|
Életrajz
Arany János
1817. március 2.-án született, Nagyszalontán.
Legidősebb lánytestvére élt, Sára, amikor született. /10 gyerek/
Mindentől féltették, óvták.
Túlságosan érzékeny, félénk, visszahúzódó természetű volt.
Apja: Arany György, hamuval tanította olvasni, s mire 6 évesen iskolába kerül, nem csak tökéletesen olvasott, hanem némi olvasottsággal is rendelkezett.
Anyja: Megyeri Sára
Bocskaitól kaptak nemesi címet, de Mária Terézia visszavette tőlük.
1823-tól 33-ig ősz a nagyszalontai iskolában tanult.
14 évesen szülei szegénysége miatt segédtanítói állást vállal itt Nagyszalontán.
1833 őszén a debreceni kollégiumba ment tanulni, fél év múlva, Kisújszállásra kerül segédtanítónak, mert pénzt akar gyűjteni tanulmányaihoz, pénzt ugyan nem gyűjtött, de egy éven át szinte éjjel - nappal olvasott a könyvtárban /német és francia/
1835 visszatért Debrecenbe befejezte félbemaradt tanévét, s ősszel megkezdte a következőt. Ezt azonban nem fejezte be, s örökre felhagyott iskolai tanulmányaival.
1836. febr. elején felbomlott együttes egy töredékével Nagykárolyon, Szatmáron át Mármarosszigetre érkezett itt már kiábrándult a színészetből.
Egy éjszakai álom hatására egyheti gyaloglás után hazatér szülővárosába.
Pár hét múlva édesanyja meghalt apja pedig megvakult.
1836 őszétől 1839 januárjáig korrektor /az igazgató helyettese/
Szalontán a magyar és latin grammatikai osztályokat tanította 1839 – ősz - től városi írnok.
23 éves korában megházasodott Ercsey Juliannát vette feleségül, házassága után végleg leszámolt mindenféle művészi ábránddal.
1841 született lányuk Juliska.
1842 született fiúk László.
1842 tavaszán volt debreceni iskolatársa Szilágyi István igazgató lett Nagyszalontán.
Olvasásra, fordításra biztatta Aranyt.
Magán időtöltésül fogott hozzá 1845 július végén ˝ Az elveszett alkotmány˝-hoz
Értesült a Kisfaludy Társaság vígeposzra kiirt pályázatáról, gyorsan befejezte és elküldte művét.
A pályázatdíjat megnyerte, de még nem vált híresé.
1846 nyarán a Kisfaludy Társaság újabb pályázatott hirdetett ˝Készítessék költői beszéd, melynek hőse valamely a nép ajkain élő történelmi személy pl.: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz; forma és szellem népies legyen˝
Arany megírta és beküldte a Toldit - felemelt pályadíj, Petőfi barátsága, neve ismerté válik.
A Nép Barátja című lap társszerkesztője, Aradon a nemzetőr
1848-ra elkészül a Toldi estélye.
Verseivel lelkesít.
Egy társulatot is alapítottak Tompa Mihállyal és Petőfi Sándorral, úgy hívták őket a költői triász.
1849 belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben majd Pesten.
A világosi fegyverletétel után bujdosik elkeseredik:
1. Elveszti az eszmét amiért küzdött
2. legjobb barátját
3. állását elveszíti
4. egészségügyi állapota megromlik
Feladja magát, megkegyelmeznek neki.
Geszten, a Tisza családnál nevelő, Tisza Domonkos nevelője.
1851-től 60-ig Nagykörös, református gimnázium magyar és latin tanár /balladákat ír/
1859. MTA levelező tagja
1860-tól Pesten él, a Szépirodalmi Figyelőt és a Koszorút szerkeszti és emellett 1865-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.
1863-ban tervez egy trilógiát a magyarok történetéről: Csaba - trilógia
1865-ban a MTA altitkára majd főtitkára lesz
1870-től 77-ig => mert 1865-ben elvesztette lányát, Juliskát elkeseredett
és betegsége is elhatalmasodik rajta
=> lemondott, nem fogadták el, 2 évig tiszteletbeli főtitkár,
79-ben fogadták el a lemondását,
de helyét ekkor is tiszteletbeli főtitkár címét és fizetését, lakását megtarthatta
1877-től Margit – sziget, kapcsos könyv élete utolsó művei is. Gyulai Páltól kapta, Őszi kék című ciklus.
1879. befejezi a Toldi szerelmét.
1882. október 10. Petőfi Sándor szobrának leleplezését méri ekkor nagyon meghül.
1882. október 22. Meghal, az akadémia oszlopcsarnokában ravatalozzák föl. |
