|
Életrajz
Életrajz:
-Tiszacsécsén született szegény paraszti családban
-apja mindent megtesz, hogy kilábaljanak a nyomorból, de vállalkozásai kudarcba fulladnak
-szegénységük ellenére az anya minden gyermekét kitaníttatja
-Móricz érettségi után tudatosan eldönti , hogy író akar lenni® rengeteget ír, de nem hoz sikert
-megnősül: Holics Eugénia /rideg ,görcsös nő, évekig vonakodott a házasságtól, mondván ,hogy nem ismerik eléggé egymás. Lelkileg sérülten lépett a házasságba ,mert előző szerelme elhagyta és ezért féltékenykedett, elvárta volna Móricz osztatlan figyelmét/®a nő öngyilkos lesz, amikor kiderül, hogy Móric más nőkkel is kavart
-Móricz házasságából származó szenvedései és két gyermekének halála hatottak a műveire, művészileg tökéletesítették
Költészete:
-a novelláival vált sikeressé, első sikere: „Hét krajcár”, a Nyugatban jelent meg Osváth Ernő felfedezésével
-Paraszti témájú novelákkal indított
Paraszti témájú novellái:
-a magyar irodalomban korábban is találkozhatunk paraszti témával, például Jókai és Mikszáth műveiben, ahol a parasztok még csak mellékszereplők, a komikum, a humor forrásai, illetve a századfordulós színművekben, amelyek tovább erősítik a Jókai és Mikszáth- féle paraszti képet, mely másról sem szól, minthogy a parasztok mulatoznak, esznek és isznak, lagziba járnak, ünneplik a szüretet.. stb. -Móricz paraszti témájú műveinek jellemzői:
a parasztok főszereplők
előtérbe kerülnek a paraszti élet hátrányai is/kemény munka, nyomor, éhezés/
hangsúlyt fektet az érzelmekre, szerelmi viszonyokra
a realizmus és naturalizmus eszközeit használja a leíráshoz
nyelvjárási sajátosságokat is alkalmaz, ezzel kihangsúlyozza a területi hovatartozás
Paraszti témájú novellája a Tragédia:
-a történet indulás a századfordulós színművekére jellemző/ tehát öröm, vigadás/
-DE: a valóságra utaló jelek: „kemény munka közben”
- A 3. bekezdésben megjelenik a főszereplő: Kis János
-Ellentét a munka és Jancsi között: „nyüzsgés”« „lusta Kis János”
-Kis János jelleme: a neve is tucatnév, a jelentéktelenségére utal. Minden gondolatát az evés tölti ki, önző, még fiával szemben is, tehát kivesztek belőle a szülői érzelmek.
-a főszereplővel „senki sem törődött ”, az apja sem, azért ilyen érzéketlen disznó, és ezért nem törődik ő sem a fiával® Kis János és a fia sorsát szokás azonosítani, előrevetíthető a főszereplő fiának is a sorsa
-akkor nevetett utoljára ,amikor meghalt az apja®érzéketlen, szinte gépként él
-amikor megtudja, hogy a gazda meghívta a lagzijába, dühös lesz, szeretne bosszút állni gazdáján, amiért ő olyan jólétben él, neki meg csak a nyomor jutott
-dühét rombolásban vezeti le / felrúg egy edényt/
- bosszú: „kieszi a gazdát a vagyonából”
-Móric a groteszket alkalmazza:/ vm. hatalamas dolgot, vm. parányival köt össze/
1 pl. Kis János, nem eszik semmit aznap, hogy többet tudjon zabálni a lagzin.
Tehát Nagy Megmérettetés---Kicsinyes Cél
2pl. Kis János úgy néz szembe a sok kajával, mint egy őse 2000 törökkel.
Végülis hiába evett annyiti, nem sikerül kienni a gazdát a vagyonából és egy eperfánál éri utol a végzet / belehalt a sok kajálásba, ezért ne legyetek Ti se mohók/
-A 20-as évek költészete és egyben az Uri Muri előzményei:
-Az I. Világháborúból vesztesként lép ki Magyarország, Trianoni béke, hazánk 2/3-ad részét elcsatolják ® az országban általános levertség, gazdasági, politikai, lelki válság van
-Móricz a válsághelyzet megoldását a dzsentriktől várta / hátha vannak köztük tehetséges, céltudatos emberek, akik irányítanák az országot és kivezetnének ebből a kilátástalan helyzetből/
-az író a reménytelenség és remény között vergődik, mert még nem ismerte a xanaxot.
-persze később rájön, hogy a dzsentriktől hiába is vár bármit, ezért utolsó „leszámoló” műve a Rokonok
Uri Muri:
-a millenium éveiben játszódik a történet, 1896-ban, ám Móricz mégis saját korát, a ’20-as éveket ábrázolja benne
-Két téma érvényesül:
-dzsentri-téma
-férfi-nő kapcsolat
-a történet időtartalma 4 nap, melyet a szereplők szinte végigmulatoznak de minden szereplő, sőt maga az író is teljesen elveszti időérzékét/ a sok ivás, hát ugye!/
- A helyszínek:
-1.nap: A kocsma és Csuli birtoka
-2. nap: Szakhmáry Zoltán tanyája
-3. nap: reggel a zsidónál /kölcsönt kér/, Sz. Z. birtoka, megérkezik Eszter, Zoltán
felesége, mulatság a kaszinóban
-4. nap: ébredés a kaszinóban, Sz. Z. birtoka
-5. nap hajnala: Sz. Z. öngyilkos lesz, felgyújtja a birtokát
-A helyszíneknél tulajdonképpen megemlíthetjük a tanyákat , a kocsmát és a kaszinót, mint központokat
-a mű középpontjában a dzsentrik állnak, a parasztokról csak említést tesz az író
-Móricz nem a hagyományos dzsentriket ábrázolja, ugyanis a hagyományos értelemben a dzsentri lecsúszott, elszegényedett, földjét vesztett nemes, aki nem hajlandó lemondani eddigi pazarló életviteléről, nemesi jogairól, de kénytelen hivatalt vállalni, hogy valahogy mégis megéljen / de a munkáért is a rokonainál kell kuncsorognia/ -Móricz dzsentrijei, a novella szereplőinek jellemzése
Borbiro: - ősei kupecek, ügyeskedéssel szereztek földet, tehát nem nemesi származású
-igénytelen, tudatlan figura, gőze sincs a műveltségről
-birtokával sem igen törődik, de valami érthetetlen módon az mégis működik
Csörgheő Csuli: - ősei szabad parasztok, ők is szélhámoskodással szereztek földet, nem
nemesi származásúak
. -igénytelen, műveletlen figura
-viszont birtokával picit törődik, de nagyon konzervatív, maradi,
semmilyen változtatást nem visz véghez a birtokán
-feleségével érdekből házasodott, nem szeretik egymást, de ennek ellenére
jól elvannak, Sz. Z. szerint ez a jó házasság, mert nem szabdalja szét
féltékenység.
-Csuli meg is csalja feleségét, de nem olyan csajt szed fel, aki könnyen
adja magát
Lekenczey Muki: - nemesi származású, de mesterséget vállalt, könyvvigéc lett
-nem túl okos, annyi műveltsége van, amennyi az útjai során ragadt rá
-Rozika szerint ő egy olyan ember, aki szeretne lenni vk., de nincs hozzá
elég pénze
-Muki a faültetés és a reformok híve, ő az író szócsöve, Móricz őt
választja ki a gondolatai közlésére
Szakhmáry Zoltán: dzsentrikből kiemelő tulajdonságai:
-nemesi származású -művelt ember, nyelveken beszél
-az ő birtoka virágzik a legjobban, de minden pénzt belefektetett és a
pénztelenség lehangolja
-birtokát műtrágyázza, engedélyezi a vasút építését földjén, fákat ültet,
cukorrépával is kísérletezik.. stb
-megcsalja feleségét, szeretője Rozika , akit taníttat is ,mert nemcsak a
lábai közti kis lyukat akarja, hanem szellemi társat is szeretne benne
találni
dzsentrikhez kötő tulajdonságai:
-ő is csalja az asszonyt, de partnerei megválogatja, a női „problémásak”
-szeret mulatozni, felelőtlenül szórja a pénzt / a munkásoknak szánt
pénzt Rozikának adja /
-Férfi- nő kapcsolat a műben Szakhmáry kapcsolatai alapján:
- Szerelmi háromszög Szakhmáry Zoltán
¬ ®
Eszter (feleség) Rozika (szerető)
-frigid, hűvös nő -Zoltán szeretője, akit
-anyagilag függ férjétől kitaníttat
ragaszkodik hozzá - beadja a pasinak a szende
-kezdetben szerették egym, kis szűz figurát, de később
bár a nő hangoztatta, hogy nem Zoltán is rájön h ez egy
ismerik eléggé egymást® Móricz álcázott kurva, de a szex
saját házasságát is belevetíti a műbe miatt mégis kötődik hozzá
-bármit bevet, hogy megtartsa férjét és nem hagyná el
/pl. lelki zsarolás/
- viszont erkölcsös, tisztességes nő,
ezért tiszteli Zoltán és ezért nem
szívesen hagyná el Móricz utolsó írói korszaka a ’30-as évek, a Barbárok előzményei:
visszatér a paraszti témákhoz
alkalmazza a romantika eszközeit
jellemző a balladisztikusság
legjobb novellája ebből az időszakból a Barbárok
A Barbárok:
-balladisztikus szerkesztés
-rövid, homályos, Móricz inkább utal, sejtet, kihagyásokat alkalmaz
-az információkat párbeszédekben közli
-tárgyilagos, csak a legszükségesebb tényeket közl
-nyelvjárási sajátságokat is alkalmaz -a novella 3 fő részre bontható:
gyilkosság
keresés
tárgyalás
- a történet indulásakor csak utalásokat találhatunk a veszélyre /vicsorog a kutya, védelmezi gazdáját, a juhász a botjára pillant.. stb/
-a juhászok csendben leülnek, az idő múlik® a juhászok a sötétséget várják
- minden szereplő „barbár” életmódjukból kifolyólag, de a Bodri juhásznak /főszereplő/
van szépérzéke / saját maga csinálta övét rézből/ és törődik fiával / kaját főz neki/
-ezzel szemben a Veres és a másik juhász / ellenség/ pusztán vagyonszerzés miatt követik el a gyilkosságot ® lelkileg kiégtek
- az szíj megvételi szándéka csak ürügy a gyilkosságra, valójában már ásót is hoztak magukkal® előre eltervezett szándékos emberölés
-amikor megtörténik a gyilkosság és a feleség keresi a férjét, már akkor ellenségesen viselkedik a nő és bajt sejt
-a juhászokat az bírja rá a vallomásra h meglátják a megölt Bodri juhász szíját és félnek h a szelleme kísérteni fog ® népi babonaság |
