|
Írta: Hun
|
|
2006. August 09. |
|
Életrajz
A Felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője.
Debrecenben szültetett 1773. November 17-én, felvilágosult polgári családból, apja borbélysebész volt. Tanulmányait a helyi kollégiumban kezdte, ő alapította meg az első önképző kört. Alig 12 éves, mikor az apja meghal, így elszegényednek.
Mihály olyan jól tanul, hogy kés őbb tanárai rábízzák a költészet tanítását. Földi János tanárjának köszönheti szeretetét a költészet és a tudományok iránt. A nyelvek közül az olaszt és a franciát sajátítja el. Megismerkedik a műfordítás tudományával, rokokó stílusú költészetből fordít. Ez a stílus az apró részekre, finomságokra összpontosít.
Csapongó természete nem fért össze az iskolai renddel, ezért 1795-ben kizárták a kollégiumból. Tanítói nem nézték jó szemmel, hogy Kazinczy Ferenccel levelezik.
Ez után Pozsonyba utazik az országgy űlésre, hogy pártfogót találjon verseinek. Sajnos nem talált, ebben is csalódnia kellett.
1796-ban újságot adott ki Diétai Magyar Múzsa címen, amelyben a nemesek érdektelenségét adta közzé, így az újság a 11. száma után megsz űnt.
1797-ben, Komáromban szerelmes lett Vajda Juliannába (Lilla). A lányt azonban szülei egy gazdag keresked őhöz adták feleségült.
1799-ben Csurgón volt helyettes tanár, Festetich grófot helyettesítve. Tanárként is csalódnia kellett. 1800 tavaszán hazatért Debrecenbe, ahol összebarátkozik Fazekas Mihállyal, viszont régi barátját, Földi Jánost elveszíti. 1802-ben tűzvész pusztít Debrecenben, ahol leég anyja háza is, így még nagyobb szegénységbe jutnak.
1804-ben verses búcsúztatót mondott Rhédey Lajosné temetésén, ahol megh űlt, öröklött tüdőbaja súlyosabbá vált, így 1805 Januárjában meghalt. |
