Közönséges hangyaleső (Myrmeleon formicarius)

 

A közönséges hangyaleső (Myrmeleon formicarius) az ízeltlábúak törzsének a rovarok osztályába az igazi recésszárnyúak (Neuroptera) rendjébe és a hangyalesők(Myrmeleontidae) családjába tartozó faj.

 

Külső megjelenése

A közönséges hangyaleső szitakötőre emlékeztető, erős szájszervű rovar. Testhossza 28-35 milliméter, a kiterjesztett szárnya 87 milliméter. Csápjai rövidek. A színe fekete-barna, a potrohgyűrűk szegélyei, valamint a lábak sárgák, a szárnyai üvegtiszták és sárgásfehérek, nincs rajtuk folt.

A hangyaleső egy recésszárnyú rovar amelynek lárvái a homokban tölcsért vájnak, annak a fenekén várják a tölcsérbe eső rovarokat, főleg hangyákat, azokkal táplálkozik. Innen kapták a nevüket. Testük hossza 2 és 8 cm között változik. Karcsú, megnyúlt potrohuk, valamint hosszú, keskeny szárnyuk révén nagyon emlékeztetnek a szitakötőkre. A kifejlett állatok szürke, barna vagy feketés alapszínű testét terjedelmes sárgás rajzolat tarkítja. Jól felismerhetők viszonylag rövid, bunkós végű csápjukról. A kifejlett egyedek 1-2 hétig élnek, ragadozó életmódot folytatnak, főként rovarokkal táplálkoznak. A nőstények a homokba egyesével rakják petéiket, melyekből a nyár folyamán kelnek ki a lárvák.

Táplálék

A kifejlett hangyalesőknél jóval többen ismerik lárváikat, illetve azok jellegzetes fogótölcséreit. Az egész család ezekről a lárvákról kapta nevét, melyek a homokban tölcsért készítenek és ott hangyákra és más kisebb rovarokra lesnek.

Éltmódja

Hatalmas szívófogóik belső oldalukon erősen fogazottak, végükön pedig befelé hajlanak. Erős előrefelé irányuló szőrzetük miatt csak hátrafelé képesek futni. Rövid keresgélés után a laza homokos talajban ásni kezdenek. Ez is mindig hátrafelé történik.

Ásásmódjuk sajátos: ha már annyira besüppedtek a homokba, hogy fejük sem látszik ki testüket behajlítják, majd hirtelen rugószerűen kipattantják és ennek következtében a kis homokszemcsék messzire röpülnek. Ezt az ásómozgást addig folytatják, amíg csigavonalban lefelé haladva szabályos tölcsért nem vágnak a homokba. Teljesítményük sem mindennapi. a 10 mm hosszú lárva a homokszemet 10 cm távolságra is el tudja hajítani. A tölcsér átmérője 8 cm, szélessége 5 cm is lehet. A lárva negyed óra alatt készül el művével.

A tölcsérkészítés másik módja, amikor az állat potrohát a laza homokba nyomja és a tölcsér átmérőjének megfelelő kör alakú barázdát húz, majd szoros csigavonalban mind beljebb és mind mélyebbre hatol. Ha a tölcsér elkészül, behúzódik annak aljába és csak szívófogó készüléke áll ki. Ha a homokszemek peregni kezdenek a tölcsér falán, az állat azonnal felemeli szájszerveit. A tölcsérbe tévedt és az omló falon mélybe csúszott hangya sorsa megpecsételődik. A tölcsérbe süllyedt rovart a hangyaleső lárva hatalmas fogóival elkapja, mérgével megöli, majd kiszívja testnedveit. A lárvák táplálkozásának, a csapda állításának ezt a sajátos módját a "csodálatos pillanatok" közül az egyik legkedvesebbként őrzöm.

Előfordulása

A közönséges hangyaleső elterjedési területe Európa nagy része, északon Dél-Skandináviáig. A rovar aránylag ritka.

Védettsége Magyarországon

Fokozottan védett faj nincs. 

Védett fajok száma 5:

 
kétszínű fogólábú-fátyolka (Mantispa styriaca)    2 000 forint
erdei hangyaleső (Myrmeleon formicarius)    2 000 forint

keleti rablópille (Libelloides macaronius)  10 000 forint
párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus)  10 000 forint
pusztai hangyaleső (Acanthaclisis occitanica)  10 000 forint