2008. július 5. szombat

Szombat van, elviekben pihenőnap. Elviekben... Gyakorlatilag egész délelőtt próbáltunk, délután pedig parókavásárláson voltam Sorával. Rég nem nevettem már ekkorákat! Amíg ráleltünk a megfelelő hosszú, szőke parókára, vagy százat felpróbáltunk. Én is, igen.:) El is gondolkodtam, vajon mi lenne, ha vörösre festetném a hajam. De Sora lebeszélt erről, szerinte -egyebek mellett- a szőke hajam tesz engem "Layla kisasszonnyá". Hiszek neki. A vacsoránál volt egy kis konfliktus Sora és May közt, amibe akarva-akaratlanul én is belekeveredtem. May sérelmezte, hogy "minden darabban Sora a főszereplő" és ő nem is kap lehetőséget a Kaleido Star-rá válásra. Sora csak annyit mondott, hogy a lehetősége mindenkinek megvan, csupán ki kell aknázni. Erre May valami olyasmit mondott, hogy Sora nem a tehetségének, hanem a szerencséjének köszönheti a sikert. Ezt nem hagyhattam szó nélkül. Kötelességemnek éreztem felvilágosítani May-t arról, mennyi munkával és áldozattal jár a sztárrá válás. Ezt persze ő is tudja, csak most nem lát az irigységtől. May Wong erre zokogni kezdett, majd kirohant az ebédlőből. Nem mentem utána, ezt neki kell helyre tennie magában. Késő van, megyek, elteszem magam holnapra.

Layla