A VOLVO 300 TÍPUSCSALÁD TÖRTÉNETE
| A
Volvo a DAF autógyárának
felvásárlása után annak
típuspalettáját és arculatát a
sajátjára kívánta formálni. Az
utolsó, DAF 66-os
típust a tervezőasztalon még DAF-77 nevű típus
követte volna, ám a
tulajdonosváltással ez már a Volvo égisze
alatt került gyártásba és lett a
300-as sorozat alapja. A
Volvo 300
széria 1976-ban debütált és a korai, Volvo
343-as típusú gépkocsik 1,4 literes 70
lóerős Renault-eredetű motorral, valamint CVT (folyamatosan
változó áttételű) automatikus
sebességváltóval készültek. Kezdetben
még a DAF típusjegyeit hordozták az
autók, ennek megfelelően olyan hasonlóságokat
lelhetünk fel rajtuk, mint a
külső krómozott visszapillantó tükrök, az
ülésbe integrált első fejtámlák
és a
már említett, CVT-elvű, automatikus
sebességváltómű. Később az arcualtot is kezdték a svéd márkához
igazítani. 1978: A típus gyenge belső és külső módosításon esik át. A külső, krómozott visszapillantó tükröket felváltják az egyszínű, fekete tükörházak, irányjelző fények jelennek meg az első sárvédő oldallemezén, a műszerfal fekete színt kap a korábbi barnával ellentétben (ez a 70-es évek kisautóira volt jellemző), a nyomógombos fényszórókapcsolót a tekerőgombos kivitel váltja fel. Ettől az évtől kezdik alkalmazni a tömött fejtámlás Volvo üléseket, és 1978-tól elérhető a típus manuális 4 fokozatú sebességváltóval is. 1979: Megjelenik az ötajtós, Volvo 345-ös típus, nagyobb tükrökkel, módosított küszöbökkel. Bevezetésre kerül a biztonsági, ragasztott üvegek szériaszerelése, a szélesebb gumik, valamint a metálfényezés. |  Az első széria | ||
 Az átformált, új orr-rész |
1980: Elkezdik alkalmazni a Volvo talán legjobban sikerült, legmegbízhatóbb motorját, a B19A típusú, 2 literes, 95 lóerős négyhengeres, hengerenként 2 szelepes motort, mely a 240-es típussorozatból ekkor már jól ismert. Ezzel a motorral felszerelt altípusok a DL vagy GL kiviteljelzés után egy S betűvel lettek jelölve, kezdetben kizárólag az 5 ajtós típusba kerülnek beépítésre tehát 345 DLS vagy GLS a megjelölésük. Az acél lökhárítókat műanyaggal váltják fel, amely jobb védelmet nyújt az első traktusnak és a gyalogosoknak is. 1981: A gépkocsik elejét teljesen áttervezik, a műanyag lökhárítók mellett módosítják az első fényszórókat, az irányjelzőket, a hűtőrácsot. Megjelenik a ma is ismert első arculat, mely az elegancia mellett jobb légellenállás-tényező értéket és így kedvezőbb tüzelőanyag-fogyasztást is biztosít a típus számára. 1982: Az addig drágának számító gépkocsiból piacra dobják a "Winner" kivitelt, elsőként Hollandiában, hogy az előre tervezett eladási darabszámokat elérjék. A rendkívül vonzó árfekvésű gépkocsikat a lehető legminimálisabb felszereltséggel kezdik árusítani, amely viszont a Volvo-ra jellemző biztonságot, megbízhatóságot és kényelmet már tartalmazza, így szélesebb társadalmi rétegeket célozhat meg. Ennek köszönhetően a 300-asok Angliában, Franciaországban kiemelkedő eladási sikereket érnek el. Olcsóságuk, megbízhatóságuk és egyszerűségük révén egyre több helyen alkalmazzák rendőrségi autóként, például Hollandiában, Svájcban, Malajziában vagy Indonéziában is. | ||
1982 februárjában jelenik meg a 345 VAN, tehát a kisáruszállító változatú sorozat, mely sík padlót, hátsó lefóliázott oldalüvegeket kap. Augusztusban bevezetik az új műszerfalat, a még osztott, "kétzónás" szellőztetőrendszerrel, és a széria típuselnevezéseit is egyszerűsítik: Volvo 340 és Volvo 360-ra. Ez utóbbi csak és kizárólag 2 literes Volvo motorral kerül felszerelésre ezentúl. Szeptemberben jelenik meg a legendás GLT széria. Sportos modellsorozat, mely a legmodernebb, 2 literes injektoros, 115 lóerős Volvo motort (B19E) kapja és számos extra kiegészítővel kerül szériában felszerelésre, mint például az első, légterelőbe integrált ködfényszórók, a hátsó légterelő, a plüss belső, vagy az opcióban rendelhető légkondícionáló, ülésfűtés, tetőablak, első elektromos ablakemelők, központi zár, állófűtés, digitális autórádió oda-vissza játszós kazettásmagnóval, 6 hangszóróval, a teljesség igénye nélkül. Ez a modellsorozat a Volkswagen Golf II nem titkolt kihívója lett. A várt siker elmaradt, mivel a Volvo nem akart versenyezni a Volkswagen puritánságával, megmaradt a kor prémium szegmensében. |  A Volvo 360 GLT egy korai példánya, eredeti VIRGO felnikkel | ||
 A visszafogottan elegáns limousine |
1983-ban jelenik meg a lépcsőshátú, Sedan változat, 2 literes motorral, A GLT-hez hasonló felszereltséggel, mely a modellpalettán a legmagasabbak közé tartozik. Ekkor, 1983-ban módosítják az első ajtókat, üvegezésük egy darabból készül, így elhagyják az elefántfül-ablakot, bevezetik a belülről állítható visszapillantó tükröket, az 1,4 literes motor teljesítményét növelik elektromos gyújtással és Weber 32 DIR kéttorkú karburátor alkalmazásával, és elektromos működtetésű hűtőventilátor beépítésével, a kényszerhajtású helyett. Emellett megmarad a B14.3 E (elektromos gyújtás) motor az alapmodellek felszereléseként, egytorkú Solex CISAC karburátorral, 64 lóerővel. Szintén ebben az évben került legyártásra a 100.000-ik 300-as Volvo, mely később a holland vöröskereszt szolgálatába állt.A modellpaletta 1984-85-ben válik teljessé, amikor megindul a dízel változat gyártása, 1,6 literes Renault dízelmotorral, majd az 1,7 literes szintén Renault eredetű benzines motorokkal egészül ki a kínálat. A legelterjedtebbek az ötsebességes váltóval szerelt változatok, igen kis számban fordul már ekkor elő négysebességes és a széria 10%-át a CVT váltóval szerelt gépkocsik adják. | ||
1985-ben kerül alkalmazásra elsőként az új B200-as motor, mely felváltja a jó öreg B19A-t. A B200 két verzióban, karburátorral és hengerenkénti, többpontos befecskendezővel kerül gyártásra. Így a 360-as széria már két motorváltozattal lesz elérhető. Módosítják a kipufogórendszer rögzítését, a motortartókat és a hangszigetelést is. 1986-ban a típus újabb, az utolsó ráncfelvarrásán esik át. Módosítják az első irányjelzőket, az áttervezett lökhárítókba építik őket az oldallemezről, a hűtőrácsot áramvonalasabb formájúvá alakítják. A GLE és GLT kiviteleknél a lökhárító megkapja a karosszéria színét. Nagyobb, ragasztott ablakot kap a csomagtértető. Új fékrendszer, kanyarstabilizátor, automatikus betáplálás-stop rendszer kerül alkalmazásra a gázpedál visszaengedésével 1,4 és 2,0 motoroknál. Szubtrópusi modelleknél extraként rendelhető lesz a légkondícionáló is az autókhoz. Visszamaradott országokba exportált verziókat kit-ben kezdenek árulni, melyet készre szerelnek és csak a helyszínen raknak össze. Megjelenik a B200E és B200F motorverzió, (B200F lambda-szondás katalizátorral), többpontos befecskendezővel, kartergáz-visszavezetővel és kipufogógáz-visszavezetővel. Csekélyebb teljesítmény mellett ugyan, de a legszigorúbb ausztrál, német, svájci és svéd emissziós normákat is teljesítik ezek a motorok, tisztaságuk és környezetbarát üzemeltetésük még napjainban is példás. |  A '80-as évek egyik legkorszerűbb motorja, a Volvo B200 | ||
 Egy késői GLT, egyike a legutolsóknak. | |||
|
1987-től megindul a típus lassú kifuttatása a gyártásból, először a GLE
verzió gyártása ér véget, de a GLT még megmarad. | |||
 Itt készültek a 300-as Volvók | |||
VOLVO 300 SITE HUNGARY
2008-2011