Narvik (2022)
.
A 2. világháború legnagyobb norvég csatájának banálisan hétköznapi, brutálisan őszínte és fájóan aktuális áthallásos története. Izgalmas, kellően feszes film aminek első órája a tempós építkezés, onnantól balladaibb lesz a mesélés, de nem törik meg a lendülete.

This Way Up (2008)
.
Valami egészen morbid, ugyanakkor felemelő animációs kisfilm egy apa és fia temetkezési vállalkozó legutolsó munkájáról. Rendkívül elhivatottak azt meg hagyni!

Entergalactic (2022)
.
Kid Cudi új albumát fogta a netflix és feldolgozta egy animációs basic romkomban. Az animáció stílusa jobb, mint a történet. Ha nincs meg ki Cudi, csak annyit, hogy bill és ted is őt akarták a tökéletes dalhoz!

Willow első évad
.
Valami egészen zseniálisan sikerült folytatni egy lezárt filmet, aminek az időbeli ugrás is jót tett!
Ez még mindig egy basic fantasy annak minden elemével (na jó, sárkány nélkül), és for fun jellegével.
A karakterek pont olyan kétdimenziósak, mint az ilyen történetekben általában. Nem jellemük van, hanem jellemzőik.
És ezt a színészek is tudták és a szerepeik is. Éppcsak nem döntötték le a negyedik falat, és hozzánk nem beszéltek, de sokszor hangosan kimondták egymásnak, hogy lehetetlen ami velük történik, és, hogy meg tudják oldani, hiszen ők harcosok, varázslók, szőke hercegek, banyák stb...
Végig jól szórakoztam rajta!

Az újjászületett Nezha (2021)
.
A kínai/hindu istenek reinkarnációs ciklusonként tolnak egy Amerikai Istenek féle régi vs újak csörtét, de olyannyira szuperhős stílusban, hogy simán felismerhető mi mindent idéztek meg benne (tank girl, ghost rider, mad max, hit monkey így kapásból), mégis ízig vérig ázsiai tudott maradni. Hiába Netflix cucc, ez nem netflix animáció, csak terjsztés és ez így jó. Nagyon jó volt, bár a majdnem 2 óra azért egy vágást elbírt volna szerintem.

Josep (2020)
.
Hihetetlenül megkapó, hétköznapi, egyszerű, de felemelő történet egy francia koncentrációs tábor őre és egy rabja közt. Az animációs technikája is egyedi, mintha feleannyi kockából készült volna, mint kellett volna, így darabos, fókuszált minden kép, minden rajz.

Libanoni keringő (2008)
.
Dokumentarista animációs film, a 82-es Libanoni háborúban résztvettek interjúi, traumafeldolgozásaik, elsüllyesztésük, masszív PTSD kezelésük. Bár minden színt használnak mégis végig matt, színtelen, egyszínű érzése van a filmnek. Felnőtt animáció ami nem könnyít a téma befogadásán, hanem letisztult, szikár, majdnem sablonos rajzaival inkább erősíti aláhúzza a háború borzalmait. Mindezt 19 éves majdnem gyerekeknek kellett elszenvedniük, holocaust leszármazottak váltak maguk is nácivá (elhangzik benne, nem én gondoltam bele)

Jung_E (2023)
.
Nagyon profi és mai látvánnyal készült dél koreai sci fi aminek az első órája Asimov világát építi, de vontatottan, unalmasan, majdnem elaludtam rajta annyira. Ott vált és egy egész jó szárnyas fejvadász replika lett a végére.

The Death Kiss (1932)
.
Forgatás közben egy kellékpisztoly(?) öl. Ez akár manapság is készülhetett volna, csak most nem egy író lenne a főszereplő, aki mindenkinél okosabb. Egy basic krimit kaptunk szépen, komótosan haladnak a széjjelhagyott nyomokon. Lugosi szerepe nagyon nyúlfarknyi sajnos.

Blame It on the Streets (2014)
.
Mintha a 90-es éve john singleton féle fekete filmek rövidfilm verzióját néznénk, csak az ÜZENET, a tanulság nélkül. Meglepően természetesen játszik minden szereplő, pedig nem színész senki, igaz lehet nem is kell nagyon alakítaniuk, mert a való életben is ilyenek lehetnek.



1. ebay-en vadászok, keresőbe beírtam, hogy mack 10 cd, hátha kiad valami olyat ami nincs még meg így jött szembe YG azonos című OST-ja amit ehhez a filmhez adott ki, gyorsan meg is vettem, mert olcsóé adták. Gondoltam megnézem már mielőtt hallgatni kezdem, ugyanis nekem yg csak névileg van meg, de lemezét lehet sose hallottam, vagy ha igen azt régen elfelejtettem már.

2. a film, pontosabban a története, nagyon szomorú. Hogy a 80-as 90-es években még ez volt a "trend", amit az NWA könyvben is nagyon sajnáltam, hogy felnőtt emberek szociálisan, és biológialag sem rendesen kifejlődve megrekedtek az ovis szinten és beszólnak, verekszenek semmiségeken ez nagyon durva. A törzsi mentalitás, az utcai buta nigger hozzáállás szomorú.
Hogy mindezek mellé amcsiban még fegyvert is lehet kapni cukorkáért cserébe gyakorlatilag még rosszabb.
Hogy 2014-ben ez elkészülhetett azt jelenti, hogy társadalmi szinten semmit nem ment előre a világ, nem sikerült fejlődni semmit 30+ év alatt!

A mindenkiben élő szocialista, kommunista ilyenkor hangosan felsír. Hol van, hol lehetne, mikor lesz reálisan egyenlőség?
(tavaly is volt ilyen érzésem, mikor kijött a drót alkotóinak új sorozata, szintén évtizedekkel később arról, hogy semmi változás, sőt sok tekintetben rosszabb a helyzet, mint akkor volt, és ugyanott)

Mission Majnu (2023)
.
hidegbháború pakisztán és india közötti atomverseny, kémek, ezt még bollywood se bszhatja el gondoltam én kis naív, de 5 percig bírtam, az első nótáig. biztos jók ezek a filmek, de ismét kiderült, hogy nem nekem.

La traversée (2021)
.
Egy megnemnevezett országból egy megnemnevezett országba feketén, és sok sok viszontagságon keresztül menekülő testvérpár szívszorító története vízfestékes, gyerekkorom mesekönyveit idéző animáción keresztül. A "gyenge" rajzok felerősítik a mondanivalót!

Night of Terror (1933)
.
műfaji kavalkád amit csak azért lehet megbocsátani, mert a műfajok nem is léteztek kb mikor ez készült. Lugosi szerepe ismét csak marginális és ez rosszul esett. (egyik) első sorozatgyilkosos mellette feltalálós, nyomozós, horror, thriller.

The Bear első évad
.
A szinposzis alapján sitcomot vagy dramedyt vártam max. Na (co)medy része minimális a dráma sokkal erősebb. Nem volt rossz évad, de olyan hanyattesős se. Mintha bármelyik olaszokról szóló sorozat mellékszereplőiről szólt volna kb.

The Ape Man (1943)
.
Lugosi sok sok évtizeddel a Légy előtt megcsinálta azt a filmet, csak gorillával. Az őrült gyilkolni kész tudós elég korai filmes toposz volt. A sminkje, maszkja minimál, de a testével olyan jól játssza, hogy nem lehet panasz.