogy a címzett még kinek küldje el a válaszát.

c) A titkos címzett rovatba tesszük, és mindent látni fog.

d) A beállításokban adjuk meg, hogy rajtunk kívül más is kapja meg a választ.

522. Hány levelünk lehet a postafiókunkban?

a) 255

b) 128

c) Bármennyi

d) Ezt a kiszolgáló és a gépünk határozza meg.

523. Hogyan tudjuk elérni, hogy bármelyik gépről elolvashassuk a leveleinket?

a) Megkérjük a rendszergazdát, hogy hozzon létre egy címet minden gépre, és átküldjük.

b) Nem töltjük le a kiszolgálóról a leveleinket, csak onnan olvassuk azokat.

c) A könyvtárak szinkronizálásával.

d) Mindig mágneslemezre mentjük a leveleinket.

524. Mivel lehet egy postafiókhoz kapcsolódni?

a) Egyszerre csak 1 csatornával, de ez lehet telefon és internet is.

b) Bármilyen hálózattal, de egyszerre csak eggyel.

c) Bármilyen hálózattal, és a száma sincs meghatározva.

d) Csak telefonon keresztül.

525. Ha elküldtünk egy levelet, visszahívható-e?

a) Általában nem.

b) Ez a levelezőprogramok alapszolgáltatása.

c) A küldés előtt visszahívási opciót kell beállítani.

d) A levél visszahívása nem értelmezhető.

526. Honnan tudjuk, hogy levelünk érkezett?

a) A képernyőt betölti egy boríték képe az E-mail felirattal.

b) Megremeg a kép.

c) A levelezőprogram – beállításától függően – jelzést adhat.

d) Hálózatfigyelő vagy levélfigyelő programunk jelzést ad.

527. Mi az e-kereskedelem?

a) Elektrotechnikai üzletben való vásárlás.

b) Elektromos eszköz vásárlása.

c) Elektronikus úton történő vásárlás, illetve megrendelés.

d) Az Earth (Föld) bolygót behálózó kereskedelem.

528. Mi az e-kereskedelem előnye?

a) Bárhonnan, közvetlenül a gyártótól lehet vásárolni.

b) A gyors vásárlás.

c) Több információt lehet megtudni a termékről.

d) Olcsóbb a vásárlás.

529. Miért nagy fontosságú az adatbiztonság az e-kereskedelemben?

a) Hogy ne férhessenek hozzá az állományainkhoz.

b) Az elküldött információ megfelelő adatbiztonság nélkül bárki számára hozzáférhető.

c) Mert nem bízunk a számítógépekben.

d) Mert bármely elektronikus információ lemásolható.

530. Mire kell figyelni az elektronikus kereskedelemben fizetéskor?

a) A megfelelő adattitkosításra.

b) Ne férjen hozzá illetéktelen személy a személyi adatainkhoz.

c) A pontos összeg szerepeljen a végösszeg helyén.

d) Ténylegesen a megrendelt áru szerepeljen a listán.

531. Honnan lehet vásárolni az e-kereskedelemben?

a) Minden olyan kiszolgálóról, amely az adott ország azonosítójával rendelkezik.

b) Bárhonnan a világból.

c) Az adott földrész webhelyeiről.

d) Sehonnan, mert ez csak megrendelés, és meg kell jelenni személyesen egy ügyfélirodában.

532. Mire van szükség ahhoz, hogy valaki e-kereskedelemben tudjon vásárolni?

a) Egy számítógépre.

b) Egy számítógépre és egy modemre, ami a bankkal áll kapcsolatban.

c) Egy internetre csatlakoztatott számítógépre.

d) Egy olyan számítógépre, amin van mágneskártya-leolvasó.

533. Hogyan lehet valakit azonosítani egy e-boltban?

a) Felhasználói névvel és jelszóval.

b) Ügyfélszolgálati irodában kiváltott azonosítóval.

c) Bankkártyával.

d) Személyi azonosító jellel.

534. Miért jött létre az e-kereskedelem?

a) Mert az információs szupersztráda az információáramlás csúcsa, és a kereskedelem a legjobb üzlet.

b) Mert így a vásárló közvetlenül a gyártótól tud vásárolni, olcsóbban.

c) Mert így a vámtörvények megkerülhetők.

d) Hogy a forgalmazók növeljék profitjukat.

535. Miért terjed rohamosan az e-kereskedelem?

a) Mert mindenki ezt ismétli, és az emberek úgy gondolják, hogy ők is kipróbálják.

b) Mert mindenkinek hasznot hoz, és megkönnyíti a feldolgozást.

c) Mert ha valaki már az interneten van, akkor miért ne vásároljon.

d) Mert nagy cégek szponzorálják.

536. Mit lehet vásárolni egy e-boltban?

a) Mindenhol mindent, ez a lényeg.

b) Az adott cég profiljának megfelelően mindent.

c) Amivel feltöltik.

d) Elektronikus termékeket.

537. Jelölje meg az on-line vásárlás hátrányait!

a) A termékkel nincs fizikai kontaktus.

b) A megvásárolt áru szállítási (postai) költsége mindig magas.

c) A fizetési módszerek kockázatosak.

d) Napi 24 órán át megvalósítható.

Egészség, bALESET-MEGELŐZÉS és környezet

538. Segíti-e a munkát a jó munkahelyi környezet?

a) Igen, sokban.

b) Nem.

c) Meghatározó, hogy az ember olyan környezetben tölti el a munkaidejét, ahol kellemesen érzi magát.

d) A környezet nincs hatással a hatékony munkavégzésre.

539. Megéri-e a drágább, de ergonomikusabb felszerelés?

a) Igen, mert jobb munkaeszközökkel nagyobb teljesítményt lehet nyújtani.

b) Nem, mert drágább.

c) Nem, az sem számít, hogy emberközelibb, hisz aki akar, az tud dolgozni.

d) Igen, hisz az ergonomikusabb azt jelenti, hogy gyorsabban lehet dolgozni.

540. Milyen a jó munkahelyi környezet?

a) A munkaállomások lehetőség szerint távol vannak egymástól.

b) Megfelelő magasságú szék és asztal áll a dolgozók rendelkezésére.

c) Optimális a megvilágítás.

d) A szemnek nyugtató hatású fekete falakkal, illetve falburkolattal van ellátva.

541. Milyen a jó munkahelyi környezet?

a) Ergonómiailag megtervezett székekkel van berendezve.

b) Jól szellőztethető, de nem klimatizált.

c) Jól szellőztethető és klimatizált.

d) Szociális helyiségekkel ellátott.

542. Mit jelent a monitorok LR jelölése?

a) Energiatakarékos üzemmódot.

b) A gyártó cég nevét.

c) Alacsony tükröződésű monitort.

d) Alacsony sugárzású monitort.

543. Mire alkalmas a monitorszűrő?

a) Színszűrő, korrigálja a hibás beállítású monitorok képét.

b) Védi a szemet a nap sugárzásától.

c) Védi a monitort a nap sugárzásától.

d) Védi a szemet a káros sugárzástól.

544. Mi a helyes kéztartás a billentyűzet használata során?

a) A kéz legalább vízszintes helyzetben legyen, de inkább alacsonyabban.

b) A kéz legalább vízszintes helyzetben legyen, de inkább magasabban.

c) A kéz mindig vízszintes helyzetben legyen.

d) Teljesen mindegy.

545. Mi a helyes alkarhelyzet az egér használata közben?

a) A megtámasztott alkar

b) A megtámasztott csukló

c) A szabadon hagyott alkar

d) A szabadon hagyott csukló

546. Mi a helyes ujjtartás az egér használata közben?

a) A tenyér ráfekszik az egérre, a gombok számától függően 1-3 ujj a gombokon.

b) A tenyér nem fekszik rá az egérre, a gombok számától függően 2-3 ujj a gombokon.

c) A tenyér ráfekszik az egérre, a gombok számától függetlenül 2 ujj a gombokon.

d) A hüvelykujj és a középső ujj közé vesszük az egeret, majd ráhelyezzük a mutatóujjat az egér gombjára.

547. Milyen típusú egér használata egészséges?

a) Minél több gomb ajánlott.

b) A hanyattegér (trackball).

c) Az ember kezének a méretétől függ.

d) Nem egér ajánlott, hanem touchpad.

548. Mikor megfelelő a megjelenítő (monitor) helyzete?

a) Ha jobbra van a billentyűzettől.

b) Ha balra van a billentyűzettől.

c) Ha egyenesen előttünk van.

d) Ha az alapgépen van.

549. Mikor megfelelő a megjelenítő (monitor) helyzete?

a) Akkor helyes, ha felfelé kell nézni.

b) Csak akkor helyes, ha lefelé kell nézni.

c) A monitornak a szem síkjában vagy az alatt kell lennie.

d) A monitor helyzete minden esetben megfelelő.

550. Milyen távolságra kell ülni a monitortól?

a) Legalább 1 méterre.

b) Legalább 0,5 méterre.

c) Legalább 1,5 méterre.

d) Legalább 0,6 méterre.

551. Milyen képfrissítési frekvenciát állítsunk be a monitornak?

a) Minimum 50 Hz-et vagy nagyobbat.

b) Minimum 60 Hz-et vagy nagyobbat.

c) Minimum 70 Hz-et vagy nagyobbat.

d) Minimum 80 Hz-et vagy nagyobbat.

552. Mi a jelentősége a nagy kontrasztú beállításnak?

a) A nagy kontraszt segíti a szemet a látásban.

b) A nagy kontraszt erős fényben is jól látható.

c) A nagy kontraszt csak napsütésben ajánlott.

d) A nagy kontraszt mindig jobban fárasztja a szemet.

553. Mi a jelentősége a képpontméretnek?

a) A felbontás szemcséssége függ tőle.

b) Csak nagy monitor esetében van jelentősége.

c) Nincs jelentősége, mert a felbontás a lényeg.

d) Befolyásolja a szem fáradékonyságát.

554. Mit jelent az „alacsony sugárzású monitor” kifejezés?

a) Kicsi a fényereje.

b) Kicsi a kontrasztja.

c) Kevés sugárzás éri a teremben az előttünk ülőt.

d) Kevesebb sugárzás éri a monitorral szemben ülőt.

555. Milyen az asztal helyes magassága?

a) Ha leülünk a székre, a lábunknak el kell érnie a talajt, és ha feltesszük a kezünket az asztalra, az alkarnak és a felkarnak minimum 90°-os szöget kell bezárnia.

b) Ha leülünk a székre és feltesszük a kezünket az asztalra, akkor az asztal lapjának a karunkkal egy síkban kell lennie vagy az alatt.

c) A felhasználó magassága mínusz 100 cm.

d) 72 centiméter.

556. Milyen a munkavégzés szempontjából ideális szék?

a) Forgatható, a háttámla és a magasság állítható.

b) Mindegy, csak kényelmes legyen.

c) A billentyűzet és a monitor beállítása szabja meg.

d) Gázrugós lábtámlával ellátott, rögzített, kellemes kárpitozású darab.

557. Milyen a munkavégzés szempontjából ideális szék?

a) Görgőkkel ellátott.

b) Magassága állítható, csakúgy, mint a támlája.

c) Elegendő, ha van háttámlája.

d) Elegendő, ha van karfája és háttámlája.

558. Melyik állítás helyes?

a) A nagyobb képfrissítési frekvencia óvja a szemet.

b) A TFT kijelző kevésbé bántja a szemet, mint a CRT.

c) A TCO szabvány az ergonomikus egeret határozza meg.

d) Minél nagyobb a kijelző (monitor) átmérője, annál kevésbé bántja a szemet.

559. A törvényi szabályozás hány munkaórát engedélyez a számítógép előtt ülve?

a) Napi 8 óra a megengedett munkaidő.

b) Napi 6 óránál többet nem lehet a monitor előtt dolgozni.

c) Óránként legalább 10 perc szünet ajánlott.

d) A törvény nem szabályozza.

560. Miért jobb a síkképernyős monitor?

a) Nem jobb, csak drágább.

b) Mert ami már síkképernyős, az már alacsony sugárzású is.

c) Mert az emberi szem ettől kevésbé fárad.

d) Mert az emberi szemnek nem kell különböző helyekre fókuszálnia.

561. Miért jobb a plazma- vagy az LCD kijelző, mint a katódsugárcsöves megjelenítő (CRT)?

a) Egyik sem jobb, csak új technológiát jelentenek.

b) Az LCD jobb, a plazma rosszabb.

c) Mert nem sugároz, és így kevésbé károsítja az emberi szemet.

d) Mert a plazmát a gyógyászatban is használják, és az emberi szemet is nyugtatja.

562. Miért számít, hogy honnan van megvilágítva a monitor?

a) Mert a megvilágítás iránya befolyásolja a kontrasztot és a visszatükröződést, amitől a szem hamarabb elfárad.

b) Nem számít, csak kell egy második fényforrás is.

c) Ha nincs megvilágítva, akkor nem tükröződik, tehát jobb.

d) Ha rossz helyről van megvilágítva, a tükröződés fáraszthatja a szemet.

563. Mire jó a tükröződésmentes képernyő?

a) A tükröződésmentes képernyő nem jobb, csak drágább.

b) A tükröződésmentes képernyőnél biztos, hogy más fényforrás fénye nem verődik vissza a monitorról, és így jobban látható a kép.

c) A tükröződésmentes képernyőhöz nem kell szűrőt használni.

d) Az üvegen a visszaverődő fény új képet hoz létre, ezért szellemképes lehet a monitor, ami rontja a szemet.

564. Milyen ortopédiai rendellenességet idézhet elő a nem megfelelő szék?

a) Gerincferdülést.

b) Vállízületi kopást.

c) Derékfájást.

d) Nem számít a szék minősége.

565. Milyen ortopédiai rendellenességet idézhet elő a nem megfelelő asztal?

a) Gerincferdülést.

b) Vállízületi kopást.

c) Derékfájást.

d) Nem számít az asztal magassága.

566. Milyen ortopédiai rendellenességet idézhet elő a nem megfelelő egér?

a) Semmilyen rendellenességet nem idéz elő.

b) Ínhüvelygyulladást.

c) Ízületi fájdalmat a csuklóban, a kézfejben és a vállban.

d) A könyökízület gyulladását.

567. A munkahely fizikai környezetének ergonómiai szempontból vizsgálandó részei:

a) Világítás

b) Klíma

c) Levegőminőség

d) Zaj és rezgés

568. A képernyőre vonatkozó követelmények:

a) Villódzásmentesség

b) Grafikus megjelenítés

c) Monitorpolc vagy állítható asztal

d) Dönthető és elforgatható gyártmány

569. A felhasznált szoftverrel szemben támasztott ergonómiai követelmények:

a) Magyar betűket használjon.

b) A szoftver legyen könnyen használható.

c) Rendelkezzen magyar súgóval.

d) Testreszabható legyen.

570. A számítógépes munka tipikus egészségkárosodásai:

a) Keringési zavarok

b) Teniszkönyök

c) Ínhüvelygyulladás

d) Szénanátha

571. A számítógépes munka tipikus egészségkárosodásai:

a) Gerincbántalmak

b) Látászavarok

c) Teniszkönyök

e) Ínhüvelygyulladás

572. Milyen típusú hálózati csatlakozóval használható a számítógép?

a) Teljesen mindegy.

b) Fali csatlakozóval.

c) Csak földeléssel ellátott csatlakozóval.

d) Magyarországon 220 V-os hálózati csatlakozóval.

573. Miért jó az álpadló a számítástechnika-teremben?

a) Azért, mert esztétikus, és így nem vonja el a figyelmet a tényleges munkától.

b) Mert nem csúszik.

c) Nincs statikusan feltöltődve.

d) Az álpadló alatt el lehet vezetni az áramot és a hálózati kábeleket, így nem bukdácsolnak benne, nem sérülhet meg sem a dolgozó, sem a kábel.

574. Miért nem lehet poroltót használni a számítástechnika-teremben?

a) Azért, mert a por károsítja a számítógépeket.

b) Azért, mert a poroltóból kikerülő oltóanyag vezeti az elektromos áramot.

c) Káros az ember szervezetére.

d) Nehéz utána kitakarítani a termet.

575. Miért nem lehet vízzel oltó eszközöket használni a számítástechnika-teremben?

a) Azért, mert a víz károsítja a számítógépeket.

b) Azért, mert a víz vezeti az áramot, és könnyen áramütést szenvedhetünk.

c) Mert nem hordozhatók.

d) Mert a víz nem oltja az elektromos tüzet.

576. Milyen típusú oltókészülékkel oltjuk az elektromos tüzet?

a) Homokkal, vízzel olthatjuk az elektromos tüzet.

b) Áramtalanítás után vízzel oltjuk el az elektromos tüzet.

c) Csak halongázzal töltött tűzoltó készüléket használhatunk.

d) CO₂-vel töltött készüléket használhatunk.

577. Áramszünet esetén mi a teendő?

a) Abbahagyjuk a munkát.

b) Minden elektromos gépet kikapcsolunk.

c) Lekapcsoljuk a számítógépet, esetleg kihúzzuk a konnektorból.

d) Telefonálunk az áramszolgáltatónak.

578. Elvileg honnan lehet megtudni, hogy a kábel mekkora áramterhelést bír?

a) Rá van írva a kábel külső borítására.

b) Megkérdezzük az eladót.

c) Megmérjük mérőeszközzel.

d) Magyarországon általában 220 V-ra tervezik a kábeleket.

579. Miért nem szabad megtörni a kábeleket?

a) Mert eltörhet.

b) Mert nem lehet tudni, hogy a belső szigetelés mennyire szilárd, és ha megsérül, már nem biztonságos.

c) Mert megüthet az áram.

d) Mert eltörik benne az áramot vezető fémszál.

580. Milyen időközönként kell érintésvédelmi vizsgálatot végezni?

a) Évente.

b) Háromévente.

c) Akkor, amikor a számítógépet először üzembe helyezzük.

d) Nem szükséges érintésvédelmi vizsgálatot végezni.

581. Ki kapcsolhatja be a számítógépet a munkahelyen?

a) Mindenki, aki be tudja kapcsolni.

b) Csak a főnök.

c) Csak olyan személy, aki munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson vett részt.

d) Akinek erre jogosultsága van, függetlenül attól, hogy részt vett-e oktatáson.

582. Milyen időközönként kell tűzvédelmi és munkavédelmi oktatáson részt venni?

a) Évente.

b) Kétévente.

c) Havonta.

d) A munkába állás első napján.

583. Melyik állítás igaz?

a) A korszerű gépek energiatakarékos üzemmóddal rendelkeznek.

b) A korszerű gépek CD-olvasóval rendelkeznek.

c) A korszerű gépek monokróm monitorral rendelkeznek.

d) A korszerű gépek 5 1/4"-es flopimeghajtót is tartalmaznak.

584. Mit jelent a „zöld PC” kifejezés?

a) A monitor zöld színű képet ad.

b) A hordozható számítógép elnevezése.

c) Újrahasznosítható elemekből készült.

d) Energiatakarékos üzemmóddal rendelkezik.

585. Melyik számítógép-alkatrész tartalmaz mérgező anyagokat?

a) A képcső 2-4 kg ólmot a sugárzás csökkentése miatt.

b) A műanyag ház a lángállóság miatt olyan anyaggal kezelt, melyből égéskor méreg szabadul fel.

c) A forrasztóanyagok az ón–ólom tartalmuk miatt.

d) Az elemek és akkumulátorok a higany- és kadmiumtartalmuk miatt.

586. Miért veszélyes hulladék a kiselejtezett számítógép-monitor?

a) 2-4 kg ólmot tartalmaz.

b) A belső felületén a fénypor kadmiumot tartalmaz.

c) A műanyag borítás olyan anyaggal kezelt a lángállóság miatt, melynek elégetésekor mérgező dioxin szabadul fel.

d) Az üveg szennyezi a környezetet, mert nem bomlik le.

587. Mikor válnak veszélyessé az elektronikai berendezésekben található anyagok?

a) Rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt a környezetre.

b) Ha hulladékká válnak és a kommunális hulladék közé keverednek, égetés hatására mérgező anyagok szabadulhatnak fel.

c) Ha hulladékká válnak és a kommunális hulladék közé keverednek, csapadékvíz hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok a környezetbe jutnak.

d) Soha.

588. Mit jelent a környezetbarát iroda?

a) Olyan irodát, ahol az irodai cikkek beszerzése, felhasználása és hulladékká válása után is ügyelnek a környezetvédelmi szempontokra.

b) Gondoskodnak az egészségi előírásoknak megfelelő számítógépes munkahelyek kialakításáról.

c) A környezetbarát iroda kialakítása a régi berendezés teljes cseréjével érhető el.

d) Környezetbarát iroda nem lehetséges.

589. Mely tevékenységek segítik a környezetbarát iroda megvalósítását?

a) A szelektív hulladékgyűjtés.

b) Az összegyűjtött papírhulladék újrahasznosítása.

c) A festékkazetták újratöltése.

d) Az elemek gyűjtése újrahasznosításhoz.

590. Miért előnyös a környezetbarát iroda kialakítása?

a) Az egészséges munkahely kialakítása növeli a munkateljesítményt.

b) Az egészséges munkahely kialakítása költséges.

c) Kevesebb hulladék keletkezik.

d) Készenléti állapotban a monitorok kevesebb energiát fogyasztanak.

591. Hogyan lehet védeni a környezetet az elhasznált számítástechnikai eszközöktől?

a) A termék visszavásárlásával.

b) Az újrafelhasználható részeket ismét beépítik.

c) A be nem építhető részeket szétszerelés után anyagfajtánként csoportosítva hulladékként reciklálják vagy megsemmisítik.

d) Környezetszennyezési bírság kiszabásával.

Biztonság

592. Jelölje meg az informatikai biztonság két alapterületét!

a) Információvédelem

b) Az informatikai rendszer megbízható működése

c) Vírusvédelem

d) Érintésvédelem

593. Melyek tartoznak az információvédelem fogalomkörébe?

a) Az információk növekedése

b) Az információk sértetlensége

c) Az információk hitelessége

d) Az információk bizalmassága

594. Mit jelent az informatikai rendszer megbízható működése?

a) Az adatok rendelkezésre állását.

b) Lefagyásmentes gépparkot.

c) Az alkalmazói rendszerek funkcionalitásának biztosítását.

d) A rendszeres nyitva tartást.

595. Jelölje a minimális biztonsági követelmények közé tartozó elemeket!

a) Az azonosítás folyamatának kialakítása

b) A hitelesítés folyamatának kialakítása

c) A hozzáférés rendszerének felépítése

d) A jogosultság kiosztása

596. Jelölje a minimális biztonsági követelmények közé tartozó elemeket!

a) A hozzáférés-ellenőrzés rendszerének megvalósítása

b) A jogosultság ellenőrzése

c) Nyílt rendszer kialakítása

d) Totális zárt rendszerek kialakítása

597. Jelölje a minimális biztonsági követelmények közé tartozó elemeket!

a) A hitelesség garantálása

b) A sértetlenség garantálásának kiépítése

c) A bizonyítékok rendszerének és folyamatának kialakítása

d) A rendszer funkcionalitásának biztosítása

598. Mikor alkottak törvényt Magyarországon az informatikai biztonsággal kapcsolatban?

a) 1992. – Adatvédelmi törvény

b) 1999. – Biztonsági törvény

c) 1995. – Törvény az államtitokról és szolgálati titokról

d) 1999. – Törvény a titkosságról

599. Melyik állítás helyes?

a) Az egyedi jelszó használata növeli az információvédelmet.

b) Az egyedi jelszó használata nem növeli az információvédelmet.

c) A kötelező jelszóhasználat csak komplikálja a tevékenységet, semmi értelme.

d) A kötelező jelszóhasználat növeli a biztonságot.

600. Melyik állítás helyes?

a) Létezik csoportos jelszó is.

b) A csoportos jelszó nem fokozza biztonságot.

c) A jelszó cseréje nem növeli a biztonságot, mert könnyebb elfelejteni.

d) A rövid jelszó növeli a biztonságot.

601. Melyek a biztonságos jelszavak?

a) Legfeljebb öt karakterből állnak.

b) Számokat, kis- és nagybetűket egyaránt tartalmaznak.

c) A belépési névvel azonosak, mert nem felejthetők el.

d) Speciális karaktereket is tartalmaznak.

602. Melyik állítás helyes?

a) Rendszeradminisztrátor bárki lehet, hiszen jogai a felhasználókéival azonosak.

b) A rendszeradminisztrátor jogai magas prioritásúak.

c) A rendszeradminisztrátor mindenkinek ismeri a jelszavát.

d) A rendszeradminisztrátor mindenkinek tud új jelszót adni, ha elfelejtette a régit.

603. Melyik állítás helyes?

a) Ha a szerveren tárolt jelszavakat rejtjelezzük, növeljük a biztonságot.

b) A tárolt jelszavakat nem szükséges rejtjelezni.

c) A guest (vendég) és a rendszeradminisztrátor azonos jogokkal bír.

d) Helyes, ha több téves bejelentkezési kísérlet után az adott felhasználó belépését letiltják.

604. Melyik állítás helyes?

a) A belépési név az azonosítást szolgálja.

b) A belépési névnek nincs jelentősége, hiszen minden felhasználónak azonosak a jogai.

c) Minden belépési névhez egyedi jogok rendelhetők.

d) A belépési névhez mindig tartozik jelszó (legfeljebb üres).

605. Melyik állítás helyes?

a) Hozzáférési jog adható írásra.

b) Hozzáférési jog adható írásra, olvasásra és programvégrehajtásra.

c) Hozzáférési jog csak a rendszeradminisztrátornak adható.

d) A guestnek semmilyen hozzáférési joga nincsen.

606. Melyik állítás helyes?

a) A hozzáférési jog megadható egyedi fájl tulajdonosának.

b) A hozzáférési jog megadható csoportfájl tulajdonosainak.

c) A hozzáférési jog megadható „mindenki más” fájltulajdonosnak.

d) A hozzáférési jogok érvényesülésének nincs prioritása.

607. Melyik állítás helyes?

a) A hozzáférési jog nem adható meg egyedi fájl tulajdonosának.

b) A hozzáférési jog nem adható meg csoportfájl tulajdonosainak.

c) A hozzáférési jog nem adható meg „mindenki más” fájltulajdonosnak.

d) A hozzáférési jogok érvényesülésének van prioritása.

608. Melyik állítás helyes? A biztonság érdekében rögzítésre kerülő fontosabb rendszeresemények:

a) Rendszerindítások, leállások, leállítások

b) Be/kijelentkezések

c) Programleállások

d) Rendszeróra-állítások

609. Melyik állítás helyes? A biztonság érdekében rögzítésre kerülő fontosabb rendszeradatokat…

a) bármelyik felhasználó megnézheti.

b) ki lehet nyomtatni.

c) csoportosítva is le lehet kérdezni.

d) mindenki elől titkosítva tárolják.

610. Melyik állítás helyes? A rendszeradminisztrátorok…

a) a rendszert elindíthatják és leállíthatják.

b) felhasználói azonosítót beállító programokat indíthatnak.

c) adatokat nem importálhatnak/exportálhatnak.

d) adatokat importálhatnak/exportálhatnak.

611. Melyik állítás helyes?

a) Az osztott rendszerekben minden felhasználónak egyedi azonosítója van.

b) A hitelesítési eljárás a felhasználót azonosítja.

c) A hitelesítési eljárás a bps szabvány szerinti értékének megállapítására szolgál.

d) A hálózati erőforrások használata a felhasználók számára szabályozható.

612. Melyik állítás helyes? Információvédelem szempontjából:

a) Létezik nyílt, szabályozók által nem védett adat.

b) Nem létezik érzékeny (védendő), de nem minősített adat.

c) Létezik szolgálati titok.

d) Létezik államtitok.

613. Melyik állítás helyes?

a) A személyes adat védendő.

b) A személyes adat nem védendő.

c) Védendő a banktitok és az üzleti titok.

d) Védendő a banktitok, de az üzleti titok nem.

614. Melyik állítás helyes? Védendő adat(ok)…

a) az orvosi titok.

b) az ügyvédi titok.

c) az egyéb szakmai titkok.

d) nem létezik.

615. Melyik állítás helyes? Az információvédelem szempontjából a következő biztonsági osztályok léteznek az adatokra:

a) Alap biztonsági

b) Fokozott biztonsági

c) Kiemelt biztonsági

d) Egyik sem

616. Melyik állítás helyes? Az információvédelem szempontjából a következő biztonsági osztályok léteznek az adatokra:

a) 1. biztonsági fokozat

b) 2. biztonsági fokozat

c) 3. biztonsági fokozat

d) Egyik sem

617. Melyik állítás helyes?

a) A személyes adatok a fokozott biztonsági kategóriába tartoznak.

b) A személyes adatok nem a fokozott biztonsági kategóriába tartoznak.

c) A személyes adatok az alap biztonsági kategóriába tartoznak.

d) A személyes adatok a kiemelt biztonsági kategóriába tartoznak.

618. Melyik állítás helyes?

a) Az üzleti titok az alap biztonsági kategóriába tartozik.

b) A szolgálati titok a fokozott biztonsági kategóriába tartozik.

c) A nagy tömegű személyes adat a fokozott biztonsági kategóriába tartozik.

d) A nagy tömegű személyes adat a kiemelt biztonsági kategóriába tartozik.

619. Kiemelt biztonsági kategóriába tartozik:

a) Az államtitok

b) A katonai szolgálati titok

c) A nagy értékű üzleti titok

d) A banktitok

620. Alap biztonsági adatvédelem esetén:

a) A jelszavas egyedi azonosítás még nem kötelező.

b) A jelszavas egyedi azonosítás kötelező.

c) A jelszavas egyedi azonosítás kötelező, s a jelszavak is védendők.

d) Az on-line adatmozgás (tranzakció) kezdeményezésének jogosultságát nem minden esetben kell ellenőrizni.

621. Alap biztonsági adatvédelem esetén:

a) Ki kell alakítani a biztonság belső ellenőrzésének rendszerét.

b) Az informatikai rendszer üzemeltetéséről nyilvántartást kell vezetni.

c) Nem kell intézkedési tervet kidolgozni, mi történjék illetéktelen hozzáférések, illetve jogosultságokkal való visszaélések esetén.

d) Nem kell kialakítani a biztonság belső ellenőrzésének rendszerét.

622. Alap biztonsági adatvédelem esetén:

a) A PC-s munkaállomásokat a felhasználói igények figyelembevételével úgy kell konfigurálni, hogy a felhasználóhoz kötött jelszóhasználat biztosított, illetve az illetéktelen flopihasználat megakadályozható legyen.

b) Biztosítani kell a vírusvédelmet az intézmény néhány gépére.

c) Biztosítani kell az intézmény egészére kiterjedő, rendszeres és folyamatos vírusvédelmet.

d) A flopiról történő rendszerindítást megfelelő technikai megoldásokkal meg kell akadályozni.

623. Mi igaz a proxyra?

a) A böngészőben a proxybeállítás egy proxy szerverhez való kapcsolódást jelent.

b) A proxy szerver használata gyorsabbá teheti az internet használatát.

c) A proxy szervert tűzfalak üzemeltetésére szokták használni.

d) A proxy csak a web használatához kapcsolódik.

624. Megoldható-e, hogy az iskola home page-éről elérhető bizonyos oldalak csak azonosítás után legyenek megnyithatók?

a) Igen.

b) Nem, mivel a weben csak nyilvános oldalak létezhetnek.

c) Nem, mivel a webszerkesztők ilyen funkciót nem támogatnak.

d) Nem, mivel ehhez az iskolának saját webszerverre lenne szüksége.

625. Melyik állítás helyes?

a) Biztonsági másolat hajlékonylemezre nem készíthető.

b) Biztonsági másolat készítéséhez speciális programra van szükség.

c) Biztonsági másolat nem készíthető ugyanarra a tárolóeszközre.

d) Bármilyen fájlról, programról készíthető biztonsági másolat.

626. Melyik állítás helyes?

a) A biztonsági másolatok készítése mindig a rendszergazda feladata.

b) Biztonsági másolatok készítése backup programok nélkül is megoldhatók.

c) Nem minden adathordozó alkalmas biztonsági másolat készítésére.

d) A fontos adatokról történő rendszeres biztonsági mentések csökkenthetik az esetleges víruskárokat.

627. Melyik állítás helyes?

a) A biztonsági másolat (backup) készítéséhez szükség van külső szalagegységre vagy cserélhető winchesterre.

b) A biztonsági másolat a fontos adatok szalagegységre duplikálását jelenti.

c) A biztonsági másolatok készítése nem automatizálható, azt mindig a felhasználónak kell elvégeznie.

d) Ha hajlékonylemezre duplikálunk adatokat, az nem számít biztonsági mentésnek.

628. Melyik állítás helyes?

a) A biztonsági másolatok készítése mindig a rendszergazda feladata.

b) Hardverhiba nem okozhat adatvesztést, így a biztonsági másolatok elsősorban a véletlen törlések és a vírusok elleni védekezést szolgálják.

c) Biztonsági másolatot nemcsak ugyanarra az adathordozóra lehet készíteni.

d) Az operációs rendszerek általában támogatják a biztonsági másolatok készítését.

629. Mi a szerepe a biztonsági mentéseknek, és mikor kell ilyet készíteni?

a) Az adatok sérülése esetén a helyreállítást segíti. Feladattól függően akár naponta.

b) Dokumentálja az elmúlt időszakot. Havonta szükséges a mentéseket elvégezni.

c) A rendszereink megbízhatóak. Nem kell mentéseket végezni.

d) A programok mindig automatikusan elvégzik. Nem kell ezzel külön foglalkozni.

630. Mely állítások lehetnek igazak a biztonsági mentésre?

a) Több óráig is eltarthat.

b) Speciális hardvereszközre van hozzá szükség, például DAT szalagra vagy streamer cartridge-ra, viszont a művelet legtöbbször automatizálható.

c) A visszaállítás (restore) mindig több rendszergazda összehangolt munkáját igényli.

d) A biztonsági mentések szándékosan nem törölhetők le, rongálhatók meg.

631. Mely eszközök alkalmasak biztonsági mentések tárolására!

a) Hajlékonylemez

b) DAT kazetta

c) Szkenner

d) CD-olvasó

632. Hogyan definiálná a backup fogalmát?

a) A játékok a beállításait ezzel lehet elmenteni.

b) A levélmelléklet elmentésének szakszava.

c) Biztonsági mentés, mellyel az állományok teljesen visszaállíthatók.

d) Hibaellenőrzés a tömörített állományokban.

633. Az áramkimaradás veszélyeket rejt. Mivel védekezhetünk ellene?

a) Semmivel.

b) Generátorral.

c) Szerződést kötünk az áramszolgáltatóval.

d) UPS-sel.

634. Mi történik az adatokkal, fájlokkal áramkimaradás esetén?

a) Semmi.

b) A háttértároló tartalma nem változik, a pillanatnyi állapot marad meg, de az operatív tárból minden elvész.

c) Sérülhetnek a háttértárolón is, ha a fájl vége jellel nem tudjuk lezárni őket.

d) Nem történhet nagy gond, hisz napjainkban jó programok vannak.

635. Mi látja el a számítógépes hálózat védelmét?

a) User- (felhasználó-) azonosítás, és password (jelszó).

b) Túlfeszültségvédő.

c) Csak jelszó.

d) A rendszergazda.

636. Mivel védjük a számítógépes rendszereket a külső behatolástól?

a) Tűzvonal (Firevol)

b) Főfal (Bosswall)

c) Tűzfal (Firewall)

d) Válogatófal (Router)

637. Mit jelent a guest?

a) Látogatót, akinek a hálózatban általában csak olvasási joga van, de csak kevés dologra.

b) Univerzális felhasználót, aki a rendszergazdának segít a gépek irányításában.

c) A víruskeresők magjának a nevét.

d) A legkevesebb joggal rendelkező felhasználót.

638. Melyek a hardveres azonosítás eszközei?

a) Mágneskártya

b) Plotter

c) Ujjlenyomat-olvasó

d) Aktív csipkártya

639. Mi igaz a digitális aláírásra?

a) A digitális aláírás a hagyományos aláírás beszkennelt változata.

b) A digitális aláírást egy hitelesítő központ bocsátja ki.

c) A digitális aláírás egykulcsos titkosítási-hitelesítési eljárás.

d) Bárkinek lehet digitális aláírása.

640. Milyen megoldásokat ismer, amellyel megelőzhető a számítógép illetéktelen elindítása?

a) Le lehet lakatolni a gépet, ha a ház engedi.

b) Jelszóval való levédést.

c) A számítógép beállítását úgy, hogy csak CD-ről lehessen indítani.

d) Zárható főkapcsolószekrény használatát.

641. Mi a password?

a) „Útlevél”, mellyel az egész világon internetezhet az ember.

b) Útiszótár.

c) Jelszó.

d) Az internet köznapi neve.

642. Mivel védik a fokozottan védett rendszerek hozzáférését?

a) Felhasználónévvel, jelszóval, esetleg hardveres védelemmel.

b) Elviszik a billentyűzetet, hiszen így nem lehet a géppel kommunikálni.

c) Lezárt szekrényben tárolják a számítógépet, amit minősített riasztóval látnak el.

d) Biztonsági őrrel.

643. Melyik állítás helyes? Egy laptop elvesztése esetén…

a) anyagi kár keletkezik.

b) az állományok tartalmával mások visszaélhetnek, mert nem védtük őket jelszóval.

c) az állományok tartalmával mások nem élhetnek vissza, mert biztonsági másolatokat tartunk otthon.

d) a szoftverrendőrséghez kell fordulni.

644. Melyik állítás helyes?

a) PDA elvesztése esetén személyes adatainkkal visszaélhetnek.

b) Mobiltelefon ellopásakor nem lehetséges a személyes adatainkkal való visszaélés.

c) Ha az ellopott laptopon lévő fájloknak nincs másolata, ez anyagi veszteség is.

d) Ha az ellopott laptopon lévő fájloknak nincs másolata, ez nem anyagi veszteség.

645. Melyik állítás helyes?

a) Hajlékonylemezen nagy biztonságban tárolhatók adatok.

b) A winchester (merevlemez) kiválóan alkalmas adatok archiválására.

c) Streameren nagy mennyiségű adatot lehet archiválni, mivel mágneses elven működő adattároló.

d) A CD adatbiztonsága az optikai elv miatt nagyobb.

646. Jelölje meg azokat az eszközöket, melyeken biztonságosan megoldható nagy mennyiségű adat archiválása!

a) Hajlékonylemez

b) Winchester (merevlemez)

c) Streamer

d) DAT

647. Jelölje meg azokat az eszközöket, melyeken biztonságosan megoldható nagy mennyiségű adat archiválása!

a) Winchester (merevlemez)

b) CD-R

c) DAT

d) RAM

648. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírus(ok)ra!

a) Egy e-mail is lehet vírusos, sőt a ROM is fertőződhet miattuk.

b) Már a rendszerindítás során is a memóriába kerülhet.

c) Megfertőzheti a merevlemez boot szektorát, végső soron a teljes merevlemez tartalma elveszhet.

d) A hajlékonylemez írásvédetté tételével megakadályozható, hogy a lemezről a rendszerbe kerüljön.

649. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Olyan programok, melyek más programokat módosítanak a számítógépen azáltal, hogy az önmagukról készült másolatokat beléjük ágyazzák.

b) Megfertőzhetik a RAM-ot, a merevlemezt, a hajlékonylemezt, a CD-ROM-ot, de soha nem tehetik tönkre a hardvert.

c) Nem programok.

d) E-mail nem lehet vírusos.

650. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírus(ok)ra!

a) Ha a rendszerbe került, semmiképp sem irtható ki a merevlemezen lévő vírusirtóval. Egy hajlékonylemezre lesz szükség.

b) Megfertőzheti a merevlemez boot szektorát, végső soron a teljes merevlemez tartalma elveszhet.

c) A hajlékonylemez írásvédetté tétele nem véd tőlük.

d) Egy speciális fajtájuk az elektronikus sugárzáson keresztül is terjed, így egy kis irodában lévő minden számítógép gyorsan megfertőződhet.

651. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Elsősorban a RAM-ban lévő adatokra specializálták magukat, a merevlemezen lévő adatok védve vannak.

b) A hajlékonylemez írásvédetté tétele véd a fájl-, de nem véd a bootszektor-vírusoktól.

c) Tönkretehetnek adatbázis-állományokat, programokat, leveleket is, sőt esetenként a merevlemezen lévő összes adat elveszhet.

d) Több fajtájuk is van, például operációsrendszer-vírusok és a partícióstábla-vírusok.

652. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírus(ok)ra!

a) Olyan kártékony programok, melyek legtöbbször a programfájlokat és/vagy a lemez boot szektorát kívánják tönkretenni. Csak a szövegszerkesztővel írt dokumentumállományok vannak védve tőlük.

b) Egy számítógépen csak egy lehet.

c) E-maillel is érkezhetnek.

d) Már a rendszerindítás során is a memóriába kerülhet, és ha ez megtörtént, már nem irtható ki. A megoldást a merevlemez formázása jelenti.

653. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Nem juthatnak hálózaton keresztül a rendszerbe.

b) Egy számítógépen egyszerre több is előfordulhat.

c) Programok, melyek általában a fájlokat és a boot szektort fertőzik meg, írásvédett hajlékonylemezre nem kerülhetnek fel.

d) Ma már kedvenc CD-ROM olvasónkon keresztül is ki vagyunk téve a vírusfertőzésnek.

654. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Hatékonyan megírt programok, a programfájlokat, a boot szektort vagy a FAT-et is megtámadhatják. Sőt még makróvírusok is léteznek.

b) Az adatbázis-állományokban is kárt tehetnek.

c) Kártékony programok, melyek még a telepítőlemezeket, például a CD-n lévő irodai programcsomagot is megfertőzhetik.

d) A Pentium D rendszereken nem jelenhetnek meg.

655. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Tulajdonképpen maguktól keletkeznek.

b) Legrosszabb esetben a RAM és a ROM veszhet el miattuk.

c) Programokkal is terjedhetnek.

d) Olyan kártékony programok, melyek célja a programok/adatok tönkretétele. Nem juthatnak be a rendszerbe LAN hálózatról, sem az internetről.

656. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Adatbázis-állományokat nem tehetnek tönkre.

b) Tönkretehetnek adatbázis-állományokat, programokat, leveleket, sőt esetenként a merevlemezen lévő összes adat is elveszhet.

c) Az idegen hajlékonylemezeket érdemes használat előtt írásvédetté tenni, így nem kerülhet róla vírus a rendszerbe.

d) Hálózatban lévő gépek is megfertőződhetnek, de nem a hálózaton keresztül.

657. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírus(ok)ra!

a) Olyan programok, melyek a lemezek boot szektorát nem, csak a programokat, adatokat és a FAT (fájlallokációs) táblát fertőzhetik meg.

b) Kártékony programok, a programfájlokat, a boot szektort, sőt a szövegszerkesztővel írt dokumentumokat is tönkretehetik, csak az operációs rendszer van védve tőlük.

c) Jelenlétére utalhat a számítógép lassuló működése.

d) Egy gépen egyszerre csak egy vírus fordulhat elő.

658. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Programok, melyeknek célja a számítógépen, illetve perifériáin (merevlemezen, hajlékonylemezen) tárolt adatok, programok tönkretétele.

b) A hajlékonylemez írásvédetté tétele védelmet nyújt a fájlvírusokkal szemben, de a bootszektor-vírusokkal szemben nem

c) Kártékony programok. Csak a szövegszerkesztővel írt dokumentumállományok vannak védve tőlük.

d) Kártékony programok, melyek általában a fájlokat és a boot szektort fertőzik meg, írásvédett hajlékonylemezre nem kerülhetnek fel.

659. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Olyan kártékony programok, melyek nem kerülhetnek a gépünkre a LAN hálózat és az internet felől azok speciális védelmi rendszerének köszönhetően.

b) A vírusprogramok célja csak a hardver tönkretétele.

c) Adatbázisokat nem fertőzhetnek meg.

d) Olyan programok, melyek más programokat módosítanak a számítógépen azáltal, hogy az önmagukról készült másolatokat beléjük ágyazzák.

660. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírus(ok)ra!

a) Programok, melyek általában a fájlokat és a boot szektort fertőzik meg, írásvédett hajlékonylemezre nem kerülhetnek fel.

b) Szövegszerkesztővel készített dokumentumot nem tehetnek tönkre.

c) Nem számít programnak, tulajdonképpen olyan utasítás, mely megzavarva a számítógép működését adatokat tehet tönkre.

d) Az interneten keresztül nem juthat be a számítógépbe.

661. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Hatékonyan megírt programok, programfájlokat, a boot szektort vagy a FAT-et is megtámadhatják. Makróvírus viszont nem létezik.

b) A hálózaton keresztül is a rendszerbe juthatnak.

c) A hálózaton keresztül nem juthatnak a rendszerbe.

d) A hajlékonylemezek írásvédelmi funkciója meggátolja azt, hogy a lemezről a rendszerbe kerüljenek.

662. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Mindegyik komoly adatvesztést okozhat a memóriában vagy a merevlemezen. Hajlékonylemezre nem kerülhetnek fel (az írásvédelmi funkció csak a véletlen törlések elkerülését szolgálja).

b) Egyik fajtájuk a bootszektor-vírus.

c) Egyik fajtájuk az ún. operációsrendszer-vírus.

d) Szövegszerkesztővel készített dokumentumot nem tehetnek tönkre.

663. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírus(ok)ra!

a) Rosszindulatú programok, melyek csak fertőzött hajlékonylemezzel kerülhetnek be a rendszerbe.

b) Már a rendszerindítás során is a memóriába kerülhet, és ha ez megtörtént, már nem irtható ki.

c) Olyan kártékony programok, melyek programokat/adatokat tehetnek tönkre. Nem juthatnak be a rendszerbe LAN hálózatról és az internetről.

d) Kártékony programok, melyek általában a fájlokat és a boot szektort fertőzik meg, írásvédett hajlékonylemezre nem kerülhetnek fel.

664. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Valójában programok.

b) Olyan programok, melyek a lemezek boot szektorába is beírhatják magukat.

c) Olyan programok, melyek a lemezek boot szektorát nem, csak a programokat, adatokat és a FAT (fájlallokációs) táblát fertőzhetik meg.

d) Nem számítanak programnak, tulajdonképpen olyan utasításokról van szó, melyek megzavarva a számítógép működését, adatokat tehetnek tönkre.

665. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Olyan kártékony programok, melyek legtöbbször a programfájlokat és a lemezek boot szektorát kívánják tönkretenni. Csak a szövegszerkesztővel írt dokumentumállományok vannak védve tőlük.

b) Terjednek, kárt okoznak, de a legrosszabb esetben is csak a programokat kell újra telepíteni.

c) Az interneten keresztül is bejuthatnak a számítógépbe.

d) A hajlékonylemez írásvédetté tétele védelmet nyújt a fájlvírusokkal szemben, de a bootszektor-vírusokkal szemben nem.

666. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Elsősorban a RAM-ban lévő adatokra specializálták magukat, a merevlemezen lévő adatok többé-kevésbé védve vannak.

b) Létezik egy kártékonyabb fajtájuk, az ún. hardvervírus, mely olyan hardvereszközöket is tönkretehet, mint pl. a billentyűzet.

c) Hálózaton keresztül is terjedhetnek, de némelyikük nem igazán veszélyes.

d) Mindegyik kiirtható a megfelelő vírusirtó programmal, akkor is, ha már több vírus van a gépen.

667. Az alábbi állítások közül válassza ki azt vagy azokat, amelyek legjobban illenek a vírusokra!

a) Kártékony programok, melyek általában a fájlokat és a boot szektort fertőzik meg, írásvédett hajlékonylemezre nem kerülhetnek fel.

b) Programok, melyeknek célja a számítógépen, illetve annak perifériáin (merevlemezen, hajlékonylemezen, CD-ROM-on) tárolt adatok, programok védelme.

c) Olyan hálózaton is terjedő programok, melyek ellen víruskereső programokkal lehet védekezni.

d) Csak az operációs rendszer van védve tőlük.

668. Melyik állítás helyes?

a) A vírusok adatokat nem, csak programokat tehetnek tönkre.

b) A vírusok okozta károk ellen a védekezés egyik módja a víruskereső programok használata.

c) A vírusok átírhatják a FAT-et.

d) A vírusok programok.

669. Melyik állítás helyes?

a) A vírusok hálózaton keresztül nem, csak hajlékonylemezeken terjedhetnek.

b) A vírusok újonnan vásárolt lemezeken soha nem fordulhatnak elő.

c) A vírusok ellen nincs lehetőség hatékony védekezésre.

d) Minden vírusra létezik víruskereső,-irtó program, ha az kis késéssel jelenik is meg.

670. Melyik állítás helyes?

a) A vírusok tönkretehetik a programokat, adatbázis-állományokat, sőt a szövegszerkesztővel készített levelet is.

b) A vírusok elleni védekezés egyik módja a víruskereső programok gyakori lefuttatása.

c) Mostanában már nem születnek új vírusok, a régieket pedig kiirtják a jobb vírusölők.

d) A vírusok a boot szektorba is befészkelhetik magukat.

671. Melyik állítás helyes?

a) A memóriába már a rendszerindítás során is kerülhet vírus.

b) Léteznek fájlvírusok, bootvírusok, sőt makróvírusok is.

c) A felhasználóknak elemi érdeke, hogy minél frissebb víruskereső programot használjanak.

d) A vírus nem más, mint egy program.

672. Melyik állítás helyes?

a) Léteznek rezidens vírusfigyelők is.

b) A hálózatok nem védhetők meg a vírusoktól.

c) Ha a rendszerre vírus kerül, legtöbbször azonnal megfertőzi a boot szektort.

d) A vírusok nem nevezhetők programoknak.

673. Melyik állítás helyes?

a) A biztonsági másolatok megléte segít a vírus okozta károk helyreállításában.

b) A számítógépes rendszer csak a legritkább esetekben fertőződhet vírussal, ha vírusos játékprogramot másolunk fel hajlékonylemezről vagy töltünk le hálózatról.

c) A vírusok a FAT-et nem tehetik tönkre.

d) A vírusok dokumentumállományokat nem fertőzhetnek meg.

674. Melyik állítás helyes?

a) Egy program telepítésekor vírus kerülhet a számítógépre.

b) Minden vírus kiirtható bármilyen vírusirtóval (hiszen hasonló elven működnek), csak árban és gyorsaságban van köztük különbség.

c) A vírus ugyanúgy tönkreteheti a programokat, az operációs rendszert, mint az elmentett leveleket és diagramokat.

d) A nagy információs hálózatokon keresztül nem juthat vírus a számítógépbe.

675. Melyik állítás helyes?

a) A számítógépes rendszer csak a legritkább esetekben fertőződhet vírussal, ha vírusos játékprogramot másolunk fel hajlékonylemezről vagy töltünk le hálózatról.

b) A biztonsági másolatok megléte segít a vírus okozta károk helyreállításában.

c) Program telepítésekor nem kerülhet vírus a számítógépre.

d) A rendszerben mindig csak egy vírus lehet.

676. Melyik állítás helyes?

a) A vírusok e-mailen keresztül nem juthatnak a számítógépbe.

b) Minden vírus a merevlemezen vagy a hajlékonylemezen lévő fájlokat fertőzi meg.

c) Bizonyos vírusok képesek a szövegszerkesztővel készített dokumentumállományokban is kárt tenni.

d) Minél többet használunk idegen hajlékonylemezeket, annál nagyobb a vírusveszély.

677. Melyik állítás helyes?

a) Azokat a víruskereső programokat, amelyek rendszerindítás után a RAM-ban tartózkodnak, rezidens víruskeresőknek hívjuk.

b) A CD-ROM nem tartalmazhat vírust.

c) A nagy információs hálózatokon keresztül nem juthat vírus a számítógépbe.

d) A vírusok e-maillel is a számítógépbe kerülhetnek.

678. Melyik állítás helyes?

a) Ha megfelelő védelmi rendszerrel látnak el egy számítógépes rendszert, nem okozhat károkat a vírus.

b) A vírusok nemcsak a program- és az adatfájlokat, de a FAT-et is megtámadhatják.

c) Vírusok csak a hálózatokon keresztül kerülhetnek a rendszerbe.

d) A vírus nem fertőzheti meg a főkönyvtárban lévő állományokat.

679. Melyik állítás helyes?

a) A számítógépes vírus felkerülhet például játékprogramokkal, de egy szövegszerkesztő program telepítésekor nem.

b) A vírusok az adatfájlokban nem tehetnek kárt.

c) A hajlékonylemez írásvédetté tételével nem kerülhet vírus a lemezre.

d) A vírusok nem jöhetnek át az interneten.

680. Melyik állítás helyes?

a) A vírus ugyanúgy tönkreteheti a programokat, mint az elmentett leveleket, sőt a rendszer teljes összeomlását is okozhatja.

b) A vírusok hálózaton keresztül is terjedhetnek.

c) Ha a rendszerbe vírus került, az azonnal észrevehető, de ilyenkor már a kiirtás esélye csekély.

d) A vírus fájlokat tesz tönkre, de a számítógép működését nem lassíthatja le.

681. Melyik állítás helyes?

a) A vírus már a rendszerindítás alatt is megfertőzheti a memóriát.

b) A vírusok megfertőzhetik és tönkretehetik a programokat, sőt a rendszerfájlokat is, de a szövegszerkesztővel készített leveleket már nem.

c) Minden vírus kiirtható anélkül, hogy adatvesztést okozna.

d) Ha vírus kerül a rendszerbe, előfordulhat, hogy a teljes merevlemez tartalmáról lemondhatunk.

682. Melyik állítás helyes?

a) A számítógépbe a telefonvonalon keresztül is kerülhet vírus.

b) A vírusok nem kímélik az operációs rendszert sem.

c) A vírus képes önmaga reprodukálására.

d) A vírusok ingyen vannak, de a vírusirtókért általában fizetni kell.

683. Melyik állítás helyes?

a) Ha nem vigyázunk, több vírus is a rendszerbe kerülhet.

b) A vírusok hálózatokon keresztül nem érkezhetnek.

c) Ha a számítógép lelassul, az vírus jelenlétére is utalhat.

d) Mostanában már nem születnek új vírusok, a régieket pedig kiirtják a jobb vírusölők.

684. Jelölje az igaz állítást (állításokat)!

a) Minden vírus kiirtható anélkül, hogy adatvesztést okozna.

b) A vírusok dokumentumállományokat is megfertőzhetnek.

c) Minden vírus kiirtható bármilyen vírusirtóval (hiszen hasonló elven működnek), csak árban és gyorsaságban van köztük különbség.

d) A vírusok felgyorsítják a processzorok működését.

685. Jelölje az igaz állítást (állításokat)!

a) A vírusok nem programok, hiszen nem alkotnak külön fájlokat.

b) A vírusok hálózaton keresztül is terjednek.

c) A vírusok az alkalmazásokat nem tehetik tönkre, csak az adatokat, adatállományokat.

d) A vírusok ellen nincs lehetőség hatékony védekezésre, ha a rendszerbe jutnak, elkerülhetetlen a kár.

686. Jelölje az igaz állítást (állításokat)!

a) A vírusirtó programokból minél újabbakat érdemes használni.

b) Ha vírus kerül a rendszerbe, újra kell telepíteni a programokat.

c) Ha fájlokat töltök le hálózatról, felesleges vírusellenőrzést végezni, hiszen a szerver ezt automatikusan megteszi.

d) Ha vírus kerül a rendszerbe, előfordulhat, hogy az nem indul el.

687. A jó vírusirtó program gátolja a fertőződést is?

a) Nem, csak a fertőzés után oldja meg a vírus eltávolítását.

b) Csak hardvervédelemmel együtt képes védeni.

c) Igen. Rezidens módon van a memóriában, és azonnal riaszt.

d) A hajlékonylemez olvasásakor is ellenőriz, és véd a vírus behatolásától.

688. Melyik állítás helyes?

a) Egy mobiltelefon is lehet vírusos.

b) A vírusok intraneten nem terjedhetnek.

c) Az e-mailen érkező vírusok mindenképpen bekerülnek a rendszerbe: még csak kinyitni sem kell őket.

d) Két, bluetooth technológiát használó eszköz akkor is megfertőzheti egymást vírussal, ha elég közel kerülnek egymáshoz.

689. Melyik állítás helyes?

a) Az operációs rendszerek mindig tartalmaznak beépített vírusvédelmet.

b) A vírust a számítógépek generálják a hibás összeállítás és programok miatt.

c) A vírust hibás programok működése hozza létre.

d) A vírus a határértéket meghaladó feszültségingadozás miatt keletkezik.

690. Melyik állítás helyes?

a) Vírusok csak PC-ken és Macintosh gépeken léteznek.

b) Vírusok csak Windows és MacOS rendszereken léteznek.

c) Egy laptop is lehet vírusos, csakúgy, mint egy PDA.

d) A vírus a rendszer lassulását is okozhatja.

691. Melyik állítás helyes?

a) A vírusokkal szemben nincs tökéletes védelem.

b) A víruskereső program védelmet nyújt a vírusokkal szemben.

c) A vírusok ellen felhasználónévvel és jelszóval lehet védekezni.

d) Csak a rendszergazdának kell védekeznie a vírusok ellen.

692. Melyik állítás helyes?

a) A vírusok láthatatlanul terjednek.

b) A vírusok terjedéséhez a felhasználónak aktívan közre kell működnie.

c) A vírusok terjedése a felhasználótól független.

d) A vírusos program nem fertőz, ha nincs elindítva.

693. Melyik állítás helyes?

a) A vírus nemcsak a szoftverben okozhat kárt.

b) A vírus nem károsíthatja a hardvert.

c) A vírus nem károsíthatja az operációs rendszert, csak lehetetlenné teszi a működését.

d) A vírusok minden hardveregységet megfertőzhetnek.

694. Melyik állítás helyes?

a) A BIOS védett a vírusoktól.

b) A vírusok ellen hardveresen nem lehet védekezni.

c) Azok a BIOS-ok védettek a vírusoktól, amelyekbe be van építve a vírusvédelem.

d) Azok a BIOS-ok nem védettek a vírusoktól, amelyek újra programozhatók.

695. Melyik állítás helyes?

a) A BIOS sem védett a vírusoktól.

b) A legjobb vírus elleni védekezés a hardveres védelem.

c) Egy vírus mindent károsít.

d) A vírusok nem minden hardveregységet fertőzhetnek meg.

696. Melyik állítás helyes?

a) Az újabb víruskeresők nem jobbak, csak gyorsabbak.

b) A vírusokat csak víruskeresővel lehet kimutatni.

c) A víruskeresők mindig felismerik a vírusokat.

d) A víruskeresők tartalmazzák az eddigi vírusokat, és ezek alapján ismerik fel őket.

697. Melyik állítás helyes?

a) A víruskeresők csak megtalálják a vírusokat, de azokkal semmit nem tudnak kezdeni.

b) A víruskeresők képesek addig nem ismert vírust is felismerni.

c) A víruskeresők a rendszerbe épülve folyamatosan figyelhetik a rendszerbe kerülő állományokat.

d) A víruskeresők az operációs rendszer részei.

698. Melyik állítás helyes?

a) A vírusok nem hozhatnak létre újfajta vírust.

b) A vírusok mutálódhatnak.

c) Egy vírus soha nem változik.

d) A vírusok mindig ugyanazt teszik.

699. Melyik állítás helyes?

a) A legveszélyesebb vírusok a lappangó vírusok.

b) A legveszélyesebb vírusok azonnal működésbe lépnek.

c) A legveszélyesebb vírusok mindig adott időben lépnek működésbe.

d) A legveszélyesebb vírusok mindig véletlenszerűen működnek, de azonnal támadnak.

A szerzői jog és a törvény

700. Melyik évben alkottak törvényt Magyarországon a szerzői jogról?

a) 1969.

b) 1990.

c) 1999.

d) 2002.

701. Szerzői jogi oltalom alá tartozik minden…alkotás. A mondat helyes kiegészítése:

a) irodalmi

b) tudományos

c) művészeti

d) digitális

702. Szerzői jogi oltalom alá tartozik a kereskedelmi…

a) szoftver demó verziója.

b) forráskódú szoftver.

c) tárgykódú szoftver.

d) szoftver dokumentációja.

703. A freeware program azt jelenti, hogy...

a) szabadon terjeszthető és korlátozás nélkül használható.

b) csak kereskedelemben kapható.

c) csak egyetlen gépen használható

d) szabadon terjeszthető és korlátozással használható.

704. A shareware program azt jelenti, hogy...

a) szabadon terjeszthető és korlátozás nélkül használható.

b) csak kereskedelemben kapható.

c) csak egyetlen gépen használható.

d) szabadon terjeszthető és korlátozással használható.

705. Melyik igaz a shareware programokra?

a) Szabadon másolhatók.

b) Üzleti célra használhatók.

c) Végleges használatukhoz regisztráltatni kell.

d) Csak kereskedelemben szerezhetők be.

706. Melyik igaz a freeware programokra?

a) Szabadon másolhatók.

b) Üzleti célra használhatók.

c) Végleges használatukhoz regisztráltatni kell.

d) Csak kereskedelemben szerezhetők be.

707. Melyik igaz a kereskedelmi szoftverekre?

a) Szabadon másolhatók.

b) Üzleti célra használhatók.

c) Végleges használatukhoz regisztráltatni lehet.

d) Csak kereskedelemben szerezhetők be.

708. Melyik igaz a demó szoftverre?

a) Szabadon másolható.

b) Üzleti célra használható.

c) A késztermék bemutatására szolgál.

d) Csak kereskedelemben szerezhető be.

709. Igaza van-e annak a felhasználónak, aki miután jogtisztán jutott egy szövegszerkesztő eredeti változatához, úgy gondolja, hogy a honosított változatért már nem kell fizetnie?

a) Természetesen igaza van, hiszen a két program csak a menük, párbeszédablakok, hibaüzenetek és a súgó nyelvében tér el.

b) Igaza van.

c) Csak akkor van igaza, ha a szövegszerkesztő grafikus.

d) Nincs igaza.

710. Mi igaz a kereskedelmi szoftverekre?

a) Bármeddig ingyenesen használhatóak.

b) Szabadon módosíthatóak.

c) Szabadon terjeszthetőek.

d) Az alkalmazás készítője általában támogatást nyújt a program használatához.

711. Mely böngészőprogram használható ingyenesen?

a) Internet Explorer

b) Netscape

c) Arachne

d) Opera

712. Melyek azok az alábbi alkalmazások közül, amelyek magánhasználatra ingyenesek?

a) Microsoft Office

b) Corel WordPerfect Office

c) Lotus SmartSuite

d) StarOffice 5.2

713. Mit jelent a hitelességi bizonyítvány?

a) Megerősíti, hogy az adott dokumentum helyesen töltődött be vagy le.

b) A készítő igazolja, hogy a dokumentum hiteles.

c) Banki átutalások esetében megtudható belőle, hogy a tranzakcióra van-e elég hitel.

d) Minden országban található egy kiszolgáló, amely tartalmazza az adott ország lakóinak adatait. Ha valahova regisztráljuk magunkat, ez hitelesít minket.

714. Melyik állítás helyes?

a) A programok szerzői jogát a törvény nem, csak a BSA védi.

b) A szoftverhez mellékelt dokumentáció nem tartozik a szerzői jog védelme alá.

c) A freeware és shareware ugyanazt jelenti.

d) A megvásárolt program adásvétel keretében eladható.

715. Melyik állítás helyes?

a) Az új számítógép-tulajdonosnak nem feladata vizsgálni, hogy a számítógépén lévő programok legálisnak tekinthetők-e vagy sem, az esetleges következményekért a forgalmazó felel.

b) Olyan, hogy ingyenes program, nem létezik.

c) A shareware programok meghatározott ideig ingyen használhatók.

d) Egy kereskedelmi program felhasználását a licencszerződés szabályozza.

716. Melyik állítás helyes?

a) A szerzői jog nem értelmezhető az operációs rendszerekre.

b) A szoftvertermékek bérbeadása megengedett és általánosan bevett gyakorlat.

c) A szerzői jog a programok egészét védi, azok egyes részeit külön-külön nem.

d) Magánszemélynek nem kell megvennie a programokat, elég azokat egyszerűen lemásolnia vagy valamilyen hálózatról letöltenie.

717. Melyik állítás helyes?

a) Ha használtan vásárolunk egy számítógépet, és vannak rajta telepített programok, akkor azokat minden jogkövetkezmény nélkül szabadon használhatjuk.

b) Ha jogtisztán vásárolunk egy szoftvert, jogosultak vagyunk annak régebbi verzióit, illetve honosított változatát is használni.

c) A programkód visszafejtése általában a szerzői jogba ütközik.

d) A telepítőlemezekről lehet biztonsági másolatot készíteni.

718. Melyik állítás helyes?

a) A szoftvertermékek bérbeadása megengedett és általánosan bevett gyakorlat.

b) Egy hónapig minden program ingyen használható, később vagy fizetni kell érte, vagy le kell törölni.

c) A megvásárolt program adásvétel keretében eladható.

d) A programok szerzői jogát a törvény nem, csak a BSA védi.

719. Melyik állítás helyes?

a) Cégen belül a programok szabadon másolhatók, ez nem sérti a szerzői jogokat.

b) Nem sérti a szerzői jogokat az, aki legális programja telepítőlemezeiről biztonsági másolatot készít.

c) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak későbbi verziójáért már nem kell fizetnie.

d) Ha egy szoftvert egyszerre több adathordozón is szállít a forgalmazó, az egyes adathordozókról más-más számítógépre is telepíthető a program.

720. Melyik állítás helyes?

a) A freeware szoftverekért nem kell fizetni.

b) Megsérti a szerzői jogokat az, aki BBS-en tesz elérhetővé programokat, de nem sérti meg az, aki onnan letölti őket.

c) A szoftverek másolása tilos, de nem azoknak az egyéni felhasználóknak, akik kizárólag magán- és nem üzleti céllal használják a programot.

d) Ha valaki jogtisztán megvásárol egy programot, automatikusan használhatja annak minden verzióját is.

721. Melyik állítás helyes?

a) A szoftvertermékek bérbeadása megengedett és általánosan bevett gyakorlat.

b) Az operációs rendszerek többségét nem védik szerzői jogok.

c) A shareware korlátlanul felhasználható, ingyenes programot jelent.

d) Nem sérti meg a szerzői jogokat az, aki három évnél régebbi programokat másol le saját használatra.

722. Melyik állítás helyes?

a) A szerzői jog csak magára a programra terjed ki, a felhasználói kézikönyv fénymásolható.

b) Ha jogtisztán vásárolunk egy szoftverterméket, annyi gépre tesszük fel, amennyire akarjuk.

c) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak későbbi verziójáért már nem kell fizetnie.

d) Léteznek ingyen használható programok.

723. Melyik állítás helyes?

a) Nem sérti a szerzői jogot az, ha a szoftverről akár több biztonsági másolatot készítünk.

b) A programkód visszafejtése általában megengedett.

c) Ha eladunk egy számítógépet, amelyikre telepítve van egy program, akkor az új tulajdonos ezt minden jogkövetkezmény nélkül használhatja, hiszen mi jogtisztán jutottunk a programhoz.

d) A szoftverhez mellékelt dokumentáció nem tartozik a szerzői jog védelme alá.

724. Melyik állítás helyes?

a) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak későbbi verziójáért már nem kell fizetnie.

b) A freeware és shareware ugyanazt jelenti.

c) Ha több számítógépet használunk, természetesen nem kell megvennünk több példányban ugyanazt a szoftvert.

d) A szerzői jog nem terjed ki a program hálózatos felhasználására.

725. Melyik állítás helyes?

a) Ha valaki megvásárol egy programot és regisztráltatja, általában kedvezménnyel jut a későbbi verziókhoz.

b) Nem sérti a szerzői jogokat, ha valaki a jogtiszta szoftverét feltölti a webre.

c) A megvásárolt program adásvétel keretében eladható.

d) A programok szerzői jogát a törvény védi.

726. Melyik állítás helyes?

a) A számítógépes programokat magánszemélyeknek nem kell megvásárolniuk, csak cégeknek és intézményeknek.

b) Megsérti a szerzői jogokat az, aki legális programja telepítőlemezeiről másolatot készít.

c) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak későbbi verziójáért már nem kell fizetnie.

d) A freeware és shareware ugyanazt jelenti.

727. Melyik állítás helyes?

a) Aki megvásárol egy programot, korlátlan ideig használhatja.

b) Egy hónapig minden program ingyen használható, később vagy fizetni kell érte, vagy le kell törölni.

c) Ha három számítógépünk van, ez nem azt jelenti, hogy minden szoftvert három példányban kell megvásárolnunk.

d) A megvásárolt program nem adható el.

728. Melyik állítás helyes?

a) A szoftver esetében a copyright csak annyit jelent, hogy lehetőleg ne másoljuk a programokat. A törvény csak azokat bünteti, akik üzletszerűen végzik a sokszorosítást.

b) Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak későbbi verziójáért már nem kell fizetnie.

c) Magánszemélynek is meg kell vennie a programokat.

d) Az operációs rendszert csak egy jelképes összegért kell megvásárolni. Gyakorlatilag ingyen van.

729. Melyik állítás helyes?

a) A freeware programok szabadon másolhatók.

b) A szerzői jogokat megsérti az, aki egy legális kereskedelmi programot sokszorosít és árul.

c) Az oktatási intézmények ingyen kapják a szoftvereket.

d) Nem sérti a szerzői jogokat az, aki megvásárol egy szövegszerkesztő programot, majd hálózaton át elérhetővé teszi egyszerre több felhasználó számára is.

730. Melyik állítás helyes?

a) Nem sérti meg a szerzői jogokat az a felhasználó, aki biztonsági másolatot készít frissen vásárolt programjáról.

b) A szerzői jog nem terjed ki a program hálózatos felhasználására.

c) A shareware programok egy meghatározott ideig ingyen használhatók.

d) A programok „házon belül” szabadon másolhatók: ez nem sérti a szerzői jogokat.

731. Melyik állítás helyes?

a) Aki a kereskedelmi programot nem vásárolja, hanem csak egyszerűen lemásolja, lopást követ el.

b) Semmilyen program nem ingyenes, minden programért fizetni kell.

c) A legális szoftvereknek nincs semmilyen előnyük, „csupán” az, hogy törvényesek.

d) Ha valaki nem üzleti célú felhasználásra másol le magának egy programot, akkor nem sérti a szerzői jogokat.

732. Melyik állítás helyes?

a) Ha megvásárolunk egy eredeti nyelvű programot, annak honosított változatáért is fizetnünk kell.

b) A szoftveres copyrightot nem kell komolyan venni; úgyis mindenki másolja magának a programokat.

c) Ha egy cég megvásárolt egy programot, akkor azt általában nem adhatja el másnak.

d) Megsérti a szerzői jogokat az, aki legális programja telepítőlemezeiről másolatot készít.

733. Melyik állítás helyes?

a) A számítógépes programokat magánszemélyeknek nem kell megvásárolniuk, csak cégeknek és intézményeknek.

b) A freeware és shareware ugyanazt jelenti.

c) Az olyan programokért, mint például egy szövegszerkesztő program, fizetni kell, de az operációs rendszerekért nem.

d) A programok szerzői jogát a törvény védi.

734. Mi a különbség a legális és az illegális szoftver között?

a) A szoftver oldaláról nincsen semmi különbség.

b) Csak a törvényi oldalról van különbség.

c) Semmi, csak az egyiket nem lehet 30 napon túl használni.

d) Az illegális szoftver használhatatlan.

735. Miért fizetnek a felhasználók a szoftverekért, amikor másolhatnák is azokat?

a) Nem fizetnek érte.

b) Azért mert jogtiszta szoftvert csak vásárolni lehet, és a jogtiszta szoftver másolását a törvény bünteti.

c) Mert a másolást a törvény bünteti.

d) Mert ez is mint árucikk vásárolható a piacon.

736. A szoftver másolása nem minden esetben sért szerzői jogokat. Jelölje meg az ilyen esetet (eseteket)!

a) Az internetről letöltött dokumentum másolása nem sért szerzői jogokat, ha az oldalon nincs feltüntetve szerzői jogokra vonatkozó információ.

b) A szabadon felhasználható szoftverek másolhatóak.

c) Ha a szoftvert megvásároltuk, de megsérült az adathordozó, akkor lemásolhatjuk a szoftvert.

d) Aki a szoftvert maga készítette, szabadon másolhatja.

737. Sorolja fel a jogtiszta szoftver ismérveit!

a) Licencszerződés van róla.

b) Vásárlási nyugta vagy számla mutatható fel.

c) Megvan valamilyen adathordozón.

d) Regisztrációs száma van.

738. Felmerült önben a gyanú, hogy cége nem tiszta forrásból szerezte be szoftvereit. Hogyan ellenőrizheti ezt?

a) Megkérdezem a főnököt.

b) Ellenőrzöm a licencszerződéseket.

c) A vásárlási számlákat ellenőrzöm.

d) Megkérdezem a BSA-t.

739. Hogyan bizonyítható be egy szoftverről, hogy jogtiszta példány?

a) Sehogy.

b) Végfelhasználói licencszerződéssel.

c) A vásárlást igazoló számlával.

d) Regisztrációs kártyával.

740. Egy esetleges szoftverellenőrzésnél mi igazolja a szoftver jogtisztaságát?

a) A licencszerződés és a vásárlást igazoló számla

b) A regisztrációs kártya

c) A szoftver telepített verziója

d) A gyártó, illetve terjesztő adathordozója

741. Mi a különbség a legális és az illegális szoftver között?

a) A legális csak egy számítógépen használható, az illegális hálózatban is.

b) A legális be van jelentve a BSA-nál, az illegális nincs.

c) A legális szoftver használóját megilleti a gyártó cég által nyújtott support támogatás, az illegálisét nem.

d) Felhasználó szempontjából semmi különbség nincs.

742. Miért fizetnek a felhasználók a szoftverekért, amikor másolhatják is azokat?

a) Hogy békén hagyja őket a BSA.

b) Hogy békén hagyja őket az APEH.

c) Azért, mert jogtiszta szoftvert csak vásárolni lehet, és a jogtiszta szoftver másolását a törvény bünteti.

d) Hogy békén hagyja őket a rendőrség.

743. Milyen tiltó kitételek olvashatók a legtöbb szoftver licencszerződésében annak használatával kapcsolatban?

a) A kód visszafejtése tilos.

b) A program 30 napos változata kipróbálásra bárkinek átmásolható.

c) A program vagy bármely részének engedély nélküli lemásolása vádemelést von maga után.

d) A program egyénileg testreszabható és módosítható.

744. Milyen gyanús körülmények ébreszthetik önt arra, hogy egy legálisan vásárolni kívánt program talán mégsem legális?

a) Nincs regisztrációs kártya, vagy fénymásolt.

b) A regisztrációs számot csak egy fecnin adják át.

c) A programot másolt adathordozón adják át.

d) A kereskedő nem akar számlát adni.

745. Miben különbözik a jogtisztán vásárolt program az illegálistól?

a) Aki jogtisztán vásárol programot, nem követ el törvénysértést.

b) Semmiben.

c) A jogtisztán vásárolt program nehezebben sérül.

d) A jogtisztán vásárolt programhoz minden esetben jár support támogatás.

746. Kit véd és mitől a programok szerzői joga?

a) A felhasználót a program sérülésétől.

b) A terjesztőt az esetleges hibák miatt.

c) A terjesztőt a BSA-val szemben.

d) A készítőt a jogtalan felhasználással szemben.

747. Hogyan magyarázná el a szerzői jogok és a szoftverek kapcsolatát?

a) Mindenkit, aki valamit készít, szerzői jog illeti meg. Így a szoftverek készítőit is.

b) A szoftver készítőjét csak akkor illeti meg szerzői jog, ha a szoftvert levédeti.

c) A szoftver készítőjét nem, csak a terjesztőjét illeti meg szerzői jog.

d) A szoftver beszerzőjét illeti meg a szerzői jog.

748. Jelölje be, mi sérti a szerzői jogokat szoftverek esetén?

a) A másolás

b) A másik személy számára történő másolás

c) Az értékesítés

d) A módosítás

749. Jelölje be, mi nem sérti a szerzői jogokat szoftverek esetén?

a) A másik személy számára történő másolás

b) A törlés

c) A licencszerződéssel való használat

d) A módosítás

750. Mi rögzíti a személyes adatokhoz való jogot?

a) MT-rendelet

b) Alkotmány

c) Adatvédelmi szabályzat

d) Bírósági határozat

751. Mely törvény rendelkezik a közérdekű adatok nyilvánosságáról?

a) 1992. LXIII. törvény

b) 1995. LXIII. törvény

c) 1998. LXIII. törvény

d) 1999. LVIII. törvény

752. Mikor készült Európában az első nemzeti adatvédelmi jogszabály?

a) 1943.

b) 1973.

c) 1984.

d) 1999.

753. Melyik európai ország készítette, adta ki elsőnek a saját nemzeti adatvédelmi jogszabályát?

a) Magyarország

b) Norvégia

c) Dánia

d) Svédország

754. Mikor lépett életbe Magyarországon az adatvédelmi törvény?

a) Soha, mert nincs ilyen.

b) 1992-ben.

c) 1995-ben.

d) Most van előkészítés alatt.

755. Korlátozza-e az adatvédelmi törvény a személyes adatok felhasználását?

a) Nem, mert azt bárki szabadon felhasználhatja.

b) Igen, az adatgazdára kötelezettségeket ír elő.

c) Az egyén kötelezettsége az adatainak védelme.

d) Tiltja az adatok adatbázisainak összekapcsolását.

756. Köteles-e az adatgyűjtő tájékoztatni az adatszolgáltatót az adatainak felhasználásáról?

a) Igen.

b) Nem.

c) Csak kérésre.

d) Változó.

757. Kérheti-e az egyén az adatainak törlését adatbázisokból?

a) Igen, minden adatbázisból.

b) Nem, semelyik adatbázisból.

c) A kereskedelmi jellegű adatbázisokból igen.

d) Az állami jellegű adatbázisokból igen.

758. Mely intézményekben találkozhatunk adataink számítógépes tárolásával?

a) Háziorvosunknál.

b) A sarki fűszeresnél.

c) A népesség-nyilvántartó hivatalban.

d) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban.

759. Mi az adatvédelmi törvény célja?

a) A felhasználó személyi adatainak védelme.

b) A szerző személyes adatainak védelme.

c) Az állampolgárok, illetve jogi személyek személyi és lakcímadatainak a védelme.

d) A törvényi hatóságokkal szembeni adatszolgáltatás adatainak a védelme.

760. Megtilthatja-e az állampolgár az adatainak kiadását?

a) Igen, erre törvény hatalmazza fel.

b) Nem, erre nem hatalmazza fel törvény.

c) Igen, de a hatóságok jogi (bírósági) esetekben kötelesek kiadni.

d) Nem, mert az adatok mindenki számára hozzáférhetőek a megfelelő helyen.

761. Minden szoftver esetében érvényes-e a személyi adatvédelmi törvény, vagy a külföldön tartózkodó állampolgárra az adott állam törvényei a mérvadóak?

a) A törvény az állampolgársághoz tartozik, és külföldön is mérvadó.

b) Minden szoftverre érvényes, ami Magyarországon készült.

c) Minden szoftverre érvényes, amit Magyarországon forgalomba hoztak.

d) Minden szoftverre érvényes, hisz ezek nemzetközi törvények.

762. Melyik az a szervezet, amelyik az állampolgárok adatait nyilvántartja?

a) Központi Statisztikai Hivatal

b) Magyar Személyi Adatügyi Hivatal

c) Belügyminisztérium

d) Központi Nyilvántartási Hivatal

763. Mi tartozik a személyes adatok védelme alá?

a) A nők leánykori neve

b) Iskolázottság

c) Tartózkodási hely

d) Telefonszám

764. Mi tartozik a személyes adatok védelme alá?

a) Internetes levelezési cím

b) Személyazonosító jel

c) Archív adatok (például: címváltozásokról)

d) Születési dátum

765. Melyik miniszter alá tartozik a személyi adatvédelem feladatköre?

a) Magához a miniszterelnökhöz.

b) A belügyminiszterhez.

c) A szociális miniszterhez.

d) A népjóléti miniszterhez.

766. Egy program kéri a személyes adataimat. Köteles vagyok-e válaszolni?

a) A regisztráció (azonosítás) céljából igen.

b) Ha a program továbbítani kívánja a cége adatbázisába, akkor nem.

c) Ha csak ezeknek a pontoknak a továbblépésével lehet továbbmenni, de a program nem közli a célját, akkor nem.

d) Igen, mindig, minden esetben.

767. Milyen típusú programok számára kell megadnom a személyes adataimat?

a) Semmilyennek.

b) Az olyannak, amely valamilyen adatszolgáltatást nyújt hivatalos szervezet felé, és így azonosít.

c) Csak az operációs rendszer számára.

d) Mindegyiknek, amelyik kéri.

768. Hova vagyok köteles megadni a személyes adataimat?

a) APEH

b) Rendőrség

c) NJSZT

d) Külügyminisztérium

769. Ki őrködik az adatvédelmi törvények betartása felett?

a) APEH

b) Adatvédelmi Biztos

c) Külügyminisztérium

d) Alkotmánybíróság

770. Melyik állítás helyes?

a) Törvényes az internetről saját szórakozás céljára zeneszámot letölteni.

b) Törvényes az internetről letöltött zeneszámot a barátunknak CD-re írva továbbadni.

c) Az internetről saját szórakozás céljára törvényesen tölthetünk le irodalmi műveket.

d) Az internetről saját szórakozás céljára törvényesen tölthetünk le képeket

771. Melyik állítás helyes?

a) Törvényes a gyári másolásvédelmet feltörni, ha a másolt anyag csak a saját szórakozásunkat szolgálja.

b) A gyári másolásvédelem feltörése bűncselekmény.

c) Szerzői jogvédelem alá tartozó művet sohasem szabad a PC merevlemezére letölteni.

d) Törvényes a tévében sugárzott filmet a család szórakozása céljából kazettára másolni.

772. Melyik állítás helyes?

a) A szerzői jogvédelem alá tartozó, saját részünkre vásárolt jogtiszta szoftverről szabad biztonsági másolatot készíteni.

b) A szerzői jogvédelem alá tartozó, saját részünkre vásárolt jogtiszta szoftverről szabad biztonsági másolatot készíteni, s azt ismerősünknek átadni.

c) Az internetről letöltött tetszőleges képet felhasználhatjuk egy prospektus készítése során.

d) Az internetről letöltött tetszőleges képet felhasználhatjuk egy prospektus készítése során, ha megjelöljük a forrását.

773. Saját vagy a családi-baráti kör szórakozása céljából szabad a szerzői jogvédelem alá tartozó jogtiszta műveket:

a) Analóg hordozóról analóg hordozóra másolni.

b) Analóg hordozóról digitális hordozóra másolni.

c) Másolásvédelemmel nem rendelkező digitális hordozóról analóg hordozóra másolni.

d) Másolásvédelemmel nem rendelkező digitális hordozóról digitális hordozóra másolni.

774. Saját vagy a családi-baráti kör szórakozása céljából szabad:

a) Az internetről letöltött irodalmi műveket CD-re írni.

b) Az internetről letöltött zenei műveket CD-re írni.

c) Jogtiszta CD-ről rádióműsorokat merevlemezrere írni.

d) Jogtiszta CD-ről képeket átvinni egy prezentációba.