Pb *n LIBRARY OF THE COOPER-HEWITT MUSEUM OF DESIGN • SMITHSONIAN INSTITUTION • Bequest from Estste of Marian Hague ű 7 <**> D& /£ A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYEI. IV. OSZTYAK HÍMZÉSEK. 1 SZÍNES FÉNYKÉP ES 4 FÉNYKÉP HASONMÁSÁVAL ES 31 TÁBLA SZÍNES KŐNYOMATTAL. # ETHNOGRAPHISCHE SAMMLUNGEN DES UNG. NATIONALMUSEUMS. IV. OSTJAKISCHE STICKEREIEN. MIT DER REPRODUKTION EINER AUTOCHROM-PHOTOGRAPHIE, VON 4 PHOTOGRAPHIEN UND 31 FARBIGEN LITHOGRAPHIEN. JAH11WB BUDAPEST, 1921. 4AJK 3eóaesi y7fta*'arrÍ4i0M 401460 Osztyák női ing. — Ostjakisches Frauenhemd. BEVEZETÉSÜL. Ennek az előttünk fekvő szerény kiadványnak szokatlan és sajnálatos története van. Osztályunk néhai vezetője dr. Jankó János osztyákföldi tanulmányútjáról 1898-ban hazatérve, nemsokára tervbe vette, hogy leíró katalógusunk IV. köteteképpen, a szokott feldolgozás- ban közrebocsátja a velünk nyelvileg a vogullal együtt legközelebbi rokon osztyákságtól származó himzésgyüj- teményünket. Az itt közölt színes rajzok eredetijét meg- festtette bold. Nécscy István festőművészünkkel, a hozzá- való szöveg egy részét is alkalmasint kidolgozta, a mű kiadásában azonban hirtelen halála (1902. július) meg- gátolta. Utódja dr. Serhay et Vilibáld a munka sajtó alá készí- tésével komolyan foglalkozott. Osztályunk folyóiratában'"" a készülő munkából Jankó eredeti helyszíni jegyzeteinek fölhasználásával közre is adott egy szemelvényt, közte az itt közölt színes ingképet is, s a munka megjelenését 1907. őszére ígérte. ígéretét azonban ismeretlen okokból nem váltotta be, s így történt, hogy az itt közölt mű- lapok kinyomtatva a nyomdában felejtődtek, s egészen véletlenül és váratlanul csak mostanában kerültek elő a nyomda raktárából. Közben a már kiszedett szöveg, a kézirat s Jankó eredeti jegyzőkönyve elkallódott. A nyomatok napfényre jöttekor azonnal elhatároztuk, hogy ezt az értékes képanyagot már csupán néhai Jankó iránti kegyeletből is megjelentetjük, jóllehet megfelelő kísérő szövegről az előzmények alapján gondoskodni nem tudunk. Az illusztráló anyagot mégis kiegészítettük négy autotypiával. Ezek közül 2 ing előttünk ismeretlen okból szintén elkallódott vagy esetleg valahol raktáraink- ban rejtőzködik s csupán fényképük van birtokunkban. (1. 2. ábra.) A himzésrészletek azonosításában e két inget ille- tőleg — minthogy a fényképek színtelenek — csak a körvonalakat vehettük szemügyre ; az azonosítás tehát csupán valószínű. A színes táblák többi ábrájának ere- detijét gyűjteményünkben megkerestük s azonosságukat megállapítottuk. így is maradt néhány — inkább apró — ábra, melynek azonosítása nem sikerült ; talán az elveszett (vagy lappangó) ingek részletéi, vagy talán az idő által megviselt néhány himzésdarabnak részlete, amit ma már felismerni nem tudtunk. Ezt a munkát dr. Viski Károly berendelt középiskolai tanár úr végezte el, tőle származik az itt következő szöveg is. Budapest, 1921. október hó. Dr. Bátky Zsigmond igazgató. *A Magyar Nemz. Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője. Budapest, 1907. 166 ; németül : Anzeiger der Ethnogr. Abteilung des Ung. Nat. Museums. Budapest, 1914. 167. EINLEITUNG. Die vorliegende bescheidene Veröffentlichung hat eine ungewöhnliche und bedauernswerte Geschichte. Der verstorbene Leiter unserer Abteilung Dr. Johann Jankó beabsichtigte, als er von seiner Studienreise aus dem Ostjakenlande im Jahre 1898 heimkehrte, in Bälde als IV. Band unseres beschreibenden Kataloges in gewohnter Bearbeitung unsere Stickereisammlung herauszugeben, die von den in linguistischer Beziehung mit uns, sammt den Vogulen in nächster Verwandschaft stehenden Ostjaken herrührt. Die Originale der hier dargestellten kolorierten Zeichnungen liess er von unserem seither dahingeschiedenen Künstler Stephan Nécsey malen, auch hatte er wahrscheinlich bereits einen Teil des dazugehörigen Textes ausgearbeitet, als sein plötzlich erfolgter Tod hindernd zwischen ihn und die Ver- öffentlichung des geplanten Werkes trat. Sein Nachfolger Dr. Willibald Semayer hat sich mit der Arbeit der Veröffentlichung ernstlich befasst. In der Zeitschrift unserer Abteilung* veröffentlichte er auch aus der ins Werk gesetzten Arbeit mit der von Jankó an Ort und Stelle angefertigten Originalaufzeich- nungen Einiges, darunter auch das hier beigefügte Autochrombild eines Hemdes und versprach das Er- scheinen des Werkes für den Herbst 1907, löste indessen sein Versprechen aus unbekannten Gründen nicht ein und so geschah es, dass die hier beigefügten Kunst- blätter fertig gedruckt vergessen in der Druckerei lagen und ganz zufällig und unerwartet erst jetzt in dem Lager der Druckerei aufgefunden wurden. Inzwischen aber gerieten im Laufe der Jahre der bereits gesetzte Text, das Manuscript, sowie Jankó 's Originalnotizen in Verlust. Als nun die Druckarbeiten zum Vorschein kamen, beschlossen wir sofort, diese so wertvollen Bilder, schon aus Pietät gegen den dahingeschiedenen Jankó, zu veröffentlichen, trotzdem wir, infolge der erwähnten Vorkommnisse keinen entsprechenden Text beifügen können. Den Illustrationsstoff jedoch ergänzten wir mit vier Autotypien. Von diesen sind ebenfalls zwei Hemden aus uns unbekannten Ursachen in Verlust geraten, können aber auch irgendwo in unseren Lagern verborgen liegen und besitzen wir nur die Photographien derselben. (Fig. 1, 2.) Bei der Identificierung der beiden Hemden konnten wir — da die Photographien farblos sind — nur die Umrisse in Betracht ziehen, die Iden- tität ist daher nur als wahrscheinlich anzunehmen. Die Originale der übrigen Figuren der farbigen Tafeln haben wir aus unserer Sammlung herausgesucht und die Iden- tität festgestellt. Dennoch verblieben einige — wenn auch kleine Figuren, — deren Identitätsnachweis uns nicht gelang ; vielleicht sind es Einzelteile der verlorenen (ev. verborgenen) Hemden, oder aber auch Einzelteile einiger unserer von der Zeit stark mitgenommenen Stickereistücke, deren Erkennen heute schwer fällt. Die vorliegende Arbeit führte der unserer Abteilung zuge- teilte Mittelschulprofessor Dr. Karl Viski aus, von ihm stammt auch der nachfolgende Text. Budapest, Oktober 1921. Dr. Sigmund von Bátky Direktor. * A Magy. Nemz. Múzeum Néprajzi Osztályának Értesí- tője. Budapest, 1907. 165; deutsch: Anzeiger der Ethnogr. Ab- teilung des Ung. Nat. Museums. Budapest, 1914 16 7. A HÍMZÉSEK. A hímzések származáshelye és rendel- tetése. Osztyák himzésgyüjteményünk dr. Pápai Károly és dr. Jankó János osztyákföldi gyűjtésének részleges eredménye. Mindketten tudományos (néprajzi) kutatás céljából tartózkodtak az osztrákok között. Pápai gyűj- teménye kevéssel hazaérkezése után 1889 őszén került a Múzeum birtokába, Jankó 1898-ból származó gyűjte- ményét, mint a ÜTzc/y-expedicio egyik eredményét, az expedicio áldozatkész vezetője, gr. Zichy Jenő ajándé- kozta Múzeumunknak. A hímzett tárgyak szár- mazáshelyét illetőleg, Jankó-nzk e füzet Bevezetésében idézett helyen olvasható naplótöredékére utalunk ; itt csak annyit kívánunk közölni, hogy Jankó tárgyai a Demjanka, litis, Szalum és Nagy-Jugán völgyéből, míg Pápai gyűjteménye a kondai osztyákság körebői szár- mazik. E hímzett munkáknak mintegy felerésze kész ing ; a többi régi ingek foszlánya vagy ingnek szánt vászondarab ; a kimért vászondarabokat ugyanis elébb kihimzik s csak azután szerkesztik össze. Ezeken kívül két kendő, két pár keztyű s egy rövid kabátféle, mely valószínűleg ingből alakult át, — tartozik osztyák hím- zéseink köze. A Pápai-íéle gyűjtemény idetartozó da- rabjainak leltári száma : 3377, 3378, 3379, 3380, 3403, 3404, 3432, 3433, .3525 ; a Janko'4é\é\<é : 40209-től 40232-ig, 40235. Összesen 32 darab. Az ingek szabása. Az egész ingnek mintegy gerince az ing kétszeres hosszát tevő, mintegy 40 cm. széles, 210 — 250 cm. hosszú vászondarab, mely közepe táján a nyak számára kivágva, az ing elejének és hátá- nak 'középső része. így egy darabból való az itt színes hasonmásban bemutatott (3403. lelt. sz.j ingnek is ez a része. Gyakoribb eset azonban, hogy az ing eleje és háta külön darab s a kettő a vállon van Összevarrva. Ugyancsak ilyen széles s mintegy 110 — 115 cm. hosszú vászondarab szolgál a két ujj számára. Harmadik lé- nyeges rész a két oldal, mely hasonló széles vászon- darabból készül. A páros darabok: a mell és hát, két oldal, két ujj, egy darabban marad mindaddig, míg ki nincs hímezve; kihimzés után vágják ketté. Ugyancsak himzés után vágják ki a nyak számára szolgáló nyílást s hasítják be a mellen levő gombolás hasítékát. E lé-, nyeges s gyakran igen gazdagon himzett részeken kívül DIE STICKEREIEN. Herkunft und Bestimmung der Sticke- reien. Unsere Sammlung von Ostjakenstickereien ist ein Teil des Ergebnisses der Sammlungen Dr. Karl Pdpai's und Dr. Johann Jankó 's. Beide weilten wissen- schaftlicher (ethnographischer) Forschungen halber unter den Ostjaken. Pápais Sammlung ging bald nach seiner Heimkehr im Herbste 1889 in den Besitz des Museums über ; die aus dem Jahre 1898 stammende Sammlung Jankó's, als das eine Ergebnis der Ziciiy- Expedition, wurde von dem opferwilligen Führer der Expedition, dem Grafen Eugen Zichy, dem Museum geschenkt. In Betreff der Herkunft der Sticke- reien verweisen wir auf das, in der Einleitung dieser Broschüre citierte Tagebuch-Fragment Jankó 's ; hier wollen wir nur soviel mitteilen, dass die Gegenstände der ^/(T/// 7 i/-Sammlung aus Demjanka, litis, Salüm und dem Grossjugan-Tale stammen, während die Sammlung Pdpai's aus dem Bereiche der Konda-Ostjaken herrührt. Ungefähr die Hälfte dieser Stickereiarbeiten sind fertige Hemden; die Übrige sind entweder Teile alter Hemden oder für Hemden vorbereitete Leinwandstücke, da man den, für Hemden zugeschnittenen Stoff zuerst stickt und dann erst zusammenfügt. Ausserdem gehören zu unseren ostjakischen Stickereien zwei Tücher, zwei paar Hand- schuhe und eine Art kurzer Rock, welcher wahrschein- lich aus einem Hemde umgeändert wurde. Die Inventar- nummern der hierher gehörigen Pápai'schen Stücke sind: 3377, 3378, 3379, 3380, 3403, 3404, 3432, 3433, 3525; die der Ja7ikó'schen : 40209-40232, 40235. Zu- sammen 32 Stücke. Der Schnitt der Hemden. Der Hauptteil des ganzen Hemdes besteht aus einem 40 cm. breiten, 210 — 250 cm. langen — die doppelte Hemdlänge be- tragenden — Stück Leinwand, dessen Mitte für den Hals ausgeschnitten wird und das Mittelstück des Vorder- und Rückenteiles des Hemdes bildet. So ist auch der hier in Autochrom-Reproduktion dargestellte Hemdteil (Inventar-Nr. 3403) aus einem Stücke. Es kommt aber öfters vor, dass Vorder- und Rückenteil je ein separates Stück für sich bilden und an den Schultern zusammengenäht werden. Ein ebenso breites und ungefähr HO — 115 cm. langes Stück Leinwand dient für die beiden Ärmel. Einen dritten, wesentlichen Teil stellen die beiden Seitenteile dar, welche aus ebenso breiten Leinwandstücken verfertigt werden. Die paar- weisen Stücke: Brust und Rücken, Seitenteile und Ärmel bleiben in einem Stücke bis sie gestickt sind und werden erst nach Beendigung des Stickens entzweigeschnitten. Nach dem Sticken wird auch die Halsöffnung ausge- schnitten, sowie die zum Knöpfen bestimmte Öffnung an der Brust geschlitzt. Ausser diesen wesentlichen und oft sehr reich gestickten Teilen sind zum Zusammen- wm£Mm Fig. 1. ábra. Fig. 2. ábra. Fig. 3. ábra. Fig. 4. ábra. még három páros darabra van szükség az ing össze- állításában : a kar alsó részét kitevő, hónaljban kezdődő s a kézelőnél hegyes csúcsban végződő darabra, a háti rész s a két oldal közé kerülő ugyancsak csúccsal a váll felé forduló háromszögű darabra, mely az ing aljának némi bővebbséget ad, végül a hónalj alatt levő, rendesen puhább anyagból, szövetből vágott néhány négyzetcenti- méternyi pálhára. így tehát a bővítést szolgáló három- szögű darabok kivételével az ing négyszögű darabokból van összeállítva. Nem egy példányunkon azonban az említett főrészek több darabból állanak ; ezekben terv- szerűség nincs, hanem szükség szerint vannak össze- tákolva, foldozva, gyakran a hímzett díszes részletek megtartása kedvéért. Á hímzések anyaga, elhelyezése, techni- kája. A himzés alapja egyszerű csalán-, kender- és lenvászon ; legkevésbbé az utóbbi. Hímzésre általában gyapjúfonalat használnak, néhány darab azonban pamuttal himzett. A fonál színe vörös és kék ; jóval kevesebb a sárga szín, főként apróbb díszítmény-elemek kitöltéséül. A himzések egyik csoportjában a díszítmények barna fonállal vannak határolva. Más szín (pl. lila, zöld) alig fordul elő. A színek ily arányú alkalmazása szembetűnő azért, mert Sirclms megfigyelése szerint a vörös és sárga színek a fontosak s csak ezeket tudják maguk csinálni, míg a kéket, (zöldet ?) a muszkáktól készen kapják.* Leggazdagabb hímzést kap az ing eleje. A dísze sebb példányok e része teljesen hímzéssel borított. A leg egyszerűbbeknek is legalább melli része elég gazdagon himzett. Hasonló gonddal himzik az ujjak látható, felső részét, néha még alját is. Egy-egy gazdag sáv húzódik a nyak alatt hátul keresztben, a vállról a lapocka al- jáig, a két oldalnak az ing elejével érintkező szélén' körül az egész ing alján. Nem ilyen érvényesülő him zésterület a kézelőt körülfogó, valamint az oldalt ke- resztben haladó 3 — 4 sáv, mely az oldal vászon mellel érintkező szélén haladó himzéssávot, az ezzel párhuza- mosan haladó hátsó, második sávval köti össze. Kisebb önálló foltok általában ritkábbak; a kar váll alatti ré- szén, az oldal keresztben haladó sávjai között fordulnak elő négyszögbe zárt, csúccsal fölfelé irányított díszítmé- nyek. * Sirelius: Die Handarbeiten d. Ostjaken u. Vogulen. Journal de la Société Finno-Ougrienne. XXII. fügen des Hemdes noch drei paarweise vorkommende Stücke notwendig : die Unterärmel, die unter den Achseln breit anfangen und bei den Manchetten in eine Spitze enden; die zwischen dem Rücken- und Seitenteile eingesetzten, gegen die Schulter hin ebenfalls in eine Spitze auslaufenden dreieckigen Teile, welche dem Hemde unten eine gewisse Weite geben sollen ; endlich die unter der Achsel eingefügten, einige Quadratcen- timeter grossen Flecke, für die man gewöhnlich weicheres Material, Stoff nimmt. Somit ist das Hemd ausser den zur Erweiterung dienenden dreieckigen Stücken aus lauter Vierecken zusammengestellt. Bei mehreren unserer Exemplare aber sind die erwähnten Hauptteile aus mehreren Stücken zusammengesetzt ; es ist aber keine Planmässigkeit dabei, sie sind je nach Bedarf zusammengestückelt, zusammengeflickt, oft der gestickten Zierteile halber. Die Stoffe, die Anordnung und Technik der Stickereien. Zum Sticken verwendet man Brennessel- und Hanftuch oder Leinwand ; letztere wird am wenigsten benützt. Als Stickmaterial dient im All- gemeinen Schafwolle, doch sind einige Stücke auch mit Baumwolle gestickt. Die Farbe des Stickfadens ist rot und blau, viel seltener sieht man Gelb, das meist nur zur Füllung der kleineren Ornamentfiguren verwen- det wird. Bei einer Gruppe der Stickereien sind die Ornamente mit braunem Faden begrenzt. Andere Farben (lila, grün) kommen fast nie vor. Die Verwendung der Farben in diesen Verhältnissen ist darum augenfällig, da nach den Beobachtungen von Sirelius die rote und die gelbe Farbe massgebend sind, weil sie nur diese selbst bereiten können, während sie die blaue (grüne ?) fertig von den Russen erhalten." Den reichsten Schmuck erhält die Hemdbrust, die bei den reichstgeschmückten Exemplaren ganz mit Stickerei bedeckt ist. Selbst bei dem einfachsten Hemde ist wenigstens die Brust reich bestickt. Mit derselben Sorgfalt werden die oberen, sichtbaren Teile der Ärmel mit Stickereien versehen. Je ein reichge- stickter Streifen zieht sich auch rückwärts unterhalb des Halses der Quere nach von der Schulter bis unter das Schulterblatt hin, am Saume der beiden mit dem Vorder- teile zusammenhängenden Seitenteile, sowie rund um den unteren Rand des ganzen Hemdes. Keinen so zur Geltung kommenden Platz für die Stickerei bietet der Streifen um die Manchette, sowie die quer laufenden 3 — 4 Streifen an den Seitenteilen, welche die an den Längssäumen derselben parallel laufenden Stickereistreifen miteinander verbinden. Kleinere, selbständige Flecke sind im Allgemeinen seltener ; an dem Teile des Ärmels unterhalb der Schulter kommen zwischen den, an den Seiten querlaufenden Streifen in Quadrate eingeschlossene, mit der Spitze nach aufwärts gerichtete Ornamente vor. * Sirelius: Die Handarbeiten der Östjakén und Vogulen. Joainal de la Société Finno-Ougrienne. XXH. A díszítniények vászonra vitele három móddal (technikával) történik : az u. n. Holbein-technikára emlé- keztető négyzetöltéssel, az egymásmellé rakott párhuza- mos öltéssel (laposöltéssel), végül a rajz határvonalának barna fonállal való előzetes kivarrásával s a határolt területek laposöltésű kitöltésével. (Színes tábláinkon be- mutatott díszítményeink hármas csoportja is e rendben követi egymást). Díszítő elemek. Ezek kétfélék : mértaniak és naturalisztikusak. Az előbbi csoportot mértani elemek s ezek kombinációi alkotják : egyenes és szögben megtört sávok, négyszögek, csillagok, keresztek s ezek összeté- telei. A természeti eredetűek között határozottan csak a madár ismerhető fel, rendesen párosával szembefor- dultán, igen gyakran sajátos négyes csoportokban, vala- mint fák, néha oszlopszerű alakokká stilizáltán. Az egyes elemeket megnevezni már Jankó ottlétekor sem tudták az osztyákok.* A hímzésrészletek ábráinak megneve- zése. ** 1. fr>$<>$<>$< >$<>fr>fr >fr )> y V. TÁBLA. TAFEL V. VI. TÁBLA. TAFEL VI. *i** ■■» *mmm ■■ «■ ■» *■ «m SS» mb *■ •^■s B ■■ «b «■ w^^Jtmm mm m i hbm ihb — — «w^nt «■ «m ^m s^ n VII. TÁBLA. TAFEL VII. »iyXXX^XX>O0^O< XiLAJk.AXJLJk.J ttaóóóóttóóóó6 YrYrYfW iiilmiiliiiiiliiiiiliiiiiiiiiiiliuiiliiuiliiiiiliiiiiiiiiieliiiiHiiiiiliuiiliii ■■I iii I' íí- A A A A A A A A iliiiiiiiiiliiiiiiiiiliiiiiiiiiliiiiuiiiliiiiiiiiniiiiiniilniHiiiiliiiiiimliii iiiiiiiuiuiimiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniuinuuiiiimiiiiimniiiii \ , A. «A. .A. .A. . Am A .A. .i 11 ' 1 ' h A. _■■■■■_ .A. .ii'ii. .A A -■:!:■- é- ■<> -o- <> <> ■<> < , A. .A, .A. .A. .A. .A. .A. , A, .i» 1 illimillillmnllill illllimillillimillilliimllillmiilliiimiMilIii 'l-l 1 V *l Al' , M ,I I.I I »l-l 1 'm' 'l-l' V 'l-l' 'W 1 'W* 'l-l 1 Illllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllillllllilllllllllllll|]||lllllll1lllllll S 1 A A A A A A A A i jh A A A A A A A A ÁwAwAWAVsv UiraiIhlliiiiillilhiiiiHittiiiiiililliiiiillilliinillilliiiiillilliiiiinilhn iiiiiiHiuiiniuiiiiiiiiiiiiKmiNimiiiiiiiiiniiiitiiiiiiuiimmiiiimiiii V A A A -A >■ -O* V v" *0 W0AO tS SKS ^2K SKS 38E S2SS SBS $KS $38 |$K AN\\ , K\x\\v5&fc.vsv& A\>\NWX>X\X>\X\\X\N%\vW^ XCZC£CCCw>>^>W>>>>^^^ VIII. TÁBLA. TAFEL VIII. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiHniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iHiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiigiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii im liiHimlHiriinilliiiiilliiHilIillmiihiiiiliiiiillilliHiiluiiiilIiiiiillilli iiHnniiHiiiiiiiiiiiiiiiminiiiiiHiiiiinuiiiiuiiiiiiiiiiiHniiiiiiiiiHiin iiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiisiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHUiiiHmiiiiiiiiiiiiiii > ■U> fS kJ f% < iiiiiniiuiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinMiiiiaiiiiiiuiiiiiniiiiuHiiiiiiiiuniiiiiiiiiiii .1! lI8tllllll!ltltuillIlIlllllifllIllllillflSIHIlIlSliÍllll»llÍSs!lElllllBflllllíllBlllBCIIÍBBl£llI»aillll2ltcS!ÍsBIIHllglt iiiiiiiiiniiiiniiiiiiuiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiimiiiuiiiiiiiiiiiii oiiiuiimiiiIhllilliiiMiiiiimiiiífifliiiHlmffiNí^ IBIlllHliiniHIIIIIIlillllllllllSUIIIIIIIIIIllllllllIlllflIIIlllHlllltlIlillltillllllltilllllllllllIllIIUIIIllBIIIIIIIflIllllNIiaillfUHflIllllCIIIIIIIIlllHllHIIillHlill IX. TÁBLA. TAFEL IX. IIIIIIIIIIIBIllllllimi!UIHIIIIIBIIIIII9lllllIBIIIIIIIIIIIIHIBIIIIIIIIIIIIII»II IIIIIIIIIIIHIIIIIBIIIIIIIIIIIIIIIIIIBmillllllllllllllllllinNIIIIIIIIIllllllllll .iiiiiM:i!:n:..iiiii,!iiiiiiiiiiii!ií:i!n g [ IIBIIBIIIIIIIIIIIIIflIBBIIBgnHIIIIIIIBIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilllllllllllllllllllI >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>^^^ BBBlllllllllllllBIIIIBBIIIIIIBIIIIIlllllll I 1 í NIIIIIIIIIIBIBIBBIBIIIBBIIIIIIIHIIIIIIIIUU1IIIIIIIIIIBIBIIIIBBBBIBIIBIIIIBIIIIII *U^ ;!; kSí', ;'U lllllllllllllllllllllllllBllllllllillllllllllllltllBllBllfllllUilllllllllllllEllllll »» ******* >>>>>>^>>>V>>>>^>>>>^^V5%5 <<&<<&<<<*<<<<<<<<<<<<<^^^^ flBBBBBIBBBBBflBBIBIIBIBIBBifllBBflflBBfllflBBflBBIBBIIBBIBBIIBIIIIIIIIBIIIBIIIIBBBBBBBBIBBI illiiiiiiiiiliiiiiiuillilliiiiiiiiiliiiiiiiiillilliiiiiiiiiliiiiiiiiillilliiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiigiiii X. TÁBLA. TAFEL X. S5p ^V^y^vwrw XI. TÁBLA. TAFEL XI. XII. TÁBLA. TAFEL XII. XIII. TÁBLA. TAFEL XIII rf> i * lifo V'" ,'ISWÍW 1 !! 1 '. '■ißi' 1 ■iMijji- -íj; •i!jjj!A!;.;:i- lllllllllllllllll lllllllllinilllllllllllllllllllMllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllíllllllllllllllllllllllllllllll IHllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllll XIV. TÁBLA. TAFEL XIV. XV. TÁBLA. TAFEL XV. XVI. TÁBLA. TAFEL XVI. XVII. TÁBLA. TAFEL XVII. XVIII. TÁBLA. TAFEL XVII MiHMn 1 XIX. TÁBLA. TAFEL XIX. uwwwafi ' .v a wwwo n ww i gj ^ wgi^ rw gm ty q M«a»»w ai i j iw u i i^ iii i i.i nnmwm— i XX. TÁBLA, TAFEL XX. XXI. TÁBLA- TAFEL XXI. XXII. TÁBLA. TAFEL XXII. ; : ^^^ S j^^ ' «»«88 ■ XXIII. TÁBLA. TAFEL XXIII. IMI-I-Ui - n+fj- i [ 1 1 1 ; i XXIV. TÁBLA, TAFEL XXIV. XXV. TÁBLA. TAFEL XXV. XXVI. TÁBLA. TAFEL XXVI. tmttmttttHttttmtmt^^ 1 1 1 ! 1 1 1 ! 1 1 1 H-^-M^M-^H-H^-í-Wt-H-^flF " XXVII. TÁBLA. TAFEL XXVII. L XXVIII. TÁBLA. TAFEL XXVIII. XXIX. TÁBLA. TAFEL XXIX. XXX. TÁBLA. TAFEL XXX. XXXI. TÁBLA. TAFEL XXXI »■■■■■■■■■■■■ — _-~__ — TTT m •;■•• i " " -.---.-■-■■ r --- r -- ..- t .^- rr! .- ;i .i t; ,.,,. .,, -■ \ SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES 3 lOflfl G0E3fl7i45 1 chm qNK9256.A1B92 CJszty.ak himz:esflk %