Bíbic (Vanellus vanellus)

Vonuló/állandó fészkelő faj. Gyakori becsült állománya >10 000 pár.

H: 28-31 cm, SzF: 67-72 cm. Gyakori költőfaj különböző szárazföldi és tengerparti nyílt élőhelyeken, mezőgazdasági területeken, legelőkön, tengerek és tavak melletti réteken; télen néha nagy csapatokat alkot. Férgekkel és rovarokkal táplálkozik. A talajba kapart fészkét kibéleli.

MEGHATÁROZÁS: fekete-fehér színezetű, galamb nagyságú, zömök madár. Különleges. Hosszú, vékony, ösztövér bóbitája van, közelről a sötét felsőtest gyönyörű zöld és bíbor színben csillog. Röptében különösen erősen lekerekített a szárnycsúcs, céltudatos, csapkodó szárnycsapásokkal halad előre, váltakozva tűnik fel fehér alsó- és sötét felsőteste, így a szorosan összetartó csapatok még távolról is jellegzetes, villogó benyomást keltenek. - Ad. nász.: a hím bóbitája hosszabb, a fekete szín a nyak elülső részén és a pofán egyöntetű; röptében szélesebb, kerekebb, a „kéz”. A tojó bóbitája rövidebb, a nyak elülső részén a fekete szín kevésbé kiterjedt és fehéren pettyezett, a „kéz” keskenyebb, hegyesebb. - Ad. nyug.: az áll és a nyak elülső része fehér lesz, a felsőtest tollai és a szárnyfedők hegye barnássárgán szegett, ami cikcakkos mintázatot ad. – Juv.: a bóbita rövid; az ad. téli ruhásra hasonlít, de a felsőtest tollainak, a fedőknek és a harmadrendű evezőknek teljesek a világos szegései (nem csak a tollhegyre korlátozódnak), ami finoman pikkelyes vagy pettyes mintázatot ad. 1. t.: az ad. téli ruhástól a megmaradt fiatalkori fedők és harmadrendű evezők mintázata különbözteti meg, de a különbség hamar eltűnik a tollszegések kopása miatt.

HANGJA: nagyon gyakran szól, éjszaka is sokszor hallható. Röptében adott riasztása szívettépően éles, levegős „kié-vitt” vagy „bí-bic”. A hím kora tavasszal akrobatikus fordulatokkal és zuhanásokkal tarkított nászrepülésekor, alacsonyan a föld fölött bugyborékoló, ziháló nászhangot ad, közelről egy vibráló lüktetés is hallható, amit szárnycsapással keltenek: „kié-viddlevip, i-vip i-vip.. .khíé-o-vip”.