Heni néni honlapja


Tanévnyitó:

ünnepély

2018.

augusztus 31.

16.30

József Attila

József Attila

- összefoglalás -

 

1.)    Életrajzi adatok

2.)    Tanult versek

3.)    Az expresszionizmus

4.)    Fogalmak

5.)    Kérdések a verselemzések köréből

 

József Attila életének legfontosabb adatai

Születési helye, ideje: Budapest, 1905.

József Attila születésnapja (április 11.) a magyar költészet napja.

Apja neve: József Áron

Anyja neve: Pőcze Borbála

Gyámja: Makai Ödön (nővére férje)

Iskolái: Budapest, Makó, szegedi, bécsi, párizsi, budapesti egyetem

Foglalkozásai: könyvügynök, banki tisztviselő

Verseskötetei címe: A szépség koldusa,

Újságok, ahol dolgozott: Szép Szó

Szerelmei neve: Vágó Márta, Szántó Judit, Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra

Halálnak helye, ideje: Balatonszárszó, 1937.

 

Expresszionizmus

Jelentése: kifejező művészet

A XX. század elején Németországban kialakult irányzat. A modern, nagyvárosi ember szorongásait mutatja be.

Jellemzői:

-          szubjektív életérzés

-          dinamikus akarat

-          a világ kaotikus és értelmetlen jelenségek halmaza, amely csak a dinamikus akarat révén nyerhet értelmet

Az irodalomban:

-          merész és feltűnően egyéni stílusformák kialakítása

-          merész képzettársítások (alapja a külvilág - főként a természet, a nagyváros, a technika és az ember kapcsolata)

-          nagyítások, túlzások

-          dinamikus igék használata

 

Fogalmak

Alkalmi vers

Meghatározott, egyetlen alkalomra írt költői mű. Az alkalom lehet közéleti vagy magánéleti esemény.

Ars poetica

Olyan mű, amely az író vagy költő művészi hitvallását, a költészet és a költő feladataira vonatkozó nézeteit fejti ki.

Dal

A líra alapformája. Kisebb terjedelmű, kerek szerkezetű, egységes hangulatú költemény. Tisztán, közvetlenül szólaltat meg érzelmeket. Néhány képpel, két-három fordulattal fejezi ki őket. Eredetileg dallammal együtt keletkezett, de a nem éneklésre szánt dalokra is jellemző a zeneiség.

Elégia

A visszaemlékezés során felébredő érzelmeket megszólaltató vers. Hangulata szomorkás, amely azonban rendszerint megnyugvásban vagy bizakodásban oldódik fel.

Életkép

A mindennapi élet egy-egy tipikus, jellemző jelenetét ábrázolja.

Metonímia

Az egyik fogalom jelentését átvisszük a másikra. Az átvitel alapja lehet térbeli, időbeli vagy ok-okozati kapcsolat.

Szimultán verselés

Egyszerre lehet a vers ritmusa időmértékes és ütemhangsúlyos is.

 

Versek - műfajok

Tiszta szívvel                                 - dal

Mama                                             - dal, elégia

Mikor az uccán átment a kedves    - életkép

Születésnapomra                            - alkalmi vers

 

Verselés:

Tiszta szívvel

hangsúlyos verselésű kétütemű 7-es 4/3 osztással

Nincsen apám, / se anyám,

se istenem, / se hazám,


Mikor az uccán átment a kedves

hangsúlyos verselésű kétütemű 10-es 3/2//3/2 osztással

Mikor az / uccán // átment a / kedves,

galambok / ültek // a vere/bekhez.

 

Születésnapomra

Szimultán verselésű

a) ütemhangsúlyos 2 ütemű 8-as 5/3 osztással

Harminckét éves/ lettem én –

meglepetés e / költemény


b) időmértékes jambusokból épül fel

   -       -   /    -     -  / U       - /  U     -

Harminckét éves/ lettem én –

    -     U / U  -  /U        -  / U    -
meglepetés e / költemény


Kérdések a verselemzések köréből

Tiszta szívvel

Mit jelentenek az 1. versszak negatív képei?

Helyzetkép: az egyedül maradt ember rajza – negatív képalkotással (tagadó formában) azt mutatja be, ami hiányzik az életéből:

-          Isten: Minden keserűségért Istent okolja, ami az életében történt

-          Haza: József Attila ne tartja hazájának azt az országot, amelyik engedi, hogy ennyi nyomorban és szenvedésben legyen része.

 

-          Család: az apja a költő gyermekkorában elhagyta a családot, a Mama halála után a család végképp felbomlott. Gyámjával éppen összeütközések sorozatát éli meg a tanulás, a foglalkozás-választás miatt.

Egyetlen mondatban, egy egyszerű felsorolásban megtagadja mindazt, ami ebben a korban szent és sérthetetlen volt. Isten! Haza! Család! – hirdette a Horthy-korszak a jelszót.

 

Milyen lehetséges kiutakat fest le József Attila a 3. versszakban?

A nincstelenség gondolata dacot csihol a költőben.

Két út áll előtte. Az egyik a fausti gondolat - eladom a lelkemet egy jobb élet reményéért.

A másik - ha Isten és a haza nem segít rajtam, nem vagyok köteles betartani a szabályait sem.

Ekkor írja le az első jelzős szót a költő: "Tiszta szívvel betörök".

 

Milyen stílusok ötvöződnek a versben?

1.) Népköltészet

A vers négysoros versszakokból épül fel. Ütemhangsúlyos verselésű, páros rímek találhatók a sorok végén.

Az utolsó versszakban a betyárdalok hangvétele köszön vissza: a társadalom ellen lázadó szegénylegényeket elfogják és kivégzik. Ám a betyárok még haláluk után is bosszút állnak: gyilkos növény nő a sírjukon. A néphagyomány szerint az akasztófadombon növő mandragóra különösen hatásos a rontó varázslatokban.

2.) Expresszionizmus

A versben megtalálhatóak az expresszionizmus jellemző jegyei. Elsőként  a szubjektív életérzés (a negatívumok felsorolásával az árvaságát, hontalanságát fejezi ki, amelyen még  a hit sem segít - ezért azt is megtagadja).

A dinamikus akarat vezeti a költőt az embert is ölök kijelentéshez.

Ehhez kapcsolódik a merész képzettársítás: tiszta szívvel ölök. Hogyan lehet tiszta szívvel embert ölni?

 

Mikor az uccán átment a kedves

Bizonyítsd be, hogy a vers műfaja életkép!

A vers egy pillanatképet örökít meg. A látvány olyannyira egyszerű, hétköznapi, hogy a valóságban nem sok figyelmet szentelnénk a "történésnek". Egy szerető szempár tükrében mégis varázs, muzsika a kedves minden mozdulata, amely derűt, harmóniát, szépséget, megbékélést hint szét környezetében is.

 

Mutasd be az irigy virágszál metafora jelentését!

A szeretet kifejezése a párhuzamosan szerkesztett jelzőkkel történik (gyöngéden, édes …)

A szemlélődő szerelmes úgy látja, hogy senki sem tudja kivonni magát a kedves hatása alól – feltámad benne a féltékenység. A féltést az irigy virágszál metafora fejezi ki. A kép kettős jelentésű: egyrészt a virág a szerelem, szeretet jelképe, másrészt a jelzője pont az ellenkező érzést jeleníti meg. Viszont az emberi kapcsolatokban is ugyanilyen kettősséggel jelenik meg a szerelem.

 

Milyen stílusjegyek találhatók a versben?

Stílusára a népköltészet jellemző. A cím megegyezik az első sorral. A költői képek közül jellemzőek a madár és a fa motívum. (galambok ültek a verebekhez; ő a szívem gyökere-ága)

A vers témája egy emberi érzés, a szerelem.

 

 

Mama

Hogyan keletkezett a vers?

A költő pszichoanalízisre jár 16 évvel édesanyja halála után. Itt felidézi anyja alakját, azt, hogyan bánt anyja vele, és a költő hogyan viselkedett az édesanyjával. Ezért mostanában gyakran gondol rá (meg-megállva).

 

Mutasd be a vers szerkezetét!

A négy versszak felváltva szól a költőről és az édesanyjáról. Az 1. és a 3. versszak az édesanyát mutatja be, ahogyan az a költő emlékeiben megmaradt. A mama, aki mindig dolgozott, akinek soha nem volt ideje a gyermekére (csak ment, és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám).

A 2. és a 4. versszak a költőről szól. A 2. szakaszban a gyermek szemszögéből eleveníti fel az emlékeket, ahogy megpróbálta felhívni magára anyja figyelmét (ordítottam, toporzékoltam).

A 4. szakaszban már a felnőtt férfi bánata szólal meg (nem nyafognék, de most már késő). Az anya alakja felmagasztosul, óriásivá növekedik, és így a természet részévé vált anya mindenütt ott lehet, és vigyázhat a fiára (most látom milyen óriás ő; szürke haja lebben az égen).

 

Születésnapomra

Mutasd be a vers keletkezésének körülményeit!

A költő egy kávéházban, „kávéházi szegleten” üldögélve éppen születésnapi verset ír saját magának. Miért éppen egy kávéházban?

A szépirodalom képviselőinek körében egyre többen kénytelenek írásból megélni – ez természetesen kevesek számára megfelelő életszínvonalat. A szűkös, nehezen és drágán fűthető, világítható lakásokkal szemben mi lehetne vonzóbb, mint a tágas, meleg és fényűzően

világított kávéház, ahol ráadásul ingyen lehet újságot olvasni, beszélgetni, politizálni, s a jó társaság mellett sokféle játék is kínálkozik?

 

Milyen életrajzi adatok találhatók a versben?

A vers tíz versszakából 6 szól a szegedi egyetemen szerzett élményéről. Amikor megjelent Tiszta szívvel című verse, nyelvészprofesszora felháborodott annak mondandóján (tiszta szívvel betörök, ha kell embert is ölök).

Több tanú előtt kijelentette, hogy középiskolás tanárhoz nem hangoztathat ilyen eszméket, ezért nem fogja engedni, hogy József Attila tanári oklevelet kapjon.

Később a költő ezt úgy élte meg, hogy elbocsátották az egyetemről, bár erről szó sem volt. Azért távozott végül, mert ösztöndíjat kapott a bécsi egyetemen.

 

Mutasd be a versformát!

A magyar irodalomban érdekes versformát alkotott meg. Minden versszak 4 sorból áll. Ezek közül kettő rövid, kettő hosszú. A rövid sor nem más, mint egy játékos rímpár. Nemcsak az utolsó szótagok rímelnek, hanem az egész sor. Ezek a rímek szójátékot alkotva enjabementéket is tartalmaznak, sőt átvezetnek egy másik versszakhoz is. A komoly tartalom és a játékos forma közötti ellentét segít még inkább kiemelni a vers legfőbb mondandóját, amely egyben József Attila ars poeticája is: szeretett magyar népét szeretné tanítani – nem olyan ismeretekre, amelyeket a középiskola tanít, hanem emberségre, szépségre, jóságra.

 

 

Köszöntő

Linkajánló
www.dozsasportiskola.hu
Bannerek
Ezt nézd meg!
Szülőknek
Kristálygömb
Fa-horoszkóp
Születésnap-horoszkóp
Versenykiírások