Heni néni honlapja


Dózsa-gála

2014.

április 4.

16 óra

Kölcsey Ferenc: Huszt

Kölcsey Ferenc: Huszt

- verselemzés -

 

Vershelyzet:

Kölcsey 1825-ben meglátogatta a várat. A magas hegy tetején álló rom látványa felejthetetlen élmény volt számára.

 

Címértelmezés:

A huszti vár a Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt.

 

Huszt története:

1703. szeptember 17-én a helyőrség megölte a vár osztrákokhoz hű parancsnokát, kinyitotta a felkelők előtt a kaput, és a szabadságharchoz csatlakozott. Az osztrákok a kuruc felkelés bukása után csak 1711-ben tudták elfoglalni a várat. A császár utasítást adott a vár lerombolására, de parancsát nem hajtották végre.

1766-ban egy éjszaka három helyen is villám sújtott a várba. Épületei kigyulladtak, a lángok elérték a lőportornyot. Hatalmas robbanás rázta meg a környéket. A bevehetetlen várból csak füstös, kormos, égbe meredező falak maradtak.

A várat soha többé nem építették fel.

 

Stílusa: romantika

Már a helyszín kiválasztása is a romantika jegyeit hordja magán, hiszen a történelmünk egy dicsőséges korába visz el minket. Huszt vára a Rákóczi-szabadságharc egyik dicsőséges színhelye volt.

Rendkívül festői képekkel találkozunk a versben. Egy magas hegy tetején magányosan álló várrom, éjszaka, holdfény - mind megannyi kelléke a romantikus hangulatnak. A szélről szóló hasonlat tovább szítja ezt a hangulatot (szél kele most, mint sír szele kél).

A romantikus jellemzők közül a legfontosabb szerepet a váratlan helyzet kapja: a szellemalak megjelenése. Ám a szokásos szerepe helyett a rémalak itt a romantika aktív irányzatát foglalja össze (régi kor árnya felé visszamerengeni mit ér).

 

Műfaja: epigramma

Az epigramma röviden, tömören fejez ki egy fontos gondolatot. Kölcsey számunkra a romantika aktív irányzatának fontosságát mutatja meg. Nem érdemes a múlt dicsőségén elmélkedni, nem szabad a múltban elmerülni. A jelenben kell élni és dolgozni a jövőért, hogy az is éppolyan szép legyen, minta múlt.

Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort.

Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derűl.

Szerkezete:

Az epigramma szerkezetére az jellemző, hogy két nagy részre oszlik. Az első rész egy rövid történet vagy gondolatmenet, a második rész egy szellemes, meglepő fordulattal=csattanóval zárul.

A Huszt is követi ezt a felépítést. Az első négy sor bemutatja a várat, az éjszakát, és a váratlanul megjelenő szellemet.

A második rész a szellem meglepő szavait idézi: ijesztgetés helyett, vagy a régi dicsőség emlegetése helyett a jövőért aggódik, tettekre sarkallja a költőt.

 

Verselés

Rímei a szerkezettel együtt változnak. Az előkészítő részben ölelkező rímeket találunk (abba), a lezáró részben nincsenek rímek, valószínűleg azért, hogy a rímek csengése ne vonja el a figyelmet a mondanivalóról.

Az epigramma természetéből következik, hogy verselése időmértékes. Disztichonokból épül fel: egy hexameter és egy pentameter alkotja a sorpárt.

-         U   U / -     - / -      U   U/   -        - /    -         U   U / -    -

Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort.

  -       - /   -            U  U / - Z /    -     U  U /  -      U  U /  - Z

Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derűl.

 

Ez a két sor a magyar líra legtöbbet idézett soraivá vált - szállóige lett belőle.

Köszöntő

Linkajánló
www.dozsasportiskola.hu
Ezt nézd meg!
Bannerek
Kristálygömb
Fa-horoszkóp
Születésnap-horoszkóp
Versenykiírások
Szülőknek