|
Életrajzok
Életrajza:
-Szekszárdon született
-apja szigorú, szilárd erkölcsű volt® Babits ezt tőle örökölte, élete végéig hű maradt elveihez, erkölcséhez, amit a családból hozott
-anyja nagyon művelt volt® Babits is
-egyházi iskolákba járt, majd az egyetemen bekapcsolódott Négyessy László szemináriumaiba, ahol a Nyugat nagyjaival került kapcsolatba, a költészet alapjait sajátították el
-tanítóskodott
-Pesten a Nyugat rendszeres munkatársává vált
Költészete:
-első verseskötete : „Levelek Írisz koszorújából”
-Írisz a görög mitológiában a szivárvány istennője, az istenek követe
-nyitóverse az In Horatium /Horatiusszal szemben /
-záróverse pedig A lírikus epilógja
-versei sokszínűek és változatosak /ez egész életében megmarad/
-Babits nem veti el a hagyományokat, de mindig ad hozzá vm újat
-szerinte nem az aranyközéputat, hanem a szélsőségeket kell alkalmazni
-a versforma maradjon régi, de a gondolat legyen új
Költészete az I. világháború alatt:
-ekkor a Nyugat munkatársa®nehezen viselte az ezzel járó népszerűséget
-megkezdi az „Isteni színjáték „ fordítását
-megkezdődött a belső vita önmagával:
-elég méltó-e a sikerre
-elég alkalmas-e a feladatra
-Babits kezdettől fogva ellenzi a háborút, hirdeti a humánumot és a nyilvánosság előtt is vállalja elveit® megaláztatás, üldözés / mint Ady esetében/
-ide kapcsolódó verse a „Húsvét előtt”
Húsvét előtt:
-két nagy szerkezeti egységre bontjuk:
I.: 1-8 vsz.
II. : 9-10 vsz.
-a versforma szabadvershez közelít
-az első egységben a sorok rendezetlenek, a rímek elvétve találhatóak, a versszakok a költő hangulatának vannak alárendelve, mintha szétszakadoznának®zaklatottság, feszültség
-a versszakokat „ha szétszakad ajkam ,akkor is..” mondat tartja össze, a befejezése pedig a vers tetőpontjában, a 8. vsz.-ban, jelenik meg.
-Az első egységben a háborúhoz való viszonyát elemezgeti, mintegy erőt is gyűjt a nyilvánossággal való szembeforduláshoz, számára a háború negatív dolog
-Háború- Malom kép® ezt Vörösmartytól vette át
-visszatérő motívumok még a háború, pusztulás, nép-gép
-A vers főszereplője a 8. vsz.-ban jelenik meg : aki először kimondja: „elég”
-a 8. vsz.-ban már elmondta amit akart
-a második szerkezeti egységben pedig eltűnik a szabadversforma, megjelennek a rímek, rendeződnek a sorok
-a béke visszatérő motívum
„ültessünk virágot”® szeretet, testvériség, béke szimbóluma lesz, megfogalmazódik a békevágy
-A felszólító módú igékkel a hallgatóságot a maga oldalára próbálja állítani
-a múltat el kell felejteni , tiszta lappal új életet kell kezdeni és a feledéshez Isten segítségét is kéri
-„Testvérek, ha túl leszünk..”®a költő azonosul a néppel
A lírikus epilógja:
-szonett /első két vsz 4 soros, a második 2 vsz 3 soros/
-a költő megfogalmazza, hogy képtelen önmagán túllépni, szeretné a Mindenséget versbe szedni, de mindig önmagáról ír, ez neki nem öröm® agnoszticizmus
-a versben a költői én és a világmindenség áll szemben egymással
költői én: « Mindenség:
-a vers hőse I. –a vágy /hogy megverselhesse -első és utolsó
-„vak dió dióba zárva”® II. -„azt hiszem”® a mindenség léte is
a költő érzékszervei szolgálója megkérdőjeleződik/ bizonytalanság/ -------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-„bűvös kör”®örök körforgás III. - jól tudja mit remélhet a külvilágtól
Börtön IV. – a Mindenség már nem jelenik meg
alany és tárgy
alfa és ómega
® talán a költő önmagában
találta meg a mindenséget
-„jaj” szó kényszerűségre utal
Ősz és tavasz között:
-ekkor már tudja, hogy gégerákos, nem sok ideje van még hátra
-a vers szerkesztő-elve az évszakok váltakozására épül
-a halál gondolata végighúzódik a műben
-I.-2. vsz: az ősz képével indul® elmúlás, az öregedést tudomásul kell venni
-3. vsz: évszakváltás, megjelenik a Tél. A makulátlan fehérség, ágy képe utal a betegségre, a halálos ágyra
-4.vsz : a boldog gyermekévek idilljének felidézésével próbálja meg elnyomni a halál gondolatát
-5.-6.vsz: év-homokóra , amint elmúlik egy év, szilveszterrel kezdődik egy újabb, de a fogadalmaink mint sem érnek, a szilveszter nem vízválasztó, mert a múlt problémái áttevődnek a jelenre is. Fióknyitogatás és a búcsúcsók®a költő készülődik a halálra, „csomagol”, hosszú útra készül
Számára a szilveszter az elmúlás és panaszkodik, hogy még annyi mindent meg szeretne tenni
két jellegzetes mondat:
-„Mennyi munka maradt végezetlen” ® Arany epilógjából való
-„s a gyönyörök fája megszedetlen” ® Berzsenyi D.-től származik
a költő ezekkel a mondatokkal érzékelteti, hogy
-7.. vsz : a tavasz közeledik, évszakváltás, de ez már nem a költő tavaszát jelenti. A költő azonosul az olvadó hóval, beletörődik a halálba , itt jelenik meg először a költő konkrétan a dolgokat magára vonatkoztatva :” Mit tudom én..”
-8. vsz: „lombom sose hajt ki..” ®eltárgyiasodás, azonosítja magár egy kiszáradt fával
9.-10.vsz: a barátai és sokan elfordultak tőle® ekkor volt a fasizálódás folyamata, Babits ellenezte ezt és félt az újabb háborútól, sokan elhagyták amiért kiállt elvei mellett. Egyedüli vigasza csak az asszonyi gondoskodás volt, de a halálba egyedül kell mennie
Jónás könyve:
-a cím bibliai témára utal
-az eredeti bibliai történetben Jónást felszólítja az Úr a prófétálásra, de ő menekül, majd kényszerűségből mégis elvállalja, a város megtér és megmenekül
-Babits történetében a város nem tér meg, de mégis megmenekül
-Babits azonosul Jónással, lírai önéletrajz a vers
-a költőből a fasizálódás folyamata váltja ki a prófétai szerepet
-A vers hangulatát adja:
-1. biblikus hangnem: régi, ma már nem használt nyelvi sajátságok/ pl. latinizmus/
-2. ironikus hangnem: a hétköznapi nyelvezetből ered
-A vers 4 nagy egységre tagolódik:
I: Jónást felszólítja az Úr a prófétálásra, de ő menekül. Nyugalmat , békét szeretne, nincsenek nagy elvárásai a világtól, távol akarja tartani magát mások problémájától
II.: Az Úr büntetése / a cethal szájában sziesztázik egy kicsit/ , kényszerűségből elvállalja a szerepet , látja, hogy az Úr örök és nincsenek határai, nem menekülhet előle
Jónás esetében Isten, míg Babits esetében az Erkölcs a kényszerítő erő
III: teljesíti a feladatot és prófétál
Tapasztalatai: - kinevetik
-kigúnyolják
-megalázzák
® Jónás dühödten, átkozódva elhagyja a várost és reménykedik a város pusztulásában, bosszúálló lénnyé válik
Babits is ,aki egész életében a humánumot képviselte, most haragra gerjedten szeretne bosszút állni
-Jónás haragja emberi szemszögből nézve jogos, hiszen
menekül
kényszerből vállal ® És nem kap érte kárpótlást
teljesít
megalázzák, kinevetik, kicsúfolják
IV. Jónás / és Babits/ előtt megvilágosodik a prófétai szerep lényege, a próféta:
-Isten szócsöve, feladata Isten gondolatainak közlése
-nem a személye számít
-vállalnia kell a megaláztatást, ha hallgat, ő is vétkessé válik
- nem válhat bosszúálló lénnyé, még akkor sem, ha látszólag nem hatnak a szavai - párhuzam: Ninive ďď tök
Jónás imája:
-később született, mint a Jónás könyve
-líraibb, hiányzik belőle az epikus szál
-őszinte, elégikus vallomás® ok: A költő nem tudja megfékezni gondolatait, azok szinte áradnak lelkéből® költő szavai - túláradó patak /elsöpör minden akadályt, korlátot/
-a megújulásért és a halál siettetéséért könyörög az Úrhoz, aki itt mind Gazda jelenik meg
-a vers panaszt, vágyakat fogalmaz meg, itt Jónás már nem önző és nem csak saját magára
gondol, hanem másokra is, kéri Isten irányítását, útmutatását® önként vállalná a prófétai szerepet / ezt a II. világháború követeli meg/
-Jónás szenvedése 3 nap, de a Babits szenvedése időtlen, bár Babits szerint ő többet szenvedett mint Jónás és számára az utolsó végállomás lesz a „mégvakabb cethal”, a halál
-Babits munkásságának gátat szabhat az:
Isten ®ameddig engedi élni
Világ ® ameddig engedik prófétálni /fasizálódás terrorjaira, cenzúráira utal/ |
