Írta: Hun
|
2006. August 09. |
Életrajz
Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka, nálunk a 16. században egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a reneszánsz életszemléletben. A 16. században neves és névtelen protestáns prédikátorírók új irodalmi műfajok megteremtésével hírdették eszméiket. Ebben a században fedezte fel Sylvester János, hogy magyar nyelven is lehet időmérté- kes verseket írni. Bornemissza Péter lefordította Szophoklész Élektráját magyarra, majd megírta a ?Magyar Électra?-t. Balassi 1554. október 20.-án született Zólyom várában. Főnemes édesapját felségárulási perbe fogták, s a család Lengyelországba menekült. 1557-ben hazatér Magyarországra és egyre elkeseredettebben küzd személyes boldogulásáért. 1578-ban ismerkedett meg a későbbi ?Júliával? , azaz Losonczy Annával. Majd feleségül vette unokatestvérét Dobó Krisztinát, e házasság által megszerezte Sárospatak várát, de később vérfertőzés miatt házasságát érvénytelenítik. Egyre lejjebb csúszik a társadalmi ranglétrán. 1591-től élete végéig harcolt a török ellen, Esztergom ostromakor szerzett sebesülése okozta halálát (1594). Költeményei a vallásos, a szerelmi és a vitézi témakörökben íródtak, s ciklusokba rendeződtek. Istenes verseit tanítványa, Rimay János adta ki. Költészetébe beépültek a lovagi és trubadúrlíra, valamint a petrarkista dalköltés elemei is. Balassi megteremtette a magyar költészetben az ?énekvers? után az ún. ?szóverset?. Ezek a költemények a dallamtól függetlenül önmagukban is helytálló, olvasva is gyönyörködtető alkotások, a nyelvi ritmus tökéletessége fölöslegessé teszi az énekkíséretet. Írásos dokumentumok nincsenek arra, hogy ki másolta, és hány példányban terjesztette verseit, csak azt tudjuk, hogy a Balassit követő költők pl. Gyöngyösi István, Zrínyi Miklós, Faludi Ferenc? ismerte, olvasta a verseit, hiszen hatása érződik a műveiken, verseiken. |