Heni néni honlapja


Tanévnyitó:

ünnepély

2018.

augusztus 31.

16.30

A névmás

A névmás

 

Fogalma

A névmás helyettesítő szófaj. Átveszik a helyettesített szó jelentését.

 

Fajtái

1.)    Csak főneveket helyettesítő névmások

a)      személyes névmás

b)      birtokos névmás

c)      visszaható névmás

d)     kölcsönös névmás

2.)    Főnevet, melléknevet és számneveket helyettesítő névmások

a)      kérdő névmás

b)      mutató névmás

c)      vonatkozó névmás

d)     általános névmás

e)      határozatlan névmás

 

 

A SZEMÉLYES NÉVMÁS

 

  I. Fogalma

A beszédhelyzetben szereplő személyek, dolgok nevét helyettesítik.

 

 II. Kérdései

Ki? Mi?

 

III. Fajtái:

1.)   személyes névmás ragozatlan formája

én, te, ő, mi, ti, ők

2.)   A személyes névmás ragozott formája

a)      tárgyragos személyes névmás

-         a tárgy a kit? mit? kérdésre válaszol

-         a tárgy ragja: -t (nem mindig írjuk ki)

-         KIT?

engem, téged, őt, minket, titeket, őket

b)      határozóragos személyes névmás

-          megmutatják a személyek, dolgok helyét

-          sokféle ragja lehet (pl:)

-          HOL?

bennem, benned, benne, bennünk, bennetek, bennük

-          HONNAN?

tőlem, tőled, tőle, tőlünk, tőletek, tőlük

belőlem, belőled, belőle, belőlünk, belőletek, belőlük

-          HOVÁ?

hozzám, hozzád, hozzá, hozzánk, hozzátok, hozzájuk

belém, beléd, belé, belénk, belétek, beléjük

-          KIVEL? MIVEL?

velem, veled, vele, velünk, veletek, velük

-          KIRŐL? MIRŐL?

róla, rólad, róla, rólunk, rólatok, róluk

-          KINEK?

nekem, neked, neki, nekünk, nektek, nekik

 

 

A VISSZAHATÓ NÉVMÁS

 

  I. Fogalma

A cselekvés visszairányul arra, aki cselekszik, vagyis visszahat.

 

 II. Kérdései

KIT?

 

III. Visszaható névmások:

a)      Alap

magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk

b)      Határozóragokkal

magamról, magamhoz, magammal, magamnak

 

 

A KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS

 

  I. Fogalma

A kölcsönös névmás két személy egymásra irányuló cselekvését, vagy egymással való kapcsolatát fejezi ki.

 

 II. Kölcsönös névmások:

a)      Alap

egymás

b)      Toldalékokkal

egymást, egymásnak, egymáshoz, egymással, egymásért, egymástól, egymáshoz

 

 

A BIRTOKOS NÉVMÁS

 

  I. Fogalma

a)      A birtokos = tulajdonos

b)      Birtok = az a tárgy, élőlény ami, az enyém

Lehet több birtokom is: pl.: ceruzáim, ruháim, cédéim

c)      A birtokos névmás kifejezi, hogy ki a birtokos, és hány birtoka van

 

II. Kérdései

KIÉ? MIÉ?

 

III. Birtokos névmások:

1.)    Egy birtoka van valakinek (pl.: egy kutyája)

-          birtokos személyraggal fejezzük ki

enyém, tiéd, övé, mienk, tietek, övék

2.)    Több birtoka van (pl.: több ceruzája)

-          birtoktöbbesítő jellel fejezzük ki: -i

enyéim, tieid, övéi, mieink, tieitek, övéik

 

 

A KÉRDŐ NÉVMÁS

 

  I. Fogalma

A kérdő névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre kérdezünk rá.

 

II. Kérdő névmások:

a)     főnévi

-          tőszavakkal

ki? mi? melyik?

-          toldalékos alakkal

kit? mit? kihez? kiről? kinél? kivel? stb.

b)     melléknévi

milyen? mekkora? miféle? melyik?

c)      számnévi

hány? mennyi? hányadik?
A MUTATÓ NÉVMÁS

 

  I. Fogalma

A mutató névmásokkal a mondatokban szereplő tárgyakra, élőlényekre, dolgokra vagy mennyiségekre mutatunk rá.

 

 II. Mutató névmások:

a)     főnévi

-          tőszavakkal

ki? mi?       az (távolra mutat),

ez (közelre mutat)

-          tárgyragos alakkal

kit? mit?   azt, ezt

-          határozóragos alakkal

hol?           abban, ebben, annál, ennél

honnan?    attól, ettől, abból, ebből

hová?        ahhoz, ehhez, abba, ebbe,

mivel?       avval/azzal, evvel/ezzel,

kiről?        arról, erről, 

kinek?       annak, ennek

b)     melléknévi

milyen?           ilyen, olyan, ugyanilyen, ugyanolyan

mekkora?        ekkora, akkora

miféle?            efféle, afféle

c)      számnévi

hány? mennyi? ennyi, annyi, ugyanennyi, ugyanannyi

 

 

A VONATKOZÓ NÉVMÁS

 

  I. Fogalma

Sajátos jelentésű és szerepű névmás. Többnyire összetett mondatokat kapcsol össze (olyan, mint egy kötőszó).

 

III. Vonatkozó névmások:

a)     főnévi

ki? mi?            aki, ami, bárki

b)     melléknévi

milyen?           amilyen

mekkora?        amekkora

c)      számnévi

hány? mennyi? amennyi, ahány

 

 


A HATÁROZATLAN NÉVMÁS

 

  I. Fogalma

Egy személyt, dolgot, tulajdonságot, mennyiséget nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.

 

 II. Határozatlan névmások:

a)     főnévi

ki? mi?            valaki, valami

b)     melléknévi

milyen?           valamilyen,

mekkora?        valamekkora,

miféle?            valamiféle,

c)      számnévi

hány? mennyi? valamennyi, valahány, hány

 

 

AZ ÁLTALÁNOS NÉVMÁS

 

  I. Fogalma

Az általános névmás mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.

 

 II. Általános névmások:

d)     főnévi

ki? mi?            akárki, akármi, bárki, bármi, mindenki, senki, semmi, ki-ki

e)      melléknévi

milyen?           akármilyen, bármilyen, bármelyik, semmilyen

mekkora?        akármekkora, bármekkora,semekkora

miféle?            akármiféle, mindenféle,

f)      számnévi

hány? mennyi? akármennyi, akárhány, bármennyi, minden, semennyi

 

 

Köszöntő

Linkajánló
www.dozsasportiskola.hu
Bannerek
Ezt nézd meg!
Szülőknek
Kristálygömb
Fa-horoszkóp
Születésnap-horoszkóp
Versenykiírások