Hőszivattyú

A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni és melegvizet előállítani egyaránt. A berendezés működése a föld (talaj, talajvíz) és a ház belső terei közötti hőcserén alapul: a talaj mélyebb rétegeinek állandó hőmérsékletét használja télen fűtésre, nyáron hűtésre. A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.

A hőszivattyús rendszer fő előnyei:

• Egész évben képes közvetett módon kiaknázni a nap energiáját, nem függ a pillanatnyi napsugárzás erősségétől, mivel a környezetben eltárolt energiát hasznosítja.
• Segítségével alacsony hőmérsékletszintű hőforrásokból is kinyerhető hő, illetve hulladékhőt hasznosíthatunk.
• Amennyiben a fűtést teljes egészében a hőszivattyú végzi (monovalens rendszer), nincs szükség kéményre, a helyszínen nincs károsanyag kibocsátás.

A hőszivattyús rendszerek típusai

• Talajkollektoros rendszer - 1-2 méter mélyen lefektetett vízszintes csőhálózat
• Talajszondás rendszer - 50-200 méter (általában 90-100 m) hosszú furatban elhelyezett, 2-4 szál műanyagcsőből készített talajszonda
• Talajvíz-kút - búvárszivattyúval nyert víz hőjére alapoz

A rendszer felhasználási területei

A hőszivattyús rendszer sokrétűen felhasználható háztartásunk energiaforgalmában. Az aktuális igények függvényében felhasználható a következő területeken:

• fűtés,
• hűtés,
• melegvíz-készítés.

A hőszivattyú működéséről, típusairól, lehetséges felhasználási területeiről hamarosan bővebben is olvashat majd cikkeket Napos oldalunk cikkgyűjteményében.