Sean Connery: a veterán skót
Írta: Dátum: 2006 January 26 22:41:01
"Skócia mindörökké" tetoválást visel a karján. Szúrós tekintete a legférfiasabb sármot kölcsönzi neki a filmvásznon és hölgyrajongói körében. Éles önkritikája szerint türelmetlen és cinikus. Kemény és õszinte, önmagával éppúgy, mint másokkal. Hitvallása: ne tégy olyat mással, amit nem akarsz, hogy veled is megtegyenek. Egy nem éppen normális szakma képviselõjeként is normális életet él. Hetvenen túl is golfozik, focizik, szabad perceiben az Enciclopedia Britannicát bújja. Világéletében self-made man volt. A filmsztárság olyan távol esik tõle, hogy Oscar-szobrát kedvenc tartózkodási helyén, a WC-ben õrzi. Egyik rendezõje, Terence Young szavaival élve: Õ az egyetlen, akit még nem korrumpáltak a stúdiók.
Sean Connerynek, minden idõk elsõ és leghitelesebb 007-es ügynöke, akciófilm-és történelmi hõsök szuggesztív kisugárzású megformálója a legnagyobb szegénységbõl jutott el a legmesszibb csúcsokra. Szintén színésznek állt fivérével, Neillel Edinburh munkásnegyedében nevelkedett. Apja, Joseph Connery teherautósofõr volt egy szállítóvállalatnál, anyja takarítónõ. Seannak félbe kellett hagynia általános iskolai tanulmányait, hogy kenyérkeresõnek álljon. Mozgalmas gyerekkorába a munka mellett a futball is belefért, amit a késõbbiekben profiként szeretett volna mûvelni. Kilencévesen tejkihordónak állt, késõbb kõmûvesinas és szénszállító, sírásó és koporsófényezõ, nyomdai tanonc és acélhajlító munkás lett, tizenöt évesen a haditengerészet vonzotta, négyévi szolgálat után azonban gyomorfekélye miatt kénytelen volt búcsút mondani a tengerészkarriernek. A kereskedelmi életben akart szerencsét próbálni, ám ahhoz, hogy beiratkozhasson egy tanfolyamra, pénzt kellett keresnie. Modellkedni kezdett. A testépítõ edzéseknek köszönhetõen látványos izomzatra tett szert, amit úszódresszek reklámozásával éppúgy kamatoztatott, mint atléta- vagy római harcos-modellként az edinburghi festõakadémián. Ott történt meg, hogy hibátlan alkata miatt õt választották Skócia képviseletére a londoni Mister Universe-versenyre, amelyen bronzérmet szerzett. Több se kellett az elsõ színpadi fellépéshez: Londonban összeakadt egy helybéli barátjával, aki a South Pacific címû musicalben a karban szerepelt. Az õ rábeszélésére Sean is jelentkezett a meghallgatásra, hiányos tánctudását pedig magánórákon pótolta rekordidõ, két nap(!) alatt. Így került sor elsõ színházi fellépésére a musical kórusába. Az elkövetkezõ két év kisebb prózai szerepekkel telt egy külvárosi repertoárszínház tagjaként. Játszott többek között a Melville regénye nyomán adaptált Bill Budban és Giraudoux Judith-jában is, ebben Holofernészt személyesítette meg. Ezután televíziós munkákat vállalt, és lassan, de biztosan azon kapta magát, hogy színész lett. Idõnként fajsúlyos szerepek is megtalálták, mint amilyet az Anna Karenina Vronszkij hercegeként, a Machbet címszerepében vagy O'neill Anna Christie-jében alakított.
Mielõtt James Bondként mint új mozimítosz feltûnt volna Hollywood egén, Sean Connery sportfilmekkel, bûnügyi történetekkel kezdte hódításait a filmvásznon. Az idõzár, Nincs visszaút, a Requiem egy könnyûsúlyoért címû filmekben nyújtott alakításaival felfigyelt rá a 20th Cebtury-Fox, és hosszú távú szerzõdést kötött vele. Elsõ filmje a neves stúdiónál A leghosszabb nap volt 1962-ban. Ebben az évben indult a 007-es ügynök karrierje, és ekkor házasodott össze az olasz származású színésznõvel, Diana Cilentóval. Az apaságot Jason nevû fia születése után ismerte meg, aki mellé kapott egy fogadott lányt is, Giovannát, felesége elõzõ házasságából.
"Volt idõ, amikor prostituálnom kellett magamat. Végül is hálás vagyok a Bond-filmeknek, hogy ennek véget vetettek. A pénzre szükségem volt. Aztán egyre jobban szerettem volna kivonni magam belõle. Végül eljött a pillanat számomra és a Bond-producerek számára is." - emlékezik a filmes pályakezdés éveire. A dollármilliók és a világhír ellenére kilencévnyi James Bond-kaland és hat, a fürge kezû ügynök alakját megelevenítõ filmszerep után meglepõ kijelentést tett: "Bond nekem antipatikus és az idegeimre megy. Önszántamból, kedvtelésbõl sohasem olvasnám el egyetlen kalandját sem. Ha pedig az én elképzeléseim szerint zajlana tovább az élete, reumás lenne, és elhagynák a lányok, asszonyok. Bond, akit életre keltek, nekem kevéssé emberi, nem gondolkodó, inkább tolakodó, kellemetlen fráter. Ha a filmvásznon látom, mindig nevetnem kell rajta."
Sok jelöltet utasított maga mögé Sean Connery, köztük a nála jóval ismertebb Trevor Howardot, Richard Burtont, James Masont, Peter Finchet. Szerencséjét annak köszönheti, hogy Bond "feltalálója", az író Ian Fleming elképzeléseinek õ felelt meg a leginkább. Ekként hangzott a "Bond-recept": legyen elég férfias, ügyes mozgású, hódító külsejû. A gyilkolásra is jogosult különleges ügynököt a hidegháború kellõs közepén, 1952-ben találta ki az angol kémhálózatban szolgáló Fleming. Mindmáig találgatások övezik nevének eredetét, egyesek szerint a zoológus James Bondról kapta nevét, mások szerint pedig a londoni Bond Streetrõl. Egy biztos, Bond humorral és iróniával megrajzolt brit sznob, aki elõkelõ klubokban étkezik, finom öltönyöket visel, a legkiválóbb évjáratú italokat fogyasztja, hozzá különleges cigarettát szív.
Klubok, italok és füstölés dolgában Connery sem marad el tõle. "Szeretek jó helyeken idõzni férfitársaságban, esténként italozni és nemes dohányt szívni." A mindig jó ügyért, megszállott õrültek, hatalmi zsarnokok ellen harcoló Bond mindenekelõtt szarkasztikus humorával, ellenállhatatlan sármjával hatott a sorozatindító filmben, a Dr. Nóban. Connery nem kevésbé ellenállhatatlan és vonzó partnernõt kapott maga mellé: Ursula Andresst fehér bikinijével, a habokból születõ Vénusz alkatával filmvászonra szegezte a tekinteteket. Több se kellett a bulvársajtónak, izgalmas románcot sejtetett a svéd mozicsillag és a karizmatikus Connery között, aki a továbbiakban egyre markánsabb, egyre elszántabb külsõvel keltette életre a szuperügynököt.
Sean Connery hétmilliós gázsiért készítette el James Bond hattyúdalát a bombázó Kim Basinger oldalán. Ugyanakkor a Boldog születésnapot, James Bond! címû dokumentumfilm a legenda születésétõl követi nyomon Connery 007-es ügynökének hódítását a filmvásznon. Visszavonulására a szuperkém köntösében legalább annyira foglalkoztatta a sajtót, mint térhódítása. "Most már csak karakterszerepeket játszom." - tett egy meggondolatlan kijelentést.
A James Bond-sagát nemcsak a kasszasiker állította reflektorfénybe, hanem a politikai propaganda is. Nagy ugrásnak számított az enyhén szólva nem szovjetbarát Bond-színész részérõl, amikor fõszerepet vállalt a Szovjetunióban forgatott A jégsziget foglyai címû olasz-szovjet produkcióban. De már annak elõtte is ki-kiruccant más területekre. Már világhírû sztárként csatlakozott a Szalmaasszony stábjához Gina Lollobrigida és Ralph Richardson oldalán. A nagy Alfred Hitchcock is igényt tartott Connery férfiams, védelmezõ sármjára a Marnie címû lélektani thrillerben. A Csodálatos õrületben Joanne Woodwardot és Jean Seberget ejtette érzelmi csapdába. A hatvanas évek közepén elkészítette mindmáig egyik legemlékezetesebb filmjét, a Sidney Lumet rendezte A dombot. Ebben a megrendítõ erejû háborúellenes filmdrámában az embertelen vakfegyelemnek ellenszegülõ skót törzsõrmester szerepében messzemenõen bizonyította színészi tehetségét. Kevés rendezõhöz fûzte olyan szoros emberi és szakmai kapcsolat, mint éppen Lumet-hez. Kedvenc rendezõje irányítása alatt forgatta többek között a Gyilkosság az Orient expresszen címû krimit Agatha Christie azonos címû regényébõl, valamint a Magánbeszélgetések címû Coppola-film elõtt a Watergate-ügy elõfutárának tekinthetõ Az Anderson
magnószalagokat. Nagy szenzáció volt Conneryt westernben látni. A spanyol stúdiókban és helyszíneken forgatott Shalakóban a Brigitte Bardot-val filmezõ Connery hatalmas közönségsikert aratott. Elkötelezettségét erõsítette a pennsylvániai bányászokról forgatott Viszontlátásra a pokolban címû filmje. Ekkor nyilatkozta az alábbiakat: "Végre ismét olyan szerepet játszom, amelyben színész és ember lehetek, s bármily tragikus is ez a történet, Jack Kehoe alakját maradéktalanuk át tudom élni. A Bond-szerepek után valósággal felszabadultam, s úgy érzem magam, mint aki hosszú évek után a dohos börtöncellából friss levegõre és napsütéses világba jutott." Rendezõje, Martin Ritt szavaival élve Connery ebben a bányászsors küzdelmeit megmutató szerepében aláereszkedett a mélybe, hogy felszínre hozza mindazt, ami értékes benne.
A színész számára viszonylag csendes 70-es évek leginkább két dologról emlékezetesek. 1972-ben filmgyártó társaságot alapított Tantallon Films néven. Szintén a 70-es évek hozama A férfi, aki király akart lenni - John Huston kamerája elõtt - Michael Caine-nel, a Robin és Marian, ez a modern környezetbe átültetett Robin-Hood legenda Audrey Hepburnnel, a világsztárok közremûködésével forgatott, A híd túl messze van címû Richard Attenborough rendezte háborús eposz. Ám a legfontosabb esemény ezekbõl az idõkbõl az "igazi" megtalálása. Elsõ számú magánszenvedélyének, a golfnak köszönhette megismerkedését egy marokkói golfversenyen a francia-monacói származású portréfestõvel, Micheline Rocquebrune-nel, aki második felesége lett.
"Amikor megismertem Seant, egykedvû volt, nem szerette önmagát és nagyon borúsan látta a világot. Úgy gondolta, mindenki tehetségesebb nála. Én viszont biztonságot és életkedvet adtam neki. A kettõnk közötti munkamegosztás abból áll, hogy õ észreveszi a hibákat, én pedig megtalálom a megoldásokat." - hangzik a hûséges feleség vallomása. Micheline-nek sikerült az, ami kevés nõnek Connery életében: megszelídítenie önzõ, magányos természetû, bizalmatlan férjét.
"Nehéz velem élni, majdnem lehetetlen" - mondja magáról Connery. - "Minden nõ tetszik nekem, tekintet nélkül típusára, korára, hajszínére, de csak addig, amíg fel nem bosszant valamivel. A nõknél is jobban szeretem a férfiak társaságát. Skót származásomat sem tagadom meg, takarékos vagyok, mondhatni fösvény. Olyan sokáig éltem nyomorban, hogy még mindig nem szoktam meg a jómódot. Esténként például körüljárom a házat, nem maradt-e égve a villany." A hölgyekre gyakorolt vonzereje mellett természetesen a mozihoz sem maradt hûtlen. Munkatempója a korral szinte felgyorsult a könnyed és a komoly mûfajban egyaránt. A 80-as évek második felétõl újabb fénykorát élte. 1987-ben egy tapasztalt utcai rendõr epizódalakításával elnyerte a legjobb mellékszereplõ Oscar-díját Brian De Palma Aki legyõzte Al Capoónét címû filmjében. Míg az olasz-amerikai maffiavezér és a rendõrségi korrupció ellen a szesztilalom éveiben harcot folytató becsületes rendõrként a jó ügyek apostola, addig következõ filmjében a törvény másik oldalán áll. A Családi ügyben amolyan keresztapát alakít egy tolvajcsaládban, aki unokája rossz útra térését pártfogolja. A közelmúltból gyakran tett "kirándulást" Connery a történelembe, a középkorba kalandokért, az igazságért harcoló hõsök életre keltéséért. Spielberg is megtalálta õt, kétszer is eljátszotta Harrison Ford apját, Henry Jones professzort az Indiana Jonesban. A Hegylakó esetében is "kettõzõtt": a Hegylakó 1-ben és 2-ben egyaránt a 16. századba tért vissza, hogy felkészítse a fiát alakító Christopher Lambertet a halhatatlanságra és a világ megmentésére. Kardvívás és ékesszólás, japán harcmûvészet és õsrégi harci szabályok: a film készítõi minden vizuális bravúrt bevetettek a siker érdekében. Valósággal kiszemelték a hollywoodi producerek Sean Conneryt a középkorban játszódó kalandfilmek, múltba tett idõutazások "bajnokává". Az Umberto Eco A rózsa neve címû regényébõl adaptált filmben egy gyilkos után nyomozó szerzetest alakított. A Sárkányszívben elváltoztatott hanggal az utolsó sárkányt alakítja, aki egyezséget köt a sárkányölõvel. Egyik legjobb középkori alakítását Arthur király szerepében nyújtotta. Az elsõ lovag címû romantikus kalandfilmben Richard Gere Lancelot-ja a riválisa Julia Ormond kegyeiért, ám a szép Lady a király helyett az ifjabb lovagot választja. A szerelmes témák amúgy elkerülték, a politikai krimik annál kevésbé. Fõként a 90-es évek elején fókuszált erre a témára a hidegháborús feszültségeket taglaló Oroszország ház, a Vadászat a Vörös Októberre címû filmekkel.
Az angyalok városának skót harcosa, ahogyan Los Angelesben Conneryt becézik, már õszülve, kopasz halántékkal vállalkozott pályafutása legidegfeszítõbb akciójára A szikla címû krimiben Nicholas Cage-dzsel. Egy névtelen börtöntölteléket alakított benne, a világ rettegett, legbiztonságosabbnak tartott börtöne, az Alcatraz szökevényét, aki titkos feladattal tér vissza észrevétlenül. (A színész neve egyúttal ügyvezetõ producerként is feltûnt a film stáblistáján.)
Az amúgy sportos életformára berendezkedett színész nagy szakmai alázattal és fegyelemmel állta ki a több hónapos Alcatraz-beli forgatás megpróbáltatásait. Könnyebb, vígjátéki sztoriba bonyolódott a Szeress, ha tudsz-ban Angelina Jolie-val és Gillian Andersonnal. A titkos ügynök levetett mezét is felmelegítette egy sátáni szerepben a Bosszúállókban. Majd jött a következõ remek produceri és reklámbefektetésnek tûnõ Briliáns Csapda, amelyben a szexis Catherina Zeta-Jonesszal játszik macska egér harcot egy már-már tökéletes rablásban. Sokat elárult a nagy nyilvánosság elõtt ismeretlen tulajdonságaiból, úgy mint magánykedvelés, zárkózottság a Fedezd fel Forrestert! világtól elvonult idõs írója és egy bronxi fekete fiú érzelmes történetében. Nem kisebb személyiséget kellett hitelesen megformálnia, mint D. J. Salingert a Zabhegyezõ világhírû íróját. Akár alkonyi búcsúnak is vehették egyesek Connery alakítását. Volt idõ, amikor megkongatták a vészharangot a színész jövõje felett. Még a halálhírét is keltették a 90-es évek elején, miután polipot távolítottak el a gégéjérõl. Amint egy sajtótájékoztatón kiejtette a szót, hogy sugárkezelésen esett át, mindenki Connery gégerákjával foglalkozott. Ostoba félreértésnek tudja be, hogy nevét összecserélték Texas egyik volt parlamenti képviselõjével, John Connallyvel, aki valóban meghalt. "Aki még életében megéri a halálhírét, az sokáig él." - vallja. Mindenesetre a torokmûtétet követõen leszokott a dohányzásról, és megjegyezte: "Legfeljebb nem lesz belõlem operaénekes!"
Ezzel szemben a skót harcossághoz mindhalálig ragaszkodik. A Sir Connery megszólításra a füle botját sem mozgatja. Mindamellett büszke rá. Több éven át felterjesztették a lovagi címre, mígnem hatvankilenc évesen kiérdemelhette. A brit Munkáspárt részérõl ádáz politikai csatározás középpontjába került skót nacionalizmusa okán. Conneryrõl köztudott, hogy a Skót Nemzeti Párt lelkes támogatósa, és hazája függetlensége mellett korteskedik.
"Ez életem legbüszkébb napja" - nyilatkozta, amikor átvette a lovagi címet II. Erzsébet királynõtõl. Connery gyökereit abban a formában is õrzi, hogy vissza-visszajár Skóciába, ahol lovakat tenyészt.
Lovagi cím ide, skót származás oda, Sean Connery rendületlenül nagy moziveterán, bár a közelmúltban egy meghiúsult szerep és egy rendezõi összekülönbözés okán hallatott magáról. A szövetség címû kalandfilm rendezõjével, Stephen Norringtonnal állítólag késhegyig menõ viták tarkították a forgatást. Milos Forman eredetileg Conneryra bízta A gyertyák csonkig égnek címû Márai Sándor-regénybõl adaptált filmje férfi fõszerepét. Ma sem tudni, miért állt el a színész a felkéréstõl Klaus Maria Brandauer javára.