Augusztus 20.-a, I. István király szentté avatása
Írta: hejoszalontaert - Dátum: 2013. August 20. 12:03:00
Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Ebből az alkalomból a Szent István király tiszteletére szentelt hejőszalontai iskolakápolnában ünnepi szentmisét tart Bertók József plébános augusztus 20.-án 9 órai kezdettel.
Ferenc pápa üzenetet küldött Áder János köztársasági elnöknek az ünnepünk alkalmából:
"Boldog vagyok, hogy szívélyes jókívánságomat intézhetem Önhöz és honfitársaihoz Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából. Kérem Istent, hogy a magyar nép emberi és szellemi örökségében mindig találja meg a békés és testvéries jövő építéséhez szükséges erkölcsi erőforrásokat! Imádkozom, hogy Isten árassza bőséges áldását Önre, a vezetőkre és minden magyarra" - írja a katolikus egyházfő.
(Folytatáshoz katt a Részletekre)
Teljes hír
Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Ebből az alkalomból a Szent István király tiszteletére szentelt hejőszalontai iskolakápolnában ünnepi szentmisét tart Bertók József plébános augusztus 20.-án 9 órai kezdettel.
Ferenc pápa üzenetet küldött Áder János köztársasági elnöknek az ünnepünk alkalmából:
"Boldog vagyok, hogy szívélyes jókívánságomat intézhetem Önhöz és honfitársaihoz Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából. Kérem Istent, hogy a magyar nép emberi és szellemi örökségében mindig találja meg a békés és testvéries jövő építéséhez szükséges erkölcsi erőforrásokat! Imádkozom, hogy Isten árassza bőséges áldását Önre, a vezetőkre és minden magyarra" - írja a katolikus egyházfő.
I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970–980 körül – 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet.
VII. Gergely pápa (pápa: 1073–1085) és Szent László király (ur.: 1077–1095) több alkalommal érintkeztek egymással, amit hiteles vatikáni források bizonyítanak. Sajnos az a levél azonban nem maradt fenn, amiben Szent László a pápai engedélyt kérelmezte a szentté avatáshoz, de Szent Gellért írása megőrizte VII. Gergely pápa engedélyét: „emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék.”
I. László magyar király 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápai engedélyével, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilikában oltárra emelte, ami I. István király szentté avatását jelentette. Ezután „a felszentelés ünnepségének befejeztével a szent testet az egyház közepén (in medio domus) fehér márvány szarkofágban helyezték el.” f [14] Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben szent király.
(Forrás: Wikipédia, Alfahír)