Heni néni honlapja


Tanévnyitó:

ünnepély

2018.

augusztus 31.

16.30

A magyar helyesírás alapjai

A magyar helyesírás alapjai

 

A/ A helyesírás fogalma:

A helyesírás azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, hogyan kell az egyes szavakat, mondatokat, szövegeket leírni.

 

B/ A szabályok gyűjteményét tartalmazó könyv:

A magyar helyesírási szabályai

-         11. kiadás

-         kiadja a Magyar Tudományos Akadémia

 

C/ Helyesírásunk jellemzői:

a)      Betűíró rendszerű:

-          legkisebb egységei a betűk

b)      Latin betűs:

-          latin betűket vettük át

-          de: nincs minden hangunkra latin betű, ezért

·        kiegészítő jeleket használunk

pl.: ékezetek: i ö ü ű é á

·        két/három betűt kapcsolunk össze egy hang jelölésére

pl.: sz ty ny dz dzs

c)      Hangjelölő írás:

-          A betűk legtöbbször a valóban kiejtett hangokra utalnak

d)     Értelemtükröző írás:

Pl.: a szóalakokban feltüntetjük a szó tövét és a ragokat (tudjuk)

      az összetett szavak elválasztásakor figyelembe vesszük a szóhatárokat(vas-út)

 

D/ Helyesírásunk alapelvei

 

  I. Kiejtés szerinti írásmód elve

1.) Jellemzői:

-          A legtöbb szót és toldalékot úgy írjuk le, ahogyan kiejtjük.

-          Probléma:

·        a rövid és a hosszú hangok rossz, hanyag ejtése, ezért nem támaszkodhatunk mindig a hallásunkra

·        a rövid és hosszú hangoknak jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet

pl.: tör - tőr; szel - szél; var - varr; sok - sokk;

2.) Helyesírási szabályok:

a)      i u ű - í ú ű hangok írása

-          Szavaink többségében az i, u, ü rövid:

igaz, fizet; ugat, fut; ürge, füst, ujj(= testrész)

-          A hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két csoportba sorolhatók

·         A toldalékolás után is megmarad a hosszú magánhangzó

zsír, zsírt; húsz, húszas; bújik, bújjon;

·         Néhány szó esetében egyes toldalékos formában rövidre vált a magánhangzó

zsír, zsírt, zsíros,             de: zsiradék

húsz, húszat, húszas,       de: husza­dik, huszad, huszon-

tíz, tízen, tízes,                de: tized, tizen-

bújik, bújjon, bújócska,  de: bujkál, bujdosó

·         Vannak szabályos váltakozást mutató főnevek

írásukat megkönnyíti a kéz - kezet szavakkal való összehasonlítás

kéz                        víz        út         tűz      híd       kút       úr        nyúl        nyíl

kézen        vízen    úton     tűzön   hídon   kúton   úron    nyúlon    nyílon

kézzel        vízzel   úttal     tűzzel   híddal  kúttal   úrral    nyúllal    nyíllal

kézi           vízi       úti        tűzi      hídi      kúti      úri       nyúli       nyíli

kezet         vizes    utas     tüzes    hidas   kutas    uras     nyulas     nyilas

kezet         vizet     utat      tüzet     hidat    kutat    urat     nyulat     nyilat

kezek        vizek    utak     tüzek    hidak   kutak   urak     nyulak    nyilak

-          A szavak végén az i mindig rövid

kocsi, kicsi, bácsi, néni, Peti, Mari

kivétel: zrí, sí, rí

-          A melléknevek végén mindig hosszú az ú, ű

domború, homorú, hosszú, savanyú, szomorú; gömbölyű, gyönyörű, könnyű, nagyszerű, szörnyű

-          A főnevek végén az ú ű legtöbbször hosszú

ágyú, borjú, faggyú, fiú, gyanú, háború, kátyú, koszorú, szú, tanú, varjú; betű, fésű, gyepű, gyűrű, gyűszű, mű, seprű

kivételek: adu, alku, áru, bábu, batyu, daru, falu, gyalu, hamu, hindu, kapu, lapu, saru, satu, szaru, zsalu; bürü, eskü, menü, revü, ürü; anyu, apu; Icu

-          Az -ít, -dít, -sít igeképzőkben az mindig hosszú

(az ige kérdése: mit csinál? mi történik?)

épít, tanít, buzdít, mozdít, állandósít

-          Az -ul, -ül -dul, -dül igeképzőben az -u, mindig rövid

tanul, gyógyul, repül, merül, mozdul, pezsdül

-          A -tyú, ttyú, -tyű, ttyű végű főnevekben az -u, mindig hosszú

fogantyú, sarkantyú, billentyű, töpörtyű, dugattyú, szivattyú, csengettyű, pörgettyű

b)     ö - ó ő hangok írása

-         a -ból, -ből, tól, -től, ról, -ről ragokban az , mindig hosszú

házból, erdőből; asztaltól, széktől; autóról, őzről

-         a -szor, -ször ragokban az -o, , mindig rövid

háromszor, ötször

-         a -kor ragban az -o, mindig rövid

ötkor, hatkor,hétkor, nyolckor, akkor

 

c)      -h végű szavak

-         céh, cseh, düh, juh, méh, pléh, rüh stb.

·         nem ejtjük a szóvégi -h hangot, ha a -h után mássalhangzó áll

csehnek, csehvel, csehtől; méh, méhkas, méhnek, méhvel; juh, juhval,

·         akkor ejtjük a szóvégi -h hangot, a -h után magánhangzó áll

csehek, csehet, csehül; méhek, méhes; juhok, juhász;

-         a bolyh, doh, éh, enyh, fellah, keh, moh, padisah, potroh, sah, Allah, Zilah stb. szónak minden alak­­jában ejtjük és írjuk a h-t

-         a -ch végű szavak (pech) végén is mindig ejtjük a h-t.

 

 II. A szóelemző írásmód elve

1.) Jellemzői:

-          Az összetett és a toldalékos szavakban felismerhetőek maradnak a szótövek és toldalékok.

-          Probléma:

·        a beszéd során a mássalhangzók hatnak egymásra, ezért másképp halljuk a szavakat, mint ahogy le kell őket írni (MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNYEK),

·        ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alak­juk­ban sorakoztatjuk egymás mellé, ahogyan külön-külön ejtve hangza­nak

barátság = barát + ság,  állatbarát = állat + barát

·        egyes toldalékok és szótövek írásban is megváltoznak

házzal = ház + val, fusson = fut + jon

2.) Helyesírási szabályok:

2.1.) Mássalhangzótörvények:

a)      Összeolvadás

-         két különböző mássalhangzó áll egymás mellett

-         egy harmadik hangot hallunk

t + sz  cc  (játszik)

d + szcc  (adsz)

t + s   cs  (fűtsünk)

n + j   ny  (fonjad)

d + j   gy  (adjad)

t + j    ty  (kertje)

 

b)     Rövidülés

-         3 mássalhangzó áll egymás mellett

·         2 azonos (hosszú)

·         1 eltérő

-         a két azonos közül az egyiket nem ejtjük

varrta, jobbra, otthon

 

c)      Kiesés

-         3 különböző mássalhangzó áll egymás mellett

-         a középsőt nem ejtjük

mondta, nézd meg, mindnyájan,

 

d)     Nyúlás

-         két magánhangzó között hosszú mássalhangzót mondunk

DE CSAK EGYET ÍRUNK!!!!

kisebb, lesz, egy, (egyet, egyért, egyes, egyezik, együtt)

belőlem, nálad, róla, tőlünk; előled, utánunk

új (= nem régi), újat, újabb, újra

bakancs, köpeny, szalag, elem, agancs, szőlő

erősen, erősek, okosan, okosak, ügyesen, ügyesek (= -s végű melléknevek!)

 

e)      Hasonulás

e/1. Részleges hasonulás

}        zöngésség szerint

-        két mássalhangzó áll egymás mellett

·         egyik zöngés

·         a másik zöngétlen

-        a 2. mássalhangzó az előtte állót magához hasonlóvá teszi zöngésség szerint
(a változás csak akkor következik be, ha az 1. mássalhangzónak van zöngés/zöngétlen párja)

zsebkendő              lakberendező

                                                                  

    zg   zgt                               zgt   zg

                                               

      b → p                                  k → g

 

}        képzés helye szerint

-        két mássalhangzó áll egymás mellett

·         az első -n, -m vagy -ny

·         a mögötte álló -b, -p, -m, -gy, -ty,

-        az -n hangból -m vagy -ny lesz

különben, színpad, tanmenet, öngyújtó, ponty,

 

e/2. Teljes hasonulás

}        írásban nem jelölt

-        két különböző mássalhangzó áll egymás mellett

-        az egyik eltűnik, a másikat hosszan mondjuk

·       -ny, -ty, -gy + j → -nny, tty, ggy

anyja, bátyja, nagyja; hagyja, hunyja,

·       l + j → jj

szálljon, repüljön, kínálja

·       -sz, -z + s → -ss

egészség, házsor, község,

 

}        írásban jelölt

-        két különböző mássalhangzó áll egymás mellett

-        az egyik eltűnik, a másikat hosszan írjuk

·         -val, -vel → a -v teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le

asztallal, székkel, papírral, ezüsttel

·         -h végű szavak

~      ahol nem ejtjük a szó végén a h-t, ott nincs hasonulás

méhvel, pléhvel, juhval

~      ahol ejtjük a szóvégi -h hangot, ott van hasonulás

dohhal, potrohhal, sahhal, Allahhal

·         -vá, -vé → a -v teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le

széppé, vízzé, okossá, sárrá (válik)

·         -s, -sz, -z, dz végű igék + j → a -j teljesen hasonul az előtte álló mássalhangzóhoz, ezért azt kettőzve írjuk le

moss, játssz, húzz, eddz

·         az, ez mutató némás + ragok

abban, attól, ahhoz, annál, ebben, ettől, ehhez, ennél;

afféle, efféle, akkora, ekkora,

 

 

 

 

III. A hagyományos írásmód elve

1.)   Régies helyesírású családnevek

-          régebben más betűvel jelöltünk egy-egy hangot

-          tiszteletből megőriztük a családnév írásmódját

Weöres = ’vörös     Tóth = ’tót     Széchenyi = ’szécsényi

1.)   J és LY

-          régen kétféle hangot jelölt, mára az ly kiejtése kiveszett a nyelvünkből

-          tiszteletből megőriztük az ly-os szavak írásmódját

lyuk, golyó, folyó, Erdély, Kodály

 

IV. Az egyszerűsítő írásmód elve

1.)    A kétjegyű betűk kettőzése

-          gygyggy;      lylylly;     szszssz

meggy,               gally              asszony

2.)    Három azonos mássalhangzó találkozása

a)      egyszerű szavakban

-         három azonos mássalhangzót nem írunk le egymás mellé

-         az egyiket elhagyjuk

toll + val = tolllal DE: tollal

megygy +  vel = megygygyel → meggyel

b)      összetett szavakban

-         az előtag és utótag nem sérülhet, ezért kötőjelet használunk

balett-táncos, sakk-kör

c)      családnevek írásakor

-         a családnév nem sérülhet, ezért kötőjelet használunk

Papp-pal, Grimm-mel

Köszöntő

Linkajánló
www.dozsasportiskola.hu
Bannerek
Ezt nézd meg!
Szülőknek
Kristálygömb
Fa-horoszkóp
Születésnap-horoszkóp
Versenykiírások