|
Az antik hitvilág, művészet és tudomány
Az antik
kultúra meglehetősen gazdag volt, ezért van, hogy a
reneszánsz korában ehhez az időszakhoz nyúltak
vissza a művészek.
A görögökről leginkább isteneik jutnak
eszünkbe. Az ókori Hellászban a poliszokat a
közös nyelven kívül a vallás tartotta
össze. Hitvilágukra a többistenhit (politeizmus) volt
jellemző.
Úgy
hitték, kezdetben létezett Khaosz (káosz,
zűrzavr), Erosz (szerelem), Gaiai (a Földanya) és Tartarosz
(a Föld legmélyebb belseje). Gaia
önmagából hívta létre Uránosz
(égbolt), Pontoszt (vizek) és a hegyeket. Uaránosz
és Gaia gyermekei voltak a küklopszok (félszemű
oriások) és a titánok és titaniszok.
Kronosz (idő) titán és Rheza (titanisz) gyermekei voltak
Zeusz, Hesztia (családi tűzhely istennője), Pozseidón,
(tengerek istene), Démétér
(termékenység, földművelés istennője),
Hádész (alvilág istene) és Héra
(házasság istennője). Zeusz lett minden görög
isten legfőbbike, és Héra férje. A
mitológia szerint Zeusz folyton csalta feleségét
különböző halandó és halhatatlan nőkkel.
Ezekből a viszonyaiból született például
Apollón (orvoslás, jóslás,
tudományok istene), Artemisz (vadászat istennője), a
művészetek pártolói, a kilenc múzsa,
Hermész (istenek hírnöke, tolvajok istene) és
Dionüszosz (bor istene). Athén és a
bölcsesség istene Pallas Athéné volt, aki
Zeusz fejéből pattant ki. Erre válaszként
Héra önnemzéssel létrehozta
Héphaisztosz, a kovácsmesterség istenét.
Ezeken kívül még rengeteg istenük volt,
és hasonlóan sok róluk szóló mese,
mítosz született.
Az isteneket ember alakúnak képzelték,
és viselkedésükben, vágyaikban is az
emberekre hasonlítottak. Ezen kívül az istenek
megkövetelték a tiszteletet, ezért a
görögök templomok
építésével, ünnepekkel és
áldozatok bemutatásával
próbálták elérni jóindulatukat. A
legnagyobb ünnep Athénban a Panathénia volt. A
templomokon kívül nagy szerepük volt a
jósdáknak is, amelyek állandó papi
testülettel rendelkeztek. A leghíresebb ilyen jósda
Delphoiban volt.
A Hellászbeliek az isteneik iránti hódolatot
sportversenyekkel is kívánták kifejezni. Ezeknek a
rendezvényeknek a poliszok összetartásának
erősítése is fontos feladata volt. A versenyszámok
között volt a futás, az ötpróba, az
ökölvívás, pankráció, fegyveres
futás, kocsiverseny, lóverseny. A legnagyobb
sportesemény (még ma is) az Olimpia, amit először
Kr.e. 776-ban rendeztek meg Olümpiában.
Periklész korában volt Athén
virágkora. Ebben az időben épült a még ma is
álló Akropolisz, ami azóta is a görög
főváros jelképe. A görögök nagy gondot
fordítottak az épületeikre. A boltívet
még nem ismerték, ezért az
építészet fontos eleme volt az oszlop. Az
oszlopoknak három alapvető típusa van; a dór, a
ión és a korinthoszi. A szobrászatban a
legkiemelkedőbbet Pheidiász és Mürón alkotta.
Pheidiász munkája például az Amazon,
Müróné meg a Diszkoszvető.
A
színjátszás is Hellászban alakult ki
először. Drámaíró versenyeket is rendeztek. A
legnevesebb drámaíró Szophoklész volt. Ő
írta az Antigonét, és az Oidipusz királyt
is. A színházi előadások csak világosban
folytak, akkor viszont egész nap. A színészek
maszkokat és magasított talpú cipőt (kothornoszt)
viseltek. Díszletek nem voltak, és eleinte csak
egy-két szereplő volt a színpadon a kar mellett.
Az
ókori görögöket is érdekelték a
tudományok, amik akkoriban még nem
különültek el élesen egymástól. A
bölcselők foglalkoztak filozófiával,
természettudományokkal, politikával és
művészetekkel is. A legnagyobb ilyen bölcselők
Szókratész, Platón és Arisztotelész
volt. Hérodotosz munkája nyomán
térkép is készült a világról.
A másik jelentős ókori kultúra a római. A
rómaiak ősi hitvilága a totemizmus volt. Legfontosabb
totemállatuk a farkas, mert a legenda szerint a
városalapító Romuluszt és Rémuszt
egy farkas szoptatta. Később azonban merítettek az
etruszk és a görög mitológiából
is. A legtöbb istenük és mitikus hősük azonos a
görögökével, csak a nevüket
változtatták meg. Mint például:
Zeusz=Jupiter, Aphrodité=Vénusz,
Héraklész=Hercules, Hermész=Merkúr. Az
Itáliában keletkezett művészeti alkotásokra
is leginkább a görögök másolása,
utánzása volt jellemző a
hellenizálódás következtében. Mind az
építészetben, mind a szobrászatban, sőt a
későbbiek folyamán az irodalomban is a
görögöktől merítettek. Műfajokat,
életérzéseket, témákat vettek
át. Legjelentősebb költő, írói voltak:
Catullus, Horatius, Aesopus és Vergilius, aki az Aineis-szel
megpróbált nemzeti eposzt teremteni.
A
leghíresebb római emlékmű a Colosseum, ami egy
hatalmas aréna, ami gladiátorjátékok
rendezésére szolgált. 50.000 nézőnek
biztosított helyet, és állítólag
vízi csaták eljátszására is alkalmas
volt. Ezen kívül szívesen látogatták a
népszerű fürdőket, amik romjai több helyen is
megtalálhatóak.
A Kr.e. 9. században Augustus hódította meg
Pannóniát, ahol addig kelták laktak. Ez a
terület fontos volt stratégiai szempontból, hiszen a
Duna vonala északról biztosította
Itáliát a váratlan támadásokkal
szemben, ezen kívül itt vezetett át a
Borostyán út is, ami egy fontos kereskedelmi
útvonal volt. Az itt berendezkedő rómaiak
városokat hoztak létre, mint például
Savaria (ma: Szombathely), Scarbantia (ma: Sopron), Vindobona (ma:
Bécs), Gorsium (ma: Tác), Sopianae (Pécs)
és Aquincom (ma: Óbuda). Kiépítették
a limes-t is, védelmi okok miatt. Pannónia
területén még ma is találhatóak
amfiteátrumok, fürdők, utak és
vízvezetékek maradványai.
|