Heni néni honlapja


Tanévnyitó:

ünnepély

2018.

augusztus 31.

16.30

Babits Mihály: Új Leoninusok

Babits Mihály: Új Leoninusok

verselemzés

 

A vers keletkezése:

Szabó Lőrincnek írt levelében így ír a vers keletkezéséről:

"Szekszárd, este, épp vihar előtti hangulatban, a szőlőhegyen. Elképzelt szerelem. Mikor elejét írtam, nem tudtam, hogy mi lesz a vége. De a hangulat nagyon belőlem nőtt, és szeretem ezt a verset... Az ég színárnyalatai roppant meghatottak akkor, mikor írtam. Jártam ott az úton. Széles kilátás van. "

Babits 1908. augusztus végén Juhász Gyulának is írt egy levelet, amelyben olaszországi útjáról számol be. Mellékelve elküldi legújabb alkotásait is:

"Az utóbbi napokban elkövettem néhány új verset. Elég közepesek, de egyszersmind elég folyékonyak, ami nálam ritkaság. De néhányat csatolok, írd meg a véleményedet. "

A levél végén lemásolta kettőnek a szövegét. Az egyik az Új leoninusok, a másik az Itália.

 

A vers 1909-ben jelent meg a Levelek Írisz koszorújából című kötetben. Írisz az ókori mitológiában az istenek követe, a szivárvány, a világ sokszínűségének szimbóluma.

 

Címértelmezés és versforma:

A leoninus középkori versforma. Rímes, időmértékes disztichonokból épül fel.

Babits így ír erről:

"Örülök hogy találtam egy formát, melynek múltja van ugyan a magyar költészetben, de jelenleg senki sem használja kívülem. "

Babits a versformát adja verse címéül is, de hozzáteszi az új jelzőt, jelezve ezzel, hogy újszerűvé akarja tenni.

 

Verselés:

Időmértékes verselésű, disztichonokból lépül fel. A disztichon időmértékes sorpár, egy hexameterből és egy pentameterből épül fel.

 

      U    U |      U    U |          U     U | −    U   U |         U    U | −     U

Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok,

 

              U    U |     U U | −  Z|     U    U | −  U U |      Z 
       hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj.

A versben belső rímek találhatók: a sor közepe és vége rímel: dombok - galambok, táj - nyáj.

A zeneiséget erőteljesen fokozza, hogy a rímek többsége tiszta rím, vagy tiszta asszonánc.

 

A vers műfaja idill:

Az idill az ókori görög költészetből eredő műfaj. Eredetileg pásztorok és pásztorlányok, olykor tündérek szerelmes jeleneteit ábrázolta. Nyugalmas, boldog hangulatot áraszt, ember és természet összhangját érezteti.

Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok,
       hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj.

 

A vers szerkezete:

A verset két nagy részre lehet osztani.

Az 1. rész egy vihar leírása. Bemutatja, ahogy a vihar a távolban feltűnik, egyre közelebb ér, majd a faluban tombol.

-         távoli dörgés

-         gyűl a vihar serege

-         fátyola távoli zápor

-         szél jön

-         csattan az ég

Képeket villant fel arról, hogyan fogadják az emberek, az állatok a vihar közeledtét.

-         a faluban kocsizörgés

-         Éjre csukódnak az aklok

-         félnek az édesanyák

A kezdeti nyugalmat felváltja a vihar elől menekülő emberek mozgása, a kocsik zörgése, az ajtók, ablakok csukódása.

A fenyegető vihar előjele az egyre sötétedő világ. Az este gyorsabban sötétedik, mint máskor, hiszen viharfelhők sötétítik el az eget (gyűl a vihar serege: még lila s már fekete).

A vers 2. felében egy szerelmet mutat be. A kinti világ viharát állítja párhuzamba a belső érzésekkel. A szerelem kivetítése a tájra elképzelhetőbbé teszi az érzelmek tombolását.

Sűrűn csillan a villám;    -  bús szemed isteni csillám.

Míg künn csattan az ég,  -   csókom az ajkadon ég.

A vers stílusa:

A vers impresszionista stílusú. Néhány perc, egy hangulat bemutatása - a vihar megérkezésének és az elképzelt szerelem hangulatának megfestése költői eszközökkel.

A vers indítása akár egy festmény leírása is lehetne. Kevés benne az ige, sokszor hiányosan szerkesztett mondatokból áll, amelyekből az igei állítmány hiányzik (Villám; távoli dörgés; a faluban kocsizörgés).

Az impresszionisták által kedvelt napszakot, az estét mutatja be.  Az estét és a vihart is finom pasztellszínekkel festi meg: kékek, szürke, lila, fekete. A színeket idéző szavak, kifejezések is beleilleszkednek ebbe a színvilágba: villám, sápad a kék hegytábor, fátyola távoli zápor.

Az impresszionista festők remegő, vibráló ábrázolását az apró képek egymás mellé sorakoztatása adja vissza. Szinte minden sorban legalább két különböző képet mutat be (dombok - galambok; aklok - baglyok). A felsorolt képek pedig lazán egymás mellé állított mellérendelő mondatokból állnak.

Az impresszionista stílus jellemzője, hogy egyszerre hat a különböző érzékekre, például a látásra és a hallásra, amelyek egymásba olvadva jelennek meg: az esti táj csendjébe lassan beszüremlő hangok egyre erőteljesebbé válnak, ahogy a vihar közeledik, illetve ahogy a közeledő vihar elől menekülnek az emberek fedél alá:

-         hallgat az esteli táj

-         távoli dörgés

-         kocsizörgés

-         csattan az ég

A versben fontos szerepe van a hangok stílusértékének is. Az első, idilli képekben a lágy mássalhangzók segítenek a megfelelő hangulat visszaadásában (alkonyi, elülnek, galambok, hallgat, esteli, ballag).

A külső és belső vihar képét a cs hangok csattanása erősíti (csattan, csillan, csókom).

 

Összegzés:

Babits régies formát ad a szerelmi jelenetnek (jövel kegyesem kebelemre, jer velem árva virág), és ezzel eltávolítja magától. Arra utal ezzel, hogy nem valóságos helyzetet ír le, csupán ábrándozik róla. Az idill a tökéletes szerelmet mutatja be, amely azonban nem létezik a valóságban.

 

Köszöntő

Linkajánló
www.dozsasportiskola.hu
Bannerek
Ezt nézd meg!
Szülőknek
Kristálygömb
Fa-horoszkóp
Születésnap-horoszkóp
Versenykiírások