|
Írta: Hun
|
|
2006. August 09. |
Életrajz
Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern
polgárság kialakulásának az időszaka, nálunk a 16.
században egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a
reneszánsz életszemléletben. A 16. században neves és
névtelen protestáns prédikátorírók új irodalmi műfajok
megteremtésével hírdették eszméiket. Ebben a században
fedezte fel Sylvester János, hogy magyar nyelven is lehet
időmérté-
kes verseket írni. Bornemissza Péter lefordította
Szophoklész Élektráját magyarra, majd megírta a ?Magyar
Électra?-t.
Balassi 1554. október 20.-án született Zólyom
várában. Főnemes édesapját felségárulási perbe fogták, s a
család Lengyelországba menekült. 1557-ben hazatér
Magyarországra és egyre elkeseredettebben küzd személyes
boldogulásáért. 1578-ban ismerkedett meg a
későbbi ?Júliával? , azaz Losonczy Annával. Majd feleségül
vette unokatestvérét Dobó Krisztinát, e házasság által
megszerezte Sárospatak várát, de később vérfertőzés miatt
házasságát érvénytelenítik. Egyre lejjebb csúszik a
társadalmi ranglétrán. 1591-től élete végéig harcolt a
török ellen, Esztergom ostromakor szerzett sebesülése
okozta halálát (1594). Költeményei a vallásos, a szerelmi
és a vitézi témakörökben íródtak, s ciklusokba rendeződtek.
Istenes verseit tanítványa, Rimay János adta ki.
Költészetébe beépültek a lovagi és trubadúrlíra, valamint a
petrarkista dalköltés elemei is.
Balassi megteremtette a magyar költészetben az ?énekvers?
után az ún. ?szóverset?. Ezek a költemények a dallamtól
függetlenül önmagukban is helytálló, olvasva is
gyönyörködtető alkotások, a nyelvi ritmus tökéletessége
fölöslegessé teszi az énekkíséretet.
Írásos dokumentumok nincsenek arra, hogy ki másolta, és
hány példányban terjesztette verseit, csak azt tudjuk, hogy
a Balassit követő költők pl. Gyöngyösi István, Zrínyi
Miklós, Faludi Ferenc? ismerte, olvasta a verseit, hiszen
hatása érződik a műveiken, verseiken. |
