A Földtani Társulat érdekes előadóülése
2005. február 18-19-én a Társulat Geomatematikai Szakosztálya szervezett Miskolcon egy "Roadshow"-t, ( mert volt előzménye és talán lesz folytatása). Érdemes figyelemmel kísérni a programjaikat, aki nem tag, annak a Földtani Társulat honlapján (www.foldtan.hu).A miskolci és szegedi egyetemek, illetve a Golder A. és a Smaragd GSH szakértői voltak a főszereplők; 10 érdekes előadást hallottunk, kb. 80-100-an.
Nyilván mindenkinek más volt érdekes, nekem a következők:
- Hasadozott (vagy karsztos) kőzettestek repedésrendszerét pontosan megismerni nem lehet, de elő lehet állítani szimulált repedésrendszer-modellt, amelyik olyan tulajdonságú, mint amilyen tulajdonságokat a kőzettest egy-egy pontján - fúrásokból - megismerhetünk. Vannak erre szoftverek is.
- Fejlődnek a szivárgáshidraulikai modellek, egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy jól "fogjuk" az anyagtranszport és a hőterjedés folyamatait is (néhány hőtranszport-modell már-már gyanúsan jó). Ugyanakkor van még olyan modell, amelyik aszongya: Bemegy a víz: 25 mm/év csapadékbeszivárgás révén, slussz. Kijön az összes viz - egy patakba, mert ez a patak a modell egyetlen "kijárata".
A patak ráadásul drénként van modellezve (a drén nagyon agresszív, a saját fenekéig próbálja leszívni a talajvizet, míg a patak [a river modullal] csak a saját vízszintjéig).
- Volt még szó a vízkivétel hatására bekövetkező térszínsüllyedésekről. (Emellett foglalkozni kellene a vízbeadás hatására bekövetkező térszín-emelkedésekkel-változásokkal is. Amikor egy településen elindul a vezetékes vízszolgáltatás, és megemelkedik a talajvíz.)
- A vidékiek Tapolcán, az Anna panzióban laktak, és nagy vacsorát rendeztek - volna, ha az Annában elhitték volna, hogy ezek mind vacsorázni fognak. Végül azért mindenki evett valamit, és nagyot beszélgettünk, mert sikerült annyira lehalkítani a zenészeket, hogy inkább nem is játszottak.
IV. Nemzetközi Tudományos Konferencia a Kárpát-medence ásványvizeiről
2007. szept. 6-7-én volt Miskolctapolcán, a Miskolci Egyetem - és Szűcs Péter - szervezésében. (Az előző hármat Csíkszeredában tartották.)Most nem csak az ásványvizekről volt szó, hanem sok minden másról is, de legfőképpen arról, hogy Juhász József professzor 80. születésnapját megünnepeljük. Én is ezért mentem el. Tanárom is volt és főnököm is (a VÍZITERV-ben), duplán neki köszönhetem, hogy hidrogeológus lett (?) belőlem.
Talán nem kellene ráerőszakolni erre a konferenciára az "ásványvíz" jelzőt. Sokkal fontosabb az, hogy nem magyarországi, hanem Kárpát-medencei témákkal foglalkozik. Ennek megfelelően Romániából, Szlovákiából és Ausztriából is érkeztek előadók, vendégek. Ők is, meg a magyarországiak is nyugodtan átugrották a címben jelölt korlátot, és hévizekről, illetve általánosabb hidrogeológiai témákról is beszéltek.
A szept. 6-i délelőtt elsősorban Juhász professzorról szólt. Számomra az volt legérdekesebb, amikor egy volt tanítvány (Simon Gabriella) még a két-három órás vizsgákra is jó szívvel emlékezett. Pedig egy ilyen vizsga gyakran végződött úgy, hogy "ezt most tekintsük konzultációnak, aztán majd jöjjön el vizsgázni".
A délutáni műsorra 13 előadás jutott, rettenetesen sok ! De megoldottuk. Székely Ferenc és jómagam voltunk az elnökök, és - valamivel az adott idő lejárta előtt - finoman figyelmeztettük az előadót : lassan húzzon el.
Akadt azért, akit agyon kellett lőni. Kérdésekre, hozzászólásokra
így is alig maradt idő. (Miért van minden konferencián kétszer annyi előadás, mint amennyi belefér?)Az előadások szöveges formában is megjelentek a Miskolci Egyetem közleményeinek egyik köteteként. Olvasgatom a tanulmányokat, és megakad a szemem néhány dolgon :
- Juhász professzor munkásságának összefoglalójából (Szabó Imre) látszik, hogy nála még mennyire összefonódott az elmélet és a gyakorlat. Ma pedig a tudományos karrierek megszállottai (a citation index és impact factor által elbűvölve) általában nem tudják...például azt, hogy hogyan kell mintát venni egy szemeloszlási görbéhez. (Többszörösen kipróbálva!)
- Ma már tulajdonképpen minden víz ásványvíz, csak palackban legyen. És mind gyatra minőségű, függetlenül az árától.
- A Babes-Bólyai Tudományegyetem fiataljai írják: "Jelen tanulmánynak nem célja a kusza törvény- és rendelet-hálózatot letisztázni, csupán felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire eltolódott a természetes ásványvizek definiálása a palackozás érdekeit kiszolgáló körülmények meghatározása felé." Tehát ott is.
- Aztán a víztestekkel kapcsolatos állandó zűrzavar : "az ÉKÖVIZIG működési területén több olyan hévízkút is van, amely jelenleg nem tartozik egyetlen termál víztesthez sem". (Koleszár Judit)
- A kötet végén egy "jó" példa arra, hogyan nem szabad szakirodalomra hivatkozni (Zákányi Balázs).
Szept. 7-én szakmai kirándulásra mentünk Mezőkövesd és Eger fürdőihez, ahol sok lelkes helyi szakember mesélt szivattyúkról, vízforgatásról, stb. Szerencsére Lénárt Laci és Kerbolt Tamás is - hidrogeológiáról.
Aztán Egerszalók következett.
Íme a híres mésztufa domb, ami egy "lezárhatatlan" szénhidrogénkutató fúrásból kifolyó vízből vált ki. Nem olyan szép, mint a török Pamukkale, de a miénk. Előtérben az a betonlejtő, amelyikre a következő dombnak illene rátelepülnie. Csak nehogy lecsússzon majd a lejtőről.
Az egerszalóki fürdő részben még csak épül, de már most impozáns. Használhattuk is, legtöbben áztatták magukat, én viszont egy thai masszázst kértem. Volna, de nem volt nálam 8500 Ft. Ami a hidrogeológiai körülményeket illeti : kíváncsi volnék, meddig lesz itt fürdő. A "lezárhatatlan" kút táplálja a mésztufa dombot, egy másik kút a fürdőt, sorra születnek az újabb igények, a szomszédos Demjénnél is fürdőtelep készülődik...
Végül borkóstolás, szintén Egerszalókon. Ahol már minden a jelenlegi és jövendőbeli idegenforgalomra van kihegyezve.